Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-12 / 8. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. január 12., szerda 2. évfolyam 2. szám Fehér Csaba: „Remélem, hogy tervünk megyalósításához nem kell majd bátorság, elég lesz az akarat’ Cél a nemzeti jelleg megőrzése „A sok kis tárlat helyett évente inkább egy-két nagyobb, emelt költségvetésű kiállítást készítünk majd” (Vas Gyula felvétele) Komáromban 3,5 fokos vízben úsztak 250, 500 és 1000 métert a jegesmedvék (Milan Drozd felvétele) Hagyományos megmártózás háromkirályok napján Jegesmedvék Szencen Január elsejétől Fehér Csaba áll a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma élén. Ebből az alkalomból terveiről és a múzeum általa elképzelt fejlődési irányáról kérdeztük az új igazgatót. V. KRASZNICA MELITTA Milyen célkitűzéssel kezdi meg a múzeum irányítását? Múzeumunk feladata, hogy őrizze az intézmény sajátos nemzeti jellegét, és arra támaszkodva olyan nemzeti közösséget építsen, amely szellemében és értékrendjében magyar marad. Olyan múzeummá kell válnunk, amely fel akarja és fel tudja vállalni a nemzeti közösség kulturális képviseletét a szülőföldön és Európában. Az intézménynek meg kell felelnie a 21. századi kihívásoknak, másrészt ellensúlyoznia kell azt a globális kultúregyveleget, amely másodrangúvá degradálja a nemzeti kultúrát. Múzeumunknak egyfajta kulturális nagyköveti szerepet is be kell töltenie. Miként képzeli el ezt a nagyköveti szerepet? Az eddiginél szélesebb körű kapcsolatrendszer kiépítését tervezem európai múzeumokkal. Vándorkiállításokat szervezünk majd azzal a céllal, hogy bemutassuk az elmúlt 80 évet, megismertessük Európát a felvidéki kultúrával, történelmünkkel és az ebből fakadó sajátos helyzetünkkel. Szorosabbra szeretnénk fűzni a kapcsolatainkat a testvérmúzeumokkal, hogy az együttműködés ne csak kiállítások cseréjében, hanem közös kutatási munkában is megnyilvánuljon. A Nyitra megye és Veszprém megye közti szerződés alapján jó kapcsolatot alakítottunk ki a veszprémi múzeummal, és már tárgyalunk a közös kutatási lehetőségekről. Hivatalba lépése első napjait szerkezeti átalakítással töltötte. Miért volt erre szükség? Úgy vélem, eddig nem volt megfelelő a kommunikáció az egyes osztályok között, bizonyos információk csak megkésve vagy egyáltalán nem jutottak el a munkatársakhoz. Emiatt leegyszerűsítettem a múzeum belső felépítését; remélem, ezzel hatékonyabbá válik az információcsere. Az eddigi négy helyett két részleget alakítottam ki: összevontam a technikai és a dokumentációs osztályt, változatlanul megmaradt a társadalmi és természettudományi osztály, a nemzetiségi osztályt pedig megszüntettem. Mivel az intézmény eleve a magyar kultúra múzeuma, feleslegesnek tartottam külön ilyen osztályt is fenntartani. Össze- hangoltabbá akarom tenni a múzeumban folyó kutatómunkát is. Eddig ugyanis nem volt olyan komplex cél, amelyhez kötődtek volna a kutatások, ha durván akarnék fogalmazni, ki-ki azt kutatta, amihez kedve volt. Ezentúl is megvalósíthatják saját kutatásaikat is a munkatársak, de az elsőrangú a közös kutatási terület lesz. Konkrét idei tervek? Két fontos célom van erre az évre. Múzeumunkban olyan szellemi tudományos központot szeretnénk kialakítani, ahol összesűríthetnénk a felvidéki magyarság szellemi tőkéjét. Ennek alapját egy kutatható könyvtár alkotná, amelyet a Duna Mente Múzeumával együttműködve hoznánk létre. Másodsorban fokozott figyelmet szentelünk a látogatók becsalogatásának. Elsősorban a gyerekeket kívánjuk megszólítani. Múzeumunk mellett két éve indult az Alapy Gyula Történelmi Filmklub, amelynek nagyon jó visszhangja van az iskolások körében. Havonta találkozunk, felidézünk egy-egy történelmi eseményt, előadásokat tartunk, kirándulásokat szervezünk. Az alapiskolákkal közösen múzeumpedagógiai programot szeretnénk kidolgozni. Az idősebb generációról sem feledkezünk meg, szoros kapcsolatot akarunk fenntartani a múzeumbarátok körével, de ott is fontos a fiatalítás. Idén milyen tárlatok lesznek? Sok konkrétumot még nem mondhatok, mert nem láttam az előző vezetés programtervét. Az 1965-ös árvíz 40. évfordulója alkalmából készülünk egy kiállításra. Be szeretnénk vezetni A hónap tárgyának bemutatását. Egy-egy értékes darabot - festmény, régészeti lelet, néprajzi tárgy - részletes leírás kísérteiében állítanánk ki. Csökkenteni akarjuk a tárlatok számát: a mennyiség nem jár automatikusan a látogatók számának növekedésével. Inkább egy-két nagyobb, emelt költségvetésű kiállítást készítünk majd, mint amilyen például a tavalyi, a kitelepítésnek és deportációnak emlékét állító Magyar Kálvária volt. Úgy látjuk, ez a látogatók számát is növelhetné. A Magyar Kálváriát három hónap alatt mintegy négyezer ember tekintette meg. Természetesen a képzőművészeti kiállításokat sem mellőzzük. A múzeum és a könyvtár is várja, sikeres volt-e a Nádor utca 8-as szám alatti volt diákszálló épületének felújítására benyújtott közös pályázat. Ha igen, és sikerül felújítani az épületet, milyen célt szolgál majd? Múzeumunk és a könyvtár is helyszűkével küzd. Ezen enyhítene az új ingatlan. Állandó kiállításokat tervezünk az épületbe, mégpedig a felvidéki magyar közösség történetét bemutató tárlatot, valamint egy természettudományi és egy néprajzi kiállítást. Amikor arról beszélek, hogy következetesen be akarjuk mutatni a felvidéki magyarság történetét, többen megkérdezik, nem tartunk-e támadásoktól. Remélem, tervünk megvalósításához a jövőben nem kell majd bátorság: elég lesz az akarat. SUSLA BÉLA Szene. Már több éve tartó hagyomány, hogy a pozsonyi Jegesmedve Klub tagjai háromkirályok napján megmártóznak a szenei Napfényes Tavakban. Az idei fürdőzés azonban különbözött az előző éviektől. „Idén a házigazdáknak nem kellett léket vágniuk, a szenei tó vize ugyanis az említett napra nem fagyott be” - mondta mosolyogva az egyik megmártózó, Csemák Tibor, aki már három éve a klub aktív tagja. Ő a téli úszás tavalyi országos bajnoka. Rajta kívül idén is a fürdőzők között volt Makai Zoltán, a La Manche-csatorna átúszója, továbbá a téli úszás hazai nagy egyéniségei: Makai József, Ladislav Pečenka és Pavol Dinka, meg az ismert operaénekes, Martin Babjak, aki évek óta állandó vendége a szenei rendezvénynek. Ő volt az, aki egy énekszámmal megnyitotta az ünnepi mártózást. Elhangzott a Jegesmedve Klub polgári társulás himnusza is - Martin Babjak szerzeménye. Az úszókat és a 150 főnyi közönséget a klub elnöke, Makai József, valamint Szene polgármestere, Karol Kvál üdvözölte. Jelen volt Duray Rezső, Pozsony megye képviselője is. Az úszók közül hárman magukra öltötték a háromkirályok-kosztü- möt, amelyeket Babjak hozott magával Pozonyból. A speciális bemutatón a megmártózók három percet ültek a vízben, majd egy perc séta következett a parton. Ezt öt alkalommal kellett megismételniük a versenyzőknek. Január hatodikán a szenei tó vizének hőmérséklete 3,5, a levegőé pedig körülbelül 7 fok volt. „Valóban idillikusnak mondhatóak ezek a körülmények” - mondta Csemák Tibor. „Ez jó felkészülés a január 16-ra tervezett párkányi Duna-átúszásra, mert az lesz az idény legjelentősebb, legbátrabb vállalkozása. Oda-vissza ússzuk át a Dunát, s ez lesz az első ilyen jellegű próbálkozásunk. A Mária Valé- ria-híd párkányi hídfőjénél délután kettőkor szállunk vízbe, s mindkét irányban történő átúszásra ketten vállalkozunk. Remélem, kedvező körülmények közepette” - mondta lapunknak Csernák Tibor. A jegesmedvék múlt vasárnap Komáromban is rendeztek hasonló megmozdulást. Hagyományteremtő szándékkal először rendezett jótékonysági koncertet az Ifjúsági Menedékközpont lakói javára a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete A gyermekotthonban töltött évek után nem könnyű érvényesülni SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Hagyományteremtő szándékkal rendezte első újévi koncertjét múlt pénteken a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének vezetősége. A hangverseny résztvevői a megyei fenntartású Ifjúsági Menedékközpont lakóit támogatták. A Csemadok érsekújvári székházának nagytermében több mint félszáz embert ért váratlanul a péntek esti áramszünet, amely miatt néhány percet késett a jótékonysági koncert ünnepélyes megnyitója. „Nem véledenül esett a választásunk az Ifjúsági Menedékközpontra, amikor idei nyitórendezvényünket, a Csemadok első jótékonysági koncertjét terveztük. A gyermek- otthonból kikerülő fiataloknak nincsenek szüleik, rokonaik, akik felnőtté válásuk nagy gondjaiban támogathatnák őket. Holott lakáshoz, munkához jutni ma már a megfelelő családi háttérrel rendelkezők számára sem könnyű” - jegyezte meg a rendezvény kapcsán Berényi Margit, a Csemadok helyi szervezetének elnöke. Farkas Margit és Farkas Tibor, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség érsekújvári szervezetének vezetőségi tagjai azt is elmondták, hogy ha a helyi szervezet megkapja a képviselők által jóváhagyott támogatást az épület felújítására, a gyermekotthonokban nevelkedett fiatalokat is megpróbálják bevonni a munkálatokba. Kölcsönös együttműködésük kezdetének tekintik a pénteki rendezvényt, melyen Pischinger Gertrúd igazgatónő jóvoltából az Érsekújvári Művészeti Alapiskola növendékei és pedagógusai is felléptek. Simona Marková és Roman Krška Mozart egyik szépséges áriáját adták elő Vida Tünde kíséretében. Farkas Hajnalka fuvolán egy Vivaldi-da- rab részletével örvendeztette meg a közönséget, zongorán kísért Dráfi László. A jótékonysági hangverseny emlékezetes előadásainak egyike volt a művészeti alapiskola akkordeonistáinak, majd pedig fuvolásainak fellépése, akik Luxu- rians néven váltak ismertté a város zenekedvelő közönsége körében. Németh Gabriella zongorakíséretével Baklan Mazurkájával lépett fel Lucia Hlavatá ifjú hegedűművész. A Csemadok helyi szervezete amatőr művészeinek egyike, Reméň Éva Kálmán Imre Csárdáskirálynőjéből Szilvia áriáját adta elő Zuzana Kalinayová zongorakíséretével. Felcsendült a Millió rózsaszál ismert dallama is Takács Klaudia előadásában. Sebestyén Katalin egyéni táncprodukcióval, a Keller Táncstúdió növendékei pedig társastánccal kedveskedtek a közönségnek. Marian Ardan, az Ifjúsági Menedékközpont vezetője végezetül megköszönte a segítséget a műsor szervezőinek és a rendezvény támogatóinak. „Nem szívesen árulnám el az adomány végösszegét, mivel a jótékonysági koncerten további felajánlásokat is kaptunk, amelyeket szívesen fogadunk el, bármilyen más segítséggel együtt. Nagy örömömre szolgál, hogy ez a rendezvény megvalósult. Sokan ugyanis sem a városban, sem pedig a régióban nem tudnak még központunk létezéséről” - tájékoztatott Ardan. Az Ifjúsági Menedékközpont vezetőjétől megtudtuk, intézményük kilenc lakóján kívül még a város központjában található, ugyancsak megyei fenntartású hajléktalan- szálló nyolc középkorú lakójának gondjaival is foglalkoznak. „A gyermekotthonból kikerülő fiatalokat arra ösztönözzük, hogy takarékoskodjanak. Valamennyien alkalmazásban vannak, ennek köszönhetően öt-hat év leforgása alatt 100-150 ezer koronát gyűjtenek, amihez később kölcsönt vesznek fel, hogy lakást vásárolhassanak maguknak. A hajléktalanokat arra ösztönözzük, legyenek önellátóak, vegyék fel a kapcsolatot a családjukkal, a gyermekeikkel és az unokáikkal. Ez már több esetben is sikerült” - tájékoztatott Jozef Macek szociális munkás. Marian Ardan, az Ifjúsági Menedékközpont vezetője megköszöni a támogatást Berényi Margitnak, a Csemadok helyi szervezete elnökének (Csuport István felvétele)