Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-03 / 1. szám, hétfő

8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 3. Közös platform a januári szabadkai csúcstalálkozón Tóth Júlia pékmester: Nem hiába foglaljuk imába mindennapi kenyerünket, a kenyér valóban maga az élet Hajnalban, hajnal előtt... Minden reggel sajátos ízű, igazi, friss, csak Péterfalvára jellemző kenyér kerül az itt élő családok asztalára (Képarchívum) Új javaslattal ÖSSZRFOGLALÓ A Vajdasági „Magyar Szövetség (VMSZ) nem támogatja jelenlegi formájában sem a magyar kor­mányjavaslatát a nemzetpolgárság intézményéről, sem a Szülőföld­programot, és kezdeményezi a ha­táron túli magyar legitim szerveze­tek nemzetközi konferenciáját, amelyen egységes álláspontot ala­kítanak ki a kettős állampolgárság­ról -jelentette be Szabadkán Kasza József, a VMSZ elnöke. A pártelnök szerint a VMSZ tanácsa keddi ülé­sén úgy döntött, hogy a január 6-7- én Szabadkán rendezendő konfe­renciára a Magyar Állandó Értekez­let (MÁÉRT) résztvevőin kívül meghívják a Nyugat-Európában és a tengeren túl élő magyar közössé­gek képviselőit is. Kasza sajtótájékoztatóján bí­rálta a Magyarok Világszövetsé­gét, amiért elhamarkodottan kez­deményezte a népszavazást. A re­ferendum kudarca várható volt, s a VMSZ erre a veszélyre idejeko­rán felhívta a figyelmet. Kasza szerint csak az „igenek“ és „ne­mek“ túl szoros aránya meglepő. „Azt gondoltuk, hogy az anyaor­szágiak jobban érzik, hogy mi­lyen helyzetben vannak a határon túliak, s érzékelik, hogy történel­mi pillanatról, a nemzet szellemi, határmódosítás nélküli egyesíté­séről van szó” - mondta Kasza. A pártelnök szerint az egész a Kár­pát-medencei politikum dörzsöli most a tenyerét amiatt, hogy „is­mét napvilágra került a magyar széthúzás”. „Csak mi, magyarok vagyunk olyanok, akik álmatlan éjszakát tudnak okozni egymás­nak” - mondta Kasza, rámutatva arra, hogy a szerbek, románok és horvátok okosan és szó nélkül megoldották a nemzettársak ál­állnak elő lampolgárságának kérdését. A pártelnök szerint nincs ok az elke­seredésre és radikális lépésekre, a magyarigazolványok tömeges visszaadására és gyászlobogó kitűzésére. Tárgyalásra és józan gondolkodásra van szükség, más megközelítéssel, keményebb hoz­záállással eredményre lehet jutni az elkövetkező évben. Derűlátásra ad okot Kasza szerint, hogy a kettős állampolgárság kérdését többé nem lehet lesöpörni az asz­talról, amire biztosíték Mádl Fe­renc magyar köztársasági elnök támogatása is. A pártelnök bízik abban, hogy azok is, akik a nép­szavazás előtt a „nemre“ buzdítot­tak, átértékelik gondolataikat, és pozitív energiával állnak majd hozzá a megoldás kereséséhez. A VMSZ elnöke szerint a hatá­ron túli magyar szervezetek egyöntetűen kiállnak a kettős ál­lampolgárság intézménye mellett, és nem fogadják el helyette a nemzetpolgárság intézményét. A januári szabadkai csúcsértekezle­ten a „kinnrekedtek“ közösen fo­galmazzák meg gondolataikat, és leteszik a magyar kormány aszta­lára platformjukat, kérni fogják a MÁÉRT összehívását. „A javaslatok sora sokkal bővebb lesz annál, mint amit eddig felkí­nált a kormány” - mondta Kasza. A pártelnök szerint a nemzetpolgár státusára nincs szükség, mert min­den magyar a magyar nemzethez tartozik születésétől fogva, és java részük polgárnak érzi magát, vagy­is - mondta - „a nemzetpolgárság adva van, és nem kell ajándékoz­ni”. A Szülőföld-program kereté­ben ajánlott egymilliárd forint sze­rinte csupán töredéke annak a tá­mogatásnak, amelyre szükség len­ne a határon túl rekedt magyarok szülőföldön maradásához. (MTI) Ha ünneprontóan hangzik is, tény: mesterséges ada­lékanyagok nélkül ma már a legritkább esetben sül új kenyér. A pékeket - saját állításuk szerint - a keres­kedők és a gazdasági hely­zet kényszeríti kompro­misszumokra, vagy arra: magad uram, ha szolgád nincs. KÁRPÁTI igaz szó Nem hiába foglaljuk imába mindennapi kenyerünket, a ke­nyér valóban maga az élet. Nem mindegy tehát, milyen a minősé­ge és mennyibe kerül. Tóth Júliát, a Péterfalva központjában műkö­dő pékség vezetője a kenyérsü­tésről, választott foglalkozásáról mesélt. Mikor, hogyan indult a vállal­kozás? 1998-ban raktuk le az alapkö­veket, amihez a „maltert” a ma­gyarországi Új Kézfogás Közala­pítvány adta. Rendkívül jól jött ez az anyagi támogatás, mert, ahogy a kisded is kinövi a bölcsőt, 2001- től mi is a saját lábunkra tudtunk állni. Tizenhárom fős csapatunk­kal jelenleg is nap mint nap azon iparkodunk, hogy sajátos ízű, iga­zi, friss, csak Péterfalvára jel­lemző .kenyér kerüljön az itt élő családok asztalára. A pék dolga, hogy ízletes ke­nyeret süssön. Ez az úgynevezett klasszikus változat. Manapság már sokkal összetettebb, szerteágazóbb a dolga. Nemcsak a minőségre kell ügyelnie, hanem sok minden másra is. Péterfalván nem mi va­gyunk az egyeduralkodók, az egyetlenek, aki pékárut süt és forgalmaz. S itt már el is érkez­tünk a szakma mélységéhez. Mert nem elég megsütni, el is kell azt adni, ami csak akkor megy könnyen, ha olyan áruval rukkolunk ki, amivel más nem. Ám ekkor még nem említettem azt az el nem hanyagolható té­nyezőt, hogy nem mindegy, mi­lyen mennyiségű alap- és adalé­kanyagból készül a mindennapi. Egyébként nálunk, Péterfalván, nem csupán a sütésnek, az érté­kesítésnek is megvannak a maga íratlan szabályai, törvény- szerűségei. Részletezné? Hiába sütünk mi folyamatosan, a nap mind a 24 órájában, a pa­rasztembernek faluhelyen reggel­re kell a friss kenyér. Vagyis az éj­szakai műszak teljesítményén, il­letve a hajnali kiszállításon múlik minden, mert ha nem érkezünk, kiszenvedünk. Jön a konkurencia, a másik pékség, aki úgy tesz lapát­ra minket, mint a boszorkány Jan­csikát és Juliskát a mesében. Mi a teendő? Fejleszteni, korszerűsíteni! Mindig egy lépéssel a többiek előtt járni, még akkor is, ha azt nehezen bírja az ember zsebe. De bírni kell, mert különben teljes a kilátástalanság. Az üzemanyag, a villany, a gáz ára nem tükröződik a kenyér árában, mégis csinálom, mert szeretem, és tudom, hogy a nálam dolgozó embereknek csa­ládjuk van, el kell őket tartani és az ide szokott, az itt készülő ke­nyeret kedvelő vevőket sem sza­bad becsapnom. Nemrég állítot­tunk üzembe egy német gyártmá­nyú kemencét, mely 12,5 négy­zetméteren 144 kenyeret süt egy­szerre, vagyis műszakonként 1008 darabot. A hozzá való lisztet a férjem, Bálint farmergazdasága termeli meg, de még így is veszte­ségesek vagyunk. Ha nem foglal­koznánk emellett fuvarozással is, a pékséget is be kellene zárni, amire másutt is számtalan példa van vidékünkön. Mivel nő az érdeklődés a Magyar Igazolvány iránt, bővíteni kell a státusirodák kapacitását (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A Kárpátalján több mint 120 ezer Magyar Igazolvány Erősödő magyarságtudat A Temesváron tanuló egyetemista fiatalok felejthetetlen ajándékot tettek szülőfalujuk karácsonyfája alá Nemcsak templomot, közösséget is épített TUDÓSÍTÁS A kimutatások szerint a kez­dettől, azaz 2002. január 1-től 2004. december 27-ig Ukrajná­ban a Magyar Igazolvány iránti kérelmek száma 120 ezer 337 - tájékoztatott Dupka György, a Központi Információs Iroda ve­zetője. A legutóbbi népszámlálás szerint mintegy 151 ezer magyar él az országban. Azaz az igénylők száma már jóval meghaladja a 80%-ot, ami messze a legmaga­sabb mutató a határon túli terüle­teken. Mindez azt bizonyítja, hogy a kárpátaljai, ukrajnai ma­gyarokban egyre erősebb az egye­temes magyarsághoz való tarto­zás érzése. Viszont azt is hozzá kell tenni - mondja a Központi In­formációs Iroda vezetője -, hogy a kárpátaljai magyarság a legrászo­rultabb, gazdaságilag legrosszabb helyzetben lévő határon túli kö­zösség. Emellett nem szabad meg­feledkezni arról sem, hogy az em­berek félnek a schengeni vízum 2007-es bevezetésétől. S mivel a kiszivárogtatott hírek szerint a Magyar Igazolvány fogja az alap­ját képezni a külhoni magyar útle­vélnek, nem véletlen, hogy a kettős állampolgárság kérdésének napirendre kerülésével növekedni kezdett a Magyar Igazolványt igénylők száma. Mivel növekszik az érdeklődés a Magyar Igazolvány iránt, egyre több begyűjtőt alkalmaznak. En­nek köszönhetően a kérel­mezőknek a lakóhelyükhöz egy­re közelebb lesz módjuk a kére­lem benyújtására. Növekszik a diák-, pedagógus- és oktatói kár­tyák iránti kérelmek száma is. Az idén több mint kétezren éltek ezekkel a lehetőségekkel. Nem véletlenül, hiszen a könyvvásár­lási támogatás óriási nép­szerűségnek örvend a pedagógu­sok körében. (Kárpáti Igaz Szó) ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Semmi különös nincs abban, ha karácsonykor a keresztény temp­lomokban megemlékeznek meg Krisztus születéséről. Ami a szat­márnémeti Szentlélek-plébánián történt ez év adventjén, mégis ki­ugrik az ilyenkor megszokott ese­mények közül. Szent Miklós püspök ünnepe al­kalmával 300 ajándékcsomagot osztottak ki a plébánia gyermekei számára, összesen 20 millió lej ér­tékben. Karácsonyra készülőben 70 szeretetcsomagot készítettek és szállítottak ki a rászoruló idősek­nek, 24 millió lej értékben. Ezt a kezdeményezést összesen 21 mil­lió lejjel cégek támogatták, az összeg másik fele a hívek adomá­nyaiból gyűlt össze. „Hiszem, hogy miközben adakoztunk, gaz­dagodtunk is” - írja ft. Merlás Ti­bor plébános a plébániai értesítő karácsonyi számában. Hagyomány a szatmárnémeti Szentlélek-plébánián az is, hogy a fiatalok színdarabok, jelenetek előadásával ajándékozzák meg a közösséget. A szentestét me­gelőzően este hat órakor telt ház előtt mutatták be Merk Mihály, a templomot építő plébános utolsó egyfelvonásos színművét, Májer Enikő rendezésében. Merk Mihály művének előadásával a jezsuiták által kezdeményezett, majd a pia­risták által továbbfejlesztett, művelődéstörténeti szempontból nagyon fontos iskolai színjátszást elevenítik fel. Célja a vallási és er­kölcsi nevelés a drámai műfaj esz­közeivel. Merk atya szö­vegkönyvében nagyszerű dramaturgiai ráérzéssel keverednek játékos, hu­moros, lírai és drámai ele­mek, melyek mai élethely­zetekre épülnek. A húsz szereplőt foglalkoztató előadás erénye a pergő párbeszéd, a lendület. A melodrámai pillana­tok célba találtak, a megrendült nézősereg vastapssal jutalmazta a mintegy 70 perces előadást. Az iskoladráma után a plébánia hajdani fiataljai, jelenleg temesvá­ri egyetemi hallgatók léptek szín­re. Titoktalanított világ címen egy­felvonásos groteszket mutattak be. A színre vitt történet nem ese­ménylánc volt, inkább mozaik- szerűen egymás mellé rendezett hihető és hihetetlen epizódokból állt. Ami számodra élő valóság, az számomra, előfordulhat, hogy nem létezik, láthatatlan. A jelene­tek tág tér- és időkeretben játszód­tak: egy pártaktivista és Mátyás királyunk udvarában például. Szellemes, humoros előadás volt, tele meglepőbbnél meglepőbb for­dulatokkal. Elgondolkodtató a Szentlélek- plébánia temesvári egyetemistái­nak előadása mögött megbúvó sa­játos motiváció, ami arra késztette ezeket a fiatalokat, hogy egyetemi elfoglaltságaik közepette az itthon hagyott közösségre is gondolja­nak, és a néhány napos vakáció idején visszatérjenek népesebb családjukhoz a Szentlélek-plébá­nián, és nem kevés szellemi, fizi­kai áldozat árán ezt a szép ajándé­kot varázsolják a közösség kará­csonyfája alá. Boscher Mónikát, Lakatos Leventét, Maskulik Al­pári, Maskulik Zitát, Ninács Já­nost, Zsombori Norbertét, Zsom­bori Lászlót illeti köszönet ezért. A sort tulajdonképpen azzal a Merk Mihállyal kellett volna kezdem, akire mint szerető tanítómeste­rükre, e nagy család hajdani atyjá­ra emlékeznek sokan a fiatalok közül is. Köszönet jár ft. Merlás Ti­bornak is, ugyancsak Merk Mihály tanítványának, aki ezen a karácso­nyon is az ünneplő hívek második otthonává tudta tenni a plébániát. A szatmárnémeti Szentlélek-templom a tömbházakból álló mo­dern városnegyed dísze (Képarchívum) Hiszem, hogy miköz­ben adakoztunk, gazdagodtunk is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom