Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-05 / 3. szám, szerda
Európai unió 11 ÚJ SZŐ 2005. JANUÁR 5. A törpeállam esetleg az EU első állandó elnökét is adhatja, ha életbe lép az unió alkotmányos szerződése Luxemburg veszi át az elnökséget Hangulatos tér Luxembourg városban Az idén megvalósult EU- bővítés további finanszírozására, az euróövezet ki- terjesztésének előkészítésére, a transzatlanti viszony előmozdítására és a közel-keleti békefolyamat újraindulására összpontosít az Európai Unió soros elnökségét január első napjától betöltő Luxemburg vezetőinek eddigi közlései szerint. MTI Az EU alapító tagjai közé tartozó nagyhercegség számos területen kulcsidőszakban veszi át az unió ügyeinek intézését, amelyben mindazonáltal már nagy gyakorlata van: tizenegyedszer tölti be ezt a tisztet, élén most Jean- Claude Juncker kormányfővel, aki jelenleg az unió legtapasztaltabb aktív vezető politikusának számít közel tíz éve kezdődött miniszterelnökségével. A június 30-ig tartó fél év fontos időszak lesz, mert egyebek között döntés születhet az új tagok felzárkózását segítő belső finanszírozás változásáról, illetve fontos események várhatók közvetlen szomszédjainak unióhoz való közeledésében is. Luxemburg a 25 tagú EU egyik legérdekesebb országa: területre csupán közel 2600 négyzetkilométer, népessége alig félmillió, gazdasági teljesítménye viszont kiemelkedő: az egy főre jutó nemzeti jövedelem az egyik legmagasabb a világon - még a ritkán lakott arab olajsejkségek sem körözik le -, az uniós átlagot több mint kétszeresen meghaladja. Luxemburg Franciaország mellett a második olyan tagállam, amely már két európai bizottsági elnököt is állíthatott, az első Gaston Thorn volt (1981-1985), a másik Jacques Santer (1996— 1999). Ha a szóbeszéd igaz, a törpeállamot érheti az a megtiszteltetés is, hogy az EU első állandó elnökét adja, ha életbe lép az unió alkotmányos szerződése: erre a posztra ugyanis jelenleg a mindössze 50 éves Junckert tartják a legesélyesebbnek. Luxemburg EU-kötődését egyébként is nehéz lenne megkérdőjelezni, mert a nagyhercegség ad otthont számos kulcsfontosságú uniós intézménynek. Az EU-alapokmányokon őrködő Európai Bíróságtól és számvevőszéktől az Európai Beruházási Bankon át az Európai Parlament titkárságáig számos szervezet központja a csöppnyi ország. Emellett minden évben háromszor egy hónapon át Luxemburgban tartanak minden EU-minisz- teri tanácsülést. Politikailag zsúfolt időszak áll a közelgő elnökség előtt. A január legelején tartandó palesztin választások után az EU szeretne szerepet vállalni a közel-keleti rendezési folyamat újraindításában. A január végi iraki választások nyomán jelentős elmozdulást remélnek az arab ország stabilizálásában is. Két - immár rendesnek mondható - csúcstalálkozó (március 22-23., június 16-17.) mellett George Bush amerikai elnök február 22-i brüsszeli látogatása alatt rendkívüli csúcsértekezletre is sor kerül. Utóbbi lesz az első alkalom, hogy amerikai elnök az EU intézményeihez látogat. Tovább kíván haladni a luxemburgi elnökség a bővítés területén is. Április 26-án Luxemburgban a tervek szerint aláírják a csatlakozási szerződést Romániával és Bulgáriával, március 17-én pedig megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. Az elkövetkező hónapokban várhatóan Macedónia esetében is dönt Brüsszel arról, hogy továbbléphet-e az ország az unióhoz közeledés útján. Ukrajna felé minden bizonnyal gesztust tesz az EU, tekintettel a most megismételt elnökválasztás viszonylagos tisztaságára és szabadságára. Juncker a Financial Times című napilapnak a héten nyilatkozva elismerte, a következő félév munkáját némileg nehezítheti, hogy számos uniós tagállamban népszavazást terveznek az EU alkotmányos szerződéséről, illetve hogy tavasszal Nagy-Britanniá- ban választások lesznek. Úgy vélte, fennáll a veszélye, hogy több nagy döntés a kelleténél tovább tolódik a nagy EU-országok belpolitikai helyzete miatt. Gazdaságilag az új elnökség munkájának középpontjában az EU-t versenyképesebbé tevő célok teljesítésére irányuló erőfeszítések, illetve az EU 2007- 2013 közti keretköltségvetésének kidolgozása áll majd. Előbbit a márciusi, utóbbit a júniusi csúcstalálkozóra kívánják konkrét javaslatok formájába önteni, miután mindkét esetben szorít a - 2010-es, illetve 2007-es - határidő. A költségvetési kilátásokról folytatandó tárgyalásokon az új elnökség az Európai Bizottság álláspontját tekinti kiindulópontnak, és várhatóan ellenszegül a nettó uniós befizetők azon törekvésének, hogy az éves kiadásokat a következő hétéves ciklusban szorítsák a teljes uniós összjövedelem egy százaléka alá. Juncker szerint az lenne az ideális, ha e kérdésben júniusig megállapodás születne, mert júliustól a témában érzékenyebben érintett brit elnökség követkézik, 2006- ban pedig a német választás miatt lenne nehezebb a tárgyalás. Juncker - aki januártól az EU első eurominisztere, azaz az eu- róövezetet tartósan elnöklő politikus is lesz - jelezte, a fél év prioritásának tartja, hogy az EU közös pénzét sajátként használó országcsoport gazdasági stabilitását és növekedését biztosító szabálycsomagot átvizsgálják, és felkészüljenek a zóna közelgő kibővítésére. Elvetette azokat a javaslatokat, hogy bizonyos kiadási tételeket vegyenek ki a szabályok érvényessége alól, ugyanakkor megerősítette, azon országok esetében nagyobb rugalmasságot kell alkalmazni, amelyek jelentős reformokba kezdenek például nyugdíjrendszerükkel vagy hosz- szú távra kedvezően ható befektetésekkel. A luxemburgi eltökéltség e téren azért is tiszteletet parancsoló, mert a nagyhercegség az egyetlen EU-ország, amely már évekkel az euróövezet létrejötte előtt gondtalanul teljesítette a maastrichti kritériumokat, és azóta is betartja azokat. Az Európai Bíróságtól és számvevőszéktől az Európai Beruházási Bankon át az Európai Parlament titkárságáig számos szervezet központja a csöppnyi ország EU-TUDAK0Z0 Elég egy egészségbiztosítás Fizetnie kell Szlovákiában az egészségbiztosítási járulékot annak, aki az Európai Unió valamelyik tagországában dolgozik, és ott van érvényes egészségbiztosítása? Szlovákia uniós taggá válásától azok a szlovák állampolgárok, akik itthon állandó lakhellyel rendelkeznek, de az unió valamelyik tagállamában dolgoznak, ott fizetik az egészség- biztosítást, jogosultak az ingyenes gyógykezelésre Szlovákiában is. Ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a hazai egészségbiztosítók ügyfelei, de kezelésük költségeit külföldi biztosítójuk fizeti. Az egészségügyi szolgáltatások hazai és ingyenes igénybevételéhez azonban szükségük van az uniós biztosítási igazolványra. Ezt az iratot az ügyfél által kiválasztott hazai egészségbiztosító állítja ki az E106-OS nyomtatvány alapján. Az űrlapot a külföldi egészség- biztosítónál kell láttamoztatni. Ingyenes az egészségügyi ellátás a külföldön dolgozók itthon élő, biztosítással nem rendelkező családtagjainak - házastárs, gyermek - is, az ingyenes kezeléshez azonban nekik is szükségük van az uniós egészségbiztosítási kártyára. Ez vonatkozik azokra a munkavállalókra is, akik valamelyik szomszédos országban dolgoznak, és naponta vagy hetente ingáznak munkahelyükre. Milyen iratok kellenek az egészségbiztosítási kártya kiállításához?- az ElOö-os nyomtatvány két eredeti példányban,- személyazonossági igazolvány és igazolás az állandó lakhelyről,- a hozzátartozóknak igazolniuk kell a rokoni viszonyt - házassági anyakönyvi kivonat, születési anyakönyvi kivonat (lpj) EU-HÍREK Algéria is kérni fogja EU-felvételét Anna Záhorská (KDH) euroképviselő szerint Algéria érdeklődést tanúsít az EU-tagság iránt. „Az észak-afrikai országok képviselőinek találkozóján Magrebu algériai nagykövet kijelentette, hogy Algéria kérni fogja a tárgyalások megkezdését, illetve csatlakozását az Európai Unióhoz” - fejtette ki Anna Záhorská, és hozzáfűzte: „Sejtettem, hogy ha lehetővé tesszük a Törökországgal folytatandó tárgyalások megkezdését, más, Európán kívüli országok is érdeklődni kezdenek majd az EU-tagság iránt. Ez a gyanúm igazolást nyert.” Záhorská szerint a tárgyalások megkezdése Törökországgal megnyitja Európa határait. Európának Záhorská szerint meg kellene határoznia önmagát, pontosabban azt, mivé szeretne lenni. „Az EU Európa területén jött létre, és azok az országok határozták meg, amelyek felvették a kereszténységet. Ha a felekezeti hovatartozás szerkezete változik is, de a fejlődés szellemi alapját a kereszténység jelentette, és Európa ezen az értékrenden épült fel” - hangsúlyozta a szlovák euroképviselő, és rámutatott: ha megnyitjuk a határokat más vallások és más kultúrák előtt, akkor Európának újra kell fogalmaznia önmagát. „Lehet, hogy új alapszabályokat kell megállapítani”, mondta. (SITA) Rómában a ratifikációs okmányok Letétbe helyezték Rómában csütörtökön az Európai Unió alkotmányos szerződésének magyar ratifikációs okmányait. Magyarország a huszonöt EU-tagállam közül - Litvánia után - másodikként ratifikálta a dokumentumot, s ugyancsak másodikként (szintén Vilnius után) helyezte letétbe azt Rómában. Az Országgyűlés erről szóló dokumentumait Nyusztay László, a római magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője adta át az olasz külügyminisztérium nemzetközi szerződések és jogi főigazgatóságán. (MTI) A szolidaritást szorgalmazza A szolidaritás elve élteti és segíti túlélni az Európai Uniót, s a szervezet óriási időhátrányba kerülhet e téren, ha júniusra nem sikerül olyan költségvetésről döntenie a 2007-2013 közötti időszakra, amely könnyíti az új tagok felzárkózását - hangoztatta a La Libre Belgique című belga lapnak pénteken adott interjúban Jean- Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői és pénzügyminiszteri tanácsának soros elnöke a következő fél évben. Úgy vélte, az EU a csatlakozási tárgyalások során nem volt kimondottan bőkezű leendő új tagjaival, akik viszont szerinte nagyobb támogatási igényekkel is felléphettek volna, de féltek, hogy azzal késleltetnék belépésüket. (MTI) Az euróövezet bővítésére készül A következő fél év legfontosabb feladatának tartja az Európai Uniót januártól elnöklő Luxemburg miniszterelnöke, hogy az euróövezet gazdasági stabilitását és növekedését biztosító szabálycsomagot átvizsgálják, és felkészüljenek a zóna közelgő bővítésére. Jean-Claude Juncker a Financial Timesnak adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy 2007-2010 között a jelenleg 12 országos - Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország - eurózóna várhatóan további tíz új taggal - Magyarország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Szlovákia, Szlovénia - bővül. Ennek előkészítése érdekében és a jelenleg mutatkozó problémák fényében át kell gondolni, hol szükséges módosítani a szabályokon - vélte Juncker, és jelezte, már márciusban szeretné ismertetni a módosítások első változatát; mindazonáltal elvetette azokat a német, francia és olasz javaslatokat, hogy bizonyos kiadási tételeket vegyenek ki a szabályok érvényessége alól, szerinte ez gyengítené a stabilitás erősítésére irányuló paktumot. (MTI)
