Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-05 / 3. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 5. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen szerda 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Bolha a fülbe sz. 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) csütörtök 15.45.18.20.15 MLADOSŤ: Zuhanás a csendbe (ang.) sz. 16,18, 20 A tűzben edzett férfi (am.) cs. 19.30 AUPARK - PALACE: Oce­an’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) sz. 16.20, 19, 20, 21.40 cs. 15.30, 18.10, 20.50 Cápamese (am.) sz. 15.40 cs. 14.30, 16.20 Carandiru (br.-arg.) sz. 17.50, 20.50 cs. 17.40, 20.40 Polar Exp­ressz (am.) sz. 14,14.20,16,16.20,18.20 cs. 14,16 Sebbel-lobbal (cseh) sz. 20.20 cs. 15.20 A hiheteden család (am.) sz. 14.30,15, 16.17.18.30 cs. 15,14.40,17.10 Alien vs. Predator - A halál a ra­gadozó ellen (am.) sz. 20.40 Pókember 2. (am.) sz. 18.10 Peter Sellers élete és halála (am.) sz. 15.30 Nyílt tengeren (am.) sz. 21 Szüzet szüntess (am.) sz. 15.20, 17.20, 19.30, 21.40 cs. 16.10, 18.30, 21.10 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) sz., cs. 14.10, 16.40, 19.10, 21.30 A tűzben edzett férfi (am.) sz. 17.40, 20.30 cs. 17.30,20.30 Pán Péter (am.) sz. 14.50 Zuhanás a csend­be (ang.) sz. 17.30,19.40 cs. 19.40,22.10 Felejtés (am.) sz. 21.50 cs. 21.20 Apja lánya (am.) sz. 15.10 Tapló Télapó (am.) sz. 17.10, 19.20, 21.20 cs. 14.40, 16.50 Leány gyöngy fülbevalóval (ang.)v sz. 18,20.10 cs. 18.20, 20.20 A kaptár 2. (am.) cs. 13,15,17,18, 20 A tűzből nincs kiút (am.) cs. 14.50, 17.10, 19.30, 21.50 Bajos csajok (am.) cs. 14.20,16.30, 18.40, 21.10 PÓLUS - METROPO­LIS: A kaptár 2. (am.) cs. 15,17.05,18.10,19.15, 20.15,21.20 Ba­jos csajok (am.) cs. 15.15,17.20,19.25 A tűzből nincs kiút (am.) cs. 16.10, 18.30, 20.50 Leány gyöngy fülbevalóval (ang.) sz. 13.30, 19.30, 21.35 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) sz. 13.25,16,17.30,18.40, 20.05, 21.15 cs. 13.25, 16,17.25, 18.40, 20.21.25 A hihetetlen család (am.) sz. 11.45,13.05,14.10,15.40, 16.35,18.05,19, 20.30 cs. 13,15.30,18 Polar Expressz (am.) sz. 11,12,14,15.05,16.05,17.10,18.10 cs. 13.20,15.25,17.30 Cápa­mese (am.) sz. 15.30 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) sz. 12.25,14.40,16.55,19.10,21.30 cs. 15.10,19.30,21.45 Tapló Télapó (am.) sz. 17.15,19.20,21.20 Zuhanás a csendbe (ang.) sz. 15.25.21.25 A tűzben edzett férfi (am.) sz. 20.10 cs. 20.30 Szüzet szüntess (am.) cs. 14,16.05, 21.30 KASSA DRUŽBA: Csajok a csúcson 2. (ném.) sz. 18,20 Felejtés (am.) cs. 18, 20 TATRA: Neveleden hercegnő 2. - Eljegyzés a palotában (am.) sz. 16, 18 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) sz. 20 Nyílt tengeren (am.) cs. 16.30, 18, 19.30 ÚSMEV: Szüzet szün­tess (am.) sz. 16, 18, 20 A tűzből nincs kiút (am.) cs. 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Dirty Dancing 2. (am.) sz., cs. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR-MIER: Polar Expressz (am.) cs. 17,19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Polar Expressz (am.) cs. 17.30 Collateral - A ha­lál záloga (am.) cs. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Cápamese (am.) sz., cs. 17 Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) sz., cs. 19 GYŐR PLAZA: Állítsátok meg Terézanyut! (magy.) sz. 14.45, 19.45, 22.15 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) sz. 20.15,22.30 A hihetetlen család (am.) sz. 15, 17.30, 20 Kelekótya karácsony (am.) sz. 14.15 A miskolci boniésklájd (magy.) sz. 13.30, 15.45, 17.45, 19.45 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) sz. 13.45, 17, 20.15 Nyócker (magy.) sz. 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) sz. 13, 15.15, 17.45, 20 Özönvíz (fr.) sz. 10.30, 12.30, 14.30, 16.30,18.30 Polar Expressz (am.) sz. 14.30, 16.30, 18.30 Tapló Télapó (am.) sz. 16.15,18.15,20.15 Világszám! (magy.) sz. 11.12.45.14.30.16.30.18.30.20.30 A Pátria rádió holnapi kínálatából válogathatnak • • Ünnepi programok MŰSORAJÁNLÓ Holnap 7 órakor Ünnepi reggel­lel, benne hírekkel és sportössze­foglalóval indul a műsor. 9 órától Vízkereszt ünnepén címmel görög katolikus egyházi műsort közvetí­tünk, amelynek Ósz István csicse- ri görög katolikus lelkiatya lesz a vendége. Ortodox egyházi zenét közvetítünk 9 óra 30 perctől, majd a hírek után 10 óra 5 perces kezdettel Kaland az élet című műsorunk vendége lesz Szőcs Ilo­na közgazdász. A fél tizenegykor kezdődő néprajzi összeállításban háromkirályok napjához kapcso­lódó énekeket és szokásokat mu­tatunk be. A déli híreket követően Nótacsokorral kedveskedünk a műfaj kedvelőinek. 13 órától két Csehov-elbeszélés rádióváltozatát hallhatják. Az első címe: Ki van az álarc mögött, és a hatalommal bí­rókkal szembeni viselkedésről szól. A másik Csehov-adaptáció azt a kérdést veti fel, mi legyen a gyerekkel,'ha baj van vele az isko­lában. A megszokott időben, tehát 14 óra 5 perckor kezdődik a Kí­vánságműsor, amelyet 15 óra 5 perces kezdettel publicisztikai magazinunk, a Pulzus követ. A tartalomból: vízkereszt napi nép­szokások; összefogás az ázsiai ka­tasztrófa sújtotta területeken élők megsegítésére. A műsorban szó lesz továbbá a külföldi turizmus terén ránk váró feladatokról, egy nem mindennapi sportrendez­vényről és arról a pozsonyi kiállí­tásról is, amely 12 festőművész jövőről alkotott vízióját mutatja be. 17 óra 5 perctől hallgathatják meg Soltész Rezső Szentpéteren rögzített műsorát. A Napzárta után, 18 órakor fejeződik be ün­nepi közvetítésünk. (Nyit.) Baffi Dávid és Erik Šille közös kiállítása Pozsonyban, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Megmutatni azt, amire nincs szó Noro Lacko művészettörténész, Erik Šille, Baffi Dávid, Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója, Bolemant Éva, a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás elnöke és Kiss Csaba, az At Home Gallery vezetője a Brámer-kúriában (Papp Sándor felvétele) Ami közös bennük: mind­ketten Kelet-Szlovákiából származnak, mindketten az ismert képzőművész-pe­dagógus, Ivan Csudái veze­tése alatt folytatták/foly- tatják tanulmányaikat a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, és mindketten pályakezdő festőművé­szek, akikre a szakemberek szerint érdemes odafigyel­ni. Baffi Dávid és Erik Šille. MISLAY EDIT Közös kiállításuk, amely 4. ateli­er címmel január 16-áig látható Po­zsonyban, a Brámer-kúriában, egy több hónapos képzőművészeti pro­jekt befejező része. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, a Ha­gyományok és Értékek Polgári Tár­sulás és a somoijai At Home Gal­lery tavaly ősszel összefogott, hogy egy közös kiállítás-sorozat kereté­ben mutassák be a kortárs képző­művészet néhány meghatározó személyiségét, elsősorban a szlo­vák és a magyar művészeket állítva a figyelem középpontjába. Kiss Csaba és Suzanne, akik az At Home Gallery vezetőiként egy évtizede foglalkoznak napjaink képzőművé­szetének népszerűsítésével, első­sorban a tíz év tapasztalatának tőkéjével járultak hozzá a rendez­vénysorozat sikeres megvalósításá­hoz. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma munkatársai lelkesedés­sel fogadták a tervet, s lehetősége­ikhez mérten szintén igyekeztek mindent megtenni a sikerért. A nyitókiállításon a fiatal Andrea Bartošová és Michal Czinege - ugyancsak Ivan Csudái tanítványai - mutatkozhattak be. Ezután két, a középgenerációhoz tartozó mű­vész alkotásai kaptak helyet a Brä- mer-kúriában: a szlovák Róbert Jančovič és a tájainkról származó, Budapesten élő Somorjai Kiss Tibor közös tárlata az egyik legemlékeze­tesebb rendezvénye volt a projekt­nek. A budapesti Szemző Tibor és a pozsonyi Dániel Matej a múzeum pincehelyiségében készített közös kép- és hanginstallációt. A harmin­casok nemzedékét Varga Emőke és Partik Kovačovský képviselte. Az utolsó kettős kiállítás pedig oda tért vissza, ahonnan az első indult: a pályakezdő fiatalokhoz. Távolabbról figyelve Baffi Dávid és Erik Šille festményeit, első be­nyomásunk az lehet, hogy egyetlen személy alkotásait szemléljük. A képek színvilága ugyanis meg­lepően rokon. Közelebb lépve a festményekhez azonban rögvest ki­derül, hogy nagyon is vannak kü­lönbségek a két fiatal művész stílu­sában. Ám ami még közös bennük: rendkívüli érzékenységgel figyel­nek a bennünket körülvevő való­ságra, a mindennapokra. Noro Lacko művészettörténész bevezetőjében egy ógörög szó, a „noos” jelentésének szépségére hívta fel a figyelmet, amely annak idején észt, lelket, tudatot jelentett, s később ebből fejlődött ki az „ész” jelentésű ráció. A szó eredeti értel­mét ma is felidézzük, amikor azt mondjuk valakinek: „legyen eszed.” És nem arra kérjük az il­letőt, hogy valamit következetesen, hideg aggyal vizsgáljon, hanem ar­ra, hogy legyen érzéke az adott helyzethez, hogy fontolja meg a le­hetséges összefüggéseket, és le­gyen tekintettel a helyzet körülmé­nyeire, Mert figyelemmel kísérni, észrevenni valamit: ez a képesség többet jelent, mint egyszerűen néz­ni - másfajta intelligenciát jelez. Sokkal törékenyebb és talán köz­vetlenebb kapcsolat ez a világgal, jegyezte meg Lacko. A képzőmű­vész olyan nyelvet használ, amelyet talán nem lehet szavakra lefordíta­ni - de meg lehet mutatni. Az em­beriség, folytatta a művészettörté­nész, mindig ehhez a módszerhez folyamodott, amikor nem talált szavakat, amikor a „csecsemő” po­zíciójába került. „Nem tudok be­szélni a világról, mondja ez a cse­csemő, mert a dolgokra, amelyeket látok, nincsenek szavaim, de meg tudom mutatni önöknek ezt a vilá­got. Meggyőződésem, hogy a kor­társ képzőművészet jelenleg ennek a csecsemőnek a tiszteletre méltó helyzetében van, nem a kora vagy a tapasztalata miatt, hanem mert azon világok számára, amelyeknek a felfedezésére elindult, nincsenek a nyelvünkben megfelelő szavak. Ezért kell néznünk. És nagyon fi­gyelmesen, mert megtanulhatjuk, hogy többet lássunk, mint ameny- nyit általában szoktunk.” Erik Šille olyan forrásból merít inspirációt, fogalmazott Lacko, amely nem nevezhető éppen meg­szokottnak a festészetben: szíve­sen kölcsönöz objektumokat, té­mát és alkotói módszert napjaink egyik uralkodó ágazatától, az ipari designtól, vagy akár a képre­génytől. Šille festményein azon­ban a figurák különös, ironikus, paradox történet főszereplői lesz­nek, és megkérdőjelezik annak a közegnek a tisztaságát és tökéle­tességét, amelyből a fiatal művész kiemelte és a saját vásznára he­lyezte őket. „Meggyőződésem, hogy az alaptörténet, amely Erik képein érzékelhetően tetten ér­hető, az elragadtatottság történe­te. Elsősorban a vizuális elragadta­tottság története, de egy olyan erős vizuális elragadtatottságé, amely nagyon gyorsan áüépi a politikum és az etika küszöbét, így Šille alko­tása a szó jó értelmében elkötele­zetté válik” - mondta Lacko. A bennünket körülvevő világ ér- zékelhetősége és a látottak szavak­kal való kifejezhetősége közötti le­küzdhetetlen szakadék még inkább mélyül Baffi Dávid képein, tette hozzá. „A szavak, a beszéd és a lá­tás, a pillantás közötti ellentét nála szinte kézzel tapintható intenzitást kap. Dávid a megfelelő eszközt ke­resi, amellyel kifejezheti és meg­őrizheti személyes vizuális tapasz­talatát. Vagy még pontosabban, Dávid annak a módját keresi, ho­gyan lehetne ezt a vizuális tapasz­talatot még inkább gazdagítani a látható dolgok komoly és mélyre­ható festészeti vizsgálatával.” Baffi Dávid képeit, amelyek a po- intilisták alkotásait is idézik, a művészettörténész találóan kétdi­menziós szobroknak nevezte. Erik Šille és Baffi Dávid a kor­társ képzőművészet kiemelkedő fiatal alkotói közé tartoznak. Ér­demes a segítségükkel vizuális ta­pasztalatokat gyűjteni. Meglátni azt, aminek leírására a szó olykor kevésnek bizonyul. NÉZEM A DOBOZT / Uj pittyegők, modern kütyük, megunt ketyerék Z. NÉMETH ISTVÁN Amikor már csak elvétve talá­lunk szaloncukrot a karácsonyfán, viszont bokáig gázolunk a lehullott tűlevelekben, bizonyosak lehetünk benne, hogy hirtelen aktuálissá vált a 2005-ös, még enyhe nyom­dafestékillatot árasztó asztali- és falinaptárunk. A fenyő- és petárda­ünnep fárasztó semmittevését és édes mámorát bizonyára segít majd kipihenni a friss, dolgos hét­köznapok végeláthatatlan sora. Ilyentájt gyakran az ember fülébe cseng a KFT együttes Elmúltak az ünnepek című dala, hiszen reme­kül megfogalmazták benne ezt a torokszorongató, kissé szomorkás január eleji életérzést, amelyet csak az a tudat tesz némiképp elvisel­hetővé, hogy a húsvét, bizony, nap­ról napra közelebb kerül hozzánk. És én nézem a dobozt. És látom benne, hogy mint mindig, sok-sok hasznos és kevésbé hasznos aján­dékkal meglepték egymást (és ma­gukat) az emberek. Például sokan most kapták meg második (harma­dik, negyedik stb.) mobiltelefonju­kat, de (az árak mélyzuhanásának köszönhetően) sok család számára most érkezett el az a régen várt, ün­nepélyes pillanat, amikor gazda­gabbak lettek egy DVD-lejátszóval vagy egy helyre kis, jópofa házimo- zirendszerrel. Miközben a hangsu­gárzók bekötésével bíbelődtek, bi­zonyára sokan akadtak, akiknek el kellett gondolkodniuk, mi is legyen a régi (mondhatni: kőkorszaki), hirtelen fölöslegessé vált marokte­lefon, tévé, hifitorony, hangfal, szá­mítógép, esetleg CD-lejátszó sor­sa... Eladni? (Kinek? Mennyiért?) Visszavinni valahova, ahol alkatré­szeire szedik és újrahasznosítják? (Hova? Ki ismer ilyen helyet?) El­ajándékozni? (Hiszen lehet, hogy ezt a típust már a Józsi bácsi is megmosolyogja!) Tény, hogy a különböző techni­kai szerkezeteket ma minden ko­rábbinál olcsóbban vehetjük meg, és amilyen könnyen megszereztük, olyan gyorsan el is dobjuk őket. Vi­szont az az ár, amit fizetünk, vajon visszatükrözi-e előállításuk igazi költségét? A veszélyes elektromos és elektronikus hulladék három­szor olyan gyorsan gyarapodik, mint a többi, ez vajon nem okoz természeti katasztrófát? - tette fel nemrég egy dokumentumfilm a kérdést, s rögtön több elgondol­kodtató választ is adott rá. A mikrocsipek persze nem azzal szennyezik a környezetet, hogy pél­dául telefüstölnék a lakásunkat. A tokiói Egyesült Nemzetek Egyete­me számításai szerint egy 32MB-os RAM-modul gyártásához 32 liter víz, 1,6 liter fosszilis üzemanyag, 700 grammnyi gáz és 72 grammnyi több száz más vegyi anyag szüksé­ges, köztük a halálos arzéngáz is. A modern csípek kétszer ennyi üzem­anyagot igényelnek, tehát egy ma tipikus asztali PC előállításához 240- kilónyi fosszilis üzemanyag szükségeltetik. Mark Strutt, a Gre­enpeace képviselője szerint „amió­ta az elektromos és elektronikus termékek megjelentek, jelentős mennyiségű mérgező anyag van bennük”. A film azt is bemutatta, mi lesz a már megunt „kütyük” sor­sa: elviszik őket egy kevésbé fejlett országba, ahol ízzé-porrá zúzzák őket, majd betemetik földdel. Szó­val szomorú a látvány, és nem ke­vésbé ijesztő a valóság: az elmúlt időszakban nemhogy csökkent vol­na, inkább sohasem látott mérete­ket öltött a környezet szennyezése. De hát a digitális, 5.1-es varázslat­ba beleszédülve ugyan ki törődik itt az „analóg” valósággal? Jobb nem is gondolni rá, hiszen a katasztrófa mindig máshol és másokkal törté­nik, nem velünk. Nézem a dobozt. S. O. S. Torná­dó! Asteroid 1-2. Ránk szakad az ég... Aztán hétfőn este az Akták kü­lönkiadását, amely a szeizmikus szökőárral foglalkozik. Atyaég! Hát ez tényleg megtörtént? Vajon ki ír­ta a forgatókönyvet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom