Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-26 / 20. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 26. Integrált vidékfejlesztés a Termál Kistérségben Útkeresés uniós eszközzel ÚJ SZÓ-HÍR Felsőszeli. A környékbeli ön- kormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók holnap egy kistér­ségi konferenciával indítják a tér­ség jövőjével kapcsolatos beszél­getések sorozatát. A tartalékok mobilizálása és a külső támogatá­sok hatékony felhasználása a célja ugyanis annak az integrált vidék- fejlesztési tervnek, amely idén au­gusztusra készül el a Galánta kör­nyéki Termál Kistérségben. Felső- és Alsószeli, Vezekény, Tallós és Pozsonyeperjes önkormányzatai és az e falvakban működő egyes szervezetek által alapított kistér­ség a SAPARD Program segítségé­vel készül fel arra, hogy új helyi beruházásokkal javítson az embe­rek életkörülményein. A programot szakmailag segítő somoijai Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársai az elmúlt hónapokban a civil szervezetek ve­zetőivel, vállalkozókkal, cégveze­tőkkel és polgármesterekkel közel 150 interjút készítettek, valamint kidolgozták a kistérség elemzését. A következő hónapokban közsé­genként és ágazatonként nyilvá­nos találkozók keretében keresik majd a helybeliek által a fejlesztés szempontjából legszükségesebb­nek tartott témákat. Az uniós el­veknek megfelelően az új fejleszté­sek iránt érdeklődő lakosok részvé­tele alapvető feltétele annak, hogy a közeljövőben a kistérség saját fej­lesztési alapot pályázhasson meg az uniós forrásokból. A Termál Kis­térség és a közreműködő szakem­berek ezt a folyamatot, az eddigi munka eredményeit szeretnék be­mutatni a csütörtökön a helyi mű­velődési házban 17 órától szerve­zett konferencián, (ti) A Himolla Gruop ősszel indítja be a gyártást Német beruházó Zselízen ÚJ SZÓ-HÍR Zselíz. A város déli részén a müncheni székhelyű Himolla Group bútoripari vállalat 4,5 hek­tár földterületen telephelyet léte­sít. Az erről szóló szerződést Nagy Géza, Zselíz polgármestere és Walter Schmid, a Himolla Group vezérigazgatója tegnap írta alá. A Selys Nábytok Kft. az építkezést márciusban megkezdi, és a gyár­tást kezdetben félszáz varrónővel októberben indítja be. Később a varrónők száma kétszázra növe­kedhet. Az első gyártócsarnok mintegy 3000 négyzetméter terü­leten épül föl, majd ezek létszáma később újabb hattal növekszik. Öt éven belül a varrodában, a bőrsza­bászatban és a kárpitozási részle­gen több mint ötszázan (főként nők) fognak dolgozni. Néhány hé­ten belül eldől, mely építkezési vállalatok végzik majd a munká­latokat. A város vezetői remélik, a közeljövőben a térségben jelentő­sen csökken majd a munkanélkü­liek száma. (A zselízi beruházá­sokról a korábban nyomdába küldött Szülőföldünk című mel­léklet nyugat-szlovákiai kiadásá­nak mai számában, a 26. oldalon is olvashatnak.) (áb) Walter Schmid, a Himolla Gruop ügyvezetője és Nagy Géza, Zse­líz polgármestere aláírja a szerződést (Levický László felvétele) Duray hangsúlyozta: az állampolgárság megfogalmazása az adott ország hatáskörébe tartozik, ehhez sem a szomszédos országok, sem Brüsszel véleményét nem kell kikérni (Vas Gyula felvétele) Magyar civil fórum létrehozását javasolja a Rákóczi Szövetség Hídverő szervezete Felhívás a Kárpát-medence magyarságához Komárom. Felhívást intéz a Kárpát-medence magyarsá­gához a Rákóczi Szövetség Hídverő szervezete a 2004. december 5-i, a kettős ál­lampolgárságról szóló siker­telen népszavazás kapcsán. V. KRASZNICA MELITTA A szervezet a Búcs községben 2004. december 18-án megfogal­mazottakkal összhangban arra ké­ri a Kárpát-medence civil fórumait, hogy „...sajátos eszközeiket és kap­csolatrendszereiket latba vetve munkálkodjanak a magyar nyelv, a kultúra és a nemzettudat megőrzé­sén. Kezdeményezzük, hogy minél előbb alakuljon magyar civil fórum azzal a céllal, hogy segítse a nem­zettudat megőrzésén munkálkodó civil szervezetek tevékenységét.” A felhívást Benkő Ferenc, a Hídverő szervezet ügyvivője, Neszmély polgármestere olvasta fel a tegna­pi komáromi nagygyűlésen. La­punknak elmondta: a felhívást el szeretnék juttatni a Kárpát-me­dence valamennyi reprezentatív civil szervezetéhez. A későbbiek­ben egy konferenciát szerveznek ezen szervezetek részvételével, amelyen kijelölik a stratégiai célo­kat. A felhívást először a Hídverő Társulást alkotó 13 község (Bátor- keszi, Búcs, Csallóközaranyos, Dunamocs, Dunaradvány, Hetény, Izsa, Karva, Madar, Marcelháza, Pat, Vágfüzes és Virt), valamint Komárom polgármestere látta el kézjegyével. A felhívást természe­tesen aláírta a nagygyűlés szóno­ka, Duray Miklós is. Duray beszédében rámutatott: a trianoni békediktátum után össznemzeti megegyezés volt azt illetően, hogy - bár határokat húztak az emberek közé - össze kell tartani a nemzetet. A kilenc­venes évekre az összetartásnak ez az érzése szertefoszlott, a nemzettudat megroppant, még­pedig mindenekelőtt a Magyar- országon élők körében. Az anya­ország határain túl élőkre ez nem jellemző, hiszen számukra a nemzettudat az önfenntartás ré­szévé vált. Ezért az elkövetkező évek egyik fontos feladatának az egészséges nemzettudat helyre- állításának kell lennie. Duray hangsúlyozta: tudatosítani kell, az állampolgárság megfogalma­zása az adott ország hatáskörébe tartozik, ehhez sem a szomszé­dos országok, sem Brüsszel véle­ményét nem kell kikérni. Bastrnák Tibor, Komárom pol­gármestere szerint tanulni kell december 5-ből. „Örülünk az Eu­rópai Uniós tagságnak, örülünk, hogy jóléti társadalmat építünk, de mindez akár a nemzet halálá­hoz is vezethet, ha nem eszmé­lünk időben és nem fogunk össze - mondta. - Hiszen az anyaor­szágiak azokat tagadták meg, akik kulturális téren, sőt, a Ma­gyarországon dolgozó felvidéki­eknek köszönhetően gazdasági­lag is gyarapítják az országot. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az összetartozás eszméje politikamentes és politi­kán felül álló dolog.” A nagygyűlésén jelen lévő ha­zai polgármesterek és a magyar- országi testvértelepülések veze­tői közül többen megfogalmaz­ták: ha nem tesszük vonzóvá a nemzeti kultúrát, ha nem erősít­jük a nemzethez való tartozás ér­zését, tovább mélyül az anyaor­szágon belüli megosztottság, a széthullás. Az egyik magyaror­szági felszólaló szerint az előre- mozduláshoz három dologra van szükség: a civil szerveződések megerősödésére és kapcsolataik kiterjesztésére, bővítésére a ha­tárokon túl; az oktatási rendszer reformjára, amely téren szerinte óriási a lemaradás; harmadsor­ban pedig a jelenlegi magyar kor­mány leváltására. A legújabb törvény a helyi önkormányzatokra ruházza a tömegközlekedést, s bár azok több pénzt kapnak erre, a terhek is nagyobbak Gondok az Ipolyság és Pereszlény közti tömegközlekedéssel hangulatkeltésben. „Mi elégedet­tek vagyunk Lőrincz úrral, aki min­den egyes alkalommal 50 emberért vállal felelősséget az autóbuszban. Erre is tekintettel kell lenni” - véle­kedett a már említett fiatalasszony. Lőwy János polgármester értet­lenül állt az események előtt: „Úgy beszélnek a helyi autóbusz-közle­kedésről, mintha már meg­szűnt volna, pedig Lőrincz Pál és a város között tár­gyalások folynak” - hang­súlyozta az üggyel kapcso­latban. Lőrincz Pál el­gatás január elsejétől egy még „sző­kébb maroktól”, a várostól függ, december 31-én abbahagyja a buszjáratok üzemeltetését. Ám amikor január 2-án meglátta a megállóban várakozó embereket, újraindította a járatot. „Csak ne­kem és két sofőrömnek köszönhe­tő, hogy van még helyi közlekedés „Szó sincs arról, hogy megszüntetjük a peresz­lényi közlekedést.” FORGÁCS MIKLÓS Ipolyság. A közigazgatásilag a városhoz tartozó Ipolypereszlény lakosai szép számmal jelentek az ipolysági önkormányzat által szer­vezett legutóbbi lakossági fóru­mon. Mint kiderült, felháborodá­suknak volt köszönhető az érdeklő­dés. Elmondták például, hogy az Ipolyság-Ipolyvisk vonalon az ér­sekújvári Szlovák Autóbusz-közle­kedési Vállalat (SAD) által közle­kedtetett járat túlzsúfolt, ráadásul gyakran nem hajlandó fölvenni a Pereszlénybe utazókat. Az Ipolyság és Pereszlény város­rész közti tömegközlekedést egyébként Lőrincz Pál magán­vállakozó biztosítja. Tavaly ősszel az utolsó esti járat után hazatérve - egy szűk utcában tolatva - elgázolt egy nyugdíjas asszonyt, aki bele is halt a sérüléseibe. A fórumon meg­jelentek szerint ez is közrejátszik a vállalkozó elleni támadásokban és mondta: az első évben 285 ezer koronából gazdálkodott a vál­lalkozás, de háromnegyed év múl­va el kellett adnia a legjobb jármű­vét, hogy folytathassa a tevékeny­ségét. Egy év múlva 691 ezer koro­na állt rendelkezésre, s ugyanúgy megismétlődött az előző évi forga­tókönyv: megint el kellett adnia egy autóbuszt. Ezért a vállalkozó úgy döntött: mivel az anyagi támo­a városban. Aranyosmaróton, ahol szintén két autóbusz közlekedik, 1,9 millióból gazdálkodik a válla­lat” -mondta Lőrincz. Bélik György alpolgármester, a Nyitrai Kerületi Önkormányzat képviselője összefoglalta az ügy anyagi vonzatait. Az MKP megyei képviselőinek köszönhetően 2004- ben az előző évhez képest megdup­lázódott a dotációra fordítható összeg. A legújabb törvény azon­ban a helyi önkormányzatokra ru­házza ezt a feladatot is, s bár na­gyobb csomag pénzt kapnak a tele­pülések, egyre nagyobbak a terhek is. „Az önök kérdései vádbeszédek. Szó sincs arról, hogy megszüntet­jük a pereszlényi közlekedést, csak keressük a megoldást. A Lőrincz Pál által igényelt 1,9 millió korona megterhelné a költségvetést, a vá­ros nem aranytojást tojó tyúk” - fejtegette az alpolgármester. A pol­gármester is arra hívta fel a figyel­met, hogy a kért összeget csak úgy tudná biztosítani az önkormány­zat, ha az amúgy is szűkösen gaz­dálkodó iskoláktól, vagy a kultúrá­ra szánt összegekből vonnának el. „Mi tárgyalunk Lőrincz úrral, de nekem kötelességem volt találni egy másik lehetőséget vészhelyzet esetére - az SAD azt mondta, elvál­lalná ezt a feladatot. A ami a járat­sűrűséget illeti, azt már Lőrincz Pál se tudta biztosítani a mondjuk 2003-as formájában.” Ezzel a pereszlényiek nem értet­tek egyet. „Az SAD lehet, hogy egy délelőtti és egy délutáni autóbuszt indítana, de többet nem. Szomba­ton és vasárnap pedig valószínűleg sehogyan sem tudnánk utazni” -reagált a már idézett fiatalasz- szony. Egy másik hölgy megjegyezte, hogy az SAD indította utolsó autó­busz délután öt óra előtt tíz perccel indul, s az emberek általában hatig dolgoznak. Lőwy János ígéretet tett arra, hogy a tárgyalásoknál az emberek valós igényeiből fognak kiindulni, és az iskolakezdéshez, a munkaidőhöz igazítják a busz in­dulását. A pereszlényi anyák arra is figyelmeztettek, hogy ha munkába áll egy kisgyerekes családanya, már nem járathatja gyerekét a pereszlé­nyi - amúgy is már csak félnapos - óvodába, hanem gyermekestül Ipolyságra kell utaznia. Régió 5 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Az autó és a tolvaj is megkerült Pozsony. A bazini járásbe­li Tótgurab (Slovenský Grob) egyik garázsában ta­lálták meg azt a 350 ezer ko­ronát érő Volkswagen Golf típusú személyautót, ame­lyet szombaton este loptak el - közölte Silvia Miháliková pozsonyi kerületi rendőrségi szóvivő. Az 50 éves Dušan egy fővárosi étterem előtt tá­madt rá a 23 éves Igorra, sú­lyos arcsérüléseket okozva neki, innen hajtott el a lopott kocsival. A támadót lopással gyanúsítják, s tettéért akár tíz év szabadságvesztésre is ítélhetik, (ú) Felrobbant volna a laposüveg? Lédec (Ladce). Őrizetbe vettek egy 44 éves mária- tölgyesi (Dubnica nad Vá- hom) férfit, aki az illavai já­rásbeli Lédecen beült egy üzlet előtt parkoló Mercedes Sprinterbe, és azzal fenye­gette meg a sofőrt, hogy fel­robbantja a zsebében lévő bombát, ha az nem szállítja őt oda, ahova akarja. Zsol­nára hajtottak, majd vissza­felé vették az irányt, amikor is egy járőr állította meg őket. Kiderült: a tettes zse­bében csak egy laposüveg volt. (ú) Újabb sírrongálás Nyitranovák (Nováky). Ismeretlen személy 38 sírkö­vet rongált meg szombatra virradó éjszaka a Privigyei járás községének temetőjé­ben - tudtuk meg Lenka Bušovától, a trencséni kerü­leti rendőrségi szóvivőtől. Az okozott anyagi kár eléri a 30 ezer koronát. A rendőr­ség az ügyben nyomozást folytat, (ú) AJÁNLÓ Január 26. (szerda) Komárom - 17.00: Batta György író, újságíró A Ma­gyar Szent Korona és a ma­gyar jövő címmel tart elő­adást a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma föld­szinti előadótermében. Min­den érdeklődőt szeretettel vár a Széchenyi István Polgá­ri Társulás! Érsekújvár - 9.00: a Pavol Blaho utcai óvoda vezetősége bemutató órát tart a magyar szülők számára, akik a 16 óra­kor kezdődő szülői értekezle­ten találkozhatnak a Czuczor Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusaival, Kiss Mária gyógypedagógussal és logopédussal, valamint a pszichológustól gyermekük is­kolaérettségével kapcsolatban is tanácsot kérhetnek, (száz) Január 27. (csütörtök) Nagymegyer - 17.30: a Komáromi Zsidó Hitközség Nér Támid - Az Örök Fény oktatási programjának része­ként A zsidó élet körforgása címmel Paszternák Tamás tart előadást a városi könyv­tárban. Társszervező a Cse- madok Nagymegyeri Alap­szervezete. (ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom