Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-21 / 16. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 21. RÖVIDEN Az osztrákoké a Slovenské Aerolínie Pozsony. Az osztrák Austrian Airlines (AUA) 2,8 millió euróért (114,5 millió korona) hozzájutott a folyamatosan veszteséges Slovenské Aerolínie légitársaság 62%-os részvénycsomagjához. Az AUA Aár 2004 őszén 5 millió eurós gyorshitellel sietett a bajban lévő szlovák cég segítségére. Thomas Kleibl, az osztrák fél pénzügyi igazgatója közölte: nem tesznek le arról a szándékukról sem, hogy privatizálják a pozsonyi repülőteret. (TASR) Két hónapig nem szállít olajat a Jukosz Budapest/Pozsony. Kényszerítő körülményre hivatkozva két hónapig nem szállít kőolajat a Jukosz nemzetközi partnereinek. Ezért a magyar MÓL importjának kieső 60%-át mástól szerzi be. A MÓL egyébként éppen tegnap jelentette be: évi 5 millió tonnáról szóló ötéves szállítási szerződést kötött az elsőszámú orosz olajcéggel, a Lukoillal. A Jukosz eddig havi 350 ezer tonna olajat szállított Szlovákiába is. Fél Krisztina, a Slovnaft szóvivője lapunkkal közölte: a MÓL szerződése a szlovákiai olajellátás biztosítására is vonatkozik. A Jukosz leállása nálunk nem vezet ellátási zavarokhoz. (o, shz) Lakópark épülhet Pozsonyban Pozsony. A BSR Europe ingatlanberuházó Pozsonyban egy több mint 1000 lakásból álló lakópark építését tervezi. Az elképzelések szerint 2005 végén kezdődik a komplexum építése, amelynek értéke 90 és 100 millió euró között mozog. A lakópark területe 60 ezer négyzetméter, a parcellát birtokló beruházók már tárgyalnak a bankokkal a finanszírozásról. A projektum természetesen teljes körű infrastrukturális szolgáltatással is számol, azaz a lakások mellett üzletek, szórakozóhelyek, pihenő- és sportparkok is épülnek. (SITA) Politikusok útiköltségét is finanszírozták Szabálytalan gazdálkodás az Illyés Alapítványnál ÖSSZEFOGLALÓNK Budapest. Rosszul vagy nem teljesen a szabályoknak megfelelően használta fel a rendelkezésre álló keret közel felét az Illyés Közalapítvány (IKA) a 2000-2003 közti időszakban, állapítja meg a budapesti Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata. Az adott időszakban az IKA 6,5 milliárd forintot osztott szét határon túli szervezetek rendezvényei és kulturális programjai támogatására, ebből az ellenőrzés szerint 2,8 milliárdot nem teljesen szabályosan használt fel. Az ÁSZ az úgynevezett központi keret terhére történt kifizetéseket kifogásolta, melyek elosztásába a szomszédos országokban működő alkuratóri- umoknak nem volt beleszólása. Ennek az összegnek egy részét, mintegy 40 millió forintot a Határon Túli Magyarok Hivätala (HTMH) kapta, melyből a határon túli magyar szervezetek képviselőinek utaztatására költött. Az ÁSZ kifogásolja, hogy egy állami szerv pályázott az alapítványnál olyan célra, melyet saját költségvetéséből kellett volna megoldania. Fedezték belőle például a Máért és annak egyes szakbizottságai ülésére, vagy állami rendezvényekre érkező határon túli politikusok útiköltségét is. Az ÁSZ- jelentés összeférhetetlenséget is kimutatott az IKA Kuratóriumának döntéseiben. Halzl József, a kuratórium akkori elnöke ugyanis olyan szavazásokon is részt vett, amikor általa vezetett más szervezetek kértek támogatást. Ilyen például a Rákóczi Szövetségnek, vagy a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványnak (ACSSZMKA) nyújtott több tízmilliós támogatás. Az ACSSZMKA a szlovákiai beiratkozási programot valósította meg a támogatásból 2000-2002 között. Az ÁSZ kifogásolta a Duna Televíziónak nyújtott több százmillió forintos támogatás felhasználását is, egy részét nem a pályázatnak megfelelően használtak fel. Odaítélésük során is megsértették az ösz- szeférhetedenségi szabályokat, mivel a tévé két munkatársa is részt vett a döntésben. Az ÁSZ-jelentés megtalálható a www.asz.gov.hu honlapon, (lpj) A kulturális miniszter arra kérte a kormányt, vegyék el tőle a tervezet kidolgozását Csákyé a kultúrafinanszírozás ügye Pozsony. Kikerült a kulturális minisztérium hatásköréből a kisebbségi kultúrák finanszírozásával kapcsolatos kérdéskör. A kabinet szerdai döntése értelmében ezentúl ezzel a témával Csáky Pál emberjogi és kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes foglalkozik. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A kormány törvényalkotási terve szerint Rudolf Chmel kulturális miniszternek legkésőbb tavaly decemberben kellett volna előteijesz- tenie a jogszabályjavaslatot, s mivel ezt nem sikerült teljesítenie, megkérte a kabinetet, a feladatot vegyék el tőle - olvasható a kormány honlapján. A 2005-ös törvényalkotási terv szerint ez már Csáky Pál dolga. ,A szaktárca továbbra is együtt fog működni, szakmai segítséget nyújtunk, ám mivel a kisebbségek jogállásáról szóló törvény előterjesztésének joga Csákyt illeti meg, a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló jogszabály előkészítésével is őt bízták meg” - erősítette meg lapunknak Biró Ágnes kulturális államtitkár. Eredetileg mindkét téma Rudolf Chmel kulturális miniszterhez tartozott. Kvarda József előző államtitkár lapunknak korábban a politikai akarat hiányával indokolta, miért nem sikerült a kisebbségek szempontjából fontos normákat elfogadni. Ugyanakkor Kvarda a saját embereivel kidolgoztatott egy, a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, s amikor a kormány úgy döntött: a feladattal Chmel helyett Csákyt bízzák meg, az összes alapanyagot átadta a kor- mányalelnöknek. Martin Urmanič, Csáky szóvivője erről nem tudott, a sajtó kérdéseire általában azt válaszolta: a törvénytervezeten már dolgoznak. Amikor fél évvel ezelőtt az iránt érdeklődtünk, a kulturális minisztérium hol tart a kulturális autonómiát megteremtő finanszírozási törvény előkészítésével, Chmel azt válaszolta: előbb a jogállásról szóló törvényt kellene elfogadtatni, ami Csáky dolga. Ettől függeüenül a szaktárcán belül elkezdtek dolgozni egy törvénytervezeten, melyet értesüléseink szerint az MKP alelnökének sürgetésére Chmel tárcaközi véleményezésre bocsátott. Kiszivárgott információk alapján a miniszter ezzel többeket magára haragított, s egyebek mellett ez is összefügg azzal, hogy lemondását fontolgatja, (sza) Dzurinda ellenzi A finanszírozási törvénytervezettel a Koalíciós Tanács is többször foglalkozott, a partnerek mindig új kifogást fogalmaztak meg, főleg az SDKÚ ellenzi a normát. A legutóbb Mikuláš Dzurinda kormányfő szegregációt emlegetett a kulturális autonómia kapcsán, s leszögezte: Szlovákiában ez soha nem valósulhat meg. Az ANO felvetette: az egész kultúra finanszírozásáról szóló törvényt kellene elfogadni, s ennek egyik része szólhatna a kisebbségekről. Megjelent az egész politikai paletta; Mečiar és Fico is bólogatott Konferencia az ország jövőjéről ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia elkövetkező öt évéről tanácskoztak tegnap politikusok, üzletemberek, tudósok és a civil szektor szakértői a Minerva - Szlovákia versenyképességének stratégiája 2010-ig című konferencián. Ivan Mikloš pénzügyminiszter, a stratégiai terv szellemi atyja négy fontos fejlesztési területet jelölt meg: a vállalkozói környezet javítása, a humánerőforrások fejlesztése, az információs társadalom erősítése, valamint a tudományos kutatások támogatása. Miklošsal egyetértett Vladimír Mečiar, a HZDS és Robert Fico, a Smer elnöke is. Fico nagyra értékelte, hogy a jobbközép kormány belátta: nem az olcsó, hanem a jól képzett munkaerő a konkurenciaképesség alapja. A HZDS-vezér szerint az oktatási rendszert tervezhetőbbé kell tenni, ami a jelenlegi kormánynak nem sikerült. „Igaz, az enyémnek sem” - tette hozzá Vladimír Mečiar. Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter szerint fontos, hogy az ország hosszú távú fejlesztési stratégiával rendelkezzen. A miniszter szeretne vállalkozóbarát környezetet kialakítani. Szerinte több pénzt kell fordítani az oktatásra és a továbbképzésre, miközben lépést kell tartani az infrastruktúra fejlesztésével, és ezen a téren komoly regionális különbségek vannak. A fejlesztési stratégiáról bővebb információk a www.iminerva.sk honlapon találhatók, (koc) Szaharai strucc? A főügyésznél járt Slota Pozsony. Törvényen kívül helyezné a Magyar Koalíció Pártját Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. A párt beszüntetését szorgalmazó indítványt átadtam a Főügyészségnek -jelentette be tegna- p. Meggyőződése szerint az MKP a déli országrész autonómiájának kialakításán dolgozik. Slota felháborítónak tartja, hogy Szlovákia nem reagált a magyar kormányfő határon túli magyarok autonómiájáról szóló kijelentéseire. „Minden téren meg kellett volna szakítani a kapcsolatot Magyarországgal” - tette hozzá. „A parlamenti képviselők viselkedése a szaharai struccéhoz hasonlít. Ha Dzurinda kormányfő nem foglal állást az autonómiával kapcsolatban, írásban fogom felszólítani” - mondta Ján Mikolaj függeden képviselő.- Provokáció az autonómiával kapcsolatos kijelentése a magyar miniszterelnöknek, ám Szlovákia nem hagyja lépre csalni magát - szögezte le Dzurinda a tegnapi parlamenti Kérdések órájában. Gyur- csány Ferenc szerinte hibát követett el, amikor azt mondta, támogatja a külhoni magyarok autonómiatörekvéseit. Dzurinda sajnálja, hogy- elődjéhez hasonlóan - előhúzta a magyar kártyát, s így próbál a választópolgárokra hatni, (sza, SITA) Jövőfürkésző tekintetek. Ilyen lesz? (Miroslava Cibulková felvételei) Rengeteg módosítás várható a büntető törvénykönyvben és a perrendtartásban; februárban szavaz a parlament Nem lesz büntethető a gyalázkodás? A CSOB-ügyet sejti a kérdezősködés mögött Malchárek azt állítja, rá akarnak ijeszteni ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Meg akarnak félemlí- teni, veszélyeztetve érzem magam” - jelentette ki tegnap Jirko Malchárek, az Új Polgári Szövetség (ANO) képviselője. Meggyőződése: valakinek nincs ínyére, hogy feljelentést tett a szlovák állam Csehszlovák Kereskedelmi Bankkal (ČSOB) szemben elvesztett perének ügyében. „Érdekes, hogy a hatóságok nem az ismeretlen tettessel, hanem velem kezdtek foglalkozni. Néhány civil ruhás férfi érdeklődött felőlem az ismerőseimnél. Rendőröknek adták ki magukat, igazolványt is felmutattak” - tette hozzá. A furcsa látogatások elmondása szerint többször ismétlődtek. Legutóbb szülei szomszédjait faggatták a „rendőrök”. Az ügy mielőbbi tisztázásának érdekében a belügyminiszterhez fordult. A rendőrség cáfolja Malchárek szavait. „Sem a rendőrség, sem a belügyminisztérium nem foglalkozik Jirko Malchárek képviselő személyével” - nyilatkozta Boris Ažaltovič, a belügyi tárca szóvivője. Mint később kiderült: az ANO képviselője még 2004-ben biztonsági átvilágítást kérvényezett, s a „rejtélyes ügynökök” valószínűleg ez ügyben faggatták ismerőseit. „Lehetséges, de akkor is törvényt sértettek, mivel semmi okuk nem volt a ČSOB elleni feljelentés ügyében érdeklődni” - nyilatkozta Malchárek. (dem) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mások gyalázása nem egyeztethető össze a szólásszabadsággal, szögezte le Gál Gábor, a parlament alkotmányjogi bizottságának tagja. Szerinte az új büntető törvénykönyv tervezetének legnagyobb hiányossága, hogy nem tartalmazza a holokauszt tagadásának büntetését, valamint a nemzetgyalázást, a faji, vallási, politikai hovatartozás miatti uszítást sem minősíti bűncselekménynek. Dániel Lipšic igazságügyi miniszter a szólásszabadságra hivatkozva hagyta ki ezeket az új törvényből. „A szólásszabadság nem abszolút jog. Ahol véget ér az egyik személy joga, ott kezdődik a másiké. Nem lenne helyes, ha a szabad véleménynyilvánításra hivatkozva bárkit büntedenül lehetne gyaláz- ni. Negyven évig ez bűncselekménynek számított, a büntetés elriaszthatta az erre hajlamos embereket. Nagyon vékony határ húzódik a szólásszabadság és a sértegetés között, ám ha kételyek merülnek fel, a bíróságnak kellene döntenie” - magyarázta Gál Gábor. Alkotmányunk értelmében emberi méltóságától senkit sem lehet megfosztani. „Hogyan akaijuk ezt garantálni, ha megengedjük a gyalázkodást?” - tette hozzá. Az auschwitzi hazugság intézményével kapcsolatban megjegyezte: az emberek hajlamosak megismételni a régi hibákat, s azokból nem képesek tanulni. „Ha lehetővé tesszük, hogy bárki büntetlenül tagadja a holokausztot, népszerűsítse a fasizmust vagy más hasonló eszméket, fennáll a veszélye annak, hogy a történelem megismétlődik” -véli a honatya. Arra a kérdésre, a kommunizmus propagálása nem minősülhetne-e bűn- cselekménynek, azt felelte: időhiány miatt erről nem folyt széles körű vita, ám érdemes lenne kezdeményezni. A büntetőjogi reformmal kapcsolatban összesen 550 módosító indítványt nyújtottak be, és bár a minisztériumban sokáig dolgoztak a törvényeken, a rengeteg képviselői javaslat Gál szerint arról tanúskodik, hogy Lipšic nem végzett alapos munkát. Ezzel Katarína Tóthová HZDS-képviselő is egyetért. A vita során ő is követelte, hogy a nemzetgyalázás ne maradjon ki az új törvényből. Előterjesztette a falfirkálók büntetését is, és ha a törvényhozás rábólint, már ez is bűn- cselekménynek fog számítani. Gál Gábor szerint az MKP támogatni fog minden olyan javaslatot, mely a büntető eljárás hatékonyságát és gyorsítását célozza. Pozitívan értékelte, hogy az új norma alapján az enyhébb bűn- cselekmények elkövetőit nem feltétlenül kell börtönbe zárni; közmunkára, házi fogságra is ítélhetik őket, s így nagyobb esély lesz arra, hogy büntetésük után beilleszkednek a társadalomba. Több lehetőség lesz az önvédelemre, amit Gál ugyancsak helyesel. Kételyei vannak azonban a jogi személyek felelősségre vonhatóságával, a büntethetőség alsó korhatárának csökkentésével, valamint a kábítószer-terjesztők és -fogyasztóknak kiszabható büntetéssel kapcsolatban. A büntetőjogi reformról csak februárban szavaz a parlament, (sza)
