Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-20 / 15. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 20. Közkívánatra játszik a Thália Kassa. Szombaton este hétkor - az eredeti műsortervtől eltérően - közkívánatra A Tündérlaki lányok című előadást játssza a Thália Színház társulata. Heltai Jenő klasszikus polgári remekművének rendezője Szegvári Menyhért, a darab bemutatója tavaly december 9-én volt. A négy nővért és édesanyjukat az író állítólag valós személyekről, egy korabeli pesti színésznő családjáról mintázta. A szombati előadásra a színköri bérletek érvényesek, jegyek még kaphatók a színház pénztárában, (juk) SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hamlet 13 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: My Fair Lady 17 MOZI POZSONY AUPARK - PALACE: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 14.40, 15.40,16.40,18,19, 20 Wicker Park (am.) 15.20,17.40,19.40, 21.50 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 15.10’, 17.30, 19.30, 21.30 Elátkozott Argentína (am.) 14.20, 16.50, 19.10, 21.30 Bajos csajok (am.) 16.20, 18.30, 20.40 Kóristák (fr.) 18.20, 20.30 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.30, 18.10, 20.50 A hihetetlen család (am.) 15,17.40 A tűzből nincs kiút (am.) 20.10 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 16.10, 18.40, 21.10 Szüzet szüntess (am.) 14.30, 17, 19.20, 21.40 KASSA DRUŽBA: Zuhanás a csendbe (ang.) 18, 20 CAPITOL: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 16, 19.15 TATRA: Imagining Argentina (am.) 16,18,20 ÚSMEV: Bajos csajok (am.) 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Peter Sellers élete és halála (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Garfield (am.) 17, 19.30 VÁGSELĽYE - VMK: A tűzben edzett férfi (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Barbárok a kapuk előtt (kan.) 19 LÉVA - JUNIOR: Belleville randevú - Francia rémes (fr.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nyílt tengeren (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Alfie (ang.-amerikai) 15, 20.15 Állítsátok meg Teréza- nyut! (magy.) 14.45,17.15,19.45 Az ifjú Churchill kalandjai (an- g.) 14.45,16.45, 18.45, 20.30 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.- ang.) 16,18,20 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 17,20.15 Nagy zűr Korzikán (fr.) 15.15,17.30,19.45 A nemzet aranya (am.) 15, 17.30,20 Válótársak (am.-ném.) 16.15,18.15, 20.15 Még most is van felkérése filmszerepre Zenthe a nemzet színésze A Pozsonyi Városi Galéria filmplakát-kiállítása nosztalgikus időutazás a mozgóképművészet száz évében A csillagok és az illúziók világa Federico Fellini 1963-as Nyolc és fél című filmjének plakátja (Képarchívum) Értékes és vonzó kiállítást kínál a Pozsonyi Városi Galéria. A Mirbach-palotabeli kiállítótermeiben a csillagok és az illúziók világából mutat be egy szeletkét cseh és szlovák képzőművészek, grafikusok műhelyében hazai és külföldi filmekhez készült filmplakátok segítségével. TALLÓSI BÉLA A kiállításnak hosszabb története van. A 2002-es év elején a brünni Morva Galéria a XX. Brünni Bien- nále alkalmából A csillagok és az illúziók világa - A mozi száz éve plakátokon címmel rendezett egy reprezentatív filmplakát-kiállítást. Olyan jól sikerült, és olyan érdeklődés kísérte, hogy az anyagot 2003-ban Prágában is közönség elé tárták. A kollekciót aztán tematikus válogatással szűkítették, horror- és fantasztikus filmekhez készült plakátokból állítottak össze egy látványos tárlatot, amelyet meglehetősen előkelő helyen, a New York-i Cseh Központban mutattak be. De a cseh filmplakátokat láthatták már Londonban, Hongkongban, Kairóban, sőt, Los Angelesben, az Oscar-gála kísérőrendezvényeként is. A Mirbach-palotában március 20-áig látható kiállítást az eredeti koncepció szerint állították össze, vagyis hogy a legértékesebb darabokkal prezentálják a százéves filmplakát-történet fejezeteit a némafilmtől napjainkig. A pozsonyi kiállítás legrégibb darabja a Lumiere fivérek találmányát népszerűsítő plakát, és ugyancsak a kezdetek kezdetéről származik a mozit népszerűsítő egyik legszebb litográfia, Alfons Mucha 1897-es alkotása is. Szinte az első vetítéssel egy időben született meg az első filmplakát, hiszen a filmet el kellett adni, ahhoz pedig reklám kellett. Kezdetben ezek a tartalomra utaló szöveges felhívások voltak, ám mivel a film vizuális műfaj, képiségéből is meg kellett valamit mutatni. így született meg a filmplakát, amelyekkel a mozgókép forgalmazói a városi utcák emberének figyelmét kívánták felhívni. A mozi őskorában ezekre valóban csak mint a vetítésekre csalogató reklámra tekintettek, mondhatni, névtelen iparosoktól származtak. Csak később, amikor iskolázott festőktől és grafikusoktól rendelték a filmeket kísérő plakátokat, születtek olyan becses és legendás alkotások, amelyek presztízst szereztek e grafikai műfajnak. A mozi korai korszakában nálunk a külföldi - elsősorban a francia és az amerikai - mozgóképeket a hozzájuk készült eredeti, tehát a külföldről behozott plakáttal reklámozták. A húszas és harmincas években terjedt el az a gyakorlat, hogy az idegen nyelvű plakátok mellett a külföldi filmek népszerűsítésére megjelentek cseh szerzőktől származó, cseh feliratú plakátok is. AII. világháború előtti időszak cseh filmplakát-művésze- tének kicsúcsosodását jelentették a harmincas évek angol és amerikai filmjeihez készült alkotások. A mozi államosítása után az ebben a grafikai műfajban is megkövetelt szocialista realizmus visszavetette a fejlődést. Elrugaszkodást ettől csupán a hatvanas évek hoztak, a cseh újhullám a filmművészetben egyben a filmplakát-művé- szet aranykorát jelentette. Ám e grafikai műfaj különös helyzetbe került a szocializmus idején. Mivel a filmgyártás állami finanszírozásból működött, a filmplakát elveszítette eredeti funkcióját, a filmet valójában nem kellett eladnia. így alkalmazott művészeti jellegében meggyöngülve, szinte szabad képzőművészeti alkotásként élhetett. Ahogy Marta Sylvestrová, a kiállítás egyik kurátora megfogalmazta, „a városi filmplakát-táblák szabadtéri városi galériákká váltak, amelyeken, illetve amelyekben a plakát a mindennapok művészeteként jelent meg”. A 90-es években ismét módosult a plakát szerepe. Ismét el kellett, hogy juttassa a filmet a közönséghez, vagyis ismét el kellett, hogy adja. Visszatért az a gyakorlat, ami a filmplakát-történet kezdeti korszakát jellemezte. A gyártók maguk készíttetik el a plakátot, s világszerte csak azzal lehet reklámozni a filmet. A külföldi mozgóképeket mindenütt, ahol forgalmazzák, az eredeti plakát hirdeti, s csak a reklámszlogent fordítják le az adott ország nyelvére. Csehországban vagy Szlovákiában a cseh és szlovák filmekhez készülnek csak hazai szerzők műtermeiben plakátok - ezekből is ad ízelítőt a kiállítás. Marta Sylvestrová úgy látja, elmúlt az az idő, amikor a plakátművészet még az utca művészete volt. A tömegtermelés erre a műfajra is rányomja a bélyegét: hollywoodi sémát követő, a szereplők fotóival telezsúfolt eklektikus egyenposzterek hirdetik a filmet. Bárhol járt is A csillagok és az illúziók világa című kiállítás, mindenütt népszerű volt, mivelhogy a képzőművészetet és a filmet kedvelők számára egyaránt csemege. A jó reklámplakát ugyanis önálló képként is megáll és önállóan is szemlélhető, ugyanakkor a film üzenetét is képes közvetíteni - ezt a pozsonyi bemutatón legerőteljesebben a hatvanas évek plakátjain figyelhetjük meg. Népszerű e kiállítás azért is, mert több nemzedéket is képes megszólítani, egy nosztalgikus időutazás élményét nyújtva. MTI-HÍR . „Először is aludni kéne, hogy magamhoz térjek, nagy dolognak érzem, hogy rám esett a választás” - nyilatkozta Zenthe Ferenc kedden, a nemzet színészévé választását követően. „Az örömöm nagyon nagy, hiszen kollégák választottak, én őket nagyon szeretem, ezek szerint ők is engem” - mondta elismeréséről a közönség körében is rendkívül népszerű művész. „A Szabó családban lassan negyven éve benne vagyok, emellett csupa olyan filmet csináltam, hogy amikor az emberek megláttak az utcán, éreztem, hogy szeretnek” - emlékezett. Mint elmondta, gyerekkorában erdésznek készült, Pécsi Sándor vette rá, hogy felvételizzenek a színiakadémiára. Játékfilmben utoljára Koltai Róbert Csocsó című vígjátékában szerepelt. Most is van felkérése főszerepre egy első filmjére készülő fiatal rendezőtől, a forgatás megkezdése a „pénztől függ” - tette hozzá a Budapesthez közeli Nagykovácsiban élő művész. Színházban már csak epizódszerepeket vállal, „rtegyven-ötven oldalasakat véletlenül sem merne”, mert nincs hozzá energiája. „Az agy is szépen elkopik (...) Hamar elfelejtem a dolgokat, az meg jó dolog” - mondta Zenthe Ferenc, aki idén áprilisban lesz 85 éves. Zenthe Ferenc és Ferrari Violetta a2X2 néha öt c. filmben Sokszínű, színvonalas tanulmányokat kínál a Fórum Társadalomtudományi Szemle legutóbbi száma Múlt és jelen kérdéseiről LAPISMERTETŐ A Fórum Társadalomtudományi Szemle legutóbbi száma ismét színvonalas írásokat kínál, amelyek méltán számot tarthatnak a társadalomtudományok iránt érdeklődők figyelmére. Izsák Lajos tanulmánya a felvidéki magyarság történelmének egyik fájdalmas fejezetét, az 1944 és 1949 közötti jogfosztottság, kitelepítés és deportálás tényeit összegzi. Mint írja: „Az 1945 után kiadott beneši dekrétumok és végrehajtások kimerítik az emberiség elleni bűntett tényét. Szellemük sajnos még ma is él és negatív irányba munkál. Visszavonásukat Csehszlovákia korábbi, s utódállamainak jelenlegi vezetői sem kezdeményezték. Elmaradt a bocsánatkérés, esetleg egy szolid főhajtás a magyar nemzet, illetve a felvidéki magyarság előtt. Ennek az erkölcsi jóvátételnek pedig már régen elérkezett volna az ideje.” Ezt a történelmi időszakot árnyalják a folyóiratban a Simon Attila által közreadott megrázó dokumentumok is: azok a magánlevelek, amelyeket Munka Jenőné, született Dobossy Ilona írt öccsének, Dobossy Lászlónak, az akkor Francia- országban élő kiváló filológusnak, a szlovákiai magyar kisebbség neves személyiségének. Dobossy Ilona nem csupán a háború megpróbáltatásairól, hanem a kitelepítés szívszorító részleteiről is beszámol öccsének: „Felnőtt emberek úgy sírtak, mint a kisgyerekek. (...) Legsiralmasabbak voltak azok a szegény 60-70 éves öreg emberek és asszonyok, akik egész életükben itt éltek a faluban és most meghalni viszik őket idegenbe.” Rácz Kálmán az esztergomi érsekség és a csehszlovák állam közötti, 1923- ban kezdődött, a hágai bíróság elé került jogvitát járja körül tanulmányában: a per tárgya azok az egyházi birtokok voltak, amelyeket Trianon után Csehszlovákia területéhez csatoltak, s amelyeken a csehszlovák állam 1919-ben zárlatot foganatosított. Kiss József Szlovákia helye és szerepe Milan Hodža geopolitikai koncepciójában című tanulmányának 2. részét is közli a folyóirat. A 2004-es európai parlamenti választások szlovákiai tanulságairól Lelkes Gábor írásában olvashatnak. A szlovákiai magyar iskolákban folyó történelemtanítás állapotáról Simon Attila nyújt alapos helyzetképet „Helyzet van” címmel, nevén nevezve a problémákat: a megfelelően képzett pedagógusok hiányát, a tankönyvhiányt, a tananyag tartalmi előírásai és a diákok valós igényei között feszülő ellentéteket. Kulcsfontosságúnak a pedagógus személyét látja. Nagyon érdekes témát választott tanulmánya tárgyául Davide Torsel- lo, aki a bizalom, bizalmatlanság és a társadalmi kapcsolatok kérdését vizsgálta egy éven keresztül egy dél-szlovákiai faluban, és megpróbált választ találni arra, milyen szerepet játszik a bizalom a falusiak mindennapi tevékenységében, melyek azok a társadalmi és kognitív tényezők, amelyeken a bizalmatlanság alapszik. A kisebbségi magyar és többségi fiatalok körében végzett Mozaik 2001 kutatás azt próbálta feltárni, milyen jövőterveik vannak a fiataloknak, milyenek a kilátásaik, a prioritásaik. A kutatás eredményeit Veres Valér adja közre. A társadalomtudományi kutatások etikai vonatkozásairól Kontra Miklós fontos kérdéseket (plágium, társadalmi felelősség) felvető, konferencián elhangzott hozzászólása is tanulsáFórum Társadalomtudományi Szemle A tartalomból: loAUn» Danii* Torselto Uúaion», tazeímaMansag ; társadalmi kSRcso/aick... Ul*»« Gábor At cjföoei rWiyreni' > V,. ■ v. ■' StlóiMUm- SCSCOen ; Vers* VaJM j&vfte/vpv. t. lósebosé® Tiigyá’ í? a :»t>sei5 ; öflMiDkfcö'éfcen .. Kontoren« m »•er Kalme« fSr'Prp'Kni értóľisŕ.-: kor.tia a*6hWov*> ’ Kcntft MtßOS : tisaa Wise* Kórteaiônyek *s5wid»'rr áfta* Mio ftbcn toiyo 16 oi Ki»» JÓ*««» S/lo-.a-w nelyv is swpt MilAr. HcJta »teopolit'haí koncé u- :io)it>3n (2. reszt Dokument«!!«»»! 2004 Könyvök '' " 3 gos olvasmány. Liszka József írása meggyőző választ ad arra, mi a szerepe a néprajznak a 21. században és Európában, továbbá hogy milyen helye és szerepe lehet a magyar népi kultúrának európai kontextusban. „Bár a XIX. század első harmadától jelen van a magyarországi filozófiai és publicisztikai vitákban a »magyar filozófia« fogalma, és ez a fogalom a XIX. és a XX. század folyamán gyakori és egymással ellentétes értelmezéseket kapott, máig nincs definiálva a jelentése” - olvasható Mészáros András filozófus előadásában, s nem marad adós a kérdés megoldására tett javaslattal sem. (me)
