Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-18 / 13. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 18. Előadás Albert Schweitzer életéről Somoija. A huszadik század egyik nagy humanistája, Albert Schweitzer életéről és munkássá­gáról tart vetítéssel és zenehall­gatással egybekötött előadást Végh Péter egyetemi oktató pén­teken 19 órától a Fórum Kisebb­ségkutató Intézet előadótermé­ben. Az író, teológus, filozófus, orvos, zenész és békeharcos műveiből és életútjától egyér­telműen kicseng az a nagy igaz­ság: Nem önmagunkért élünk, de másokért. Schweitzer 38 éves ko­rában a passzív befogadó életet felcserélte a cselekvő élettel. Afri­kába utazott, hogy a trópusi be­tegségben szenvedő négerek or­vosa legyen, (ú) Zichy Mihály Tragédia-grafikái Pozsony. Január 21-én, a magyar kultúra napja előesté­jén, Madách Imre születésnap­ján nyitják meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Zichy Mihálynak Az ember tra­gédiájához készített illusztráci­óit bemutató kiállítást. A neves 19. századi festő, aki egyebek mellett Arany János balladáit és Petőfi költeményeit is illusztrál­ta, 1886-ban kezdte a Tragédia különböző jeleneteit ábrázoló SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: The Players 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Rózsa és Ibolya (vendégjáték Pelsőcön) 11 MÁRAI STÚDIÓ: „bő Magyarországon párja nem vóut“ 9,11 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Nyuszi ül a hóban 10 Egy szerelem három éj­szakája 17 MOZI POZSONY MLADOSŤ: Sebbel-lobbal (cseh) 18 Hannibál gyermekei (ol.) 20 MÚZEUM: A szemközti ablak (ol.-ang.) 19.30 AUPARK - PALACE: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 14.40, 15.40, 16.40, 18, 19, 20, 21.20 A hihetetlen család (am.) 14.20, 15, 17.40 A tűzben edzett férfi (am.-mex.) 17.10, 20.20 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 15.10, 17.30, 19.30, 21.30 Szüzet szüntess (am.) 14.40, 17, 19.20, 21.40 Bajos csajok (am.) 14.10,16.20,18.30, 20.40 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 16.10, 18.40, 21.10 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.30, 18.10, 20.50 Leány gyöngy fülbevalóval (ang.) 20.10 A tűzből nincs kiút (am.) 18.20, 21 Tapló Télapó (am.) 15.20, 17.20, 19.40, 21.50 PÓLUS - METROPOLIS: Nagy Sán­dor, a hódító (am.-ang.) 15.05,16.20,17.20,18.2,19.35,20.35 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 15, 17.05, 19.1521.20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 16,17.35,18.40, 20.10, 21.25 A hihetetlen család (am.) 15.40,18.10 Bajos csajok (am.) 15.15, 17.15, 21.35 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 19.20, 21.40 Polar Expressz (am.) 13.20,15.30 A tűzben edzett férfi (am.-mex.) 20.40 Szüzet szüntess (am.) 13 KASSA DRUŽBA: Zuhanás a csendbe (ang.) 18, 20 CAPITOL: Nagy Sándor, a hódító (am.-ang-) 16, 19.15 TATRA: A falu (am.) 17 Rossz nevelés (sp.) 19 ÚSMEV: A hihetetlen család (am.) 16 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 18 DÉL-SZLOVÁKJA SZENC - MIER: Csajok a csúcson 2. (ném.) 18 ÉRSEKÚJVÁR- MIER: Zuhanás a csendbe (ang.) 17 Régi, új, kölcsönzött és kék (dán) 19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Tapló Télapó (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Tapló Télapó (am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nyílt tengeren (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Alfie (ang.-am.) 15.30,17.45, 20 Állítsátok meg Teréza- nyut! (magy.) 14.45, 17.15, 19.45 Amerikai taxi (am.-fr.) 14, 19.45 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 16.30, 20.30 A hihetetlen család (am.) 15,17.15 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.- fr.-ang.) 16, 18, 20 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 17, 20.15 Nagy zűr Korzikán (ff.) 14.15,16.15,18.15, 20.30 A nemzet ara­nya (am.) 15, 17.30, 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.15,17.45,20.15 Világszám! (magy.) 18.30 szénrajzok készítését. Az első sorozatban 15 grafika készült el, amelyeket a következő évek­ben újabbakkal bővített, így az egész sorozat 48 darabból áll. A Tragédia illusztrációiként 20 darab jelent meg a drámai köl­temény első illusztrált kiadásá­ban 1888-ban. E 20 darab grafi­ka másolatát 2004-ben sikerült a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának megszereznie, s azok azóta az alsósztregovai Madách-kastély galériájában láthatóak. A pénteken 16.30- kor nyíló kiállítás március 1-ig lesz látható a múzeum Žižka ut­cai épületének első emeleti ga­lériájában. (ú) Zichy Mihály 1881-ben Szászi Zoltán lírai jegyzeteinek hősei végül mindig az életet választják a halál helyett Aki ment, az nem menthetetlen Hodossy Gyula és Szászi Zoltán a Vámbéry Irodalmi Kávéházban (Somogyi Tibor felvétele) Múlt héten a dunaszerdahe- lyi Vámbéry Irodalmi Kávé­házban mutatták be Szászi Zoltán Forgácsok címmel kiadott új könyvét. A „lírai jegyzetek” alcímmel megje­lent kötetet - amely a loson­ci Plectrum Kiadó gondozá­sában látott napvilágot - Hodossy Gyula méltatta. HIZSNYAI ZOLTÁN „»Megy még innen valami egyál­talán valahová valamikor?« - kér­dezi Szászi Zoltán egyik »forgácsá­ban«. Nem válaszolja meg a kér­dést, mert sejti, vagy tán tudja is, addig van Gömör - ez a »girbegur­ba« táj, amely életet, fájdalmat oszt s vigasztal -, míg nincs válasz.” A fönti idézet abból a szövegből való, amely a szép kivitelű, elegáns könyv hátoldalán olvasható, és a Csallóköz, a végeláthatatlan róna- ság szülötte, Hodossy Gyula vetette papírra. (Aki mellesleg egy konku­rens kiadó vezetője.) A házigazda ezt a szép gesztust a Vámbéryben - mintegy hangmegütésként - élő­ben is megismételte. Az ország gaz­dagabb s jobb kedélyű nyugati felé­ben ugyanis Szászi Zoltán könyvé­nek bemutatásakor különleges ér- zékletességgel szükséges megütni a hangot, s erre a célra az improvi­zált szöveg kevésbé alkalmas. Gömörben és az elszegényedett, munkanélküliséggel küzdő kele­tibb régiókban persze semmiféle gondot nem okoz ráhangolódni a költői igénnyel megírt, emelkedett­ségükben is jobbára borongós, sö­tét tónusokkal festett kispubliciszti- kai műveket tartalmazó Szászi-kö- tet alaphangulatára. Szép példái ennek a mélyre hatoló empátiának Cselényi Árpád kötetillusztrációi. Nem hiszem azonban, hogy egy ilyen fokú ráhangolódáshoz elégsé­ges lenne a beleérző képesség és a technikai tudás. Ehhez Gömörben kell élni. Cselényi Árpád ott él. Raj­zainak minden vonala erről tanús­kodik. A mai Gömörről és a szom­szédos régiókról, ezen vidékek jobb időket is megélt és jobb sorsra ér­demes emberének jelenéről: meg­élhetési gondjairól és egzisztenciá­lis küzdelmeiről, elesettségéről és kirekesztettség-érzetéről, baljós életérzéséről lehetetlen kifejlett szociális érzékenység nélkül hitele­sen vallani. Szászi Zoltán azonban minden kétséget kizáróan birtoká­ban van ennek a morális adomány­nak, ráadásul a különleges érzékle- tességgel felvillantott pillanatnyi látleletek hátterében a személyes és az egyetemes történelem ok­okozati összefüggéseit is képes megsejtetni. A múlt és a jelen vi­szonyrendszerének, a múlt törté­néseiből következő mai helyzetek­nek ez a legtöbbször közvetett, me­taforikus ábrázolása azonban saj­nálatos módon szintén nem teszi - nem teheti - derűsebbé Szászi Gö- mörország-vízióját. Hodossy Gyula erről másképp vélekedik, s valljuk meg, érvelésében valóban jóval több igazság van, mint a kincstári optimizmus ilyen alkalmakkor szinte már kötelező megnyilvánu­lásaiban: „Szászi Zoli imént azt kérdezte tőlem négyszemközt, hogy szomorú-e ez a kötet. Én úgy gondolom, hogy a látszattal ellen­tétben a Forgácsok egyáltalán nem szomorú könyv. Még a súlyos sze­mélyes és társadalmi traumák is o- lyan bölcsen, egybefogottan és esz­tétikusán vannak ugyanis megírva, hogy e históriák végeredményben szinte optimizmusra adnak okot. Végül is ezeknek az írásoknak a hő­sei mindig az életet választják a ha­lál helyett. Hiszik, hogy a rosszat, a kilátástalanságot, amelyben jelen­leg élni kényszerülnek, igenis túl lehet és túl kell élniük.” Ardamica Zorán, a Forgácsok fe­lelős kiadója egyebek mellett a kö­tet számmisztikái vonatkozásaira is kitért: „A sajtóban korábban már megjelent lírai jegyzetek átdolgo­zott változataiból ötvenkettőt vet­tünk fel a kötetbe, vagyis minden hétre egyet. Az illusztrációk száma sem véletlenül tizenkettő, és az írá­sokat is négy ciklusba soroltuk, cé­lozva ezzel az évszakok váltakozá­sára és az idő múlására.” Ardamica a kötet szponzorainak (a szlovák és a magyar kulturális tárca és a tér­ség nyolc településének önkor­mányzata) felsorolását követően még az előtte szóló szavaira is ref­lektált: „Szerintem ez egy iszonya­tosan pesszimista és szomorú könyv. Már a tartalomjegyzék elol­vasása is deprimáló tud lenni. Ide- felé jövet végig arról gondolkoz­tam, miként tudnám ezt úgy meg­fogalmazni, hogy ne legyen nega­tív kihatással a potenciális olvasók vásárlási kedvére. Ezért is örülök Hodossy Gyula meglátásának, aki szerint a bánat belengte történetek szereplői számára azért mégis a túlélés a legfontosabb.” A rendezvény záróakkordja min­denesetre az optimista értelmezést látszik megerősíteni. Az irodalmi est végén ugyanis jótékonysági cél­zattal eladásra kínálták fel a bemu­tatott kötet illusztrációinak eredeti ősnyomatait, és a befolyt összegből a cunami Sri Lanka-i áldozatait tá­mogatják majd. Aki a szociális há­lóba kapaszkodva is ápolja a szoli­daritás szép eszméjét, aki adomá­nyokra szorulóként is hajlandó jó­tékonykodni - egyszóval: aki ment, az nem menthetetlen. Martin Scorseséé a legjobb film, Clint Eastwoode a legjobb rendezes Kiosztották az Arany Glóbusz díjakat ­A pilóta és a Belső világ győzelme TALLÓSI BÉLA Hát megvolt hatvankettedszer is. A fotóügynökségek által továbbí­tott képek arról árulkodnak, hogy világraszóló volt. Közvetítését állí­tólag 125 ország televíziója veszi át, hozzánk azonban élő közvetí­tésben nem jutott el. így aztán csak a vörös szőnyeges felvonulást meg­örökítő pillanatfelvételek alapján ítélhetjük meg, hogy az Arany Gló­busz átadási ünnepségén is volt pompa, csillogás és rongyrázás: ott volt mindenki, aki fel akart tűnni. A Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetségének díját, az Arany Gló­buszt 13 filmes és 11 televíziós ka­tegóriában osztották ki. Úgy tűnik, Martin Scorsese igen­csak bejön a Los Angelesbe akkre­ditált külföldi újságíróknak: dráma kategóriában A pilóta című Scorse- se-opusnak ítélték a legjobb filmért járó díjat. Korábban, 2003-ban pe­dig a New York bandái című moz­góképét a legjobb rendezésnek minősítették. Az Amerikai Film- akadémia tagjai viszont mintha már nem kedvelnék annyira a mes­tert: bár Oscar-jelölt volt a Nem York bandái, Scorsese lemaradt a díjról. Egyesek abban bíznak, az eset nem ismétlődhet meg, hiszen A pilóta - amely egy valós személy, Howard Hughes püótazseni életét dolgozza fel - van olyan jó, hogy Scorsesét ne csak a jelölésig juttas­sa el, hanem végre, első alkalom­mal a szobrocska átvételéhez is. És még valakinek hozhat szerencsét ez a film: Leonardo DiCapriónak. Az ifjú sztár az utóbbi időben ,jó kezekbe” került - Scorsese irányítá­sa alatt szerepelt már a New York bandáiban is, aztán Steven Spiel­berg adott neki főszerepet a Kapj el, ha tudsz című vígjátékában. És most ismét Scorsese. Hogy DiCap- rio színészi fejlődését illetően mennyit köszönhet a két ren­dezőóriásnak, nehéz megmonda­ni: tény, hogy A pilótával felért a csúcsra - ő vehette át a legjobb férfi főszereplőnek járó Arany Glóbuszt. Bár ezt megelőzően kétszer jelölték már Glóbuszra, sőt egyszer a Gil­bert Grape problematikus Arnie fi­gurájának megformálásáért még Oscarra is, mindannyiszor lecsú­szott a díjról. Most ezzel az Arany Glóbusszal viszont olyan nagy­ágyút ütött ki a nyeregből, mint Ja­vier Bardem, akit A belső tenger le­bénult főhőseként nagy esélyesnek tartottak a díjra. Eddig - e két nagy filmes megmérettetésen - ő szintén csak a várományosok listájára ju­tott fel. Bardem kénytelen volt csa­lódottan távozni, s legfeljebb azzal vigasztalódhatott, hogy a legjobb­nak ítélt külföldi filmben játszotta el a főszerepet. A legjobb külföldi film ugyanis Alejandro Amenábar mozgóképe, A belső tenger lett, amely egy évtizedek óta ágyhoz kö­tött, egész testében lebénult férfi­ról szól. Az idős ember - szinte fel sem lehet ismerni benne Bardemet - mindent elkövet, hogy altatóin­jekcióval átsegítsék őt a túlvilágra. A belső tenger Amenábar megrázó eposza az eutanáziáról. Az idős fér­fi fiatal korában fejest ugrott a ten­gerbe, s ez az ugrás majdnem vég­zetes lett számára. Az életét ugyan sikerült megmenteni, de gerincsé­rülése miatt a testét nem. Amená­bar torokszorító képsorokkal ábrá­zolja azt a lelki tusát, amelyet a fér­fi és hozzátartozói vívnak az életért és ellene. A belső tenger a VI. Po­zsonyi Nemzetközi Filmfesztivál egyik legkomorabb mozija volt. Annette Bening kapta meg a leg­jobb női főszereplőnek járó Arany Glóbuszt (vígjáték kategória) Sza­bó István Csodálatos Júlia című filmjében nyújtott alakításáért. Si­keres színésznőt játszik a filmben, akinek egész London a lába előtt hever. Köztük egy fiatal rajongója is, aki szerelemre lobbantja a szín­pad csodálatos királynőjét. A legjobb rendezés díját a spa- getti-westernekben színészként be­futott Clint Eastwood vehette át Million Dollar Baby című filmjéért, Annette Bening, a legjobb női főszereplő (vígjáték kategória) (Fotó: ČTK/AP) amelyben a filmművészetben már többször is körüljárt témát dolgoz fel: a boksz világát. A díjazott opus egy háromszemélyes kamarada­rab, amelyben Eastwood boksz­edzőt játszik, tanítványaként pedig olyan remek alakítást nyújt Hilary Swank, hogy még az Arany Gló­buszról döntő újságírókat is „kiü­tötte”: neki juttatták a legjobb női főszereplőnek (dráma kategória) járó szobrocskát. Azt mondják, hogy a Arany Gló­busz eredményei az Oscar-esélyek- re is utalnak. De arra még február végéig várnunk kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom