Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-18 / 13. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 18. RÖVIDEN Újra drágul a motorbenzin Pozsony. A Slovnaft mától 80 fillérrel emeli a benzin árát. A cég közleménye szerint az elmúlt héten a nemzetközi piacokon tovább nőttek a kőolajárak, aminek fő oka a termelés, valamint a piacra kerülő kőolajmennyiség csökkenése. Ennek hatására elsősorban a motorbenzin jegyzésára emelkedett. Ezzel szemben csökkent a kereslet a gázolaj iránt, amelynek az ára ezúttal nem nő. A Tempo Plus 91-es literje mától a Slovnaft-kutaknál 33,80, az Uni 91-es és a Plus 95-ös 34,20, a Plus 98-as pedig 36,80 koronába kerül. A gázolajhoz 33,80 koronáért juthatunk hozzá. (TASR) Március végéig adóznak a cégek Pozsony. A társaságoknak március végéig kell kifizetniük az erre az évre szóló adóelőleget, amelyet a 2003-as adóbevallás alapján számítanak ki. Ha az adó meghaladta az 500 ezer koronát, akkor havi előleget kell fizetni, ha az adó 50 ezer és 500 ezer korona között van, akkor negyedévente folyósítják. Az adóbevallást a vállalkozás székhelyén működő adóhivatalnak kell benyújtani. (SITA) Másfél százalék kontra 11 milliárd Pozsony. Tavaly a strukturális alapok mindössze másfél százalékát merítette ki Szlovákia, s 2004-ben az ország csak adott, ám lényegében semmit sem kapott az Európai Uniótól - közölte Monika Beňová, a Smer európai parlamenti képviselője. Szerinte a jelenlegi problémák azzal függnek össze, hogy az állam nem készült fel megfelelően az uniós csadakozásra, az egyes minisztériumok munkáját rosszul koordinálják. Martin Urmanič, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szóvivője mindezt visszautasította. Hangsúlyozta: tavaly 11 milliárd korona „pluszpénze” volt Szlovákiának az uniós kasszából, a kifizetési ügynökségek pedig megkapták működési engedélyüket, ami éppen felkészültségükről és arról tanúskodik, hogy Brüsszel elégedett volt azzal, ahogyan az egyes alapokból merítettünk, (s, sza-) Továbbra sem választottak alelnököt . Pozsony. Csak egy szavazat hiányzott Iva Hanzelovának ahhoz, hogy a Legfelsőbb Bíróság alelnökévé válasszák. A szükséges tíz szavazatból csupán kilencet kapott meg. A másik jelöltre, Daniela Švecovára hatan voksoltak. A következő választás március 7-én lesz. „Az intézmény még egy megválasztott alelnökkel sem működhetne százszázalékosan, mivel kevés a bíró” - állítja Milan Karabín elnök. Szerinte legalább nyolcán hiányoznak. Az új bírók félnek a sok munkától. A legutóbbi válogatásra is csak hárman jelentkeztek. (TASR) Szövetséget kötött az MKP Pozsonyban Pozsony. Együttműködési szerződést írtak alá tegnap az SDKÚ, az ANO, valamint az MKP Pozsony megyei szervezetének vezetői. A három párt nagy valószínűséggel közös listát állít a megyei választásokon. A szövetség a közeljövőben szeretné bevonni az együttműködésbe a KDH helyi szervezetét is. (SITA) Folytatódik a vizsgálat a minisztériumban Pozsony. Folytatódik a harc a korrupció ellen a hadseregben. Az illetékes katonai bíróság még a most elítélt Jarmila Sláviková ügyében folyó eljárás során figyelt fel egy tanúvallomásra, amely szerint nem a vádlott volt az egyetlen, aki kenőpénzt fogadott el különböző ellenszolgáltatásokért. Az információ a Korrupcióellenes Hivatalhoz került, amely megkezdte a vizsgálatot. (SITA) Vášáryová és Kužma (meg Tkáč) Pozsony/Kassa. Az SDKÚ elnöksége tegnap Magda Vášáryovát és Štefan Kužmát javasolta a külügyminisztérium, valamint az építésügyi és vidékfejlesztési tárca államtitkári posztjának betöltésére - a nagykövetté kinevezett Ivan Korčok, illetve az ügynökmúltja miatt lemondott Ján Hurný helyére. A párt kassai szervezete viszont Alfonz Tkáčot szeretné Hurný székébe ültetni. A jelölésekről az országos tanács január 24-én dönt. (t. s) Truthheim Invest: 85 millió eurót szánnak a nemzetire Akár naponta lehet előadás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Ha elfogadják az ajánlatunkat, akkor már 2006 első felében előadásokat tarthatnak az új Szlovák Nemzed Színházban. Az előadások számát a híresztelésekkel ellentétben nem korlátoznánk, a termek az év 365 napján a kultúra rendelkezésére állnának” - nyilatkozta tegnap Eric Assima- kopoulos, az amerikai bejegyzésű Truthheim Invest ingadantársaság társtulajdonosa. A cég, amelyre Pavol Rusko gazdasági miniszter rábízná az 1986 óta épülő színház befejezését, 20-25 millió eurót szán a kivitelezésre, 10 millió eurót a komplexum működtetésére és további 50 millió eurót a színház környezetében megvalósítandó beruházásokra. Assimakopoulos szerint az állam nem engedné ki teljes egészében a kezéből a színházat, mivel a tervezett részvénytársaságban 51 százalékos tulajdonrésszel rendelkezne, ráadásul a Truthheim a későbbiekben igény szerint további 39 százalékos részvénycsomagot is eladna. Ha az ellenzék nem torpe- dózza meg az elképzelést, akkor az ereded terveket 80-90 százalékban betartó, négy mozival, szállodával, üzletekkel, kávézókkal, sőt múzeummal kibővülő épületkomplexum konferenciaközpontként is üzemelne. A Truthheim Invest egyébként Szlovákiában már rendelkezik érdekeltségekkel, egyebek között a pozsonyi Carlton Szálló és a Slovak Air légitársaság van a tulajdonában. (shz) Egyházi restitúció: nem a „parlamenti süllyesztőbe” került normát porolják le, hanem új törvényt dolgoznak ki Visszatérés a visszaigénylésekhez Pozsony. Ismét napirenden az egyházi restitúció kérdése, ám nem a „parlamenti süllyesztőbe” rejtett normát porolják le, hanem új törvényt dolgoznak ki. Értesüléseink szerint megismétlődik a korábbi forgatókönyv: két tervezet készül, az egyik a földművelési minisztérium műhelyéből származik, a másik képviselői indítvány. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egyházi vagyon visszaigényléséről szóló, tavaly ősszel elfogadott törvényt az államfő nem írta alá, mivel az kijavíthatatlan hibákat tartalmazott. A honatyák jobbnak látták, ha az elnök által visszaadott normát nem tűzik többé napirendre, egyszerűen megfeledkeztek róla. „Ahhoz, hogy mégis lehessen restitúció, új törvényt kell kidolgozni” - mondta akkor lapunknak Michal Dyttert, a parlament szóvivője. Az új javaslaton jelenleg már az utolsó simításokat végzik, folynak a politikai egyeztetések, ám a lényeg nem változott: miután a természetes személyek számára lehetővé tették az 1948 és 1989 között elkobzott vagyon visszaigénylését - ennek értelmében a restitúciós igényeket egy éven keresztül, 2004 évéig benyújthatták -, ugyanezt a lehetőséget a jogi személyek számára is szavatolni szeretnék. Ez ellen a kormánynak sincs kifogása, sőt Dániel Lipšic igazságügyi miniszter igazságosnak tartja. Bár Simon Zsolt földművelési miniszter fiókjában már hónapok óta hever egy kész törvénytervezet, valószínűleg a képviselői indítvány élvez majd előnyt. Ugyanis nagyobb az esély, hogy ezt az ellenzék is támogatni fogja, főleg ha sikerül megegyezni az egyházak tulajdonába utalandó vagyonban. Értesüléseink szerint a HZDS szeretné elérni, hogy bizonyos ingatlanokat az evangélikus egyház kapjon meg. A korábbi törvénytervezet értelmében is négy ingatlan az evangélikusok, nyolc pedig a reformátusok tulajdonába került volna, gondot okozott azonban, hogy pontosan nem volt meghatározva, a mellékletben szereplő vagyonból mi kerülne az egyik, mi a másik egyházhoz. Az ősszel elfogadott, ám végül elsüllyesztett jogszabályba sikerült becsempészni, hogy a református keresztyén egyház megkapjon néhány templomot és temetőt. Az az egyház, amelyiktől ezen ingatlanokat eredetileg elkobozták 1945-ben, már lényegében nem létezik, ráadásul hazaáruló és kol- laboráns volt, úgyhogy az eredeti tulajdonos egyébként sem igényelhetné vissza ezeket, a főleg a Nagyrőcei járásban található templomokat és temetőket. Mivel az objektumokat a református egyház kezeli, felmerült, hogy saját tulajdonba kaphatná. „A kormányjavaslatot is lehet csiszolni, a képviselői javaslat hibáit ki lehet küszöbölni, azaz a kettő közül remélhetőleg az egyik sikerrel jár, s lesz végre restitúciós törvény” - mondta lapunknak Komlósy Zsolt parlamenti képviselő, a református egyház tagja. Nem tudta megmondani, a téma mikor kerül a parlament elé. (sza) Az előző javaslat szerint hol mi került volna a református egyház tulajdonába? Nagyrőcei járás: Alsófalu temető Kisvisnyó templom és temető Beje templom és temető Otrokocs templom és temető Zsór templom és temető Felsőrás templom Rimaszombati járás: Oldalfala templom Hubó templom, temető és parókia A jövő évi bevallásban 12 ezer koronát írhatnak le az életbiztosítók ügyfelei Adóalap-csökkentő befektetések ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Idén több százezerrel nőhet azok száma, akik jelentősen csökkenthetik adóalapjukat, mivel az életbiztosítás vagy egyéb hosszú távú befektetés is leírható összegnek számít. Januártól ugyanis érvényes a kiegészítő nyugdíjbiztosításról szóló törvény módosítása, mely az önkéntes kiegészítő biztosítás mellett egyéb hosszú távú befektetéseket is kedvezményesen ítél meg. Ez a jogszabály valójában a nyugdíjrendszer harmadik pillérét szabályozza, azok tehát a kedvezményezettjei, akik szeretnék kiegészíteni az első és másodüt pillérből származó nyugdíjukat. Ók mostantól évi 12 ezer koronával csökkenthetik adóalapjukat. A kedvezményt azok vehetik igénybe, akiknek szerződése megfelel a törvény két előírásának: legalább 10 évi spórolást ír elő és kimondja, hogy az ügyfél csak 55 éves kora után nyúlhat hozzá a megtakarított pénzhez és annak hozamához. A jogszabály érvényes a korábban megkötött szerződésekre is, melyek közül több százezer is teljesítheti a törvényszabta feltételeket. „Intézményünk mintegy 900 ezer olyan szerződést tart nyilván, melyek megfelelnek a feltételeknek” - mondta Lucia Muthová, az Allianz- Szlovák Biztosító szóvivője. A biztosítást vagy a spórolást ugyanis tíz évnél hosszabb ideig fizetik az ügyfelek, és a hozamot csak 55 éves koruk után fizeti ki a biztosító. A szerződéseknek azonban minden esetben meg kell felelniük mindkét feltételnek. Azonos feltételeknek kell megfelelniük a befektetési alapokkal kötött szerződéseknek is. „Nem elég a szándék, hogy legalább 10 évig szeretnénk befektetni pénzünket: olyan programot kell kiválasztani, mely teljesíti a feltételeket” - tájékoztatta lapunkat Peter Papánek, a pénzügyminisztérium szóvivője. „Mivel a törvény januártól érvényes, a tizenkétezer koronás kedvezményt a jövő évben benyújtott adóbevallásban lehet majd először érvényesítem, mivel az szól majd a 2005-ös év bevételeiről és kiadásairól” - mondta lapunknak Martin Danko, a szociális minisztérium szóvivője. Az új szabályozás hátrányosan érinti azokat, akiknek eddig kiegészítő nyugdíjbiztosításuk volt, mivel számukra az adóalapból leírható összeg 24 ezer koronáról csökken 12 ezer koronára. Ők azonban idei bevallásukban még 24 ezer koronával csökkenthetik adóalapjukat, (lpj) Milyen megtakarítás írható le? ♦ a 2004-es év adóbevallásában (amit 2005. március 31-ig kell beadni) a kiegészítő nyugdíjbiztosításra fizetett összeg, legfeljebb évi 24 ezer korona ♦ a 2005-ös év adóbevallásában (amit 2006. március 31-ig kell majd beadni) - a kiegészítő nyugdíjbiztosítás, az életbiztosítás, a lekötött bankbetét, befektetési alapba fizetett összeg, értékpapírbefektetés, legfeljebb évi 12 ezer korona Minek kell szerepelnie a szerződésben: ♦ legalább 10 éves futamidő ♦ a megtakarítást nem lehet az ügyfél 55 éves koránál hamarabb igénybe venni (1-p-j) Berényi József a katasztrófa sújtotta délkelet-ázsiai országok támogatásáról Hatékonyabb segítségnyújtás kell ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Gyökeres reformra szorul a szlovákiai humanitárius segítségnyújtás - jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Berényi József, a külügyminisztérium államtitkára. „Fontos, hogy hatalmas katasztrófák esetén ne kelljen sokáig várni országunk segítségére. Sajnos, minden bizonnyal csak az ázsiai katasztrófa gyorsítja meg a folyamatot” - vélekedik az államtitkár. Szlovákia segítsége eddig kizárólag anyagi támogatásra, valamint mentőakciókra terjedt ki. Az új elképzelés már egyéb aktivitásokat is magába foglal - például szlovák és nemzetközi humanitárius szervezetek állami támogatását. „Azt szeretnénk, ha a külügyminisztérium minden évben az államkasszából kapna bizonyos összeget, így hasonló katasztrófa esetén már nem kellene kormányrendeletre várni. A tárca azonnal reagálhatna” - tette hozzá Berényi. A reform elnyerte a nonprofit szervezetek tetszését. A kormány már júniusban foglalkozhat a kérdéssel, (dem) KI MENNYIT ADOTT? ♦ A visegrádi államok közül Csehország kormánya nyújtotta a legnagyobb támogatást: 0,65 millió eurót azonnali humanitárius segélyre, 6,7 milliót pedig a katasztrófa sújtotta területek felújítására adott. ♦ A magyar kabinet egymillió, a lengyel 0,92 millió, a szlovák kormány pedig 0,93 mülió euróval járult hozzá a segítAutonómiavita Tárgyalnának Dzurindával Budapest. A magyar kabinet bízik abban, hogy tárgyalásokon mielőbb rendezni lehet a szlovákiai magyar autonómia kérdését - közölte a kormányszóvivő a tegnap Pozsonyban elhangzottakra reagálva. „A tárgyalásoktól remélünk eredményeket; reményeink szerint a szlovák miniszterelnökkel folytatandó egyeztetés után más véleménye lesz Mikuláš Dzurinda miniszterelnök úrnak” - mondta László Boglár. Közölte: a magyar kormány Dzurinda reakcióját azzal magyarázza, hogy „nem rendelkezik adott esetben megfelelő információkkal”. Felvetette: egy európai uniós tagország egy másik EU-tag- állammal miért ne tárgyalhatna azon törekvéseknek a támogatásáról, amelyek az ottani magyar kisebbség számára fontosak, úgy mint az oktatási és kulturális autonómia megteremtése, valamint bizonyos törvényekben szavatolt nyelvhasználati jogkör. Hozzátette: az Európai Unióban az autonómiának sok fajtáját ismerik és alkalmazzák, a két ország május 1-je óta tagja a közösségnek. László Boglár felhívta a figyelmet, hogy a budapesti kormány a szlovákiai magyar autonómiatörekvésekben a Magyar Koalíció Pártjának elképzeléseit támogatja. (m, ú) Kelet-Közép-Európa Vonzó város, vonzó állam London. A gazdasági növekedés szempontjából Európa három leg- perspektivikusabb régiója Prága, Budapest és Pozsony - derült ki a Gazdasági és Üzleti Kutatások Központjának tanulmányából. Az új kelet-európai EU-tagállamok makrogazdasági adottságaik révén messze vonzóbb beruházási helyszínek az unión belül, mint a korábbi tagországok zöme. (ű)
