Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-30 / 300. szám, csütörtök

18 VÁROSO K TOPLISTÁJA ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER :

2007-ben több mint 3 milliárd városlakó szorong majd a Föld területének 0,19 százalékán

Egyre csak híznak a világvárosok

Tokió a világ egyik legdrágább országának egyik legdrágább városa. Az élet itt csillagászati összegbe kerül, akár turista az ember, akár nem. (Fotók: képarchívum)

AHOL KELLEMES AZ ÉLET

Holtversenyben Bécs, Vancouver és Melbourne bizonyult a világ három legkellemesebb városának. A The Economist című, tekintélyes brit gazdasági folyóirat üzleti információs irodája a világ 130 nagyvárosát rangsorolta az életet kellemessé, kényelmessé tevő, számos tényező - köztük az egészségügyi ellátás, a közbiztonság, kulturális lehetőségek, a vonzó környezet és az infrastruktúra - figyelembe vételével.

Az első tíz helyezett közé öt ausztráliai nagyváros került, az utolsó helyet a pápua-új-guineai Port Moresby foglalja el, alig előzve meg a pakisztáni Karacsit és a bangladesi Dakkát.

London a 45., New York az 50. helyen áll. Vonzó éghajlata és az alacsony bűnözési ráta miatt az amerikai nagyvárosok közül Honolulu kapta a legelőkelőbb 19. helyet a rangsorban.

A világ tíz legkellemesebb városának rangsora így a következő:

1. Bécs - Melbourne - Vancouver;

2. Perth (Ausztrália);

3. Genf (Svájc);

4. Adelaide (Ausztrália), Brisbane (Ausztrália), Koppenhága

(Dánia), Montreal (Kanada), Oslo (Norvégia), Sydney (Ausztrália), Zürich (Svájc) - ugyancsak holtversenyben, (m, ec)

Jelenleg a torontói tévétorony a legmagasabb

Gigászi tornyok épülnek

Ijesztő módon szaporodnak a világvárosok. Egyre csak növekszenek, terebélyesednek a sűrűn lakott települések, minden korábbit meghaladó légteret és földterületet foglalnak el. Eközben súlyos társadalmi problémákat és környezetszennyeződést okoznak.

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Az agglomeráció, a nagyvárosok népességének szaporodása ijesztő méreteket ölt - figyelmeztetnek az ENSZ szakemberei -, mert a már ma is betonszörnyek tömegét éltető 20 milliós világvárosok viszonylag rövid időn belül 30 milliósra „híznak“. Fél évszázada, 1950- ben, a 10 milliós népesség volt az irányadó, ezt tekintették a megapolisz - az egyetlen óriási települést alkotó városok halmaza - kvótájának. Ilyen volt akkor New York. 2001-ben már 17-nél tartottak, s évtizedünk végére 21 lesz a számuk. Már azt is tudják, hogy a tere- bélyesedés 3 év múlva újabb korszakhatárhoz érkezik: 2007-ben - először az emberiség történetében - több mint 3 milliárd városlakó szorong majd a Föld területének 0,19 százalékán!

♦ A mai „szömyvárosok” listáját vezető, 26 és fél milliós Tokiónak 2015-ben már 27,2 millió lakosa lesz. Ám a japán főváros csak a leglátványosabb példája az elsősorban

A legdrágább

(tavalyi

városok

helyezés):

1. Tokió

(1)

2. London

(7)

3. Moszkva

(2)

4. Oszaka

(3)

5. Hongkong

(4)

6. Genf

(6)

7. Szöul

(8)

8.Koppenhága

(15)

9. Zürich

(9)

10. Szentpétervár

(12)

11. Peking

(5)

12. New York

(10)

13. Milánó

(17)

14. Dublin

(21)

15. Oslo

(13)

16. Sanghaj

(11)

17. Párizs

(23)

18. Isztanbul

(42)

19. Bécs

(34)

20.Sydney

(67) (Forrás: ap)

ERDEKESSEG

Prága a legjobb

Prága a korábban vezető francia főváros, Párizs helyét foglalta el, a legnépszerűbb városok között kiemelkedik továbbá Madrid, amely a korábbi 14. helyről a 7. helyre lépett előre. Az első húsz város listáján új úti célként szerepel Budapest (9.), Edinburgh (11.) és Koppenhága (20.).

Az Onlinetravel.com által végzett felmérés az online foglalásokat vizsgálta, a- melynek segítségével az utazók saját, testre szabott utazásaikat állíthatják össze. A „vesztesek” között szerepel Firenze és Lisszabon. (Travel Industry Monitor)

keletet jellemző városiasodásnak.

♦ Dákká, Banglades fővárosa 2015-ig 73 százalékkal tágul, 22,8 millió lakossal a világ második legnépesebb városává fejlődik.

♦ Delhi a mai 13-ról 20,9 millióra,

♦ Kalkutta 13,3-ról 16,7 millióra,

♦ Karacsi 10,4-ről 16,2 millióra ,hízik“.

Az ENSZ szakértői arra is figyelmeztetnek, hogy a szörnyvárosok kialakulása beláthatatlan következményekkel jár. Nagyobbak lesznek a szeméthegyek, egészségtelen levegőben nőnek a gyerekek és a városiasodás a legtöbb helyen a barakkok sokasodását is jelenti.

Nagyvárosi fóbia

A nagyváros az ember pszichiká- jára is negatív hatással van: a metropoliszokban élők közül rengetegen szenvednek ún. nagyvárosi fóbiától, szoronganak a stressz, a terrorizmus, a közlekedési dugók, a postákon, hivatalokban, való sorban állás, áruházakban összegyűlt tömeg miatt. Az olaszok közvélemény-kutató felmérést is készítettek, s a feltételezések bebizonyosodtak: minden második olasz szenved nagyvárosi fóbiától. Olaszországban a közzétett adatok szerint Nápoly a leginkább „fertőzött” város, s a városi szorongások szindrómáit tekintve csak ezután következik Bari, Palermo és Róma. Összességében az olasz nagyvárosok lakói 51 százalékának vannak

ISMERTETÉS

Szaúd-Arábiában azt tervezik, hogy a híres zarándokhelytől, Mekkától nem is távol lévő Dzsidda lenne a legalkalmasabb egy kizárólag nőket foglalkoztató városrész kialakítására. „A 21 százalékos női munkanélküliség és a két forrásból származó családi jövedelmet követelő anyagi helyzet igazolja a tervet” - állítja egy újságíró. Egy női szakíró szerint viszont e munkahelyek létesítése „a nemek elkülönítését szolgálja”. Ez az elkülönítés ugyanis az élet természetes arculata a szaúdi királyságban.

♦ A főváros nagyáruházaiban például, egyes emeleteken csak nők tartózkodhatnak, a fátylat és a fekete csadort itt levehetik.

ilyen szorongásai (Milánó, Torino, Velence, Bologna, Firenze, Róma, Nápoly, Bari, Palermo és Cagliari volt a felmérések színhelye), s csaknem 60 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az utóbbi néhány évben már-már a betegségig fokozódtak rettegéseik. A megkérdezett nagyvárosi olaszok közül minden 4. azt fontolgatja, hogy kiköltözik a betonrengetegből.

A stressz kiváltó okai közül legtöbben (80 százalék) az állandósult közlekedési dugókat említették, második helyen (68 százalékkal) a hivatali ügyintézés okozta sorban állás és más megaláztatás áll -, harmadik helyen pédig az ún. mikrobűnözés szerepel - a lakóhely közvetíen körzetében elkövetett bűncselekmények. A szmog, a városi zajártalom, a tömegközlekedés nehézségei, illetve a terrortámadások fenyegető veszélyei csak ezután következnek.

Tokió a legdrágább

Tokió még mindig a világ legdrágább városa, a második helyen pedig London áll. A Mercer Human Resource Consulting nevű cég munkatársai a lista harmadik helyére Moszkvát, a negyedikre Oszakát, az ötödikre pedig Hongkongot sorolták. A felmérésben rangsorolt összesen 144 város közül Paraguay fővárosa, Asuncion bizonyult a legolcsóbbnak. Asunción egyébként immár a második alkalommal szerepel az utolsó helyen a listán. A

♦ Az éttermekben külön ülnek a * férfiak, bár léteznek „családi“ részlegek, ahová az asszonyokat és a gyerekeket elkísérhetik a „védelmezőik“ is, félj, testvér, vagy apa.

♦ A bankok elkülönített szektorban fogadják a szeparált bejáraton érkező hölgy klienseket - az ország magángazdaságának 10 százalékában asszony az úr -, de hogy kiből lesz üzletasszony és ki marad a szigorú szokás egyszerű rabja, ez nemcsak pénz, hanem alkalmazkodás kérdése is.

♦ Az egyetemeken, ahová mind több érettségizett lány jelentkezik, különálló épületszárny vátja őket.

A professzorok nők, de ha olyan előadásra kerül sor, melynek a témájában férfit kell hallgatni, zártláncú televízió a megoldás:..

Mercer Human Resource Consulting 200 alapvető termék, szolgáltatás, szórakozási lehetőségek, illetve a tömegközlekedés árának összehasonlításával évente készít listát arról, hogy a világ nagyvárosai közül melyikben a legköltségesebb az élet.

Az amerikai nagyvárosok közül New Yorkban kell legmélyebben a pénztárcában nyúlni a megélhetéshez - New York egyébként a „világ- ranglistán” a 12. helyet foglalja el - őt követi Los Angeles, Chicago és San Francisco.

Európában az idei listavezető, London tavaly még csak a 7. volt, idén már a 2. a brit főváros. Elsősorban a szállás és a közlekedés kirívóan drága a szigetországban, az általános drágulás legfőbb oka pedig az, hogy nagy mértékben erősödött a font a dollárhoz képest. Európában Londont és Moszkvát Genf követi. Az euró bevezetése óta több város is előrelépett a listán, pl: Zürich, Milánó, Dublin és Párizs.

Az új EU-tagállamok közül Budapest kerül a legtöbbe. A lista 34. helyén áll, megelőzve például Pozsonyt és Prágát. A Mercer szerint egyre több friss uniós fővárost látni majd a legdrágább országok között - ahogy az életszínvonal nő.

Sydneyben nőtt legjobban az é- letszínvonal, leginkább a nemzeti valuta jelentős erősödése miatt. Sydney a tavalyi 67. helyről idén a 20. helyre ugrott, (ú, mti, -net)

♦ A megkülönböztetés nehezíti a munkába állást is, bár hivatalosan csak két területről tiltják a diplomás lányokat: nem lehetnek ügyvédek és mérnökök.

Az első női iparváros a ruházat, az élelmiszerek, a különféle kisipari termékek bázisa lenne, a férfiak teljes kizárásával. Szakképzést nyújtana mintegy 80 vállalkozáshoz, női tulajdonosokkal, nőkkel, nőknek. Az ipari minisztérium támogatja a befektetőket, hangsúlyozva, hogy a 6 millió külföldi munkavállalót fokozatosan szaúdiakkal szeretnék felváltani. Mintegy 3 millió fátylat és földig érő fekete csadort viselő munka- nélküli lány és asszony kínálja erre a megoldást. Legalább is papíron. (m-press)

HÁTTÉR

A kínai Kanton városában épül a világ legmagasabb toronyépülete. Az 580 méter magas televíziós tornyot legkésőbb 2008-ban nyitnák meg. Igaz, nem biztos, hogy addigra a világ legmagasabb épülete lesz, mivel jelenleg is számos „rekordkísérlet“ van előkészületi stádiumban. Az alábbiakban összeállítást olvashatnak a világ eddigi és majdani legmagasabb tornyairól és épületeiről:

A torontói tévétorony

♦ Jelenleg a kanadai CN 553 méter magas tévétornya (Torontó) a vüág legmagasabb épülete, berendezéseit 1976. június 26-án helyezték üzembe.

♦ Európa legmagasabb (és a világon a második legmagasabb) épülete az osztankinói tévétorony Moszkvában, az 537 méter magas tornyot 1967. november 5-én adták át.

♦ Tajvan fővárosában, Tajpejben

2003. október 17-én készült el (és idén adták át) az 508 méteres Tajpej 101-et, a világ jelenlegi legmagasabb irodaépületét, amely bevásárlóközpontnak, irodahelyiségeknek és egy obszervatóriumnak is helyet ad.

♦ Kínában a sanghaji Oriental Pearl tévétorony magassága 468 méter, átadása 1995. október 1-jén volt.

♦ Malajziában a Kuala Lumpur-i

Petronas-ikertornyok 452 méti magasak, 1996-ban készültek el.

♦ Az Egyesült Államok legmag; sabb épülete, a 442 méter maga 110 emeletes chicagói Sears Towe 1974 óta működik.

♦ Kína legmagasabb felhőkara lója az 1999-ben elkészült Csi Mao torony.

♦ A New York-i Világkereskede mi Központ (WTC) 415 és 417 me ter magas ikertornyait 1973-ba építették, és 2001. szeptember 11 én omlottak össze repülőgépes tei rortámadás következtében.

♦ A kínai Tiencsinben 415 méte magas a tévétorony, amelyet 1991 ben adtak át.

♦ Ugyancsak 415 méter magas hongkongi nemzetközi pénzügy központ 2003-ban átadott épülete

♦ Pekingben a központi rádió é tv-torony 405 méter magas, 1992 október L óta működűt.

♦ A New York-i 381 méter ma gas, 102 emeletes Empire State Bu ilding 1931-es átadásakor még a vi lág legmagasabb épületének szá mított.

♦ Üzbegisztánban a 375 métere: taskenti tv-tornyot 1985-ben adtál át.

♦ A 365 méter magas berlini té vétorony építése 1969-ben fe jeződöttbe.

♦ A chicagói John Hancock Központ, amely 1970 óta működik 344 méter magas.

♦ Az eredetileg 300 méter magas párizsi Eiffel-torony 1889-től volt a világ legmagasabb építménye, ma a hozzá toldott televízió állomással 326 m magas.

♦ A világ legmagasabb, 264 méter magas lakóháza Moszkvában áll.

Az eddig felépült óriástornyokat is messze túlszárnyalják majd az újabban épülő égig érő csodák. A világ legmagasabb „űrkarcoló- ja“ a hongkongi Bionic-torony lesz a maga 1128 méteres magasságával, s a tervek szerint 2015-re készül el. 2010-re tervezik a tokiói Millennium-torony átadását, amely 840 méter magas lesz. 677 méter magasnak szánják Indiában a Védikus Tudomány Világközpontját, amelyet 2008-ban kívánnak átadni. 610 méter magasnak épül a chicagói South Dearborn iroda, míg Moszkva 2020-ra kívánja felépíteni a 115 emeletes, 600 méter magas Oroszország felhőkarcolót. Épülőben van a 2010-re tervezett, 560 méteres melbourne-i Grollo-torony. 2007- re készül el a tervek szerint 492 méter magas Sanghaji Pénzügyi Világközpont. (1997-ben kezdték el építeni, de félbehagyták az ázsiai pénzügyi válság miatt.) A londoni Citygate Ecotower 460 méter magas lesz. (mti)

Fátylat és fekete csadort viselő munkanélküli nők kínálják a megoldást

Iparváros - kizárólag nőknek