Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-04 / 280. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. DECEMBER 4. A Szerelem című CD bemutatója Pozsony. Szerelem címmel jelent meg a közelmúltban Csanaky Eleonóra és Écsi Gyöngyi közös CD-je. Az album az Útitárs versek címmel induló új sorozat első darabjaként látott napvilágot. A több mint egyórás összeállítás XX. századi magyar költők (többek között Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós, Szilágyi Domo­kos, Pilinszky János, Szécsi Margit) szerelmi lírájából, valamint népdalainkból nyújt válogatást. A verseket előadó Csanaky Eleo­nóra és a népdalokat megszólaltató Écsi Gyöngyi ajánlja a lemezt mindazoknak, akiknek lelkében az övékéhez hasonlóan vissz­hangzanak a magyar irodalom és népdalkincsünk gyöngyszemei. A Szerelem ünnepi bemutatóját holnap 16.30 órai kezdettel tart­ják Pozsonypüspökin, a Vetvár Művelődési Házban. Közreműkö­dik Reiter István hegedűművész, (m) Zenés mesék - mesés zenék Budapest. Bemutatták Kodály Háry János című dalművének CD-jét, Halász Judit Zenés mesék - mesés zenék című zenepeda­gógiai sorozatának következő darabját. A Hungaroton hangle­mezkiadónak a gyermekműsoraival odahaza és külföldön hallat­lanul népszerű színésznő mesés-humoros összekötő szövegével megjelelő CD-sorozata a gyermekek operakultúráját kívánja meg­alapozni. Első darabját a három esztendővel ezelőtti karácsonyra jelentették meg, rajta Mozart Varázsfuvola című operájának ke­resztmetszetével és jelentős magyar operaénekesek közreműkö­désével. Az új CD-n is kiváló operaénekesek adják elő a híres Ko­dály-mű részleteit, a címszerepet Sólyom Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház világhírű baritonistája énekli. (F. D.) SZÍNHÁZ Pozsony NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto szombat 19 KIS SZÍNPAD: Sarah Bernhardt utolsó nyara sz. 19 Macska a forró tetőn va­sárnap 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Csajok a csúcson 2 (német) sz., v. 18, 20 MLA- DOSf: Tapló Télapó (amerikai) sz., v. 16, 18, 20 AUPARK - PALACE: A hihetetlen család (amerikai) sz., v. 14.30, 16, 16.30,17, 18.30 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) sz., v. 15.30, 18, 19.30, 20.30, 22 Cápamese (amerikai) sz., v. 15 Hanyatt-homlok (cseh) sz., v. 17.30 Tapló Télapó (amerikai) sz., v. 19.50, 21.50 A tűzben edzett férfi (ameri­kai-mexikói) sz., v. 21 Alien vs. Predator - A halál a ragado­zó ellen (amerikai-kanadai-cseh-német) sz., v. 14.20, 19 Fe­lejtés (amerikai) sz., v. 21.20 PÓLUS - METROPOLIS: A hi­hetetlen család (amerikai) sz., v. 13.15, 14.10,15.40,16.35, 18.05, 19, 20.30, 21.25 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) sz., v. 13.05, 14.40, 15.35, 16.55, 17.55, 19.10, 20.15, 21.30 Tapló Télapó (amerikai) sz., v. 13, 15.05, 19.40, 21.40 Csajok a csúcson 2 (német) sz., v. 14.50,16.45, 18.40 Cápamese (amerikai) sz., v. 15.50, 17.40 Hanyatt- homlok (cseh) sz., v. 13.40, 19.25, 21.35 A tűzben edzett férfi (amerikai-mexikói) sz., v. 17, 20.35 Alien vs. Predator- A halál a ragadozó ellen (amerikai-kanadai-cseh-német) sz., v. 16.20, 21.10 Collateral - A halál záloga (amerikai) sz., v. 14, 18.50 KASSA DRUZBA: Már megint bérgyilkos a szomszédom (amerikai) sz., v. 18, 20 CAPITOL: A hihetetlen család (amerikai) sz., v. 15.30, 18, 20.15 TATRA: Csajok a csúcson 2 (német) sz., v. 16, 18, 20 ÚSMEV: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (an­gol) sz., v. 16, 18, 20 IMPULZ: Lebegés (amerikai) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Mobil (amerikai) sz., v. 18 GALÁNTA - VMK: Hanyatt-homlok (cseh) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Bridget Jones: Mindjárt' megőrülök! (angol) sz., v. 17, 19.30 DUNASZERDAHELY - LUX: Post coitum (cseh) sz., v. 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Terminál (ameri­kai) sz., v. 19 VÁGSELLYE - VMK: Walking Tall (amerikai) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Egy makulátlan elme örök ragyogása (amerikai) sz., v. 19 ROZSNYÓ - PANORÁ­MA: Neveletlen hercegnő 2. - Eljegyzés a palotában (ameri­kai) sz., v. 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (amerikai-kanadai-cseh-német) sz., v. 20 Anakonda 2. - A vé­res orchidea (amerikai) sz., v. 15.15 Anyám a lányokat szereti (spanyol) sz., v. 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Az ördögűző - A kezdet (amerikai) sz., v. 13.45, 16 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) sz., v. 13.30, 15.45 18, 20.15 Cápamese (amerikai) sz., v. 14, 16, 18 Csodálatos Júlia (amerikai-ma­gyar) sz., v. 13, 17.30, 19.45 Felejtés (amerikai) sz., v. 13.15, 19.45 Godsend - A Teremtés Klinikája (amerikai-kanadai) sz., v. 18.15, 20.15 A hihetetlen család (amerikai) sz., v. 13,15.30, 18, 20.30 Kelekótya karácsony (amerikai) sz., v. 13, 17.15, 19.30 Kidobós: Sok flúg disznót győz (amerikai) sz., v. 15.30, 17.45 Mobil (amerikai) sz., v. 15.15 Tapló télapó (amerikai-né­met) sz., v. 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Totál szívás (francia- német-angol) sz., v. 13.45,16,18.15, 20.15 Tokiói táncegyüttes vendégszerepeit a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban Táncos meglepetések Japánból Jelenet a Sinra című tánckompozícióból (Képarchívum) Meglepetéseket tartoga­tott a Tokyo Metropolitan City Ballet pozsonyi ven­dégszereplése, mivel nem azt adta, amit vártunk. Aki japán egzotikumot várt, vagy a keleti és a nyugati mozgásvilág valamiféle szintézisét, esetleg napja­ink amerikaiak inspirálta tánc-avantgárdjának tö­mény esszenciáját, nem kapta meg. Csalódnia vi­szont nem kellett, mivel amit kapott, nagyon érde­kes és tanulságos volt. VOJTEK KATALIN Már maga a kísérőzene megvá­lasztása is meglepetésként ha­tott: a Tokyo Metropolitan City Ballet vezetője és koreográfusa, Kimio Noszaka és társa, az együt­tes szólótáncosnője, Nobuko Szakamoto tánckompozícióikhoz közép-európai zenét választot­tak, Janácek, Dvorak és Fucík dallamait. Valószínűleg nemcsak a közép-európai turné közönsé­gének tett gesztusként, mert a táncosok minden mozdulatából érződött, mennyire értik és érzik ezt a zenét. Megkönnyítette a dolgukat, hogy a koreográfia is tökéletesen az adott zenében „gondolkodik”, egyetlen taktus- nyi üresjáratot sem hagyva, min­dig a zene érzelmi töltését közve­títve. (A műsorfüzetben illett volna feltüntetni a művek címét és előadóikat.) Az első tánckompozíció címe, a Sinra japánul a dolgok végelát­hatatlan egymásutánját jelenti. A Nobuko Szakamoto cím ugyan japán, de a mondani­való egyetemes. Egy megfáradt, idős ember visszatekintése a múltba, kapcsolatok, barátsá­gok, szerelmek felidézése. Az if­júság varázsa, gondtalan öröme és játékossága elevenedik meg, hogy aztán egyetlen lenge lány­alakban öltsön testet, aki mind­ezt egyesíti magában. Úgy tűnik, még mindig itt van, kézzelfogha­tó közelségben, csak utá­na kell nyúlni. De mindez csak illúzió, a Szépséget és az Ifjúságot megteste­sítő lányalak eltűnik, az idős férfit mágnesként vonzva maga után. A férfi (a néhány emelést leszámítva nem táncos szerepet Kimio Noszaka alakította) egyedül tér vissza az üresen maradt színre, hogy a keleti bölcsek jellegzetes meditáló pózában, rezignáltan visszaüljön oda, ahonnan a da­rab elején elindult: az elmúlást jelképező, ősök lelkét rejtő cip­rusfa alá. A nagyon is szabályszerű pás de deux-ket, pás de trois-kat néz­ve időnként csak a spicc-cipő hiá­nya emlékeztetett arra, hogy nem klasszikus tánckompozíciót látunk. Stílusa akár neoklasszi­kusnak is mondható, de annál ol­dottabb. A jó technikai felké­szültségű, rendkívül fegyelme­zett táncosok (a 18 fős együttes­nek csupán 4 férfi tagja van) ní­vós teljesítményt nyújtottak, az előadás minden mozzanata professzionalitásról és alapos vé- giggondoltságról tanúskodott, de nem forrósította fel a levegőt. Az udvarias taps is erről árulko­dott. Valami olyasféle motoszkál­hatott a nézőkben, hogy szép, szép, de ilyesmit már harminc évvel ezelőtt is láthattunk tájain­kon, ezért talán kár volt akkora távolságból elhívni az együttest. Ami persze nem egészen igaz, a hazai táncegyüttesek szempont­jából pedig különösen nem, hisz megmérettetésük, annak tudato­sítása, hol tartanak, hol állnak a nemzetközi mezőnyben, és mi történik szakmájukban a nagyvi­lágban, csak az ilyen vendégsze­replések révén lehetséges. Amilyen jól fésült volt az első rész, olyan döbbenetes, szinte hátborzongató volt a második. Még most is azon gondolkodom, hogy a japán koreográfus való­ban ennyire érzi Közép-Európát, az egykori k. und k. világot és mindazt, amit képviselt? Vég­eredményben egyre megy, hogy zseniális intuíciónak vagy sze­rencsés véletlennek köszönhető- e az a tánckompozíció, amely bennem ezentúl úgy fog élni, mint a Monarchia végnapjai (va­lós címe: Ritual in plain Darkness). Az a fő, hogy megszü­letett, és mi is láthattuk, köszö­net érte Ján Durovcík pozsonyi művészeti ügynökségének. A színen megjelenő, narancs- sárga csíkos, fekete zászlókat lengető két férfi akár szamuráj is lehetett, a színre a nézőtérről ér­kező, talpig feketébe öltözött, a színpadra mélyguggolásban beti­pegő alakok lehettek gnómok vagy akár undok pókok is - mindegy: az erőszak és a romlás áradt belőlük. És hozzá a monar­chia népszerű, prágai születésű katonakarmesterének, a Bécset, Budapestet, Berlint megjárt Dvorák-tanítványnak, Július Fucíknak a zenéje, ez az erősza­kos, katonás harsánysággal pat­togó Militärmarsch, amely ké­sőbb negédes, szirupos valcerbe csap át, hogy aztán ismét kegyet­lenül bömbölő indulóra váltson - telitalálat. Az egyetlen vékony, narancssárga csíkkal megtört, sötét háttér előtt fekete ruhás, nem nélküli alakok keringtek, rángatóztak a kísérteties zenére, hol lélektelen bábukként, hol szenvedő, tragikus árnyalakok­ként, hogy végül úgy vesszenek el a háttérfüggöny homályában, ahogy a monarchia tűnt el a tör­ténelem színpadáról. Bár lehet, hogy ez csak az én olvasatom (kár, hogy a műsorfüzet nem adott semmiféle támpontot a művekhez). Ez a cselekmény nél­küli, rendkívül szuggesztív tánc­kompozíció olyan, mint egy non­figuratív képzőművészeti alko­tás: sokféleképpen értelmezhető, ám a hangulata mindenkire azo­nosan hat. Döbbenetesen vész­jósló, morbid hangulata volt en­nek a danse macabre-nak, amely a Mary Wigman nevével fémjel­zett mozdulatművészet-expresz- szionizmus jegyében fogant, az ő híres Boszorkánytáncát idézték a görcsös ujjak, a szaggatott kéz­mozdulatok, a vonagló felsőtes­tek, az egész démoni hangulat. Ezért az élményért érdemes volt megnézni a Tokyo Metropolitan City Ballet előadását. Kimio Noszaka A Sinra japánul a dolgok végeláthatatlan egymásutánját jelenti. Lapvendégek a Győr-Szeged-Szabadka tengelyből és a nőszem-éjben halászó költők létélményei Ízelítő a drótszőrű Kőből LAPAJÁNLÓ A Szőrös Kő 5. számának szép- irodalmi rovata Nyilas Atilla „aki (nem) bevisz” című, k.kabai lórántnak ajánlott, személyes hangvételű versével indul. Z. Né­meth István előszeretettel pécézi ki s a tőle megszokott maró gúny­nyal verseli meg a körülöttünk fel­bukkanó visszásságokat. Már a költemények címe is sokatmondó: Hét létélmény a Nőszem-éjek cik­lusból; Mondja egy kislány az osz­tályteremben; Őszi vadászat; Drasztik plasztik elasztik; Hetedik reggel; Triatlon. Ez utóbbi előre­vetíti megjelenés alatt álló új ver­seskötetének címét. Egy másik ké­szülő kötetből is ízelítőt nyújt a lap, két humoros mesenovellát közöl Csicsay Alajos A tündérek titka című gyerekkönyvéből. A lap a Győr-Szeged-Szabadka tengely köré szerveződő Drót cí­mű folyóirat szerkesztőit, szerzőit, illusztrátorait látja vendégül. „Az itt közölt válogatás, néhány kihú­zott szál, nagyjából tükrözi a kon­cepciónkat. Fiatal alkotók, fordítá­sok javarészt közép-eu irodalmá­ból (ezt most kihagytuk), művé­szetelméleti tanulmányok, fordí­tások, és interjúk (ezt is), fotók, grafikák. Nagy hangsúlyt fekte­tünk a vizuális megjelenésre. Ha van pénz, van színes oldal is, ahol általában festmények, fényképek reprodukcióit közöljük. A lap hosszúkás, egy A 3-as lap harma­da. Bonyolult hajtogatással. Ezért sose tudni, hány oldalas. A címla­pon mindig van valami bigyó. Drót, pecsét, fényképdarab. Na­gyon unalmas felragasztani. Hol ezer, hol hatszáz példányban jele­nik meg. Eddig még mindig ingye­nes volt” - írja bevezetőjében Kol­lár Árpád. Az összeállításban sze­replő Sarkadi Sándor, Kispéter Ist­ván, Tamási Ákos, Sirbik Attila, Weiner Sennyey Tibor, Zala Gá­bor, Farkas Arnold Levente, Brasnyó Zsolt, Nagy Zopán, Kollár Árpád versei sokszínűségükkel, téma- és formagazdagságukkal kelthetik fel az olvasó érdeklődé­sét. A kompozíciót Gerencsér Pé­ter, Mészáros Urbán Szabó Gábor, Túri Tímea, Mészáros Lajos Hunor más-más stílusú, részben kísérleti jellegű prózai művei osztják két részre. Az összeállítást három esz- szé zárja: Kollár Árpád A tomo­gráfia művészetképe - az avant­gárd tükrében, Dunja Kukovec Esszé a net.art történetéről és fu- turizmusáról, valamint Kedvez­ményes Áron Interface to face cí­mű írása. A képzőművészeti anyag is változatos és izgalmas, érdemes felsorolni az alkotókat: Papp Judit EDE, Kovács Róbert, Pétre György, Vas Vilmos, Alexy Miklós Mészáros Apolka POLLY, Ban- dzsók István, Kocsis Levente, vala­mint Szedenics Nikoletta. A folyóiratból a nagy vendégjá rás ellenére sem maradt ki í Startvonal rovat, amely ezútta Méry Mária, Dobry Judit, Fecsc Yvett és Rácz Boglárka verseibő ad ízelítőt, (hrr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom