Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-04 / 280. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 4. RÖVIDEN Továbbra is válságos állapotban Pozsony. Még mindig életveszélyes állapotban fekszik a kórház­ban Ivo R., a csütörtöki pokolgépes merénylet célpontja. A hírhedt vállalkozót testőrével együtt szállították a rózsavölgyi kórházba; az orvosoknak mindkettőjüket sikerült életben tartani. Kórházi forrá­sok alapján az egyik áldozat súlyos égési sérüléseket szenvedett, a másik férfi testén pedig az átforrósodott, leomló faldarabok okoz­tak maradandó nyomokat. A felrobbantott étterem szomszédságá­ban lévő üzletek nagy része tegnap már kinyitott. Marta Bujnáko- vá, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunkkal tudat­ta, a gyilkossági kísérlettel kapcsolatos nyomozást a Jaroslav Spisiak bűnügyi főigazgató által vezetett Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal vette át. (t, ú) Veszélytelen volt a földrengés Pozsony. Gyenge földmozgást érzékeltek csütörtökön kora este a szlovák-lengyel határ közelében fekvő Zakopane térségében. A 3,2-es amplitúdójú rengést leginkább az Észak-Szlovákiában élők érezték. Peter Labák, a Szlovák Tudományos Akadémia geofizikai intézetének szeizmológusa közölte, a földrengés epicentruma megegyezett a keddi rázkódáséval, (s, t) Kivilágítják az elnöki palotát Pozsony. Az előzetes híresztelések ellenére teljes díszbe öl­tözik a fővárosi elnöki palota: hétfőn, azaz Mikulás napján gyúlnak ki a karácsonyi fények a Grassalkovich-palotán. Ivan Gasparovic államfő internetes szavazásra bocsátotta a kérdést, s a többség a díszkivilágítás mellett döntött. Az elnök tehát folytatja elődje, Rudolf Schuster hagyományát, bár kevésbé fé­nyes körülmények között, hogy így is spóroljanak az energia- költségeken. (SITA) Új elnököt választottak Turócszentmárton. A vágsellyei Eduard Súryt választották meg tegnap az Egészségkárosultak Szlovákiai Szövetségének (SZZP) el­nökévé a polgári társulás 4. kongresszusán. Az alelnöki posztot a gölnicbányai Anna Pacanovská és a turócszentmártoni Jela Pokriev- ková foglalta el. (TASR) Rács mögött a sorozatgyilkos Zsolna. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte tegnap Vladi­mír L.-t a Zsolnai Kerületi Bíróság. A férfi ellen azért emeltek vádat, mert 2002 szeptemberében három nyugdíjast kivégzett. Rablótámadásai során egy stubnyafürdői (Turcianske Teplice), egy besztercebányai és egy rózsehegyi személyt ölt meg. Az íté­let nem jogerős, a vádlott a Legfelsőbb Bíróságon még felleb­bezhet. (TASR) Berényi Ukrajnáról tárgyal Pozsony. Az ukrán és a fehérorosz helyzet lesz a legfontosabb témája annak a vilniusi konferenciának, melyen Berényi József külügyi államtitkár is részt vesz. A rendezvény célja: elősegíteni az európai államok és az USA kelet-európai politikájának összehan­golását ezekben a kérdésekben, (ú) A PET-palackok megosztják Szlovákiát Pozsony. A betétdíjas műanyag palackok visszaváltásával a hazai lakosság 48 százaléka ért egyet - derül ki a TNS piackutató társaság felméréséből. Ezzel szemben a lakosság 36 százaléka ellenzi az ötle­tet, míg 16 százalékuknak egyelőre nincs elegendő információja ah­hoz, hogy véleményt alkothassanak az ügyről. A felmérés szerint öt háztartásból jelenleg kettő választja külön a hagyományos szeméttől a műanyag flakonokat. (TASR) Duray: „A magyar kormány rémhíreket terjesztett” Nemzetpolitikai kérdés a népszavazás ÚJ SZÓ-JELENTÉS Budapest. Tegnap este került sor Gyurcsány Ferenc magyar mi­niszterelnök vitájára a határon túli magyar pártvezetőkkel, Duray Miklóssal, az MKP alelnökével, Tőkés László Királyhágó-melléki református püspökkel, és Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar De­mokrata Párt elnökével. Gyur­csány már a vita elején jelezte, nem a megjelenteket tekinti fő partnereinek a külhoni magyarság képviselői közül, de örül a vitának. A miniszterelnök szerint a rosszul feltett kérdésre nem lehet jól felel­ni. Duray szerint a népszavazás nem pártpolitikai, hanem nemzet­politikai kérdés, azért kell igennel szavazni, mert nemmel nem lehet nemzetet építeni. Tőkés szerint a jövő elképzelhetetlen a határok fe­letti békés nemzetegyesítés nél­kül. Gyurcsány kifejtette, nem len­ne jó, ha a népszavazás kérdése egyfajta magyarságvizsgává ala­kulna át, mert a nemzetért való fe­lelősséget nem így kell igazolni. Ezzel szemben Duray elmondta, a kormány rémhíreket terjesztett, ri­adalmat okozott, ezzel elbizonyta­lanította a szavazókat, akik most nem tudják, mitévők legyenek. A nem túl izgalmas vitát a miniszter- elnök zárta. „Magyarnak szület­tem, hazafivá lettem” - mondta, majd hozzátette, 15 millió magya­rért visel felelősséget, ám szerinte Magyarország még nincs felké­szülve egy esetleges igen utáni helyzetre, (ú) Az ellenzék szerint a parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottsága a levegőben lóg Gond nélkül működik a testület Pozsony. Nincs veszélyben az európai ügyekkel foglal­kozó parlamenti bizottság, állítja Sárközy Klára, a tes­tület tagja. Az ellenzéknek más a véleménye. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A házszabály csütörtöki elutasí­tása után azonnal abbéli aggodal­mának adott hangot, hogy „a bi­zottság lóg a levegőben”, munká­ját és a tagok megválasztásának módját lényegében semmi sem szabályozza, ami óriási veszélye­ket rejt magában. „Ugyan már, miért lenne veszélyben a mun­kánk?” - reagált Sárközy, aki sze­rint a testület jelenleg is gond nél­kül működik. Az ellenzék szerint problémát jelent, hogy a testületre ugyan­olyan szabályok vonatkoznak, mint a többi bizottságra, miköz­ben speciális szerepet tölt be: eu­rópai ügyekben kell egyeztetnie a kormány, a parlament és az uniós intézmények között. Az új házszabály rugalmasabbá tehette volna a bizottság tevé­kenységét, ám a magyar politikus szerint hiánya nem jelent tragédi­át. „A csütörtökön elutasított tör­vény a póttagok megválasztását szabályozta volna. Mivel a hatá­lyos házszabály ezt nem teszi le­hetővé, marad minden a régiben, ám határozottan visszautasítom, hogy a munkánk veszélyben van! Ha másra nem, akkor hivatkozha­tunk arra a nemrég elfogadott al­kotmánytörvényre, mely a parla­ment és a kormány viszonyát új­raszabályozza” - magyarázta la­punknak a képviselő asszony. Sárközy személy szerint nem bánná, ha lehetnének póttagok, mert a képviselők egyszerre több bizottságnak is dolgoznak - az egyes testületek akár egyszerre is ülésezhetnek, amit képtelenség győzni. „Ha a miniszterek Brüsz- szelből csütörtök este érkeznek haza, és hétfőn már utaznak visz- sza, addig az egyes problémákkal és uniós elképzelésekkel kapcso­latban meg kell fogalmazni vala­milyen ajánlást. Gyakran hétvé­gén is ülésezhetünk” - véli Sárközy. Ezért nem zárta ki, hogy hamarosan kidolgozzák a házsza­bály „kis módosítását”, mely kizá­rólag az eurobizottsággal foglal­kozik majd. Erre van politikai akarat. Ján Drgonec alkotmányjogász szerint ez csak fél év múlva kerül­het a parlament elé, ugyanis ugyanarra a témára leghamarább az elutasítástól számított hat hó­nap elteltével lehet visszatérni. Ugyanakkor már márciusban a honatyák elé terjeszthetik az a törvénytervezet, mely kitér nem­csak a parlamenti bizottság és a kormány, hanem a kormány és a miniszterek közötti kommuniká­ció pontosítására is. (sza) A törvény alapján kérhetik nyugdíjuk összegének átszámítását azok, akiknek az év folyamán rendes állásuk volt Jövőre nem éri meg nyugdíjba menni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Aki jövőre akar nyugdíjba vonulni az a vártnál kevesebb nyugdíjra számíthat, a parlament ugyanis csütörtökön csökkentette a pontos összeg ki­számításánál használt szorzót. Még mindig jobban járnak azon­ban, mintha idén kérvényeznék nyugdíjaztatásukat. Az, aki negyven évet ledolgo­zott, fizetése a mindenkori átlag- kereset szintjén volt és jövőre szeretne nyugdíjba vonulni, az eredeti jogszabály szerint 7987 koronás nyugdíjat kapna. A mó­dosítás miatt ebből az összegből közel kétszáz koronát elveszít, vagyis csak 7812 koronára szá­míthat. Még mindig jobban jár, ha jövőre megy nyugdíjba, mivel idén csak 7343 koronát szabna meg számára a Szociális Biztosí­tó. A képviselők tegnap az idei 183,58-ról 195,31 koronára emelték a nyugdíjak kiszámításá­nál alkalmazott szorzó, az aktuá­lis nyugdíjérték nagyságát. A terv szerint azonban 199-re kellett volna emelkednie, ez okozza a közel kétszáz koronás különbsé­get. Július Brocka a nyugdíjrend­szer egyik alapelvével indokolta a képviselők határozatát. A szoci­ális biztosításról szóló törvény szerint kérhetik nyugdíjuk össze­gének átszámítását azok a nyug­díjasok, akiknek az év folyamán rendes állásuk volt, vagyis fizet­ték a társadalombiztosítási járu­lékot. „Nyugdíjuk átszámítását azután kérvényezhetik, hogy munkaviszonyuk megszűnt” - mondta lapunknak Rudolf Kri­zán, a Szociális Biztosító nyugdíj- biztosítási főosztályának vezető­je. A biztosító tulajdonképpen ki­számítja az őt megillető nyugdí­jat arra az időszakra, amikor a nyugdíj folyósításával egy időben dolgozott, a ledolgozott időszak hossza és fizetésének nagysága alapján. Mivel azonban a nyugdí­jat is folyósítják neki, az adott időszakra kiszámított nyugdíj összegének csak felével emelke­dik a korábban megszabott nyug­díjának összege. „A nyugdíjas a Szociális Biztosító területileg ille­tékes fiókjában kérvényezheti nyugdíja összegének átszámítá­sát, de csak évente egyszer” - tá­jékoztatott Krizán, (lpj) A teljes munkaidőben foglalkoztatottak többsége heti 40 óránál többet dolgozik Hosszabb a munka az új tagoknál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Néhány órával többet dolgoz­nak a foglalkoztatottak az unió tíz új tagállamban, mint a tizenöt ré­giben. Nyugaton népszerű a rugal­mas munkaidő alkalmazása. A tíz új európai uniós tagállamban a tel­jes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagos heti mun­kaideje 1-4 órával hosszabb, mint az EU-15-ben, állapítja meg az Eu­rópai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél legutóbbi száma. A hírle­vél szerint az új tagállamokban és a tagjelölt országokban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak többsége a heti 40 óránál többet dolgozik, 5-10 százalékuk pedig a 48 óránál is többet. A váltott műszakos munka leg­inkább az új tagállamokra jellem­ző: egyes országokban a munka- vállalók több mint 25 százaléka dolgozik így, a régi tagállamok­ban 15 százaléka. Az éjszakai munkavégzés gyakorisága az Eu­rópai Unió tagállamaiban csak­nem azonos: a foglalkoztatottak 10-20 százaléka végez éjszakai munkát. Az EU-15-ben a munka- vállalók 46 százaléka, az újonnan csatlakozott és tagjelölt országok­ban 45 százaléka dolgozik néha éjszakai műszakban. Ami a vasár­napi munkát illeti, ez az arány 27­38 százalék, a szombati munká­nál pedig 52-62 százalék. A napi munka megkezdésének és befejezésének előre rögzített időpontja jelenti az általános gya­korlatot a munkavállalók több mint 75 százaléka esetében. Ez a forma különösen Dél-Európa országaiban és az új tagállamokban jellemző. Franciaországban, Németország­ban, Írországban és az Egyesült Ki­rályságban a munkavállalók körül­belül 50 százaléka rugalmas mun­kaidő-beosztásban dolgozik. Fran­ciaországban és Írországban példá­ul a dolgozók több mint 20 százalé­ka maga határozhatja meg munka­idő-beosztását. (m) Ammónia szivárgott Ezúttal nem gáztámadás Pozsony. Ammónia szivárgott tegnap délelőtt a Vladimír Dzurilláról elnevezett téli stadi­onból; a polgári védelem munka­társai szerint egészségkárosító hatástól nem kell tartanunk. A tűzoltók véleménye szerint csak elenyésző mennyiségű gáz jutott a levegőbe. A szivárgás a biztosí­tószelep meghibásodása miatt alakult ki, mikor éppen jégko­rongmérkőzés zajlott a stadion­ban. A játékosok az ammóniaöm- lésből semmit nem észleltek, vi­szont a közeli rózsavölgyi kór­házba igyekvő néhány járókelő a gázt belélegezte. (TASR) A kubai diplomata egyenesen szánalmasnak tartja Pavol Hrusovsky házelnököt Példátlanul botrányos nagyköveti levél ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Botrányos levelet írt a kubai nagykövet a szlovák házel­nöknek: Caridad Yamiri Cueto Milián szánalmasnak tartja Pavol Hrusovskyt. A parlament elnöke ugyanis levélben kifejezte aggodal­mát az egyik kubai ellenzéki, Luis Ferrer sorsa miatt, amire Kuba po­zsonyi nagykövet asszonya azt vá­laszolta: „A kubai kormány és nem­zet méltósága, valamint erkölcse magasan túlszárnyalja az olyanok szánalmasságát, mint Ön. Az ön ál­tal megfogalmazott kifogások egyébként sem legitimek, fikarc­nyit sem érnek Kuba és kormánya számára.” A levél diplomáciai kö­rökben nagy felháborodást váltott ki. Az ilyen megnyüvánulás többek szerint összeegyeztethetetlen a diplomáciai etikával, sőt sértő az ország közjogi méltóságára nézve. Berényi József külügyi államtit­kár szerint várható volt, hogy a ku­bai fél reagál a házelnök és több MKP-politikus fokozott érdeklődé­sére. A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke .például a közelmúltban titokban meglátogatta a kubai ellenzéket, egy nemrég rendezett konferenci­án pedig Berényi adott hangot Fidel Castro rendszerével kapcsola­tos véleményének. „Számíthattunk rá, hogy Kuba kifejezi nemtetszé­sét, ám az a hangvétel, amelyet a parlament elnökének címzett levél­ben alkalmaztak, meghaladja a szokásos diplomáciai szóhasznála­tot, nagyon sértően fogalmaztak” - közölte lapunkkal az államtitkár. Martin Bútora volt washingtoni nagykövet szerint ilyen erős szava­kat akkor sem szoktak használni, ha két ország kapcsolata kimon­dottan ridegnek nevezhető. Hrusovskyt meglepte ez a heves re­akció, mellyel még a külügyminisz­térium is foglalkozott, sőt a tárca behívatta a nagykövet asszonyt, de csak egy osztályvezető fogadta. „Azzal, hogy csak egy osztályve­zető adta a kubai fél tudtára: ez a hangnem elfogadhatatlan, és a kö­zeljövőben tartózkodjanak az ilyen jellegű szóhasználattól, jeleztük, hogy milyen szinten tartjuk velük a kapcsolatot. Ők ezt tudomásul vet­ték, majd megismételték: nem tart­ják kívánatosnak, hogy fontos szlo­vákiai politikusok megpróbálnak beavatkozni Kuba belügyeibe. Erre mi azt feleltük: az emberi jogok kérdése nem belügy. Az aláírt nem­zetközi dokumentumok értelmé­ben az egyes államoknak jogukban áll kommentálni a többiek cseleke­deteit” - részletezte érdeklődé­sünkre Berényi. Kuba is ratifikálta az ENSZ több emberjogi dokumen­tumát, melyek megsértésére fel kell hívni a figyelmet. Martin Bútora szerint a nagykö­vet asszony válaszlevelének utolsó mondata úgy értelmezhető, hogy Kuba próbál Szlovákia belügyeibe avatkozni. Berényi szerint ez túl­zás. „Ha ők ragaszkodtak volna ahhoz, hogy Szlovákia avatkozik az ő belügyeikbe, akkor lehetett volna velük vitatkozni. Csakhogy ők ehelyett olyan szóhasználatot alkalmaznak, mely lehetetlenné teszi a normális vitát, kimondot­tan sértő a levél. - tette hozzá a magyar politikus, (sza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom