Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-03 / 279. szám, péntek

ÚJ SZŐ 2004. DECEMBER 3. On-line beszélgetés 19 Miklós László azt szeretné, ha a Magas-Tátrában ötven év múlva a ledőlt erdők helyén újra erdő lenne, egy kicsit megváltozva, több lomblevelű fával Érintené a Csallóközt is az új olajvezeték Miklós László környezetvé­delmi miniszter volt az Új Szó on-line legutóbbi ven­dége, akit elsősorban a tát­rai katasztrófa után kiala­kult helyzetről kérdezhet­tek olvasóink. Az alábbiak­ban a beszélgetés szerkesz­tett változatát közöljük. ON-LINE BESZÉLGETÉS Ilia Pál: Mennyi idő áll rendel­kezésre ahhoz, hogy a teendőket számba vegyék? Nyilván nem le­het ész nélkül elkezdeni az új tele­pítést. Létezik-e stáb, amely meg­vizsgálja a mostani tettek jövőbe­ni következményeit? Illetve a ta­vaszi olvadás és talajeróziótól va­ló félelem mennyire teszi kapko- dóvá a szakembereket a megoldás keresésében, lesz-e elég idő min­dent megvizsgálni? Előfordulhat- e az, hogy egyes lobbik hátráltat­ni fogják a természet revitalizálá- sát, hogy egyéb célokat szem előtt tartva, időt nyerjenek? Ön milyen Tátrát lát maga előtt? Sorsdöntő ez, mert sok minden az önök je­lenlegi döntésem múlik majd. Miklós László: Kialakult egy tár­caközi szakmai bizottság a környe­zetvédelmi és a mezőgazdasági tár­ca között. A testület először is egy olyan projektet dolgoz ki, amely meghatározza, hogy milyen lépé­sekkel közelítsük meg a munkála­tokat. Ez körülbelül két hétig fog tartani, aztán kezdődnek a konkrét munkálatokra vonatkozó projek­tek. Természetesen ez a tárcaközi bizottság szakemberekből áll, és az ő feladatuk, hogy további szakem­berekkel együtt megpróbálják pon­tosítani a lehetséges jövőbeni kö­vetkezményeket. Ami a tavaszi ol­vadásokat és veszélyeket illeti, az az általános nézetünk, hogy addig­ra biztosan nem lesz eltávolítva a biomassza tömeg, a ledőlt fák és a többi növényzet, ezáltal tehát nem lesz a talaj kitakarva. Nem kell köz­vetlen talajeróziótól vagy árvízve­szélytől tartam. Természetesen a jövőben erre különös figyelmet kell fordítani. Ami a lobbik működését illeti, egyértelműen beindultak, de reméljük, hogy irányítani tudjuk ezeket a tevékenységeket, mégpe­dig a területrendezési terven ke­resztül. Ehhez talán hozzátenném, hogy a minap tárgyaltam a Magas- Tátra polgármesterével az új terü­letrendezési tervről. Ez a folyamat már kb. egy éve elkezdődött, úgy­hogy nem a katasztrófával függ össze. Ebben a tervben megjelöl­tünk néhány olyan területet, ahol a rekreációs szolgálatokat bővíteni lehet. Megállapodtunk néhány sí­pálya kiszélesítésében, néhány te­rület alacsonyabb fokú védelméről is. Nem szeretnénk, ha a fejlődés akadályozóivá válnánk, de alap­vető nézetünk - és ehhez fogunk al­kalmazkodni -, hogy a Magas-Tát- ra továbbra is nemzeti park marad­jon. Szeretném, ha 50 év múlva a ledőlt erdők helyén többnyire újra erdő lenne. Lehet, hogy egy kicsit megváltozva, több lomblevelű fá­val, de mindenképpen visszaállítva azt a természeti egyensúlyt, ame­lyet az ökológusok el tudnak kép­zelni. Tátra-szerető: Azt szeretném megkérdezni, hogy ha valaki itt­honról, vagy akár külföldről segí­teni szeretne (anyagi támogatásra gondolok) a Tátra helyreállításá­ban, akkor hova, milyen számlára küldhet pénzt? Melyik ellenőrzött és biztonságos? Mert már elég sok nagyemlősöket veszélyeztetik, de ugyanúgy a többi élőlényt is! Ön szerint ez nem veszélyforrás a fa­unára, flórára tekintve? Miklós László: Általában véve igen, de az utóbbi évtizedben fordí­tott a trend: növekszik az erdővel benőtt terület, mégpedig főleg a mezőgazdasági területek rovására. Természetesen növekednek a beé­pített területek is, de általában nem az erdő rovására. A Tátra esetében még mindig vannak olyan terüle­tek, amelyek beépíthetőek anélkül, hogy az erdőt veszélyeztetnénk. Ha tényleg néhány fa kivágására sor kerül, azt mindenképpen kompen­zálni kell más területeken. Ebben a pillanatban nem hiszem, hogy bár­ki, aki a Tátra tervein dolgozik, arra törekedne, hogy még több fát vág­jon ki, és ne ültessen több fát. nesav: Az lehet, hogy szlováki­ai átlagban az erdő növekszik a mezőgazdasági területeken, de ezt a Csallóközben nem észlelem. A Kis-Duna partján levő erdőből folyamatosan vágják ki a fákat (az igaz, hogy ültetnek helyette, de csak monokultúrát), hiányoznak a biokorridorok, stb. Miklós László: Először is meg kellene vizsgálni, hogy tényleg er­dőterület-e az, amely ebben a pilla­natban erdőnek tűnik, vagy még­sem az. A másik eshetőség az lehet, hogy az erdőgazdasági terv szerint - amely tíz évre szól - épp elérte az erdő a vágási kort, és ezért vágják tervszerűen. A harmadik eset, hogy törvénytelenül vágják ki a fá­kat. Ha esedeg, a kedves olvasónak ez az érzése, ezt jelentheti az illeté­kes környezetvédelmi hivatalban, erdészeti hivatalban, vagy a kör­nyezetvédelmi inspekción. Egye­tértek azzal, hogy a monokultúrák tényleg nem igazi erdők, de nincse­nek kizárva az erdőgazdaságból, és pl. a kanadai nyárfa nagyon fontos nyersanyaga a párkányi papírgyár­nak. Azzal is egyetértek, hogy ezzel nem elégedhetünk meg, és a bio­korridorok is hiányoznak. A csal­lóközi járásokra is ki lett dolgozva az ún. ÚSES, vagyis az ökológiai stabilitás területi terve, amelynek a területrendezési tervekbe kelle­ne beépülnie. Sajnos, ez egyrészt hosszadalmas folyamat, másrészt pedig nem mindig tartják be a ter­veket. számla van, csak azt nem lehet tudni, hogy melyik jut el a rendel­tetési helyére. A minap azt nyilat­kozta az Új Szóban, hogy el­lenőrizni fogják a számlákat? Megtörtént? Tehát van már biz­tonságos számlaszám? Miklós László: Ezen gondolko­dunk mi is, hogy hogyan lehetne a jóakaraté embereket jó útra irá­nyítani. Alapvetően kialakult egy kormánybizottság, amelynek az a feladata, hogy a segélyeket is ko­ordinálja. Sajnos, nem lehet meg­akadályozni azt, hogy valaki számlát nyisson, és nem is lehet minden ilyen számlát ellenőrizni. Az olvasókra kell bíznunk, hogy melyik kezdeményezésben hisz­nek, s melyikben nem. Azokat a számlákat általában biztonságos­nak tartjuk, amelyek mögött vala­melyik minisztérium áll. Sajnos, ebben a pillanatban nem tudok pontos számlaszámot adni. Fi­gyelni kell a sajtót. hahó: A Tátra újjáépítését a leta­rolt fákból teljes mértékben fedezni lehetne. Az erdők újjátelepítését mindenképpen. Miért nem ezt te­szik, és miért éppen most merül fel az új sífelvonók építésének kérdé­se? A beruházóknak, a sífelvonókat üzemeltetőknek bizonyos százalé­kú természetvédelmi célú alapot kellene létrehozni. A fák, erdők minőségét növelni kellene, főleg el­ső osztályú új facsemeték telepíté­sével... Állítólag a mai fák másod- osztályúk voltak... Ha befektetünk a Tátrába vagy valamely vidékbe, akkor azt miért nem a regionális önkormányzatokon keresztül tesz- szük, miért központi elosztásban? Elképzelhető lehetne, hogy a Tátra közös közigazgatási-önkormány­zati autonóm területként gondos­kodna magáról?... Miklós László: Pontosan úgy gondolja az illetékes minisztérium, tehát a mezőgazdasági minisztéri­um, hogy az eladott fa árából le­gyen újratelepítve az erdő, a sífel­vonók beruházói pedig a saját pén­zükből ruháznak be. Ők adót fog­nak fizetni, mégpedig helyi adót is, és általában központi adót is, s en­nek egy részét vagy az önkormány­zat, vagy a központi kormány kör­nyezetvédelmi célokra is fordítja, természetesen különböző mérték­ben. Ezért egyetértek azzal, hogy nagyobb mértékben kell az önkor­mányzatiságot támogatni, pénz­ügyi szempontból is. Nagyon sok hatáskör már átkerült az önkor­mányzatokhoz, a megyékre, pl. a másodosztályú és alacsonyabb osztályú utak kezelése, a területi államigazgatáshoz is sok hatáskör Az ökológiai stabilitás területi terve a csallóközi járásokra is vonatkozik nesav: Sajnos a területrende­zési terv arra jó, hogy mindig az, úgymond, kevésbé védett terü­letből ellopunk egy kicsit. Ezt a je­len embere észre se veszi, de ami­kor 50 év múlva visszatekintünk, rájövünk, hogy a sok kis szeletből egy egészen nagy szelet sikere­dett. A szűkülő életterek főleg a „Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a Magas-Tátra a jövőben is nemzeti park legyen” került. Úgyhogy tulajdonképpen azt mondhatjuk: alapjában véve sok mindent meg lehet oldani me­gyei és körzeti szinten. Hogy a Ma­gas-Tátra önálló tartomány le­gyen? Ezt ebben a pillanatban nem hiszem, hogy meg lehetne valósí­tani, hiszen még arról is viták foly­nak, milyen kapcsolat legyen a Tátra alatti községek és Magas-Tát­ra város között - mivelhogy a Ma­gas-Tátra közigazgatásilag város. dem: Most mindenki segít, aki tud kisebb nagyobb összeggel. Ki tudja és milyen módon ellenőriz­ni, hogy az adományok valóban odaérnek ahová kell? Miklós László: Erre a kérdésre fentebb már megpróbáltam vála­szolni, egyelőre önnek sem tudok többet mondani. nesav: Nem gondolja, hogy a gazdasági miniszter nagyobb erő­feszítéseket tesz, mint a ön? Arra gondolva, hogy új szállodák épül­nek majd, ahelyett, hogy egy új er­dő létesítését szorgalmaznánk? Hi­szen egy nemzeti parkról van szó. Miklós László: Egyetértek ön­nel. Erőfeszítéseket én is teszek, a kormányban is, és sajtótájékozta­tókat szintén tartottam. Természe­tesen ellenőrzés alatt van a Tátra fejlesztése, mégpedig törvényes módon, a területfejlesztési terven keresztül, amelyben meg van hatá­rozva, hol lehet esetleg új szállodá­kat és sípályákat építeni. A Magas- Tátrában jelenleg elegendő szál­láshely van, természetesen külön­böző kategóriákban, a kevésbé színvonalasak pedig esetleg vissza is riaszthatják az igényesebb láto­gatót. A látogatókhoz mérten ele­gendő a sípálya is, viszont ezek szolgáltatásai is különböző szinten vannak. Nekem se tetszik, hogyha valaki ujjongva örül annak, hogy ledőlt az erdő, vége a természetvé­delemnek, építhetünk amennyit akarunk. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a Magas-Tátra a jövőben is nemzeti park legyen. emil: A Smeben az ősszel meg­jelent egy írás, mely arról szólt, hogy a Csallóköz alatt olajvezeté­ket fognak építeni, holott itt van Közép-Európa legnagyobb édes- vízkészlete. Igaz a hír? Ha igen, nem felelőtlenség ez? Miklós László:A Csalóköz egy része alatt ma is olajvezeték húzó­dik, mégpedig a Barátság olajve­zetéknek az a része, amely a Slov- nafthoz viszi az olajt. A kérdése, gondolom arra irányul, hogy a Slovnaft vállalat egy - az ausztriai Schwechatról ide vezető - új olaj­vezetéket is tervez, ami a nyers­anyagellátás diverzifikációját je­lenti a vállalatnak, és ez tényleg pár száz méteren érintené a Csal­lóközt. Egyértelműen ez az olajve­zeték környezetvédelmi hatásta­nulmány alá lesz vetve, és csak az esetleges katasztrófa kizárása után lehet pozitívan véleményezni ezt a tervet. Ezután következik ter­mészetesen az esetleges építkezés engedélyezése. Hozzáteszem: az Nem kell közvetlen talajeróziótól vagy ár­vízveszélytől tartani. olajvezetékek szerte a világban óriási távolságokat tesznek meg, és számtalan, különböző védett területeket és folyókat szelnek át, és ökológiai azt mondhatjuk, hogy ez még mindig biztonságosabb, mintha az olajat tartálykocsikkal szállítanák közutakon. A lényeg az, hogy ezek tökéletes technoló­giával épüljenek, pl. a vezetékek többrétegű burkolásával, és más, egyéb biztonsági intézkedésekkel. Kismedve: Érdeklődni szeret­nék, hogy a civü szervezetek ho­gyan kapcsolódhatnak be a Tatra helyreállításába? Arról tudok, hogy a Magyar Cserkészszövetség, a Szlovákiai Magyar Cserkészszö­vetség és a Szlovák Cserkészszö­vetség is mindenkeppen ki szeret­né venni a részét a helyreállítási munkálatokból. Gondolom, má­sok is készek segíteni. Miklós László: A már említett kormánybizottság és az egyes tár­cák is próbálják összegezni és koor­dinálni ezeket a kezdeményezése­ket. Jelenleg pontos választ még nem tudok adni, figyelni kell a saj­tót, a híreket. Mindenképpen meg kell várni a szakmai irányítást, ne­hogy esetleg a jó szándékból bajok legyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom