Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-31 / 301. szám, péntek

6 Külföld UJ SZÓ 2004. DECEMBER 31. RÖVIDEN Juscsenko Romániába Bukarest. Traian Basescu román elnök bukaresti látoga­tásra hívta Viktor Juscsenkót, az ukrán elnökválasztás kihir­detett győztesét. A román köz­lemény szerint Bukarestnek rendkívüli érdeke az új alapo­kon álló párbeszéd felújítása Ukrajnával. Románia és Ukraj­na viszonya az idén alaposan lehűlt, miután Kijev megnyi­tott egy vitatott csatornát a Duna-delta természetvédelmi területén keresztül. A lépést egyaránt környezetet fenyege­tő veszélynek ítélte az EU, az USA és a Természetvédelmi Vi­lágalap. (MTI) Harcok dúlnak Irakban Bagdad. Amerikai katonák huszonöt ellenállóval végez­tek egy összecsapásban Irak északi részén. Pár órával ko­rábban, szerdán egy öngyilkos merénylő felrobbantott egy autót, a robbanás helyszínére érkező amerikai járőr ellen újabb öngyilkos merényletet hajtottak végre, majd felkelők 50 fős csapata támadt az ame­rikaiakra. A tűzharcban tizen­öt amerikai is megsebesült. Bagdadban tegnap négy iraki rendőr-, illetve katonatiszt, va­lamint egy rendőr halt meg több különböző támadásban. Baakúbában egy rendőrtiszt fiát elrabolták. (MTI) Lemond a lengyel házelnök Varsó. Felajánlotta lemon­dását szerdán Józef Oleksy, a lengyel parlament alsóházá­nak (szejm) elnöke, miután az átvilágítási bíróság a múlt hé­ten megállapította, hogy az ál­lamszocializmus idején évekig a lengyel titkosszolgálat fize­tett ügynöke volt. A hírt a kor­mányzó Baloldali Demokrati­kus Szövetség (SLD) szóvivője közölte; a baloldali párt a kö­zelmúltban, december 19-én választotta elnökévé Oleksyt. Az egykori kormányfő attól tette függővé távozását a szejm elnöki posztjáról, hogy pártja január 5-ig, a szejm kö­vetkező üléséig a többi jrarla- menti párt által is elfogadható utódot talál. A lengyel tömeg­tájékoztatás szerint Ryszard Kalisz belügyminiszter, Katarzyna Piekarska, az SLD alelnöke vagy Wlodzimierz Cimoszewicz külügyminiszter követheti Oleksyt a parlament elnöki posztján. Oleksy állító­lagos ügynökmúltja ügyében már egy évtizede vizsgálódik a lengyel igazságszolgáltatás. 1996-ban éppen az ügynökvá­dak miatt volt kénytelen né­hány hónap után távozni a kormány éléről. (MTI) Oleksy változatlanul ta­gadja, hogy valaha is kém­kedett volna (Képarchívum) Humanitárius szervezetek szakértői szerint sokkal nagyobb a szükség, a járványveszély, mint azt az első napokban gondolták Példátlan mértékű segélyakció kezdődött Indonéziában aki csak teheti, menekül a katasztrófa sújtotta övezetből (Reuters-felvétel) Jakarta/Bangkok/Colombo. Délkelet-Ázsiában már több mint 117 ezerre be­csülik a szökőár áldozatai­nak számát, közülük 87 ezer embert tudnak azono­sítani. Indonéziában kö­zölték, hogy az állam sok szigetből álló területén is 80 ezer körül van a halot­tak száma. Négy nappal a természeti katasztrófa után még 5 ezer, főleg eu­rópai turistát keresnek. ÖSSZEFOGLALÓ A Richter-skálán mérve 5,2-es erősségű utórengés rázta meg teg­nap hajnalban az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének észa­ki részét, nagyjából azt a térséget, ahol a hét végén gyilkos erejű cunamit geijesztő földmozgás tör­tént - közölték szeizmológusok. Indonézia: 80 000 halott Az elmúlt napokban több utó­rengést is észleltek a körzetben, de ezek egyikének sem volt akkora az ereje, hogy cunamit idézzen elő. A tegnapi rengés epicentrumát Medan városától északnyugatra a tengerfenék alatt lokalizálták. A vasárnapi földrengésben, és az an­nak nyomában keletkezett szökő­árban csak Szumátrán több mint 45 ezren haltak meg. Egész Indo­néziában - az egészségügyi mi­niszter tegnap délutáni tájékozta­tása szerint - a halálos áldozatok száma eléri a 80 ezret. A kutatá­sok jelenleg is tartanak, hiszen a sok kis sziget átfésülése napokat vesz igénybe. Az eddigi legnagyobb mentőak­ció indult tegnap Thaiföld cuna- mitól sújtott déli részén nemzetkö­zi mentőcsapatok és több ezer thai­földi részvételével. A vasárnapi szökőár Thaiföld délnyugati terüle­teit érintette, és több ezer áldozatot szedett. A mentési akció az ország harminc kilométer széles tenger­parti sávját célozza, a népszerű üdülőhelytől, Phukettől északra fekvő Phangnga tartományban. Egyébként Indonéziában, Thai- földön és más, a katasztrófa által sújtott országokban is meg kellett erősíteni a biztonsági intézkedése­ket a fosztogatók miatt. Csökkennek a remények A megerősített halálesetek több mint fele ebben a tartományban történt. A rendőrség becslései sze­rint akár háromezer holttest is he­verhet a luxusszállók és szegény halászfalvak romjai alatt. A bang­koki belügyminisztérium legfris­sebb adatai szerint a megerősített halálesetek száma az országban 1975, továbbá 6043 személyt - thaiföldieket és külföldieket - el­tűntként tartanak nyilván. Thak- szin Sinavatra kormányfő szerint az eltűntek körülbelül 80 százaléka a természeti katasztrófa áldozatá­vá válhatott. Az ismertté vált kül­földi halálos áldozatok száma a belügyminisztérium adatai szerint megközelíti a 350-et. A mentésben az illetékes szervek, német, auszt­rál, izraeli, japán és más külföldi mentőcsapatok mellett az ország más részeiből érkezett önkéntesek is részt .vesznek. Az éjszaka folya­mán hűtőberendezéseket hoztak, mert az éghajlati viszonyok miatt különösen nehéz az azonosításra váró holttestek megfelelő tárolása. Készülés a legrosszabbra Az európai vezetők még igyekez­nek tartani a lelket a hazai közvéle­ményben, a csüggedő hozzátarto­zókban, hogy még előkerülhetnek eltűnt szeretteik, barátaik, honfi­társaik, de a jelek szerint már ma­guk is vesztik a reményt, és próbál­ják felkészíteni az embereket a leg­rosszabbra. Gerhard Schröder né­met kancellár tegnap figyelmeztet­te honfitársait: készüljenek fel rá lélekben, hogy a német halálos ál­dozatok száma akár háromjegyű is lehet. Hasonló hangnemben nyilat­kozott Göran Persson svéd minisz­terelnök és több más európai ál­lamférfi is. Négy nappal az iszonyatos cunami után csaknem ötezer kül­földit - mintegy 1500 svédet, 1000 németet, 600 olaszt, 464 norvéget, 294 szingapúrit, 219 dánt, 200 finnt és 200 csehet - tart nyilván el­tűntként saját hazája. A helyi ható­ságok szerint azonban ennél felte­hetőleg sokkal több külföldi van még a romok és sártömegek alatt. A thai hatóságok például azzal a hátborzongató eshetőséggel szá­molnak, hogy csupán Khao Lak népszerű tengeri fürdőhely közelé­ben, egy még át nem kutatott kis szigeten több száz külföldi turista teteme rejlik a kataklizma hordalé­ka alatt. Ugyanis a tíz kilométeres üdülősáv sűrűn egymás mellé épí­tett szállodáiban szinte minden szoba ki volt adva külföldieknek. Felháborodott svédek Ezerszámra érkeznek a haragos SMS-ek, e-mailek a svéd lapokhoz és a külügyminisztériumhoz az or­szág minden tájáról. Az emberek a kormány lassúságát kritizálják, kö­vetelik a kabinet lemondását. Álta­lános vélekedés szerint pl. Finnor­szág vagy Olaszország villámgyor­san reagált, több mint 1300 finn tu­rista már haza is érkezett, a svéd kormány nem kért segítséget az amerikaiaktól vagy ausztráloktól, akiknek lett volna erre kapacitá­suk. Három napig nem történt semmi, s azután utazott Thaiföldre a svéd külügyminiszter - egymagá­ban. Persson kormányfő is kényte­len volt elismerni: lassúak voltak. Az európai vezetők igyekeznek erősíteni az együttérzést a szenve­dő helyi lakossággal. Joschka Fischer német külügyminiszter fel­szólította hazája lakosságát, hogy az összes pénzt, amelyet újévi pe­tárdákra szándékozott költeni, utalja át a katasztrófa sújtotta terü­letek lakosainak megsegítésére. Skandinávia országaiban máris je­lentős a népi adakozás a szeren­csétlenül járt dél-, délkelet-ázsiai emberek javára. 30-35 magyart keresnek A kormányhoz eljutott informá­ciók szerint még 30-35 magyarról nem tudnak semmit a katasztrófa sújtotta térségben. A kormányszó­vivő tegnapi tájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a napokban újabb segélyt juttatnak el, elsősor­ban Indonéziába. Az eddigi 40 mil­lió forintos segélycsomag mellett a magyar kormány további 18 millió forintot ad a következő napokban a délkelet-ázsiai országoknak. Gyurcsány Ferenc kormányfő köz­ben felkérte a NATO-hoz és az EU- hoz rendelt magyar nagyköveteket, hogy kezdeményezzenek egyezte­tést kollégáikkal, partnereikkel, megvizsgálandó a közös segítség- nyújtás és a közös fellépés lehetősé­gét. Összeül a G8 csoport? Silvio Berlusconi olasz kormány­fő tegnap felvetetette: kezdemé­nyezni fogja a világ hét legfejlet­tebb állama és Oroszország alkotta G8 csoport rendkívüli ülésének összehívását. Úgy vélte, a leggaz­dagabbaknak át kell értékelniük a vasárnapi katasztrófa következmé­nyeit, az érintett délkelet-ázsiai or­szágok pénzügyi megsegítésének módozatait. Berlusconi hozzátette, még a javaslat hivatalos beterjesz­tése előtt konzultálni kíván partne­reivel, már tegnap este telefonon kapcsolatba lépett Tony Blair brit kormányfővel. Egyébként a történelem egyik legnagyobb segélyakciójában eddig 60 ország már 250 millió dollárnyi támogatást ígért készpénzben és több százmillió dollárt elsősegély­szállítmány formájában Délkelet- Ázsiának. (MTI, TASR, SITA) A dúsgazdag vállalkozó hölgy jelölése csak nehezen megy át a parlamentben Julija bársonyszéket kaphat ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Julija Timosenkót jelölné a kormányfői posztra Viktor Juscsenko megválasztott ukrán el­nök. Juscsenko szerdán este jelen­tette be, hogy elnöki hivatalába va­ló beiktatása után, a Timosenko tá­borával kötött megállapodása alap­ján a volt miniszterelnök-helyettes asszonyt jelöli a kormányfői poszt­ra, bár tudatában van annak, hogy e jelölést nem lesz könnyű elfogad­tatni a parlamentben. Hozzátette: ha majd úgy látja, hogy nincs kilá­tás a parlamenti többség összeko­vácsolására, akkor nem erőlteti a dolgot, valaki mást fog jelölni. A le­hetséges alternatív jelöltek között Anatolij Kinah volt kormányfőt, Olekszandr Moroz szocialista veze­tőt és Petro Poroscsenko politikust, vállalkozót, pénzügyi szakembert említette. A dúsgazdag vállalkozó Julija Timosenko volt Juscsenko egyik fő támogatója az elnökválasztási kampányban. Amikor a novembe­ri második forduló után Viktor Janukovics jelenlegi kormányfőt hozta ki győztesként a központi választási bizottság, Timosenko hirdette a leghangosabban, hogy csalás történt, s ő bizonyult a leg- radikálisabbnak a második fordu­Julija évek óta hadilábon áll Moszkvával (Képarchívum) ló megismédését követelő tömeg- megmozdulások szervezésében. Személye nagyon vitatott a politi­kailag végletesen megosztott Uk­rajnában, kormányfői jelölése több szempontból problémásnak látszik. Egyrészt azért, mert ár­nyékot vetnek rá azok a kétes üzle­tek, amelyeket a kilencvenes évek folyamán bonyolított le az ukrán energiaszektorban. Másrészt azért, mert politikai megfigyelők szerint Timosenko fellépne a nem­zed vagyon újrafelosztásáért, ha megszerezné a miniszterelnöki posztot. Egy ilyen újrafelosztástól főleg az ország erősen iparosodott keleti régióinak vagyonos gyárosai tartanak. Diplomáciai bonyodal­makat is előidézne Timosenko kormányfői jelölése, hiszen Orosz­országban bűnvádi eljárás folyik ellene, mert állítólag megveszte­getett magas rangú orosz katonai vezetőket. Viktor Janukovics je­lenlegi kormányfő Juscsenko beje­lentése után sietve leszögezte: nem szándékozik megválni mi­niszterelnöki posztjától. Újabb kettőt elutasított tegnap az ukrán legfelsőbb bíróság az el­nökválasztáson vesztes Janukovics kormányfő négy panasza közül, amelyekkel meg akarja óvni az el­nökválasztás megismételt második fordulójának eredményét. Egyet már az előző napon elvetett a leg­felsőbb bírói testület. A tegnap el­utasított panaszok egyikét sem vizsgálta érdemben a bíróság, az egyiket alaki hibákra, a másikat pedig a jogvesztő határidő lejártá­ra hivatkozva vetette el. Janu­kovics állítása szerint mind a 225 ukrajnai választókörzetben történ­tek olyan szabálytalanságok a va­sárnapi elnökválasztáson, ame­lyek megkérdőjelezik a kihirdetett eredményt, vagyis Janukovics győ­zelmét. (m, h) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gáza. Elhárult az utolsó akadály a jobboldali Likud párt és az Izraeli Munkapárt által alakítandó egységkormány útjából. Ariel Sáron miniszterelnök, a Likud vezetője és a munkapárti el­nök, Simon Peresz tegnap olyan megállapodásra jutott, amely lehe­tővé teszi, hogy Pereszt miniszter­elnök-helyettessé nevezzék ki. A két párt már hetekkel ezelőtt koalí­ciós tárgyalásokat kezdett, hogy a parlamentben az izraeli héják szembenállása ellenére is keresz­tülvigye a miniszterelnök gázai ki­vonulási tervét. A megegyezést azonban mindeddig akadályozta, hogy az izraeli alaptörvény nem tette lehetővé Peresz miniszterel­nök-helyettessé történő kinevezé­sét. Az alkotmány ugyanis csak egy kormányfőhelyettest engedélyez, s ezt a posztot Ehud Óimért, a Likud tagja tölti be. Sáron igyekezett rávenni a tör­vényhozást az alaptörvény módo­sítására, a honatyák azonban el­utasították ezt, túl radikálisnak tartva a lépést. Sáron hivatala ez­után egy kompromisszumot jelen­tett be, amelyet Peresz is elfoga­dott. Eszerint az Izraeli Munka­párt vezetője „a kormányfő mellé jelölt helyettes” lesz, miközben a hivatalos miniszterelnök-helyette­si tisztet továbbra is Óimért tölti be. Mindennek nyomán jeruzsále- mi megfigyelők azzal számolnak, hogy az egységkormány a jövő hét elején megalakulhat. Peresz és pártja támogatásáról biztosította Sáron tervét, amelynek értelmé­ben a Gázai övezetben 21, Ciszjor- dániában pedig 4 zsidó telepet számolnak fel. Öt palesztint lőttek le izraeli ka­tonák a Gázai övezetben lévő Hán Júniszban, miután tegnap hajnal­ban tíz harckocsival behatoltak az ottani menekülttáborba. Az izraeli­ek lövései két 17 éves fiúnak okoz­tak halálos sebeket, a három másik áldozat közül kettő a Hamász szél­sőséges palesztin szervezet katonai szárnya, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok, a harmadik a Fatah moz­galomhoz kötődő Al-Aksza Mártír­jainak Brigádjai tagja volt. További öt palesztin megsebesült a támadás során. Az izraeliek hangosbeszélő­kön szólították fel a helyi lakoso­kat, hogy maradjanak otthon. A hadvezetés azzal indokolta a műve­letet, hogy a településről rakétákat lőnek ki izraeli célpontokra, és en­nek igyekeznek véget vetni a beha­tolással, amely a harmadik volt az elmúlt két hét leforgása alatt. Ariel Sáron megállapodott Simon Peresszel Lesz egységkormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom