Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-03 / 279. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 3. Fókuszban: a vasárnapi népszavazás Mekkora az igazságtartalmuk azoknak az állításoknak, amelyeket a referendum előtt a pártok hangoztattak? Fámák a kettős állampolgárságról Bt Hfllí J HZ. 0*1 Útlevél, tömeges elván­dorlás, hontalan kárpát­aljaiak, százmilliárdok, évtizedekre a hatalomba betonozott jobboldal. Ilyen és ehhez hasonló frázisokat hangoztattak a kettős állampolgárságról szóló vasárnapi népszava­zás kampányában. Vajon mekkora ezeknek az igaz­ságtartalmuk? INDEX ♦ A családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, a közgyógyellátás mellett tizenötféle segélyt vagy támogatást kaphatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok. * Az állítás nem igaz. Az egész­ségügyi szolgáltatások csak tb- kártyával vehetők igénybe, tb- kártyát viszont csak magyarorszá­gi lakhellyel rendelkezők kaphat­nak. (A Magyarországon dolgozó külföldiek csak akkor jogosultak ingyenes orvosi ellátására, ha munkahelyük társadalombiztosí­tási járulékot fizet utánuk.) Csak magyarországi lakcímmel rendel­kező állampolgárokat illet meg a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás is. A támoga­tást eleve a magyarországi munka­helyen vagy a területileg illetékes magyarországi önkormányzatnál lehet igényelni. A szociális segélyt, a lakbértámogatást, a vakok sze­mélyijáradékát vagy a mozgáskor­látozottak közlekedési támogatá­sát sem vehetik igénybe a magyar- ,országi lakóhellyel nem rendelke­ző magyar állampolgárok. ♦ Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állam­polgárok nem szavazhatnak a vá­lasztásokon. * A határon túli magyarokról úgy tartják, hogy többségükben jobboldali érzelműek, ezért külö­nösen a magyarországi jobboldali erők szokták hangoztatni meg­nyugtatásul, hogy a lakcím nélküli állampolgárság nem jár szavazati joggal. Tartózkodási hely - és ezzel járó szavazati jog - akkor illeti meg a magyar állampolgárt, ha ott há­rom hónapnál hosszabb ideig tar­tózkodik, és külföldön nincs lakó­helye. A kettős állampolgárok kö­zül tehát csak az szavazhat, aki kül­földön csak átmeneti jelleggel la­kik. Aki a lakcímbejelentéskor va­lótlan információt közöl, az közok­irat-hamisítást követ el. Van egy kiskapu, amit azért nem valószínű, hogy tömegesen vennének igény­be. A választás előtt egyszer Ma­gyarországra kell utaznia a határon túl élő kettős állampolgárnak, és valamelyik önkormányzatnál úgy­nevezett településszintű lakóhelyet kell létesítenie. Ezt a lehetőséget az 1998-as választás előtt foglalták törvénybe, hogy a hajléktalanok is élhessenek szavazati jogukkal. Ál­landó tartózkodási helyként az adott városon vagy kerületen kívül nem tüntetnek fel mást, a helyi vá­lasztási iroda vezetője csupán azt ellenőrzi, hogy a bejelentkező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásában. A határon túli kettős állampolgárok az európai parlamenti választáso­kon korlátlanul szavazhatnak a magyarországi pártokra. ♦ A kettős állampolgárságról szóló népszavazás csak az útle­vélről szól. * A Fidesz vezető politikusai ál­tal hangoztatott érv azért nem fe­lel meg a valóságnak, mert kétféle állampolgárság létét sejteti: az el­sőrendű állampolgárokat megille­ti minden, magyar állampolgár­nak járó jog, a másodrendűeket vi­szont csak az útlevél. Az állampol­gársági törvény viszont kimondja: „A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésé­nek, illetőleg megszerzésének jog­címe alapján különbséget tenni nem lehet.” Az más kérdés, hogy egy sor kedvezmény csak magyar- országi lakcím birtokában vehető igénybe, bár lakcímkártyához jut­ni a legkönnyebb, elég hozzá egy befogadó nyilatkozat. ♦ Kettős állampolgárság beve­zetése helyett a külhoni magyar útlevél is enyhítene a határon túli­ak utazási gondjain. * A kormány a Magyar Állandó (Lukács Zsolt karikatúrája) Értekezlet előtt bedobott ötlettel igyekezett lecsillapítani a határon túli magyar vezetőket. A „rendes” magyar útlevél a kárpátaljai és a szerbiai magyaroknak fontos, mert hazájuk belátható időn belül nem lesz az Európai Unió tagja, és a schengeni határok 2007-es beve­zetésével a szó szoros értelmében kiszorulnának Európából. A kül­honi magyar útlevél azonban 2007 után nekik sem jelentene utazási könnyítést, mert a schengeni hatá­rokat ezzel az okmánnyal nem le­het majd átjárni. ♦ Legalább nyolcszázezres el­vándorlással járna a magyar ál­lampolgárság megszerzésének könnyítése. * A közelmúltban készült felmé­rések szerint a Vajdaságból nyolc-, Erdélyből tizennégy százalékos el­vándorlás indulna meg a kettős ál­lampolgárság kiteijesztésével. Át­lagosan tízszázalékos elvándorlás a határon túlról tömeges lenne ugyan - 250-300 ezer ember -, de azért ez nem jelentené a „Kárpát­medence kiürülését”. A szlovákiai magyarok (és szlovákok) már most vállalhatnak munkát Magyarorszá­gon, mivel mindkét ország az EU tagja. Három év múlva elképzel­hető, hogy Románia is EU-tag lesz, így akkor már a Romániában élők is korlátozások nélkül dolgozhat­nak Magyarországon. Az sem igaz, hogy főleg a nincstelen, szakkép­zetlen magyarok jönnének, akik­nek már nincs vesztenivalójuk. Szociológusok szerint a hazájukat potenciálisan elhagyók többsége városban él, fiatal és szakképzett. ♦ A kettős állampolgárok jogo­sultak a magyarországi nyugdíjra. * Az állam nyugdíjat csak a bel­földön élő, állandó lakcímmel ren­delkező személyeknek fizet. Húsz év Szlovákiában, majd három év Magyarországon eltöltött munkás év után az itthon letelepedő nyug­díjas a magyar nyugdíjfinanszíro­zástól a három magyar év utáni nyugdíjat kapja meg, a többit Szlovákia állja. A szovjet utódál­lamokkal, a volt Jugoszláviával, valamint Romániával viszont olyan megállapodás van érvény­ben, ami szerint az a fél viseli a nyugdíjterhek teljes összegét, ahol a nyugdíjas letelepedik. ♦ Az Európai Unió nem támo­gatja a kettős állampolgárság ki- terjesztését. * Az Európai Unió szerint a ket­tős állampolgárság belügy. Több EU-országban sem követelik meg a helyben lakást az állampolgársá­gi kérelem elbírálásakor. A Nyu- gat-Lengyelországban - a két vi­lágháború között Németország­hoz tartozó területen - élő német nemzetiségűek például bevándor­lás nélkül igényelhetnek német ál­lampolgárságot. A francia és brit állampolgárság megszerzése előtt azonban az ország területére kell költözni. Egy kettős állampolgár­ságot szerzett vajdasági magyar korlátozás nélkül utazhat vagy vállalhat munkát az EU-ban. ♦ Az államnak nem jár plusz- költséggel, ha a határon túli ma­gyar diákok tömegesen jönnek Ma­gyarországi egyetemekre tanulni. * A határon túli magyar diákok költségtérítést és ösztöndíjat az államtól nem, legfeljebb alapítvá­nyoktól kaphatnak. A határon túli diáknak a tandíjmentességhez és bármilyen más támogatáshoz kö­teleznie kell magát arra, hogy ta­nulmányai végeztével visszatér lakóhelyére, vagyis nem marad Magyarországon. Magyar állam­polgárként már a magyar határo­kon belül született társaikhoz ha­sonlóan kaphatnak yösztöndíjat és költségtérítést, és arra sem kö­telezhetők, hogy a diploma meg­szerzése után visszatérjenek ha­zájukba. A magyarigazolvánnyal rendelkező, Magyarországon ta­nuló diákok ugyanakkor például elvesztik az igazolványra járó kedvezményeiket, ha megszerzik a magyar állampolgárságot. ♦ A népszavazáson feltett kérdés egy később meghozandó törvényre hivatkozik, vagyis a törvényhozó­kat semmire sem kötelezi. * A népszavazáson fel lehet tenni olyan kérdést, amely egy később megalkotandó törvényre hivatko­zik. Az ügydöntő népszavazás az Országgyűlést az állampolgársági törvény módosítására kötelezi. 3 Nem hivatalos felmérések szerint több lesz az igen Ki hogyan szavaz (na) ÖSSZEÁLLÍTÁS Magyarországon már kikristá­lyosodott, hogy ki hogyan fog sza­vazni a vasárnapi népszavazáson a kettős állampolgárságról. A kor­mánypártok, vagyis a Magyar Szo­cialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nemre buzdítja választóit. Azzal ér­velnek, hogy a szülőföldön mara­dás szerepelt eddig minden ma­gyar felelős kormány programjá­ban, ám a kettős állampolgárság megindítaná a Magyarországra vándorlást, ami által kiürülne a Kárpát-medence. Következő érvük, hogy a tömeges bevándorlás súlyo­san érintené a magyar államkasz- szát is, hiszen milliárdokat kellene kifizetni a határon túlról letelepe­dők szociális ellátására. Az MSZP társadalompolitikai tagozata azon­ban arra szólította fel a pártot és a kormányt, hogy hagyjon fel a nega­tív kampánnyal, inkább igenre buz­dítsa a választókat. A magyar ellenzéki pártok teljes mellszélességgel kiállnak a Magya­rok Világszövetsége által kezdemé­nyezett népszavazás mellett. A Fi­desz és a Magyar Demokrata Fó­rum (MDF) is igenre buzdít. Állít­ják, nem lesz tömeges Magyaror­szágra település, a költségvetést pedig egyáltalán nem terhelné meg az a néhány áttelepülő. Sőt, bővül­ne Magyarország gazdasági tere, s az áttelepülők is hozzájárulnának az ország felvirágoztatásához. Minden határon túli magyar párt .szerint is igennel kell szavazniuk a magyar állampolgároknak. Szerin­tük sem lesz nagy népvándorlás, s ők sem szeretnék, ha elveszítenék választóikat. Jakab Sándor, a hor­vátországi magyarok egyik képvi­selője úgy fogalmazott: „Megnyug­tatok mindenkit, nem akarok Ma­gyarországra költözni, mert odaha­za jobb ízű a hal és nem mérgezett a paprika.” A határon túli magyar pártok állítják: arculcsapása lenne a kisebbségi magyaroknak, ha az anyaország egy flegmatikus nem­mel lemondana róluk. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke úgy gondolja, inkább azt kell elérni, hogy minden Ma­gyarországgal szomszédos ország az Európai Unió tagja legyen, s így okafogyottá tenni a népszavazás során feltett kérdést. - Európa már választ adott erre a kérdésre - fo­galmazott Habsburg Ottó. Hogy mi lesz a voksolás végered­ménye, nehéz megjósolni. Az biz­tos, hogy nem kerültek nyilvános­ságra közvélemény-kutatási adatok a referendum előtt. A magyar kor­mány képviselői csak annyit mond­tak, a voksolás után megtekinthe­tőek. Ez valószínűleg azt jelenti, számukra kedvezőtlenül, vagyis valószínűleg a kettős állampolgár­ság megszavazásával végződhet a történet. Információink szerint is készültek felmérések, amelyek sze­rint érvényes lesz a népszavazás, s inkább azok mennek el voksolni, akik megadnák a magyar állampol­gárságot a határon túliaknak is. Az érvényességhez Magyaror­szágon nem kell a szavazók felének voksolni, elég, ha az igen vagy a nem az összes választásra jogosult 25-ánál többségbe kerül. Az is el­képzelhető, hogy az egyszerre tar­tandó két népszavazás közül az ál­lampolgárságról szóló érvénytelen, a kórház-privatizációról szóló ér­vényes lesz. Vagy fordítva, (mono) SPORTOLÓK A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL Gergely István, az Euroliga-győztes bajnok Honvéd és az olimpiai, valamint világbajnok magyar vízilabda-válogatott kapusa, aki a Ko­máromi járásbeli Szilason él, s másfél éve magyar állampolgár: „Természetesen igennel szavazok majd vasárnap. Kár, hogy politi­kai színezete van a referendumnak, amely, remélem, sikeres lesz. Szerintem jóval korábban kellett volna lebonyolítani ezt a népsza­vazást. Egyesek igyekeznek félre tájékoztatni a lakosságot, s külön­féle valótlanságokat terjesztenek. Ennek ellenére biztos vagyok ab­ban, hogy többen voksolnak majd igennel, mint nemmel. Már csak azért is szurkolok, hogy sikeres legyen a szavazás, mert a szlovák állampolgárságot is újra fel szeretném venni. Mégpedig azért, mi­vel a Felvidéken élek, ez a szülőföldem.” (zsi) Szkukalek Igor, a Ferencváros szlovákiai, nemesócsai labdarúgója: „Nem értem, hogyan folytathat ellenpropagandát Magyarország mi­niszterelnöke. Szégyellem magam ezért, pedig nem nekem kéne. Fel­kapom a vizet, amikor ez szóba kerül: ha a saját vérünk így bánik ve­lünk, mit várjunk az ellenségeinktől? Nem reális amiatt aggódni, hogy a kintiek többsége majd áttelepül, én tudom, hiszen köztük élek. Magyarországon könnyű magyarnak lenni, odakint viszont nap mint nap a fejünkhöz vágják, hogy mit akarunk ott, menjünk onnan. A magyar állampolgárság lelki támaszt adna, megnyugvást mind­annyiunknak. Az is bánt, hogy olyan külföldiek, akiknek semmi kö­zük nem volt Magyarországhoz, vietnamiak, kínaiak előbb kapják meg az állampolgárságot, mint a szomszédos ország magyarjai. Én például már több mint két éve - sikertelenül - próbálkozom.” (sz.z.) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS IDŐ; 4-8 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 07.26-kor - nyugszik 15.58-kor A Hold kel 21.56-kor - nyugszik 12.18-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, változatlan; Medve: 200, változatlan; Komárom: 190, apad; Párkány: 115, apad. A mai hideg­front pozitív ha­tással lesz szelle­mi és fizikai teher­bírásunkra, job­ban tudunk összpontosítani a teen­dőinkre. A szív- és érrendszeri bete­gek legyenek óvatosak, kerüljék a stresszhelyzeteket. Az alacsonyabb vérnyomásúak esetében gyakori le­het a migrénes eredetű fejfájás. A reumatikus és mozgásszervi beteg­ségekkel járó fájdalmak is felerő­södhetnek, de légúti betegségek tü­netei is jelentkezhetnek. Holnap is hasonló hatásokkal számoljunk. Általában több­kevesebb felhősö- désre van kilátás, az alacsonyabban fekvő területeken ködmezők várhatóak, vagy borult égbolt. A nappali hőmérséklet 4-8 fokos csúcshőmérséklet köré vár­ható. Helyenként gyengébb esőzé­sekre is számíthatunk. A gyenge, változékony irányú szél fokozato­san átfordul északi-északnyugati­ba. Az éjszakai hőmérséklet 1 és -3 fokos lesz. Holnap is borongós idő­járás lesz jellemző, 1 és 5 fokos hő­mérsékletre számíthatunk. d23

Next

/
Oldalképek
Tartalom