Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-30 / 300. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 3( SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Álarcosbál 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Macska a forró tetőn 19 MOZI POZSONY «■!■■■■■■■■ AUPARK - PALACE: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 16.20,19, 20, 21.40 Cápamese (am.) 15.40 Caradiru (br.-arg.) 17.50, 20.50 Polar Expressz (am.) 14, 14.20, 16, 16.20, 18.20 Sebbel-lobbal (cseh) 20.20 A hihetetlen család (am.) 14.30,15, 16,17,18.30Alienvs.Predator-Ahalálaragadozó ellen (am.) 20.40 Pókember 2. (am.) 18.10 Peter Sellers élete és halála (am.) 15.30 Nyílt tengeren (am.) 21 Szüzet szüntess (am.) 15.20.17.20.19.30, 21.40 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 14.10, 16.40, 19.10, 21.30 A tűzben edzett férfi (am.) 17.40, 20.30 Pán Péter (am.) 14.50 Zuhanás a csendbe (ang.) 17.30, 19.40 Felejtés (am.) 21.50 Apja lánya (am.) 15.10 Tapló Télapó (am.) 17.10, 19.20, 21.20 Leány gyöngy fülbevalóval (ang.) 18, 20.10 PÓLUS - METROPOLIS: Leány gyöngy fülbevalóval (ang.) 19.30, 21.35 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 16, 17.30, 18.40, 20.05, 21.15 A hihetetlen család (am.) 14.10, 15.40, 16.35, 18.05, 19, 20.30 Polar Expressz (am.) 14, 15.05, 16.05, 17.10, 18.10 Cápamese (am.) 15.30 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 12.25,14.40,16.55, 19.10, 21.30 Tapló Télapó (am.) 17.15, 19.20, 21.20 Zuhanás a csendbe (ang.) 15.25, 21.25 A tűzben edzett férfi (am.) 20.10 KASSA DRUZBA: Csajok a csúcson 2. (ném.) 18,20 CAPITOL: Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 17, 19.30 TATRA: Neveletlen hercegnő 2. - Eljegyzés a palotában (am.) 17, 19 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Bazi nagy görög lagzi (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Sebbel-lobbal (cseh) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: A hihetetlen család (am.) 18 Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 19 LÉVA - JUNIOR: Sebbel-lobbal (cseh) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A hihetetlen család (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Állítsátok meg Terézanyut! (magy.) 14.45, 19.45, 22.15 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 20.15 A hihetetlen család (am.) 15,17.30, 20 A miskolci boniésklájd (magy.) 13.30, 15.45,17.45,19.45 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 13.45,17, 20.15 Nyócker (magy.) 20 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.15,17.45, 20 Özönvíz (fr.) 14.30,16.30,18.30 Polar Expressz (am.) 14.30,16.30,18.30 Tapló Télapó (am.) 16.15,18.15, 20.15 Világszám! (magy.) 11,12.45,14.30,16.30,18.30, 20.30 Tallózás a Kalligram decemberi szamaban Féktelen davidológia LAPAJÁNLÓ Két nagyobb tematikus egység közt oszlik meg a Kalligram de­cemberi számának figyelme: az első az ötszáz évvel ezelőtt befeje­zett Michelangelo-szobor, a Dávid köré szerveződik, a második a száz éve született Witold Gombrowicz- csal foglalkozik. Mindkét részen határozott szerkesztői koncepció érezhető, hosszas és körültekihtő előmunkálatok, de különösen a Dávid-blokk tűnik ki műfaji válto­zatosságával. Ez a rész olyan ötle­tes irodalmi szövegek sorozatából áll, melyek valamilyen módon a hí­res Dávid-szobornak, pontosabban a szépségideáinak mint témának a variációi, továbbírásai. Ilyen egye­bek közt Jász Attila, Gerevich And­rás vagy Emily Dickinson verse, va­lamint Hazai Attila és Darabos \ Enikő novellája, de Határ Győző Michelangelo című verse is. Gö- möry György verse nem csak átté­telesen kapcsolódik ezekhez, hi­szen a figyelmet épp azáltal tereli vissza a Dávid-probléma közép­pontjába, hogy igyekszik másról beszélni. Hasonlóan Seláf Levente szellemes novellájához, melynek egyik beszélője előbb sorra veszi a legismertebb Dávid-értelmezése- ket („csípőficamos bájgúnár stb.”), majd amellett érvel, hogy Dávid és Góliát nem fegyverrel vívott meg egymással, hanem szavakkal, vers­sel, s rögvest közzé is tesz néhány apokrifet e tárgykörből. Németh Zoltán három Dávid-verse is a to­poszok és persze a nyelv felől fa­ragja a maga Dávidját, a futballista Edgar Davidsot is beleszőve a davi- diánába. Csányi Vilmos és Sáry Gyula esszéje a Michelangelo-szo­bor hatás- és keletkezéstörténeté­hez kínál támpontokat, Kőszeghy Miklós és Hrotkó Larissa tanulmá­nyának középpontjában pedig a bibliai hős Dávid király áll. A Gombrowicz-blokkban a len­gyel irodalom avatott közvetítői, Reiman Judit, Pálfalvi Lajos és Pá- lyi András révén kap az olvasó egy csokomyi olvasnivalót a neves író­tól és róla. E két nagy rész közt számos to­vábbi érdekes olvasnivaló akad: ilyenek egyebek közt a Nádasdy- versek (elemzésüket Bánki Éva adja) a lap elején, valamint a la­pot záró szakasz szövegértelme­zései. Beke Zsolt az Egy perfor­mance a nyolcvanas évekből cí­mű performanszot elemzi, Bárczi Zsófia tanulmánya a Mécs Lász- ló-kultusz alakulását vizsgálja, Deák István és Nagy Csilla Mizser Attila verseskötetét értelmezi. A könyvkritikák közül egy a Kiss Ottó-regényről (Javrik könyve), egy másik pedig a Böszörményi Zoltán-verseskötetről (Aranyvil­lamos) szól, a kettő közt egy frappáns Harold Bloom-esszé ol­vasható. Vajda Barnabás tanul­mánya egy hetven évvel ezelőtti Kosztolányi-szöveg (a költő nyi­latkozata a freudi pszichoanalí­zis hatásáról) szövegkritikai ol­vasatát kínálja, (csg) „Az irodalom finom árnyalatok birodalma és ellenáll az egyszerűsítő szólamoknak” Cinkostárs az igazságkeresésben Hosszan tartó, súlyos be­tegség után, életének 71. esztendejében kedden el­hunyt Susan Sontag, Ame­rika egyik leghíresebb és legelismertebb írója, aki az 1960-as évektől elsősorban kritikus hangvételű esszéi­vel gyakorolt nagy hatást az olvasókra. Tizenhét könyvet hagyott maga után: esszéket, regényeket, novellákat, színműveket, irodalomelméleti munká­kat írt, de foglalkozott filo­zófiával, esztétikával, film- és színházi rendezéssel is. BÉRES VIKTOR Egy utazási ügynök és egy taní­tónő lányaként született New Yorkban 1933. január 28-án. A chicagói egyetemen irodalmi és filozófiai, a Harvardon pedig teológiai tanulmányokat folyta­tott - de tanult Oxfordban és Pá­rizsban is. Susan Sontagra mindig is nagy hatással volt az öreg kontinens kultúrája, nem véletlenül tartják őt a legeurópaibb amerikai író­nak. Egy 2001-es ÉS-beli interjú­ban például így fogalmaz: „...kö­zelebb érzem magam számos ma­gyar vagy cseh íróhoz, mint sok amerikaihoz (...) arra a komoly­ságra, elszántságra, szarkazmus­ra és érzékenységre, ami az euró­pai irodalomból árad, a legtöbb amerikai író képtelen.” Ismert vi­lágjáró volt, járt Magyarországon is. „Nagyon érdekel, hogy mi tör­ténik abban az országban. Most újabban nagy élményt jelentett számomra Tar Béla hosszú filmje, a Sátántangó, és utána gyorsan megkerestem Krasznahorkai László lefordított könyveit, ame­lyekből a filmek készültek. Hallat­lanul érdekes olvasmányok. Na­gyon közel érzem magam ahhoz, amit ez a két ember csinál. De hát így vagyok Nádassal, Esterházy- val is” - nyilatkozta Váradi Júliá­nak ugyanebben az interjúban. Sontag nagy hatású esszéinek témái között szerepel a kortárs kultúra, a fényképezés, a beteg­ség mint metafora, az AIDS, a ha­lál, az erőszak és a kegyetlenség, amelyet a média közvetít. írói munkásságát és közéleti szerep­lését világszerte rendkívüli ér­deklődés övezte. Literátori je­lentőségét egyebek mellett szá­mos rangos irodalmi díja is mu­tatja: 1976-ban például az ameri­kai művészek irodalmi díját, 2000-ben pedig az amerikai Nemzeti Könyvdíjat nyerte el. (Képarchívum) „Nemzetközi médiumsztárrá vált - írja Varga István -, akit minden­hova meghívnak, hogy vélemé­nyét valamilyen társadalmi jelen­ségről elmondja. Egyesek szemé­ben kultikus gondolkodóvá nőtte ki magát.” Soha nem titkolta baloldali el­kötelezettségét, és több mint két évtizeden keresztül polgárjogi ak­tivistaként is hallatta a hangját. Az amerikai PEN Club elnökeként több kampányt is kezdeményezett a világ bebörtönzött íróinak sza­badon bocsátásáért. Az 1990-es években Jugoszláviába utazott, és a polgárháború jogsértéseire hív­ta fel a figyelmet. A New York-i ikertornyok romba dőlését kö­vetően nagy visszhangot és felhá­borodást kiváltott cikkében az USA felelősségére is rámutat a be következett tragédiában, és meg állapítja, hogy Amerika sohasen állt távolabb attól, hogy felismer je a valóságot, mint szeptembe 11-e után. A zsidó származású Sontag éle; bírálója volt az amerikai kor mánypolitikának. 2003-ban, a né met könyves szakma Béke-díjá nak átvételekor például kijelen tette, hogy „az amerikai kormány a legszélsőségesebb jobboldallal uralják”, miközben Busht csak íg} nevezte: „az a szörnyű ember Te xasból”. Különben 2001-ben amikor a zsidó államban a Jeru zsálem-díjat vette át, beszédéber határozott nemtetszésének adoti hangot az izraeli politikát illetőer is, és külön elítélte a „tüzére aránytalan használatát a paleszti nokkal szemben”, valamint java soha az izraeli települések felszá­molását a megszállt területeken. írói-gondolkodói krédóját is ta­lán ebben a jeruzsálemi beszédé­ben foglalta össze legtömörebben és legpontosabban: „Mi, írók a szavak teremtményei vagyunk. A szavaknak értelme van. A szavak irányt mutatnak, nyilak, amelyek a valóság elevenjébe fúródnak. (...) Az író elsődleges feladata nem a véleményformálás, de az igazság kimondása, az, hogy ne legyen cinkostárs a hazugságban, tettestárs a félrevezetésben. Az irodalom finom árnyalatok biro­dalma és ellenáll az egyszerűsítő szólamoknak. Az írónak az a fel­adata, hogy nehezebben higy- gyünk a szellemi rablóknak. Az írónak az a dolga, hogy legalább egy kicsit olyannak láttassa a vilá­got, amilyen - különböző tapasz­talatokkal, követelésekkel és rész­letekkel zsúfoltnak.” Ez a gondolkodásmód tehette Susan Sontagot „Amerika lelkiis­meretévé”. A lelke most elszállt, de ismereteinek, felismeréseinek jó részét a világ számos nyelvére lefordított könyvei őrzik. NEZEM A DOBOZT Rémhírtévék, álbemondók, szenzácionisták Z. NÉMETH ISTVÁN Egyáltalán nem döbbentett meg, hogy az első magyar rémhír­televízió, a GigaBiga+ így néhány nappal szilveszter előtt kezdte meg a működését. Előbb-utóbb várható volt, hogy a nyugati hírtévék min­tájára a mi fülünk mögé, hónunk alá s további meghódítatlan testtá­jékainkra is megpróbálnak plusz információkat becsempészni. A be­szédhibás bemondó még az elején leszögezi, hogy az esélyegyenlőség miatt neki egyszerűen joga van így beszélni, s aki akár csak egyetíen, e tárgykörben benyomkodott SMS- sel is zavarni meri a főnökeit, az egy sötétben bujkáló ellenforra­dalmár, akinek a neve Reszkess. Aztán hírek, hírek, hírek, csípőből tüzelve, fordulatból lekenve, felhőcs-kékből permetezve, a te­levíziózás történetének „már sem­mi sem szent” elvét követve egya­ránt bemerészkednek szülőszo­bákba, bonctermekbe, mellékhe­lyiségekbe, homályos mosókony­hákba, ravatalozókba, paplanos ágyak lövészárkaiba, csak hogy az általuk mérhetetlennek megítélt kíváncsiságunkra valami extra gyógyírt találjanak. Ezután házi filozófusuk, Fussne- ki Oszkár veszi át a szót, aki szerint szükséges a tabuk ledöntögetése, csak ha egy ilyen eseménynél személyesen is jelen vagyunk, arra kell vigyáznunk, hogy nehogy fe­lénk dőljön. Aztán félórás reklámblokk után megtudhatjuk, hogy megkezdi működését az Időhivatal. Először is levélben értesíti majd az állampol­gárokat, hogy a következő év már­cius 31-ig kötelesek írásbeli időbe­vallást készíteni, benne pontosan feltüntetni, hogy ki mire és hogyan használta fel az év 365 napját. Idősebbek Időkedvezményt kap­nak, a focistáknak csak a meccsek két félidejével kell elszámolniuk. „Az idő pénz. Mivel az emberek ideje is az állam tulajdonát képezi, az időélvezők kötelesek vele elszá­molni. Akik felelődenül gazdálkod­tak, netán egész perceket, órákat - horribile dictu: napokat! - herdál­tak el belőle, súlyos pénzbírságra számíthatnak!” - nyilatkozza Táj- miz Móni időszakértőnő, majd gyorsan elbúcsúzik az újságíróktól, hiszen váija őt az időnyomtatvá­nyok megtervezésének kényes és bonyolult feladata. Jön Utcamix Vahurc, Kozso hosszú szőrű drót­pincsije, aki sajtótájékoztatón je­lenti be, hogy a Shygys és a Bestiák után ő is elhagyja gazdáját a po­csék menedzselés miatt. Állítólag kedvenc kutyaeledele gyakran ke­vesebb fortivilt és több alfatoxint tartalmaz az ajánlottnál. Elgondol­kodhatunk rajta, hogy 2016-ban valóban Atlantiszban rendezik-e meg a Nyári Olimpiai Játékokat, ugyanis ezt jelenti be a skót John Elmeby. Szavait általános derült­ség kíséri, ám amikor kiderül róla, hogy neogeológus, aki nagyon ko­molyan foglalkozik a közeljövőben bekövetkező földtörténeti változá­sokkal, aki csak teheti, beszeréz magának egy öt felfújt karikából ál­ló golyóálló úszógumit. Arról is ér­tesülhetünk továbbá, hogy David Copperfield mágus pozsonyi fellé­pése után egy közönséges városi il­lemhelyen kényszerült tölteni az éj­szakát, mikor nevezett helyiség aj­taja beszorult. Az idegkimerült­ségtől szaporán káromkodó szaba­dulóművészre csak másnap reggel találtak rá. Muszáj megtudnunk, hogy a nagy sikerre való tekintettel Duna- hümmögősön (Hmhm nad Duna- jom) ismét megrendezték az Anyó­sok Szépségversenyét. Az első hely­re ezúttal özv. Boxer Aranka, szüle­tett Latex Annamária verekedte fel magát, aki nemrég dobta piacra A sodrófa árnyékában című thrille- rét, s ezután talpig vérmesen, sze­mölccsel, pattanással és kiütéssel vívta ki végső győzelmét. És ha ez még kevés, akkor jön Mikrotén Ka­rotin, a szélsőséges zöldségnacio­nalista, aki így biztatja szűkebb környezetének vegetáriánusait: „Föl, föl, ti rabjai a zöldnek! Kol­bász- és mustárillattal csalogassá­tok konyhátokba a húsevőket, az­tán - hogy nyomuk se maradjon - egyétek meg őket vacsorára!” A sporthírekből kiderül, hogy bár nem a saját lábán, de egy jól megérdemelt aranyéremmel tért haza a téli olimpiáról Nwala Bwala tanzániai sportoló, amelyet a 300 méteres halálugrás kategóriájában szerzett. Hazájában - személyes kí­vánságára - az értékes éremmel együtt helyezték örök nyugalomra. És újra a kedves mosolyú, kancsal bemondó: „Nincs okuk panaszra, mert jövőre még több információ­val várjuk önöket. Addig is - ha te­hetik - cseréljék be elméjük merev­lemezét százezer gigabájtosra. És tessék csak nyugodtan mindent to­vábbra is elhinni nekünk.” Vagy ha nem, hát kisnyúl.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom