Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-29 / 299. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 29.

Szülőföldünk 27

Komáromban több mint fél éve húzódik Fehér Miklós és Král’ Katalin MKP-ból való kizárásának ügye

Jövő januárban lehet döntés?

Komárom. Az MKP helyi alapszervezete június 10-i ülésén titkos szavazással kizárta a pártból Fehér Miklóst, a nyitrai megyei önkormányzat alelnökét és Král’ Katalint, a komáromi kórház igazgatóját.

V. KRASZNICA MELITTA

A kezdeményezők szerint Král’ érzéketlen volt a kórházi reformok terén

Ezt megelőzően azonban mindkettőjük eltávolítására voltak már próbálkozások. Az MKP Komáromi Alapszervezete még február derekán indítványozta az MKP kerületi tanácsánál és a nyitrai megyei közgyűlésnél Král Katalinnak a kórház éléről történő leváltását. A kezdeményezők azt kifogásolták, hogy az érintett érzéketlenül hajtja végre a kórházban a reformokat. Fehér Miklós azonban személyes érdekeket feltételezett a döntés mögött, mivel az MKP alapszervezetébe az azt megelőző időszakban több olyan személy lépett be, aki - Fehér szerint - csak saját gazdasági törekvéseit tartja szem előtt. A kórház- igazgató pedig útjában áll privatizációs törekvéseiknek. Bölcs József, a megyei közgyűlés MKP-s tagja a május 17-i tanácskozáson programra is szerette volna tűzni mind Fehér leváltását, mind Král’ visszahívását.

Ám a képviselők többsége elvetette a javaslatot, így nem került napirendre. Június negyedikén, az MKP- nak az EU-csatlakozási referendumot megelőző komáromi nagygyűlésén egyesek transzparensekkel vonultak fel, amelyen a „Mi komáromiak támogatjuk a Magyar Koalíciót, Fehér Miklós nélkül! !!” felirat volt olvasható.

Az MKP komáromi járási etikai bizottsága (JEB) július elsején 3:2 arányban jóváhagyta a városi alapszervezetnek Král és Fehér kizárására tett indítványát. A döntést mindkét érintett megfellebbezte. Fehér Miklós lépésüket azzal magyarázta, hogy nincs olyan, a párt alapszabályzatába foglalt minősített ok, ami indokolná kizárásukat.

Az ügy ezzel az országos etikai bizottság elé került, amelyik viszont hiányosnak találta a JEB anyagát, ezért kiegészítést kért: mindenekelőtt a kizárás indoklására vonatkozólag. A szálakat tovább kuszál- ta, hogy október 16-án, az MKP járási konferenciájának résztvevői visszahívták a JEB három tagját, Czíria Attilát, Farkas Attilát és Nátek Istvánt. Mivel a szavazás érvényességét illetően bizonytalanságok merültek fel, az eset felkerült az alapszabályt felügyelő bizottság elé. Mielőtt az említett bizottság még állást foglalhatott volna az ügyben, a JEB - régi összetételében - ismét javasolta Fehér és Král kizárását a pártból. Amint azt Palya Gábortól, az országos etikai bizottság elnökétől megtudtuk, testületük akkor foglalkozik ismét az üggyel, ha hivatalos értesítést kap az alapszabályt felügyelő bizottság határozatáról. „Az országos etikai bizottság várhatón még január folyamán összeül” - mondta.

Az MKP központi irodájában ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Rózsa Ernő vezette, alapszabályt felügyelő bizottság november 18-i ülésén úgy döntött: érvénytelen a komáromi járási eti(Vas Gyula felvétele)

kai bizottság tagjainak visszahívása. Indoklásként egyebek között az szerepel, hogy a tagok megbízatása négy évre szól; esetleges leváltásuk csak tisztújító konferencián történhet. Az október 16-i járási konferencia viszont küldöttállító tanácskozás volt.

Bastrnák Sándor, az MKP komáromijárási elnöke egy, a lapunknak tett korábbi nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a komáromi alapszervezeten belül egyéni és csoportérdekek kerültek előtérbe. „Mindenkinek át kell gondolnia saját felelősségét, addig, amíg nem késő - mondta. - Legkésőbb jövő év tavaszáig megoldást kell találni az alapszervezet további zökkenőmentes működését illetően, hiszen egy év múlva lesznek a megyei választások, ahol egységesen kell fellépnünk.”

„Egy év múlva lesznek a megyei választások, egységesen kell fellépnünk.”

Merénylet egy helyi vállalkozó ellen; megmentője polgármesteri díjat kapott

Robbantás Érsekújvárott

A postaládák az utcára repültek (Csuport István felvétele)

Megyei fennhatóság alatt

Döntöttek a kórházak jovojerol

Besztercebánya. A hatáskörébe tartozó kórházak transzformációjáról döntött a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat közgyűlése. A déli járásokban ez a losonci és a rimaszombati kórházat érinti. A két említett egészségügyi intézmény a legnagyobb munkaadónak számít a járásokon belül. A vezetőcserék ellenére a kórházak még mindig veszteséget termelnek, a 2004-es júniusi adatok szerint a losonci kórháznak 196 185 ezer koronás, a rimaszombatinak 91 874 ezer koronás adóssága volt. A megyei önkormányzat az egészségügy helyzetének javítása érdekében a kórházak transzformációjáról döntött. A közgyűlés szerint csak közhasznú társaságok kaphatják meg kezelésbe a kórházakat és kizárólag egészségügyi szolgáltatásokra lehet használni azokat. Az átláthatóság érdekében olyan szakbizottságot hozott létre a megyei önkormányzat, amelyben minden párt képviselője helyet kapott. Az elemzők szerint az egészségügyi szolgáltatás jelenlegi szintje még akkor is fenntartható, ha mintegy tíz százalékkal csökkentik az alkalmazottak számát. (szászi)

SZÁZ ILDIKÓ

Érsekújvár. Robbanószert helyeztek egy helyi vállalkozó, a 39 éves Zuzana S. postaládájába a Ci- rill-Metód utcában. Több lakásajtó szétroncsolódott, a családokat éjszakára kilakoltatták. A lakásokban keletkezett anyagi kár mintegy 500 ezer korona volt. A vállalkozót komoly sérülésekkel kórházba szállítottak. A merényletnek egy idős asszonyesett áldozatu, aki a robbanáskor földszinti lakásában zuhanyzott. Testét darabokra szaggatta a detonáció, mely kivágta a két földszinti lakás ablakait, a lépcsőház ajtaját, és az utcára sodorta a felismerhetetlen- ségig kilyuggatott, szétlapult postaládákat. Az érintett lépcsőház négy családja a városi Korzó Szállodában, a többiek rokonoknál, ismerősöknél találtak menedéket. .Amikor a helyszínre érkeztünk, láttuk, a detonáció az utcára sodort egy asszonyt, két ízben kellett ót újraéleszteni, mert újra és újra elájult” - idézte fel akkor az Új Szónak a szörnyű éjszaka eseményeit Norbert Zálezák, a helyszínre érkező tűzoltók parancsnoka. A földszinti lakó a robbanás következtében a fürdőszobába szorult, őt már nem sikerült megmenteni. Másnap 15 család visszaköltözhetett, csak a földszint maradt továbbra is lakhatatlan. A városi lakáskezelőség dolgozói kicserélték az ajtókat, és teljesen felújították a földszinti lakást. A házban élők a vállalkozó mielőbbi kiköltözését követelték, ami végül megtörtént. Néhány nappal az eset után letartóztatták a sebesült nő volt férjét, egy 39 éves vágsellyei férfit, akit a robbantás egyik lehetséges elkövetőjeként köröztek. A többszörösen büntetett előéletű férfi több magán őrző-védő kft-nél volt alkalmazásban, erőszakos ember hírében állt. Jarmila Housková egészségügyi nővért novemberben polgármesteri díjjal tüntették ki, ő mentette meg a vállalkozó hölgy életét, amikor elsősegélyt nyújtott

neki. Housková a szomszédos lépcsőház lakója. „Kiabáltam, hozzon valaki kiskanalat és törülközőt, mert az asszony erősen vérzett és fuldokolni kezdett, de senki sem reagált! Végül a családom, később pedig két férfi sietett a segítségemre” - emlékezett vissza a történtekre. „Annak ellenére, hogy a 39 vágsellyei férfi továbbra is tagadja a történteket, vizsgálati fogságban van. Az időközben szerzett bizonyítékok vélhetően elegendők lesznek ahhoz, hogy a bíróság az ügyben kimondja az ítéletet” - tájékoztatott a napokban az eset fejleményeiről Milos Fábry, a Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője.

KRONOLÓGIA

Június 8., Vághosszúfalu: Szlovákiában első ízben a Vágsellyei járásban lévő Vághosszúfaluban adták át a magyar kormány által adományozott oktatási-nevelési támogatást. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Pék László, az SZMPSZ elnöke a szlovákiai iskolák közül elsőként a vághosszúfalui négyosztályos kisiskola és a zseh'zi magyar gimnázium mellett működő Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége alapszervezetének nyújtotta át a támogatást.

Június 10., Komárom: Az MKP komáromi alapszervezete titkos szavazással kizárta soraiból Fehér Miklós nyitrai megyei alelnököt és Král’ Katalint, a komáromi kórház igazgatóját. A két érintett a járási etikai bizottság elé vitte az ügyet, amely jóváhagyta kizárásukat. A fellebbezés után az országos etikai bizottság foglalkozott vele, ám az pontosítás végett visszautalta a járási etikai bizottsághoz. (Lásd cikkünket ezen az oldalon.)

Június 14., Nagyrőce: Az év derekán végleg eldőlt, hogy a Nagyrőcei járás lakosai peres ügyeiket ezentúl a Rimaszombati Járás- bíróságon intézhetik.

Július 14., Érsekújvár: A rendőrség nyomára bukkant annak a három fiatalkorúnak, akik két hónap alatt 19 lakást fosztottak ki a városban, mintegy 250 ezer korona kárt okozva azok tulajdonosainak. Milos Fábry kerületi rendőrszóvivő szerint, az otthonukban békésen alvó emberektől, éjféltől hajnalig készpénzt, ékszert, mobütelefont, órát, kézitáskákat, bankkártyákat és iratokat loptak el, nem vetették meg az alkoholt sem. Egy, a város peremén felállított sátorban rejtőzködtek.

Július 26., Érsekújvár: Robbanószert helyeztek egy érsekújvári vállalkozó postaládájába, a Cirill-Metód utcában található hétemeletes lakóház alagsorában. A merénylők áldozata azonban egy ártatlan asszony lett, akit a robbanás lakása fürdőszobájában ért. Több lakásajtó szétroncsolódott, a családokat éjszakára kilakoltatták. Az épületben keletkezett anyagi összkár mintegy 500 ezer korona. (Lásd cikkünket ezen az oldalon.)

Július 27., Csetnek: Megtalálták Gyöngyösi István sírját a csetneki temetőben. Addig csak sejteni lehetett, hogy az erősen megrongálódott síremlék a költőé. Születésének 300. évfordulója alkalmából július 24-én már a felújított sírkő mellett ünnepelhettek tisztelői.

Augusztus 1., Hradistská MoFva/Markovce: A Nagymihályi járásban található Markovce közelében átszakadt az Ondava gátja. A folyó vízállása ekkor 661 cm volt, amely közel 30 centiméterrel haladta meg a valamikor mért legmagasabb értéket. A gáton keletkezett rés fokozatosan szélesedett, a folyó elmosta a töltés 150 méter széles szakaszát. Hradistská Molva lakosságát evakuálták. A kitelepített lakosokat a tűzoltók Malcicén helyezték el. (Cikkünk a következő, 28. oldalon.)

Augusztus 13., Ipolyság: Megnyílt az Átrium Európa udvar, mely a Menora Saag Centrum Artis nevet viselő zsinagóga udvarában helyet kapott műalkotásokat jelenti, de önmagában is kompakt műalkotásként értelmezhető. Huncík Péter volt a szellemi atyja és mecénása a projektnek, mely a belső világból a lokális kultúrán keresztül elvezet az emberiség nagy történeti csomópontjaihoz. A város ajándékba kapta a kassai Bartusz György Ipolysági Polgár c. bronzszobrát. Az udvarhoz tartozik Jozef Bárta két fa Oszlopszentje, melyek Feró Guldan Ikosnosztázára kerültek. Németh Ilona terve alapján a felújítás után csupaszon, vakolatlanul maradt zsinagógafal lett a helyi Siratófal. Az udvar közepén Feró Guldan a Nyitott sírból kinövő Élet fája látható, az udvar kőkerítésén pedig tizenhét szabadtéri festményen az emberiség történetének mérföldkövei. A kört fa színpadi pódium zárja Guldan Timpanonjával.

Augusztus 23., Galánta: Galántán állomásozott a szlovákiai szegények jogaiért tüntető, kilencedmagával Szepsiből Pozsonyba gyalogoló Cingel Zsuzsa és csapata. A US Steel vállalattól elbocsátott darukezelő lapunknak elmondta: „Úgy hetven százalékra biztos vagyok benne, hogy nem élem túl az éhségsztrájkot.” Társaival együtt túlélte, azóta Brüsszelben is elmondta kifogásait, és pártalapítási tervei vannak.

Augusztus 27., Abafalva: Húsz év szünet után újra indult a magyar nyelvű oktatás a községben. Az iskola épületének felújításához vállalkozók nyújtottak segítséget.

Augusztus 28-29., Tornaija: Augusztus végét első alkalommal rendezték meg az I. Nemzetiségi Fesztivál, melynek a gömöri városka adott otthont. A rendezvény és a lebonyolításra megítélt támogatás apropóján élénk vita alakult ki.

Augusztus 31., Oroszka: Elszállították a veszélyes konténereket abból a becsődölt cukorgyár területén található épületből, ahol eddig az önkormányzat őriztette őket. Az akció 600 ezer koronába került, s részben a földművelési tárca finanszírozta. (Cikkünk az előző, 26. oldalon.)

Szeptember 1., Rozsnyó: Önálló igazgatású magyar óvoda nyílt a városban. Nyáron szülői összefogással sikerült rendbe tenni és kifesteni a Róth Ernő utcai, üresen álló óvoda épületét.

Szeptember 21., Érsekújvár: A vasúti pályaudvar közelében található gyógyszertár falánál két fiatalkorú felgyújtotta a 49 éves V. András alvó hajléktalant. A szerencsétlen emberhez egy arra járó taxisofőr hívta ki a mentőket, de belehalt égési sérüléseibe. A két fiatalkorút néhány nappal később megtalálták a Laktanya utcai lakótömbben, egyikük szabadlábon védekezik, a tettest letartóztatták.