Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-27 / 297. szám, hétfő
8 ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 27. Magyar glóbusz Bocskai-konferenciát tartottak Beregszászon Múlt és jelen találkozása Csaba testvér másfél éve még „csak” két árvaházat működtetett, ma már nyolc ilyen intézmény van Erdélyben Iskolát alapítanának a csángóknak (Archív felvételek) KÁRPÁTALJA A Bocskai-felkelés 400. évfordulója alkalmából december 10- én Bocskai és kora címmel rendezett tudományos konferenciát Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával, A Rákóczi főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiumának filmklubjában Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket és nyitotta meg a konferenciát: „A Bocskai-felkelés aktualitása különösen egyértelmű jelenlegi helyzetünkben, hiszen volt egy népszavazás, van egy választási kampány Ukrajnában. Az ukrajnai események nagymértékben befolyásolják, hogy milyenek lesznek a kárpátaljai magyarság kilátásai ebben az országban, mennyire tudunk beilleszkedni a nemzet születésének folyamatába, mely most zajlik a többségi nemzetnél. Mindenképpen kísérletet kell tennünk arra, hogy egyenrangú szereplőként vegyünk részt a folyamatokban, ne pedig egyszerű objektumai legyünk a politikai események forgatagának” - mondta Kovács Miklós. A továbbiakban a hallgatók több mint fél tucat előadást hallgathattak meg neves magyarországi és helyi történészektől a Bocskai-szabadságharcról, Bocskai István életéről. Nagy László budapesti professzor előadása a fejedelem életművét tárgyalta rendkívül széles kitekintéssel. Szvitek Róbert József budapesti történész, muzeológus az 1604- ben kezdődött felkelés előzményeit, menetét és eredményeit mutatta be gazdag, eredeti anyag alapján, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg a február végéig nyitva tartó Bocs- kai-emlékkiállításon. Ifjabb Lator László a Bocskai politikai szerepének tanításával kapcsolatos problémákra mutatott rá az új magyar- országi érettségi követelmények tükrében, míg Hatos Pál, szintén budapesti történész előadása Bocskai és az egyház kapcsolatát vizsgálta, különös tekintettel a reformáció genfi emlékművére. A kárpátaljai történészek, többek között Soós Kálmán, a Rákóczi főiskola rektora, Csatáry György, Fakász Mihály és Baráth József a Bocskai-szabadságharc történetének, illetve a fejedelem életének helyi vonatkozásait vázolták a hallgatóságnak. A konferenciához kapcsolódóan a résztvevők a Kárpátaljai Megyei Állami Levéltárban megtekinthették az archívumban fellelhető és az évforduló alkalmából kiállított korabeli Bocskai-anyagot. Iskolát szeretne a moldvai csángók intézményes magyaroktatására a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége. A szervezet oktatási programjábah jelenleg huszonegy tanár okítja magyarra a román hivatalos álláspont szerint nem is létező kisebbség tagjait. Magyarfaluban egy egykori garázsban, az állami iskola mellett zajlik az oktatás, egy másik faluban a hétvégi diszkó épületének sötét, levegőtlen padlásán. INDEX „Ha az anyaország nemet mondott a határon túli magyarokra, akkor én igent mondok a mi határon túlijainkra” - mondja Déván Böjté Csaba ferences szerzetes arra utalva, hogy sok száz ajándék- csomagot készítettek azoknak a moldvai csángó gyerekeknek, akik magyarul tanulnak. A moldvai csángók olyan területen laknak, amely soha sem tartozott Magyarországhoz, ezért számítanak ők határon túliaknak az erdélyiek szemében. Négyszer annyi árvaház Csaba testvér másfél évvel ezelőtt még „csak” két erdélyi magyar árvaházat működtetett, ma már nyolc ilyen intézményt vezet szerte Romániában, Dél-Erdélytől a Zsil völgyén át Székelyföldig. Most a moldvai csángóknak próbál iskolát „gründolni”. A dévai árvaház lakói által elkészített csomagokkal vasárnap vágunk neki a hatszáz kilométeres útnak Klézsére. A karácsonyi különítmény Böjté atyából, két dévai tanítványából és az Index munkatársából áll. Az út során többször előkerül a kettős állam- polgárság anyaországi elutasítása. Csaba testvér felidézi például, hogy a németek fizettek a román diktatúrának, hogy a romániai németek áttelepülhessenek. Klézsénél a főúttól letérve rögvest sejteni lehet, hogy jó felé megyünk, mert néhány száz méter után az addig kitűnő minőségű út földúttá változik. Az egyik szerény külsejű háznál fékezünk: ez a csángó oktatási program egyik központja. A régi vályogházban konyhát, két szobát és egy fürdőszobát bérelnek a tanároknak. Kerékpárral fürdeni A hat faluban folyó oktatásban részt vevők mind Klézsére járnak fürdeni, zuhanyozó helyiség ugyanis csak ebben a bérleményükben tudtak kialakítani. A zuhanyozóhoz a vizet közkútról húzzák, bojler helyett fatüzelésű kályha melegít, a szennyvíz az árokba, itteni nevén a sáncba folyik. Hogy a tanárok közlekedését megoldják, egy magyarországi üzletember kerékpárt vásárolt nekik. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője szerint hatvanezer csángó él Romániában. Bár a kétszázezres Bákó lakóinak vagy negyven százaléka eredendően csángó, a városokban sokkal intenzívebb az asszimüáció. Hegyeliék mostanra hat csángó faluban szervezték meg a magyaroktatást, falvanként körülbelül évi kétmillió forintért, ebben a tanárok fizetésétől az épületek bérleti díjáig minden benne van. Az oktatás részben az állami iskolákban zajlik, mivel a csángó szülők közjegyző előtt tett nyüatkozat- ban kérték gyermekeik magyar- nyelv-oktatását, és a román törvények szerint erre lehetőséget kell biztosítani, ha ezt a diákok egy meghatározott százaléka kéri. Az órák másik részét viszont bérelt épületekben tartják, szívszorító körülmények között. Magyaróra a diszkópadláson Az egyik településen például egy olyan levegőtlen, fénytelen Magyarfalu tanítója lyukban tanítanak, amely a hétvégenként diszkóként funkcionáló építmény padlásán kapott helyett, és itt van a tanári lakás is. Magyarfaluban az iskola melletti garázsból alakítottak ki lakrészt és tantermet. A két fiatal tanítónő egy hat négyzetméteres helyiségen osztozik, a berendezés csak a legszükségesebb: egy hatalmas kályha, egy íróasztal számítógéppel, valamint egy kinyitható ágy. A tanterem körülbelül kétszer ekkora, itt összesen száz diák tanul, persze felváltva, egyszerre csak tízen férnek el. Útközben felveszünk egy stoppost, aki - jellemző - Magyarországon dolgozik az építőiparban. Bár igazi csángó faluban él, arra a felvetésre, mi lenne, ha volna magyarnyelv:oktatás a településén, így felel: „Csak azt ne, hát kibotoznának a faluból, ha megtudnák, hogy magyarul tanul a gyerekem.” Hegyeli Attila szerint azért ilyen a hangulát, mert a csángók katolikusok, a papok viszont románok, akik az asszimilációt látják az érvényesülés egyetlen megoldásának. így van olyan település, ahol akkor tartják a hittanórát, amikor a magyaróra van. Ha átteszik más időpontra az órákat, az egyház helyi képviselője sem tétlenkedik, átteszi ő is az óráit, munkatársai pedig strigulázzák, hogy ki hiányzik. Helyet keresnek az iskolának Az iskolának már keresik a helyét, noha az induláshoz szükséges százmilliósra becsült összegnek még nyoma sincs. Csaba testvér bizakodó, amíg össze nem jön az iskolára a pénz, nem nyugszik. Hegyeliék jelenleg zajló programját három szocialista politikus is anyagi támogatásban részesítette. Az MSZP prominensei a népszavazási kampány kellős közepén jelentették be, hogy a csángó oktatás szervezőinek felhívására keresztapaságot vállalnak, és fejenként harmincezer forintot fizettek be az alapítványba. Az oktatási program kiötlői ezzel az akcióval igyekeztek biztosítani programjuk fedezetét. A támogatók harmincezer forint - egy csángó gyerek egyéves oktatási költségének - be: fizetésével jelképes keresztapaságot vállalnak. Hegyeli Attila örül ugyanba szocialisták támogatásának, de levélben kérte őket, hog) vagy adjanak több pénzt, vagy lob bízzanak nagyobb támogatásért. Négyszázmillió a csángókra Az utóbbi négy évben a kultusztárca több mint négyszázmii lió forintot fordított a csángókká kapcsolatos programokra, például tízmilliókkal támogatták eg) alapítvány budapesti csángó bálját. Hegyeliék azonban csak í pénz töredékét kapták meg, no ha ők nem tudományos kutatás ra, hanem oktatásra gyűjtik i pénzt. Hegyeli azt panaszolja hogy a támogatottak jönnek gyűjtenek-kutatnak, majd hazau taznak, és könyvet írnak a témá ról, a csángókkal viszont nen foglalkozik senki. Hegyeliél most kétezer példányban megje lentettek egy könyvet a csángók ról, a csángóknak. Szeretni kell őket, nem félni tőlük A keresztapa-akcióval a prog ramszervezőknek 1,6 millió forin tot sikerült összegyűjteniük, é: másfél millió jött össze egy szom bati budapesti fórumon is. Csab; testvér reméli, hogy a következe tanévben megnyílhat az új iskola addig is tavaszra zarándoklato szervez. Azokra a magyarország településekre akar elmenni, aho a legtöbben utasították el a hatá ron túliak kettős állampolgársá gát. Azt akarja üzenni az anyaor szágiaknak, hogy nem félni kell a: erdélyiektől, hanem szeretni őket HATÁRON TÚLI HÍREK Hatvanéves a vajdasági Magyar Szó Az Újvidéki Színház nagytermében rendezték meg a 60 éves Magyar Szó központi jubileumi ünnepségét. Olyan korban élünk, amikor a puszta túlélés is esetenként sikernek számít - mondta a Kókai Péter főszerkesztő. Kókai megköszönte a lap korábbi és mostani alapítójának, továbbá a magyar államnak mindazt, amit a Magyar Szó megmaradása, fejlődése és jövője érdekében tettek. Majd Bálint-Pataky József köszöntötte az ünnepeltet, és felolvasta Szili Katalin üdvözlőlevelét. Az idei Magyar Szó újságírói díját Kecskés István és Purger Tibor kapták, az életműdíjat pedig Cs. Simon István és Kubát János érdemelte ki. A vállalatnál 10, 20 és 30 éve dolgozó munkatársakat is elismerésben részesítették. (Magyar Szó) Márai-est Nagyváradon December 9-én felvidéki magyar fiatalok 24 órás felolvasást szerveztek Kassán. Ennek a nyomába léptek az EMI erdélyi rendezvényei: Marosvásárhelyen, Besztercén, Kolozsvárott, valamint a Bihar megyei Szentimrén és Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetemen megtartott beszélgetéssel egybekötött felolvasáson az író Ajándék a végzettől című frissen megjelent kötetét lapozgatták a résztvevők. Márai 1940-ben, megelőzve és követve a magyar honvédeket, jelen volt a Felvidék és Erdély felszabadulásánál. Belső késztetéstől hajtva végigjárta a Székelyföldet a rövid magyar évek alatt. A már-már bensőséges hangulatú felolvasóesten a jelenlévők Márai kalauzolásával kiadós sétát tettek a korabeli Váradon. A jelenben visszaköszön a múlt. (Erdélyi Riport) A Lions Klub a cukorbeteg gyermekekért Humanitárius akciót szervez a Lions Klub a Főtéren, a Mátyásszoborcsoport előtt. A kedden kezdődött és csütörtökön véget érő esemény során a cukorbeteg gyermekek számára gyűjtenek pénzt. Székely Zsuzsanna, az ismert kolozsvári üzletasszony, egyben a Lions Klub képviselője elmondta: a jótékonysági akció során forralt bor és forró teát szolgálnak fel azoknak, akik hajlandók pénzt adományozni a vércukorszintet mérő berendezés megvásárlására. - A magukat anyagilag fenntartani képtelen családok gyermekeinek nagy szükségük van a támogatásra, tízezer lej is számít - hangsúlyozta Székely. Az akción Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Boros János alpolgármester is részt vett. (Szabadság) Kárpátaljai.vodka Hamarosan vodka gyártását kezdik meg Kárpátalján. A tömény ital ipari előállítását a munkácsi és ungvári szovhozüze- mek készülnek beindítani. A kísérleti gyártás már el is kezdődött, eddig 20 ezer üveg vodkát palackoztak. Az ital az állami minősítő vizsgálatok elvégzése és a gyártás engedélyeztetése után kerülhet az üzletek polcaira. Jövőre a két vállalat 2 millió üveg vodka előállítását tervezi, ami 6,5 millió hrivnya költségvetési bevételt jelenthet (Kátpátalja-online) Csaba testvér számára egyetlen gyerek sorsa sem közömbös A szülők nyilatkozatban kérték gyermekeik magyarnyelv-oktatását. Iskolát álmodtak - Csaba testvér és Hegyeli Attila Bérelt épületekben, szívszorító körülmények között tanulnak
