Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-17 / 291. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 17. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ LA REPUBBLICA Kadhafi szerint Törökország lehet az iszlám világ és benne a szélsőségesek „trójai falova” az unióban A líbiai vezető az olasz lapban megerősítette, ma is érvényesnek tartja három évvel ezelőtti felhívását az európai vezetőkhöz, amelyben eltanácsolta őket Törökország felvételétől. Az iszlám világ, köztük az iszlám szélsőségesek, egészen Osza- ma bin Ladenig örvendeznének Törökország uniós csatlakozásának: ez a trójai falovuk. Kadhafi így arra emlékeztetett, hogy milyen következményei voltak Trójában egy ilyen faló beengedésének.- Nem drágám, a környezetvédelmi alap pénzéből nem vehetsz nercbundát! (Peter Gossányi rajza) A NATO és Amerika kivonulása után keletkező űrt csakis az Európai Unió hadereje töltheti be a Balkánon Az EU első komolyabb missziója December másodikától az Európai Unió vette át a Bosznia-Hercegovinában állomásozó nemzetközi stabilizációs erők vezetését. ONDREJCSÁK RÓBERT A boszniai „stabilizáció” 1995- ben kezdődött, amikor a NATO-ta- gországok légierejének beavatkozása, majd erős diplomáciai nyomás után a három fő bosznia-her- cegovinai népcsoport, a szerb, bos- nyák és a horvát, képviselői az amerikai Daytonban megegyeztek a polgárháború befejezéséről. Ezt követően a NATO igen erős, több tízezer fős erőt vezényelt az országba, amelyet IFOR, tehát Implementációs Erők néven ismert meg a vüág. Miután 1996 szeptemberében sikeres választásokat tartottak Bosznia-Hercegovinában, a NATO tagállamai megállapíthatták, hogy sikerült az ország entitásai közötti egyezményeket implementálni. Ezek után sor került a szövetség missziójának transzformálására, és gyakorlatilag létrejött az SFOR néven, tehát Stabilizációs Erők néven ismert NATO-erő az országban. Az SFOR-nak elsősorban három feladata volt: elrettenteni a potenciális agresszorokat a béke- szerződés megszegésétől, megerősíteni a „békés légkört” és támogatni a civil intézményeket, hogy azok a lehető leghatékonyabban láthassák el feladataikat. Miután az SFOR jellege és feladatai is jelentősen megváltoztak az IFOR- hoz képest, az egységek létszámát gyakorlatilag a felére lehetett csökkenteni, körülbelül 32 ezerre. A boszniai helyzet folyamatos stabilizálásával párhuzamosan később további haderőcsökkentéseket lehetett végrehajtani, és az SFOR létszáma fokozatosan csaknem 7000- re csökkent. A bosznia-hercegovi- nai NATO-jelenlétet azonban éppúgy nem lehet kiragadni a nemzetközi kapcsolatok összefüggéseiből, mint más eseményeket a Balkánon. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások, és az azt követő eltolódások a nemzetközi kapcsolatok terén egyértelműen módosították az amerikai külpolitika regionális prioritásait, így Washington figyelme Európáról Délnyugat- és Közép-Ázsiára terelődött. Ezzel párhuzamosan - még ha nem is igazán hatékonyan és világrengető eredményekkel - elkezdődött az európai kül- és biztonságpolitika alakítása is. Márpedig az első tényező - az amerikai hangsúlyeltolódás - egyértelműen annak hányába hatott, hogy jelentősen csökkenjen az amerikai jelenlét nemcsak a Balkánon, hanem egész Európában is. Az így keletkező „űrt” pedig senki más nem töltheti ki, csak Európa. Nyilvánvaló ugyanis, hogy minden eredmény ellenére a balkáni válsággócok kezelése, illetve stabilizálása még mára sem jutott el arra a szintre, hogy nemzetközi katonai jelenlét nélkül biztosítható lenne a tágabb régió stabilitása. Koszovó esetében a probléma még tetéződik azzal, hogy egyelőre - legalábbis hivatalosan - senkinek sincs fogalma arról, mit is kellene csinálni ezzel a többségében albánok lakta területtel. Ráadásul a koszovói helyzet sokkal bizonytalanabb, mint a boszniai, ezért egyelőre szó sincs arról, hogy a NATO szerepét esetleg más szervezet venné át. Bosznia-Hercegovina esetében viszont a helyzet egyértelmű: december 2- án befejeződött az SFOR hadművelet, helyét az Európai Unió által vezetett EUFOR vette át az ALTHEA nevű hadművelet keretében. Meg kell vizsgálni a két misszió közötti hasonlóságokat, de a különbségeket is. Ami az EU-haderőt illeti, az amerikaiak és kanadaiak helyét részben Finnország veszi át, de összességében véve a haderő létszáma nem változik, marad a kb. 7000-es szinten. Egyébként érdemes megjegyezni, hogy egy korlátozott létszámú amerikai és NATO erők maradnak az országban, elsősorban a boszniai bosnyákok kérésére, akik az USA-ban látják biztonságuk legfőbb zálogát (ezenkívül fontos segítséget fognak nyújtani az ország védelmi szektorának reformjában is). Ami a különbségeket illeti, a legfontosabb a két misszió feladatával kapcsolatban fedezhető fel: összehasonlítva az SFOR-ral, az EUFOR már kevésbé lesz katonai jellegű, sokkal inkább az ország helyreállításában, valamint a civil-katonai kapcsolatok fejlesztésében fog közreműködni. Mindenesetre az ALTHEA-nak rendkívül fontos kihatásai lesznek az Európai Unió kül- és biztonság- politikájának fejlődésére is. Annak ellenére ugyanis, hogy nem ez az EU első katonai missziója, mégis sokkal nagyobb volumenű, mint az előzőek. Csak emlékeztetésül: ez EU eddig gyakorlatilag két katonai hadműveletet hajtott végre saját zászlaja alatt, mindkettőt 2003- ban. Az egyiket Közép-Afrikában, a kongói Bunia tartomány stabilizálása érdekében, a másikat éppen a NATO-tól vette át Macedóniában. Mindkét hadművelet esetében nagyjából 1500 főt vetettek be, néhány hónapos határidőn belül. Ezzel szemben Bosznia Hercegovinában egy sokkal nagyobb, 7000-es haderőről van szó, ráadásul még senki nem tudja pontosan, milyen hosszú ideig kell a térségben maradni. Ez utóbbi kérdés fontos, hiszen míg egy rövid távú hadműveletnél nem, egy több évig tartó esetében központi kérdés az egységek rotációja. Ez azt jelenti, hogy a bevetésen lévő erők minimum háromszorosára van szükség ahhoz, hogy az egység hosszabb távon is a térségben maradhasson. Márpedig ismerve egyes európai erők helyzetét, számos olyan ország akad majd, amelyeknek problémát okozhat az egységek hosszabb távú rotációjának biztosítása. Mindenesetre az biztos, hogy az európai országok mindent megtesznek a bosznia-hercegovinai misszió sikeréért, hiszen itt már az alakulófélben lévő kül- és biztonságpolitika hitelességről is szó van. Ha Bosznia-Hercegovinában sikeres lesz az EU, ez hosszabb távon nem csak önbizalmat, hanem presztízst is jelenthet az Európai Uniónak egy olyan területen, ahol eddig nem igazán rúgott labdába. A szerző külpolitikai elemző Több magyarországi turistacsoport lemondta tervezett utazását; nem mindenütt észlelnek visszaesést Megöli a népszavazás az erdélyi turizmus? INDEX-FIGYELŐ A december ötödiki népszavazás hatása a turizmusra meglehetősen ellentmondásosnak tűnik: számos magyarlakta vidékre tervezett szilveszteri utazást mondtak le a magyarországi turisták, írta az erdélyi Krónika című napilap. Egyes szállodákban a korábbi 110 százalékos foglaltság 65 százalékra esett vissza. A romániai faluturizmus-szövet- ség a magyar vendégek harmincnegyven százalékos csökkenését prognosztizálta a népszavazás miatt kialakult helyzet miatt. Több magyar utazó például arra hivatkozva mondta le az utat, hogy szégyenkezik a voksolás eredménye miatt - úja a Krónika. Az elmérgesedett viszony a kisebb vendéglátó helyek forgalmát csaphatja agyon leginkább. A székelyudvarhelyi Kü- küllő Szállónál az augusztusi 110 százalékos helyfoglalás december hatodika után, a várólistán lévők pótlásával együtt 85 százalékra esett vissza. A Csíkszeredái Hungu- est Hotel Fenyőnél eddig mintegy harminc magyarországi vendég lépett vissza. A magyar turisták körében nagyon népszerű Torockón is mondtak vissza szilveszteri programot. Vajda Sára, akinek a vendégei szintén lemondták az utat, arról panaszkodott, hogy így mintegy ötmillió lej bevételtől esik el. Daragus Attila, a romániai országos faluturizmus-szövetség alelnöke elmondta, felméréseik szerint leginkább 2005 nyarára lesz érezhető a magyarországi turisták számának visszaesése, várhatóan 30- 40 százalékos csökkenéssel kell számolni. Kovács Annamária, a csíkrákosi falusi turizmust szervező Cserekert Kft. vezetője azt mondta, hogy a kelleténél nagyobb hangsúlyt kapott a magyar állampolgárokat elutasító székelyudvarhelyi felirat, és így torz kép alakult ki Erdélyről. Ezzel homlokegyenest ellentétes élményekről számoltak be a Hargitafürdőn lévő Pókát menedékháznál, ott ugyanis csak magyarországi csoportok jelentkeztek szilveszterre, és még senki nem lépett vissza. Több erdélyi szálloda is úgy nyilatkozott, hogy nincs magyarellenes hangulat. Nyugodtan jöjjenek Erdélybe, szívesen látjuk a Magyar- országról érkező turistákat - mondta egy Csíkszeredái szálloda illetékese. A Székelyföldre kirándulásokat szervező utazási irodák is így nyilatkoztak, Mező Tibor, a Kárpáteurópa Utazási Iroda ügyvezető igazgatója közölte: elenyésző az utazást lemondó ügyfelek száma. Erdélyben ugyan érezhető az elkeseredettség, de a turistákat nem éri atrocitás magyarságuk miatt- tette hozzá. így vélekedett Ka- lóczkai István, a HonTours irodavezetője is, aki elmondta, nagyon kevés a lemondás, igaz, az erdélyi utazások iránt érdeklődők száma jelentősen megcsappant. KOMMENTÁR Az elnök nyakkendője TÓTH MIHÁLY A mélylélektan művelői vajon ki tudnák deríteni, hogy Ivan Gasparovic köztársasági elnök minek köszönhetően került - mégpedig a szó legszorosabb értelmében repülőstarttal - a bizalmi lista élére? Évekig a hadsereg volt a listavezető. Valljuk be őszintén, aligha fegyvertényeinek köszönhetően. Tudunk egyet s mást a hadseregen belüli állapotokról. Valószínűleg főszerepet játszott itt, hogy a seregben az országos átlagnál ritkábban tört ki „hét vármegyére” szóló botrány. A közvélemény-kutatók által tudományosan kiválasztottak valószínűleg Ivan Gasparovicról vélekedve is nagyra értékelték, hogy a néhány hónapja hivatalba lépő államfő eddigi tevékenységét - elődjétől eltérően - nem kísérték kisebb-nagyobb skandalumok. De ne legyünk túlságosan szigorú bírálói Rudolf Schusternak, viselt dolgait ne minősítsük botrányosnak, hanem „csak” ízléstelennek, az önközpontúság államfőhöz méltatlan túltengésének. Úgy is értelmezhető az új elnök iránti bizalom magasba szökkenése, hogy a lakosság rendkívüli mértékben áhítja: a legmagasabb közjogi méltóság legyen példamutató a rendszerváltás nyertesei, tehát a politikai és gazdasági elit számára. Mintha biankó-csekket állítottak volna ki a közvélemény-kutatási válaszadók. Hiszen a köztársaság új elnöke a beiktatása óta eltelt hónapokban egyszer se nyilvánult meg oly módon, hogy valamely gesztusa indokolta volna a nyakló nélküli bizalmat. Mintha arról lenne itt szó, hogy a rendszerváltás vesztesei - mert bárhogy csűrjük-csavarjuk a dolgot, statisztikailag ők vannak többségben - udvarias „terrorral” rá akarják kényszeríteni az elnököt, hogy állásfoglalásaival ellensúlyozza a gazdasági és politikai elit szerény körülmények között élők rovására hozott intézkedéseit. Ismerjük Gasparovic elnök politikai múltját. Tudjuk, évtizedekig együtt ütötte a vasat Meciarral, miközben soha nem derült ki egyértelműen, hogy a HZDS a politikai színkép mely tartományába tartozik. Lavíroztak. Gasparovic útja elvált Meciartól, új pártot alapított, de kétséget kizáróan erről sem derült ki, hogy jobboldali-e vagy baloldali. Pedig lett volna rá mód, hogy kiderüljön. Most, köztársasági elnökként nem engedheti meg magának, hogy feladja a pártokon felülisé- get. Pedig annak a 3100 állampolgárnak a többsége, aki a közvélemény-kutatásban a bizalmi lista élére emelte, abba a kategóriába tartozik, amely védelemre szorul. A bizalmi lista élére helyezés most dilemma elé állítja az elnököt. Nem moziszínészről van itt szó, akit a véleménynyilvánítók a nyakkendője szerint minősítenek. Ivan Gasparovicnak rövidesen el kell döntenie, hogyan lesz egyszerre pártokon felül álló és szociálisan érzékeny. JEGYZET Szenté avatás előtt BUCHLOVICS PÉTER Gyalázat és skandalum! Igenis, minden újságírót be kell zárni, cenzúrázni kell minden sorukat, önkormányzati gyűlésekről ki kell őket rúgni, hogy a lábuk se érje a földet, mi az, hogy nem titkos, egy frászt, én mondom meg, hogy mi titkos és mi nem, mert én - a közt és a népet szolgálom, nahát! Piszkos, ingyenélő, provokátor banda, semmi közük hozzá, hogy mi miféle jutalmakat osztogatunk, meg hogy nekem mennyi jár a fizetésen felül, hiszen a városháza magáncég, a képviselő- testület meg valójában az én igazgatótanácsom, miként a város is az én városom, csak a lakók, azaz a választók nem, ők csak a szükséges élő díszletet jelentik, meg a voksokat, de nehogymá rákérdezzenek, mennyi prémiumot is osztogatunk el itt, magunk közt a népfelség nevében, mert igenis megérdemeljük, bármennyi is lenne. Aki pedig megkérdezné, hogy miért, annak jól összetörném a kameráját, fojtogatnám őt, továbbá feljelenteném súlyos egészségkárosítás miatt, amiért így, karácsony előtt a gutaütés szélére sodort egy feddhetetlen, tisztakezű - a korrucpió, izé, korpuci..., na, hát még a szót sem tudom kimondani, nemhogy ismerném - családapát, egy a közboldogulás szintjét Atlaszként emelő elvtársat izé, urat, ámen. Kikérem magamnak ezeket az ocsmány inszinuáci- ókat. Méghogy valaha is sötét ügyekbe keveredtem volna?! Éppen csak hallottam, hogy a belügyön valahogy eltűntek bizonyos hangszalagok, amelyeken pechemre pont az én telefonbeszélgetéseimet rögzítették. Pedig nem is azzal beszéltem, akivel, hanem csak a Mancikával, s nem is arról, hogy mennyi lenne akkor nekem zsebbe a lé, hanem csak a fokföldi ibolya átültetéséről csevegtünk, baga- tell... Csak ezek a sunyi provokátorok, ezek az ócska bér- tollnokok, ezek a senkiházi bajkeverők ne lennének a világon... Mert mindig ezek pofáznak mindenféle gyanús lobbizásokról, összeesküvésekről, bizonyíték meg egy szál se, hál Istennek! Úgyhogy mars velük a cellába, s akkor végre nem vegzálják a vakítóan becsületes, tisztességes embereket, béke lesz, szeretet, angyalkák kergetőznek majd a szeráfokkal, nekem meg sok pénzem lesz. Meg nektek is, ha tartjátok a szátokat. Utána majd lehet a markotokat is. Különben pedig szerintem az igazi sajtó egy üres mikrofonállvány az irodám sarkában. Vagy inkább csak olyan karaoke-produk- ció. Sőt most már veszek egy digitális diktafont, oszt akkor nyilatkozók magamnak, amikor kedvem tartja, s lesz egy újságom is, amit én írok magamnak, magamról, csak nekem. Boldog karácsonyt!
