Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-02 / 278. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 2. Holnap kezdődnek a XXXIV. Fábry Napok Ezúttal nem csak Kassán ÚJ SZÓ-HÍR A Csemadok a kassai Thália Színházzal és a Thália Színházi Társasággal együttműködve december 3-5. között rendezi meg a XXXIV. Fábry Napokat. A rendezvénysorozat pénteken este 19 órakor a Márai Stúdióban irodalmi műsorral kezdődik, amelyet Balassi Bálintra és Gyöngyösi Istvánra emlékezve a Thália Színház művészei mutatnak be. Nemzeti irodalmunk e két nagy egyéniségéről ezt követően Katona Tamás történész és Kovács István költő, irodalomtörténész tart előadást. Szombaton a rendezvény résztvevői Rozsnyón, Csetneken, Murányban, Hybbén és Lőcsén azokat az irodalmi emlékhelyeket keresik fel, amelyek Balassihoz, illetve Gyöngyösihez kötődnek. Vasárnap Kassán a Márai Stúdióban reggel 9 órakor Fábry Zoltán időszerűségéről Po- mogáts Béla irodalomtörténész, Egressy Béniről és Gáborról, a magyar színháztörténet két nagy alakjáról pedig Mihályi Molnár László tart előadást. Ezt követően kerül sor a Fábry-díj, majd a legjobb szlovákiai magyar színművésznek járó Egressy Gábor- díj ünnepélyes átadására. A rendezvénysorozat Stószon, Fábry Zoltán sírjának megkoszorúzásával fejeződik be. (szaszák) SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Egy szerelem három éjszakája 17 MOZI POZSONY HV1EZDA: Post coitum (cseh) 18, 20 MLADOSÍ: Tapló Télapó (am.) 16,18, 20 AUPARK - PALACE: A hihetetlen család (am.) 14.30,16,16.30,17,18.30 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 15.30, 18, 19.30, 20.30, 22 Cápamese (am.) 15 Hanyatt-homlok (cseh) 17.30 Tapló Télapó (am.) 19.50, 21.50 A tűzben edzett férfi (am.) 21 Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) 14.20,19 Felejtés (am.) 21.20 KASSA DRUZBA: Mobil (am.) 18, 20 CAPITOL: A hihetetlen család (am.) 15.30, 18, 20.15 TATRA: Csajok a csúcson 2 (ném.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 16, 18, 20IMPULZ: Lebegés (am.) 16.15,19.15 ■■■■■■■MB DÉL-szLovÁKiA MHMHHHM SZENC - MIER: Terminál (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A Bourne-csapda (am.) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Az ördögűző - A kezdet (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Podium (fr.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Neveletlen hercegnő 2. - Eljegyzés a palotában (am.) 16.30,19 ■■■■■■■■■■■i GYŐR MKMHHR PLAZA: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) 20 Anakonda 2. - A véres orchidea (am.) 15.15 Anyám a lányokat szereti (sp.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Az ördögűző - A kezdet (am.) 13.45, 16 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 13.30, 15.45 18, 20.15 Cápamese (am.) 14, 16, 18 Csodálatos Júlia (am.) 13,17.30,19.45 Felejtés (am.) 13.15,19.45 Godsend -ATeremtés Klinikája (am.) 18.15, 20.15 Beszélgetés Závada Pállal a kortárs magyar irodalomról • • Ünnepi könyvfesztivál ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony/Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar írók Társasága december 3-án és 4-én Pozsonyban és Dunaszerdahelyen karácsonyi könyvfesztivált rendez, melyen a hazai magyar írók, költők színe-java jelen lesz. A fesztivál pénteken kezdődik a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában .(Brámer-kúria). A kedvezményes könyvvásárral egybekötött rendezvényen - melynek kezdési időpontja 14 óra - mód nyílik a szlovákiai' magyar könyvkiadók válogatott köteteivel és szerzőivel való ismerkedésre, könyvvásárlásra és dedikálásra. A fesztivál díszvendége Závada Pál József Attila-, Déry Tibor-, Krúdy Gyula- és Márai Sándor-díjas író, akivel Szabó G. László újságíró beszélget. A beszélgetés fő témája a kortárs magyar irodalom lesz, de Závada Pál kitér a szlovákiai magyar irodalommal és írókkal való kapcsolatára is. Ennek keretében méltatja egyebek közt Tallósi Béla Megégett tulipánok című novellagyűjteményét. Szó lesz továbbá a népszerű magyarországi írónak a Magvető Könyvkiadónál az idén megjelent új kötetéről, A fényképész utókora című regényről, melyből Závada Pál és Balogh Judit olvasnak fel részleteket. A házigazda és a rendezők minden olvasót és érdeklődőt szeretettel és frissítővel várnak, a bemutatott könyvek a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók. A fesztivál másnap, december 4-én Dunaszerdahelyen, a Vámbéry Irodalmi Kávéházban folytatódik, (ú) A díszvendég, Závada Pál (Dömötör Ede felvétele) Ma este mutatják be a kassai Thália Színházban a Rózsa és Ibolya című mesedarabot Színészi játék, bábok, tánc, zene (A szerző felvétele) Drámai színészek vállalták a gyerekek kedvéért, hogy egy számukra teljesen ismeretlen játékmódot sajátítanak el röpke négy hét alatt. Meg kellett tanulniuk néptáncot táncolni, népdalt énekelni, bábozni és hangszereken játszani. JUHÁSZ KATALIN A Rózsa és Ibolya ugyanis egy komplex gyerekelőadás, az apró nézőket pedig nem lehet becsapni, sőt talán fontosabbak ők, mint a felnőtt színházba járók. Erről beszélgettünk Badin Ádám rendezővel, aki először dolgozott a kassai Tháliában. Milyen mértékben sikerült megvalósítania azt, amit az elején eltervezett? Részben. Nagy súlyt fektettünk az előadás bábos részeire, és nyolcvan százalékban sikerült elérni, hogy bábszínészi játékmódot és lelkületet képviseljenek a szereplők. A végeredmény kissé hibrid lett, mert egybe kellett forrasztanom a hagyományos színjátszás elemeit a bábszínházzal. A bábszínházban ugyanis a produkció egésze mindig fontosabb, mint az „önmegvalósító” színészi játék. Megpróbáltam átadni nekik a bábszínész-mesterség alapjait. Kemény táncpróbák és énekpróbák vártak rájuk, mert ennél a műfajnál öt elemnek kell találkoznia. A színészi játéknak, a bábmozgatásnak, a táncjátéknak, az éneknek és a zenei tudásnak azonos értéke van. Ehhez jön még a színpadkép és a bábok, hiszen az egész tér képzőművészeti hatása is nagyon fontos. Azaz maga a színészi játék fontos ugyan, de utolsóként kerül a képbe. Egészen másfajta munkához kellett tehát hozzászokniuk. Kompromisszumokat keresve araszolgattunk előre. Maga a szöveg színpadra alkalmazása mennyire jelentett nehézséget? Úgy tudom, kevés maradt meg az eredeti, Gyüre Lajos tollából származó „műnépmeséből”. Ezt a mesejátékot a hetvenes években írta Gyüre Lajos, annak a kornak a szellemét is képviselve, két felvonásban, eleve dráBadin Ádám mai színészi játékmódot feltételezve. Ebből kellett egy „bábos” mesejátékot csinálnom, ami nagyon nehéz feladat volt, ilyen szempontból például egy tiszta népmesével sokkal könnyebb dolgom lett volna. Alaposan át kellett dolgoznom a szöveget, persze az író tudtával és jóváhagyásával. Minthogy a darab egy közismert népmeséből született, egyrészt visszatértem a tiszta forráshoz, és mivel többek közt Arany János is feldolgozta, úgy gondoltam, az ő sorainak is helyük lehet ebben az előadásban. Igyekeztem minél több mű-szö- veget eredeti népdalokkal, gyermekjátékokkal helyettesíteni. Ebben Ág Tibor volt a segítségemre, a táncpedagógiai munkát pedig Richtarcsík Mihály végezte a színészekkel, akiket ráadásul zenélni is meg kellett tanítani, hiszen hangszereken is játszanak az előadásban. Egyszeri kezdeményezésről van szó, vagy elképzelhető, hogy ez a hatalmas munka valaminek a kezdete a Thália Színházban? Amikor Beke Sándor művészeti vezető felkért engem erre a feladatra, úgy tűnt, hosszú távra tervez, a bábszínház világát akarja megismertetni a szlovákiai magyar gyerekekkel. A színészi gárdát azonban egyelőre nem sikerült felkészíteni erre a munkára, annak ellenére, hogy nagyon jó hozzáállással dolgoztak, és használható alapokat kaptak. A többi már a színház vezetésén múlik, azon, hogy fontosnak tartják-e a továbblépést ezen az úton. A közönség részéről mekkora az igény erre a műfajra? Az internet-korszak gyerekei szívesen néznek népi kultúrán alapuló mesedarabokat? Szerintem hatalmas igény van erre. A Thália Színház mesebérletének sikere is ezt mutatja, és a saját kis színházammal is azt tapasztalom, hogy igénylik a jó mesét, a jó bábszínházát, illetve a színvonalas előadásokat. A modern bábszínház közelít a drámai színészet felé, ami nagyon jó, mert a mesének mint gyermekműfajnak felül kell emelkednie a kategóriákon. Minden színháznak komolyan kell vennie a gyerekközönséget, mert egyrészt a jövő színházba járóit nevelhetik ki, másrészt a mesék alapvető emberi értékeket tartalmaznak, minden drámának a mese az alapja. Ezért a meseszínházát nem lehet „rangján alul” kezelni. A gyerek a színházban egy olyan világgal találkozik, amelyen egész életének kreativitása alapulhat, és az élet problémáira is megoldást talál. Az ön mesedarabjaiban mindig fontos szerepe volt a népi kultúrának... Azért ragaszkodom annyira a népi kultúra nyelvéhez, mert meghatározónak tartom a gyerek fejlődése szempontjából. Minden népnek a saját kultúrájában kell keresnie az értékeket. A gyerek agya úgy van felépítve, hogy ha soha nem találkozott a népi kultúrával, akkor is azonnal kinyílik a népdalok, népmesék hallatán. Ezek sok ezer év alatt fejlődtek, csiszolódtak tökéletessé, apáról fiúra szálltak, és máig élményt adnak, mert maradandó értékeket hordoznak. Versek, szépprózák, esszék, tanulmányok - tallózás az Irodalmi Szemle novemberi számában „Nem én voltam kalandor, a történelem...” LAPAJÁNLÓ Izgalmas és tanulságos az a beszélgetés, amely Monoszlóy Dezsővel készült, 80. születésnapja ürügyén. Nemcsak az író élete, munkássága a téma, hanem azok az események is, melyeket hányatott sorsa révén megélt. Örök emberi igazságok fogalmazódtak meg a beszélgetésben, rendkívül szuggesztíven, legyen szó öregségről, örökkévalóságról, a művészet értelméről vagy kisebbségi sorshelyzetünk gondjairól, illetve az emlékiratírás kísértéséről. Monoszlóy Dezső költőként és prózaíróként egyaránt könnyed, szellemes csevegő, hihetetlen eleganciával tudja a leg- pikánsabb témát is kezelni. Nemcsak nagy „mesélő”, akinek mindenről eszébe jut valami, hanem nagy élettapasztalattal is rendelkezik. Amikor a halhatatlanságról kérdezik, egyik versét idézi: „Döntöttél istent / testvért házat / veled már senki sem / gatyáz- hat / reménytelen / de egymagad vagy / ezt tiszteld / e halhatatlant”. Az emlékirat kérdéséről szólva Thomas Mann jut eszébe, s az aggodalom: „a jók és a gonoszok nomenklatúrájával csak akkor igazságos a gazdálkodás, ha az összehasonlításokból senki sem nyer vagy veszít a másik kárára”. Az erotika tobzódásáról pedig az jut eszébe: „A férfi szemérmesebb, mint a nő. Csak ha alaptermészetéből kivetkőzik, akkor tud fertelmesebbé válni”. A beszélgetéssel együtt - ízelítőként - a költő néhány versét is közli a folyóirat. A szépirodalmi rovatban olvashatjuk Duba Gyula Hangulatok című írását, Bereck József A foltozóvarga címmel megjelent meseenciklopédiája újabb részleteit, Gyüre Beáta verseit (első bemutatkozását), Deák Katalin tanulmányát Franz Kafka a cseh irodalomban címmel, valamint Alabán Ferenc Európaiság és irodalmi integráció című tanulmányát. Szalatnai Rezső születésének századik évfordulójára emlékezve közli a folyóirat Filep Tamás Gusztáv előadását, mely a születésnapi szimpóziumon hangzott el. A kritika rovatban Fried István írását olvashatjuk, Demeter Szilárd esszékötetéről, Egy ifjú erdélyi bölcselő esszékötete címmel. A Margó című rovatban Jakab István a magyarságtudat keresésének gondjairól és módjairól írt Egység a sokféleségben című gondolatébresztő publicisztikájában. A folyóiratot M. Nagy László felvételeivel illusztrálták, (-zsolt-)
