Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-15 / 289. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2004. DECEMBER 15. 26 Szülőföldünk „Családom egy hóbortos emberrel él együtt” - mondta Babindák István könyvének múlt heti bemutatóján „Nem mártíromság, amit csinálok, de a szenvedélyem” Roma költőt avattak Csatán Lakatos Tamás „a költő tartja, a keresztapa keresztel” felkiáltása után „életre ázott” a könyv (A szerző felvétele) Csáky Károly előadása a lévai Reviczky Házban FORGÁCS MIKLÓS Csata. A Romane Jíle Polgári Társulás december 7-én Babindák István Cigány népem című verseskötetének keresztelőjére invitált minden barátot és érdeklődőt. FORGÁCS MIKLÓS A Romano Kher cigány közösségi házban Lakatos Tamás, a Pátria Rádió szerkesztője, az ünnepség házigazdája először a verseskötet hátlapjáról a magyarországi roma költő és műfordító, Nagy Gusztávnak - Az ember tragédiája lovárira fordítójának - méltató szavait idézte: „Tompa, sötét színek, bánat és keserűség, egyetemes sorspanasz. Jövődenség és rebbenő remény hullámzik a lélekben.” Lakatos Tamás történelmi pillanatnak nevezte ezt az eseményt, hiszen Szlovákiában „még nem született könyv ebben a szellemiségben... Most már hivatalosan is költőnek titulálhatom Babindák Istvánt.” A költő elmondta: „Fontos leírni, megírni a cigányok életérzését, ezt helyettük senki sem teszi meg. Cigánynak és nem cigánynak meg kell tanulnia elfogadnia egymást.” Babindák István szeretteinek külön köszönetét mondott, hiszen - utalt magára - „családom egy hóbortos emberrel él együtt”. Balázsovics István, a Szlovák Filharmónia brácsása, pozsonyi zeneakadémista mélyhegedűre írt műveket játszott a beszédek oldásaként. Nem hiányozhatott az autentikus cigány folklór sem, melyről a Romano Jüe együttes gondoskodott. A bényi srácokból és Babindák-gyerekekből álló csoport kilenc éve létezik, most beás és rumungro dalokat adtak elő gitárokon, mandolinon és az elmaradhatatlan ritmushangszeren, a vizeskannán. Göbő Sándor, az Alsóbodoki Magyar Tanítási Nyelvű Vállalkozói Szakközépiskola igazgatója mint a költő barátja és a kötet szerkesztője emlékezett vissza 1998-ra, amikor egy hosszú hajú, rekedtes hangon éneklő jó muzsikussal ismerkedett meg, akit nem tudott hová tenni. Aztán egyre több derült ki róla. Például az, hogy verseket ír. „Szinte szavak nélkül azt mondtuk, ezzel valamit kezdeni kell, valahol éreztük, és jól éreztük... Meggyőződésem, erre a kötetre szükség van” - vallotta Göbő. Az illusztrációk elkészítését Herczeg István amatőr képzőművész vállalta; a profán és a mitikus cigány időket megelevenítő és egybecsúsztató finom, rebbe- nékeny rajzok kúsztak elő képzeletéből. Lakatos Lajos, Csata polgármestere a műveltséget nevezte meg mint a roma társadalom sikereihez vezető egyetlen utat. Lakatos Tamás virtuóz pezsgőbontása előtt a költő Göbő Sándort kérte fel keresztapának, majd „életre ázott” a könyv. Stílszerűen a Születésem című verset mondta el ezután Virág Éva. Bogdán Béla, a budapesti Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola igazgatója a roma írásbeliségről és irodalomról adott rövid áttekintést. Érdekességként megemlíthető a 19. század második felének szótár- és versírója, Ipolysági Balog Jancsi, aki óromán, vagyis beás dialektusban alkotott, s akivel érdemes lenne vidékünkön is foglalkozni. Szerinte mára az az érdekes helyzet állt elő Magyarországon, hogy míg a cigány emberek veszítik el nyelvüket, a többségi társadalom tagjai közül egyre többen (főként a pedagógusok) beszélik a cigány nyelv valamelyik dialektusát. Mohácsi Nikoletta tolmácsolta ezután Babindák szavait. Multimediális betétként Horváth Kálmán, a Duna Televízió munkatársa videóüzenetét és a költő indulatosabb verseinek egy csokrát hallhattuk. Denisa Havlová, az epeijesi Romano nevo fii című lap szerkesztője elmondta, a kassai Művészeti Középiskolában, melynek a roma kultúra a fő profilja, Babindák Istvántól rettegnek a diákok, hiszen tananyag, és érettségiznek belőle, színházi adaptáció is készült verseiből. Az In memóriám cigány népem című verset ezután szlovák nyelven is meghallgathattuk. Magyarul Babindák Ernő, a költő fia mondta el, és zárásként Babindák Jolika üzente „csendes elmúlással ne menj el te sem”. Léva. Sándor Károly lévai hely- történész volt a beszélgetőtársa kedden, november 30-án Csáky Károlynak, aki Hont és Nógrád szerelmese. Nemrég megjelent kötetét, az Irodalmi kapcsolatok I. című tanulmánygyűjteményét mutatta be a szerző, melyben módszere helytörténet és irodalomtörténet ötvözete. Klasszikus szerzők felvidéki kapcsolódásairól szól, némely írás esetében reményei szerint valamiféle adalékot szolgáltatva például az egyetemes Mikszáth- és Petőfi-kuta- tásnak, árnyalva a Selmecbányái diákéveikről eddig tudottakat, más írásoknál inkább hangulatokról, személyes indíttatásról van szó, mint a Tinódival vagy Mécs László ipolysági felolvasó estjeivel foglalkozó szövegek. Csákynak fontos a saját élmény, a személyes gyűjtés, korabeli osztálykönyvek böngészése, jegyekre, műsorfüzetekre firkantott feljegyzések „sila- bizálása”, beszélgetés azokkal, akik még voltak Móricz 1930-as felolvasó estjén, találkozás Tóth Árpád tátrafürecfi kezelőorvosával. Tizenegy tanulmány „helyezi bele” a nógrádi, gömöri, honti vagy éppen a barsi tájba nagy toll- forgatóinkat. Csáky fontosnak tartotta elmondani, hogy nemsokára napvilágot lát egy szívének még kedvesebb gyermeke,-a Hagyományőrző és változó települések c. kötet. Az irodalmi tanulmánygyűjtemény következő része az ún. másodvonalbeli szerzőkről szólna, melyek között helyet kapna pl. az a Gáspár Imre, aki tulajdonképpen felfedezte Krúdy Gyulát, bár maga nem jutott el a Parnasszusra. A harmadik kötet terve is megvan, ebbe Csáky barátai, ismerősei vétetnének fel, akik már nem lehetnek köztünk, mint Zalabai Zsigmond, Dusza István, de Csontos Vilmos és Szombathy Viktor is. Kiterjedt levelezést folytatott velük Csáky Károly, és úgy gondolja, rengeteg minden kiderülne, ha közreadná a leveleket. A közéletről szólva Csáky elmondta: „Minden valahonnan nézve érdekes, belülről mindig más képet mutat. Mindenhogy megy valahogyan, de sehol sem úgy, ahogyan kellene...Kicsinyesek, bosszúállók, irigyek vagyunk, ez mind benne van az emberben, ezt nyesegetni kell...” Csáky Károly (A szerző felvétele) Az elméleti mellett gyakorlati képzés is folyik a Diószegi Magán Gépészeti Szakközépiskolában; utóbbira az intézménnyel együttműködő cégeknél is van lehetőség Inaslevéllel és érettségivel is jelentkezhetnek az érdeklődők GAÁL LÁSZLÓ Diószeg. Új képzési lehetőségeket kínál a jövő tanévtől a Diószegi Magán Gépészeti Szakközépiskola. „A szeptembertől induló kétéves esti tagozaton szakmunkásképzőt végzett fiatalok, illetve más középiskolákon érettségizettek szerezhetnek nálunk szakérettségit gépészet-grafikai rendszerek szakon”- tájékoztatott Takács Attila, a magániskola alapító igazgatója. Mindkét képzés - az inaslevéllel és az érettségivel rendelkezők számára is - a 2005/2006-os tanévtől, vagyis jövő szeptembertől indul, hetente háromszori esti oktatás formájában. Az ide jelentkezőknek olyan lehetőséget kínálnak, hogy a négyéves magán-szakközépiskola első két évfolyamának anyagából különbözeti vizsgát tehernek, és a harmadik évfolyamba léphetnek be. A különbözeti vizsgákat a szeptemberi belépést követően a következő év májusáig kell majd letenni. Hogy mennyit, az attól függ, ki milyen tantárgyakból vizsgázott már az előző iskolában. A Diószegi Gépipari Magán-szakközépiskola 2003 szeptemberében kezdte meg működését, és ott rendes négyéves nappali tagozaton gépészet-grafikai rendszerek szakon lehet érettségit szerezni. A szak végzősei elsősorban a gépiparban konstrukciós, technológiai és vezető jellegű munkára kapnak képesítést, megtanulják a számítástechnika eszközeinek használatát, alkatrészek gyártási rajzainak számítógépes tervezését, a gépek fő részeire vonatkozó számítások elvégzését és más, a modem technológiában hasznosítható tudást szereznek. Az elméleti oktatás mellett gyakorlati képzés is folyik, egyrészt az iskola szaktan- termében, másrészt közvetlenül a gyártóüzemekben. Az iskola négy céggel (a belga Beka'ert, az olasz Pedrazzoli, TZB Global, FKZ STROJ) alakított ki olyan kapcsolatot, amelynek alapján a diákok négyes csoportokban pedagógusi kísérettel látogathatnak el a cégbe, hogy ott gyakorlatban lássák, esetleg kipróbálják az iskolában tanultakat, a gépeket és berendezéseket. Az iskolát 41 diák látogatja, 20-an a második, 21-en az első évfolyamban. Mivel a jelentkezők létszáma nem érte el a minisztérium által egy-egy osztályra engedélyezett 30-as létszámot, a jelentkezőknek egyáltalán nem kellett felvételi vizsgát tenniük. Az igazgató nem is cáfolta, hogy ez a minőség rovására is megy. Jobb lenne a helyzet, ha többen jelentkeznének, és lenne miből válogatni. A jövő tanévre már mostantól szívesen fogadják a jelentkezéseket. A régióban egyelőre ez az egyetlen magyar tannyelvű ipari szakközépiskola, és az igazgató reméli, hamarosan majd kollégiumi szállást is nyújthatnak a diákjaiknak. Az iskola az egykori egyházi iskola Fucík utcai épületében - az alapiskola alsó tagozatával társbérletben - működik, és az épület hatalmas padlásterében már elkezdték a magániskola kollégiumának építését. Ehhez a magyarországi Apáczai Közalapítványtól kaptak anyagi segítséget - mintegy másfél millió koronát - ebből sikerült az ún. durva építkezést elvégezni, de amint azt Mazár Andrea igazgató- helyettestől megtudtuk, még mintegy kétmillióra lenne szükség a kollégium befejezéséhez. Az intézményben folytatott iskolán kívüli tevékenységről is az igazgatóhelyettes tájékoztatott. A gyerekek kulturisztikai szakkörbe járhatnak, és ingyen látogathatják a diószegi testépítők polgári társulása által működtetett erősítőtermet. A másik szakkör - a vállalkozástan alapjai - szeptemberben indul. Az ebbe jelentkezők majd olyan országos szinten működő középiskolai programba kapcsolódhatnak be, amelynek keretében fiktív, virtuális cégeket alapíthatnak, és ezen belül tanulhatják meg a cégvezetés, az igazgatótanács, marketing stb. működését. „A gyerekek megismerkedhetnek azzal, mi a vállalkozás, ők maguk is kipróbálhatják, miben szeremének vállalkozni, mi minden szükséges ahhoz, hogy magáncéget alapítsanak, és hasonló hasznos dolgokat tudnak majd úgymond gyakorlatban is kipróbálni” - tájékoztatott Mazár Andrea. Az iskolának külföldi kapcsolatai is vannak, nemrég vették fel a kapcsolatot a magyarországi Isaszegi Számítástechnikai Szakközépiskolával, valamint a romániai Nagyváradi Ady Endre Líceummal. A magyar tannyelvű magánszakközépiskola vezetői meg vannak győződve arról, iskolájuk arra is jó hatással lesz, hogy a városban többen adják majd magyar alapiskolába a gyerekeiket, hiszen előny lesz, ha helyben folytathatják majd a tanulmányaikat magyar a szak- középiskolában. Jelenleg 41-en tanulnak Diószegen a gépészet-grafikai rendszerek szakon (Szőcs Hajnalka felvétele)
