Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-15 / 289. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 15. Fókuszban: a pedagógusok mozgó bére 3 Szakértők véleménye szerint a nehézséget épp a pénzek bonyolult elosztása okozza A GYAKORLATBÓL Nem kötelező mozgó bért adni (Pavol Funtál illusztrációs felvétele) A pedagógusok nagy része nem kap havi fizetése ki­egészítéséül mozgó bért. Szigeti László oktatásügyi államtitkár tájékoztatása szerint a mozgó bér nem jár kötelező érvénnyel a peda­gógusoknak. Arról, hogy végül is, mekkora összeg vándorol havonta a tanárok és tanítók számlájára, régi­óként eltérő képet kapunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Míg a fővárosban és környékén kisebb-nagyobb rendszerességgel megkapják a pedagógusok a moz­gó bért, az ország keleti felében ke­vésbé adakozó az állam. A pedagógusok közül többen csak részmunkaidőben, csökken­tett óraszámmal dolgoznak, így bérük is alacsonyabb a teljes mun­kaidőben foglalkoztatott munka- tárasaikénál. Sok esetben a dél­utáni többletmunka, a különféle szakkörök vezetése sem kifizetődő számukra. A mozgó bérek elmaradása az oktatásügyre szánt központi támo­gatások késésével magyarázható. A pénz ugyanis gyakorta nem jut el időben az iskolákhoz. Az állam és az iskolafenntartó önkormányzat­ok kölcsönösen egymást vádolják a késlekedés miatt. Az oktatásügyi minisztérium szerint a kiutalt tá­mogatás egy részét a települések visszatartják és nem juttatják el időben a címzettnek, az oktatási in­tézményeknek. Az önkormányzat­ok ugyanakkor azt állítják, a rend­szerbe közbeékelődő kerületi tan­ügyi hivatalok folyósítják késve a szükséges anyagiakat. Szakértők véleménye szerint, a nehézséget a pénzek bonyolult el­osztása okozza. Sarlota Pufflerová polgári aktivista az utóbbit a nem kellőképpen átgondolt oktatásügyi reform következményének tekinti. A legnagyobb gondot szerinte az okozza, hogy az állam - bár az ok­tatásügyijogkörök átruházásával a felelősséget az önkormányzatok nyakába varrta -, továbbra is köz­ponti irányításnak veti alá az isko­larendszert. Ján Gasperan, az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke egyedüli megol­dásnak azt tartaná, ha az oktatás­ügyi támogatásokat a kerületi tan­ügyi hivatalok kikerülésével, köz­vetlenül az iskolák kapnák meg. Te­lepülésenként eltérő, kapnak-e mozgó bért a pedagógusi alkalma­zottak vagy sem. Míg pl. Homon- nán nem, Mezőlaborcon jár fizetés­kiegészítés a tanároknak. A mozgó bér havi összege egyébként az alap­iskolai pedagógusok esetében átla­gosan 700, a középiskolák tanárok esetébén pedig mintegy ezer koro­na - fűzte hozzá Gasperan. A szakszervezeti vezető figyel­meztetett: az iskolák egy része úgy kurtít költségein, hogy részmunka- időben foglalkoztatja pedagógusa­it, hiszen csökkentett órakötele­zettség fejében a havi bér is alacso­nyabb. Sok esetben, állítja Gaspe­ran, a tanárral akarata ellenére íratnak alá csökkentett munkavi­szonyról szóló szerződést. A peda­gógus, hasonlóan az egyéb munka- vállalók többségéhez, zsarolható állása elvesztésével. Persze, nemcsak a pedagógusok bérére nincs elég vagy érkezik kés­ve a fedezet, a romaasszisztensek fizetésére sem érkezik meg időben a szükséges összeg. További nehézséget jelent, hogy általában a tizenharmadik havi bé­rek kifizetésére sincs keret. Csak el­vétve találni iskolát, ahol az alkal­mazottak részesülnek az említett juttatásban. A pedagógus-szak­szervezet elnöke éppen ezért a kö­zelmúltban felhívta a figyelmet a kialakult helyzet tarthatatlanságá­ra, és követelte, hogy legkésőbb 2006-tól valamennyi közalkalma­zott jogosult legyen a tizenharma­dik bér kifizetésére. Némi reményre ad okot, hogy a munka-, szociális és családügyi mi­nisztérium javaslata értelmében jövő év júliusától átlagban mintegy 2000 koronával emelkedhet a köz­oktatásban dolgozó pedagógusok havi bére. A módosítás értelmében a 10-es fizetési osztályba sorolt, pályakezdő pedagógusok havi bé­re az eddigi 10 920-ról 13 110 ko­ronára emelkedne. A javaslat alap­ján a jövőben két részből tevődne össze a pedagógusbér. A bértábla szerinti tanítói, tanári fizetés a pá­lyán eltöltött évek arányában nö­vekvőjárulékos összeggel egészül­ne ki. A pedagógusi átlagbér egyébként mintegy 11000 korona, amely a nemzetgazdaságban kifi­zetett átlagbér 83 százalékának fe­lel meg (érvé, p) Az iskolák a csupán meglévő bérkeretet használják fel, ha abból futja, kiutalják a mozgó bért Minél több a tanuló, annál több a pénz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az igazgatón és az oktatási intéz­mény anyagi helyzetén múlik, kap- nak-e a pedagógusok bérkiegészí­tést, az ugyanis nem jár alanyi jo­gon, tájékoztatta lapunkat Szigeti László oktatásügyi államtitkár: „A költségvetésben nincs erre elkülö­nített tétel. Az iskolák a csupán meglévő bérkeretet használják fel, ha abból futja rá, kiutalják a mozgó bért. A gyakorlatban azon iskolák pedagógusai számíthatnak fizetés- kiegészitésre, ahol nincs túlfoglal­koztatottság. Ellenkező esetben sajnos nincs rá lehetőség. Ahol osz­tályonként a tanulói létszám ma­gas, nagyobb valószínűséggel moz­gó bért is fizetnek a pedagógusok­nak. Minél több nebuló látogatja ugyanis az iskolát, annál magasabb a központi támogatás mértéke. Magasabb összegű támogatásból futja a személyi pótlék kifizetésére is. Sajnos azonban nem minden osztályt látogat 30 gyerek, vannak iskolák, ahol az osztálylétszám csak 16 vagy még kevesebb. A pedagógus havi fizetése nem lehet kevesebb, mint ha a bértábla előír számára. Ha viszont munka- szerződése értelmében csökkentett óraszám-kötelezettség terheli, en­nek megfelelően havi bére is ala­csonyabb. Nem lehet azonban kényszeríteni a pedagógust egy ilyen munkaszerződés aláírására, legfeljebb kölcsönös megegyezés esetén, illetve ha ő maga kéri. A pe­dagógusok - becslésem szerint - 95%-a teljesiti az előírt heti teljes penzumot: alapiskolák esetében 23 tanítási óra. Sok esetben azért fog­lalkoztatnak részmunkaidőben pe­dagógusokat, mert máskülönben el kellene őket bocsátani, feladata­ikkal pedig a tanári kar megmaradt tagjait kellene bízni. így azonban az iskolának a túlfoglalkoztatottság problémájával kell szembenéznie. A túlterhelt tanerő ugyanis nem ké­pes maradéktalanul ellátni felada­tát, mindez óhatatlanul az oktatá­si-nevelési folyamat színvonal­csökkenéséhez vezet. Az akaratuk ellenére részmun­kaidőben foglalkoztatott pedagó­gusok számáról nincsenek adata­ink, ettől függetlenül a jelenség nem zárható ki. Az oktatási tárca ilyen esetekben nem avatkozhat közbe, erre vonatkozó jogköre nincs. Mindenesetre az érintett pe­dagógus bírósághoz fordulhat, ha úgy érzi sérültek jogai, és rá- kényszerítették a csökkentett óra­szám-kötelezettséget.” (érvé) Rimaszombat „A szűkös bérkeret miatt saj­nos nem futja a mozgó bérek ki­fizetésére, idén még egyszer sem kaptak pedagógusaink fi­zetés-kiegészítést - tájékoztatta lapunkat Zimányi Ágnes, a ri­maszombati Tompa Mihály Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatóhelyettese. - Teljes egészében a fenntartó önkor­mányzattól függünk, az iskolá­nak nincsenek lehetőségei pluszpénzek megszerzésére.” A nyolcadik évfolyam diákjai szá­mára két nagyobb és egy kisebb létszámú osztályt alakítottak ki. Az utóbbit azok a tanulók láto­gatják, akik gyengébb előmene­telük, illetve képességeik alap­ján nem felelnének meg a két nagyobb létszámú osztály tanu­lóival szemben támasztott kö­vetelményeknek. így azonban eggyel több tanerőre volt szük­ség, ebből adódóan a támoga­tás is több felé oszlik. Az esetle­gesen mozgó bérekre szánt ösz- szeg pedig ezáltal felemésztő­dik, közölte az igazgatóhelyet­tes. Zimányi Ágnes hozzáfűzte: a fejkvótarendszer bevezetése előtt, ha nem is rendszeresen, de futotta a bérkiegészítések ki­fizetésére. Fülek Mozgó bért a füleki Papréti utcai alapiskola pedagógusai sem kapnak rendszeresen, tájé­koztatott az igazgatóhelyettes, Simkó István: „Az év végén, az ünnepek közeledtével ugyan számíthatnak a munkatársak némi fizetés-kiegészítésre, de jelentős összegre, sajnos nem futja a keretből. Nem csak moz­gó bérre nincs fedezet, de tizen­harmadik fizetésre sem. Pedig közalkalmazottként a tanárok­nak is járna a jutalék.” Simkó István elmondta, inkább foglal­koztatnak pedagógusokat csök­kentett óraszám-kötelezettség­gel, minthogy munkatársat bo­csássanak el. Az iskolák általá­ban a képesítést még nem szer­zett, pedagógiai tanulmányai­kat még folytató kollégákat fog­lalkoztatják részmunkaidőben. Komárom „Mivel egész évben takarékos­kodtunk, a pedagógusaink tizen­harmadik havi fizetést is kapnak az év végén - tájékoztatott, a ko­máromi Eötvös utcai alapiskola igazgatója, Csintalan Zsuzsanna. - Sajnos ez csak úgy lehetséges, hogy a munkatársaknak kény­szerűségből le kellett mondani­uk a havi mozgó bérükről. Az oktatásügyi hatáskörök két évvel ezelőtti átruházásakor keletkezett pénzügyi nehézsé­geinket részben úgy sikerült le- küzdenünk, hogy megváltunk a tanulói létszám alapján felesle­gessé vált tanerőktől. Mára már túlfoglalkoztatottak pedagógu­saink, ennek azonban számos egyéb mellett az a hátránya, hogy rendkívül nehéz feladatot jelentenek a helyettesítések” - fűzte hozzá az igazgató. A bé­rekre szánt összeget az iskola havi lebontásban kapja, sok esetben az utolsó pillanatban. A rendszeres bérkifizetés főként az iskola mellett működtetett napközi otthon munkatársai esetében okoz nehézséget. A napközis nevelők számára ki­utalt bérkeret ugyanis már má­jusban lemerült, így a városnak kellett saját költségvetéséből pótolnia a hiányzó, meglehető­sen tetemes összeget.” (érvé) Minél több tanuló látogatja az iskolát, annál magasabb a köz­ponti támogatás mértéke. Ám nem minden osztályba jár 30 gye­rek, vannak iskolák, ahol az osztálylétszám csak 16 vagy még ke­vesebb. (Miroslava Cibulková felvétele) A Nap kel 07.38-kor - nyugszik 15.56-kor A HOLD KEL 11.04-KOR- NYUGSZIK 19.54-KOR A Duna vízállása - Pozsony: 275, árad; Medve: 135, árad; Komárom: 130, változatlan; Párkány: 60, változatlan. VARHAT0 ID03ARAS: BORULT, KÓDOS IDŐ; -2-3 FOK ELŐREJELZÉS Túlnyomóan felhős, párás időre számítsunk ma is, aO w 'S helyenként ónos szitálás fordulhat _____________ el ő. Gyenge lesz a légmozgás. A nappali hőmérséklet -2-3 fok körül alakul. Éjszaka -1 és -5 fok közötti hőmérsékleti értékekre számítha­tunk. Holnap tovább folytatódik a borús, ködös idő. Az alacsonyabb fekvésű vidékeken időnként kisüt­het a nap, északon viszont záporok alakulhatnak ki. Napközben a hő­mérséklet -2 és 2, a napsütéses he­lyeken 4 fok körül alakul. 0RV0SMETE0R0L0GIA A hideg ellené­re is kedvező ha­tású a mai időjá­rás: pozitívan be­folyásolja a szelle­mi és fizikai teherbírásunkat, jobb lesz az összpontosító készségünk. A legnagyobb veszélyt a légúti be­tegségek jelenthetik, ezért öltöz­zünk az időjárásnak megfelelően. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőket megkíméli az időjá­rás, de az orvosi előírásokat min­denesetre tartsák be. Az időjárásra érzékenyek esetében migrénes ere­detű fejfájás jelentkezhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom