Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-13 / 287. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 13. Régió 3 Elismerés H. Szabó Kingának, Szvorák Zsuzsának, a ragyolci Nógrád Tánccsoportnak és a füleki Rakoncának Nógrád közművelődéséért tettek Fülek. Első alkalommal adták át szombaton a Nógrád Közművelődésé­ért Díjat. SZÁSZI ZOLTÁN Az Örvendezzünk! karácsonyi ünnepváró műsor keretében H. Szabó Kinga művészettörténész és Szvorák Zsuzsa pedagógus, vala­mint a fennállásának idén 30. év­fordulóját ünneplő ragyolci Nóg­rád Tánccsoport és a füleki Rakon- ca Ifjúsági Néptáncegyüttes része­sült az elismerésben. A műsorban mintegy kétszáz fel­lépő adott színvonalas műsort a füleki Üzemi Klubban. A helyieket karácsonyi vásár várta - a magyar civil szervezeteknek köszönhetően. A Koháry István Cserkészcsapat tagjai a város szegényebb lakosai számára készítettek meglepetést: több mint kétszáz adag káposztale­vest osztottak ki a rászorulóknak. E csapat jóvoltából élő bedehem fo­gadta az ünnepi műsorra érkezőket a klub előterében. A rendezvényen megemlékeztek a fennállásának 55. évfordulóját ünneplő Csema- dokról is. Az estet a Szőttes Kama­raegyüttesének Jöjjenek a lagziba! című előadása zárta. György Péter, a kitüntetésekről döntő kuratórium elnöke átadja a díjakat (Szekeres Éva felvétele) EZ ITT A KÉRDÉS Mit szól ahhoz az uniós felméréshez, mely szerint nálunk alacsony a tanulók tudásszintje? Csölle Teréz, a Szabó Gyula Alapiskola igazgatója, Duna- szerdahely: Megdöbbentőnek tartom az eredményeket, amelyeket nem a pedagógusok vagy a diákok, ha­nem a tesztek rovására kell írni. Nem csak a törzsanyagot kér­dezték, és Szlovákiában más a tananyag számonkérésének for­mája is, mint a nyugat-európai országokban. Ha a tananyag a feladatokkal együtt olyan felépí­tésű lesz, mint amilyen a köve­telmény, diákjaink is jobban fog­nak teljesíteni. Hiába is próbál­nánk meg mi, pedagógusok más módszerekkel oktatni, csak azokkal a tankönyvekkel dol­gozhatunk, amelyek nálunk el­fogadottak. Iskolánk egyébként nem vett részt a Pisa-program­ban, de kilencedik évfolya­munkban már harmadik éve ná­lunk is végzik a központi felmé­réseket, amelyek uniós szinten vannak, de a feladatok minősé­ge, formája, típusa nem az, ami a tankönyvekben van. Ráadásul, gyakorló tesztfüzeteket csak szlovák nyelven kínál a mód­szertani központ, a felmérés azonban már magyarul történik. Pitorák Tibor középiskolai tanár, Kassa: Be kell vallanom, nem okozott meglepetést a felmérés eredmé­nye. Csak azok kapták fel a fejü­ket, akik nem ismerik a hazai oktatási rendszert. A tananyag elsajátítása inkább memória­gyakorlatra hasonlít, mint hasz­nálható műveltség megszerzésé­re. A gyerekek a soron követke­ző írásbeli dolgozatra és az érettségire tanulnak, nem az „életnek”. Három-négy éven be­lül még a kitűnő tanulók is elfe­lejtik a tananyag hetven-nyolc- van százalékát. Az egymással összefüggő, egymásra épülő tantárgyak ismeretanyagát sem tudják összekötni, logikai kész­ségeik nagyon gyengék. Ók ma­guk is érzik, hogy az iskola nem készíti fel őket az életre, nem nyújt gyakorlati tudást, csak az előző órák tananyagának me­chanikus reprodukálását várják el tőlük. Az is szomorú, hogy a mai tizenévesek néhány kivétel­től eltekintve szinte egyáltalán nem olvasnak, a kötelező olvas­mányok tartalmát úgy magol­ják be, mint a matematikai kép­leteket, ezért nemcsak humán műveltségük nem lesz, hanem kultúrájuk sem. Saróka Lívia fodrász, Far- nad: Elszomorítónak tartom az eredményt, de két iskolás gyer­mek édesanyjaként csak azt mondhatom: minden a családban kezdődik. Ugyanis családon belül is egyre kevesebbet beszélgetnek, mesélnek, olvasnak az emberek, a gyerekek inkább a videojáté­kokkal törődnek, s az irodalmat is filmekből, rajzfilmekből ismerik meg. Ez a modem kor vívmánya ugyan, de veszélye az, hogy gyak­ran torzítva, hígítva, illetve rész­ben meghamisított formában is­merik csak meg az eredeti műve­ket. A videózás, tévézés minden­képpen csak passzív befogadást jelent, s ez érzelmi elsivárosodás- hoz, a gondolkodás-megértés fo­lyamatának veszélyes leegyszerű­södéséhez is vezethet, főként ak­kor, ha az egymás közti véle­ménycsere és a véleményalkotás is csak alapszinten marad meg. Nem lehet tehát mindent a fel­gyorsult időre, a tanárokra és az oktatási rendszerre fogni. Főző Péter pedagógus, Szo- motor: A felmérés végeredménye iga­zolta a „papírformát”. Nem cso­dálkozom ezen, hiszen ismerem a honi oktatásügyben uralkodó ál­lapotokat. Az azonban meglepett, hogy Csehország ennyivel meg­előzte Szlovákiát. A két országban nem is olyan régen még ugyan­azon elvárások szerint folyt az ok­tatás. Ott azonban az elmúlt évek­ben az iskolaügyben olyan fontos változtatások voltak, amelyekről mi valószínűleg „elfeledkeztünk”. Mi még mindig nem azt tanítjuk a gyermekeknek, amire felnőttként valóban szükségük volna. A med­dő szakmai tanácskozásokon az olyannyira szükséges reformról pedig csak hangzatos jelszavakat fogalmazunk meg, ahelyett, hogy azt végrehajtanánk. (jóm, juk, buch, leczo) JOGI TANÁCS Öregségi vagy rokkantsági nyugdíj? Problémám a következő: 1943. december 13-án szület­tem, tehát tavaly december 13-án töltöttem be a 60. élet­évemet. E napon nyugdíjjogo­sulttá váltam, a nyugdíjkor­határ megemelése előtt. Nyugdíjazás helyett egy saj­nálatos baleset következté­ben - amely 2001 februárjá­ban történt - rokkantnyugdí­jas lettem, és havi 2584 koro­nát kapok. Kérdésem a következő: jog­szerű-e a pozsonyi Központi Szociális Hivatal részéről az, hogy nyugdíjazás helyett rok­kantnyugdíjassá minősítet­tek, holott a hivatal 29 ledol­gozott évet ismert el. És ha már rokkantnyugdíjas lettem: jogszerű-e a nevetségesen alacsony havi segély a feltün­tetett ledolgozott évek után? Jelige: Öregségi vagy rok­kantsági nyugdíj? A levében leírtakból és a csa­tolt dokumentumokból kitűnik, hogy az idei év elején kérvé­nyezte a Szociális Biztosítónál az öregségi nyugdíjat. Az ön esetében a régi, a 100/1988. számú törvény szerint járt el a biztosító, mivel még a szociális biztosításról szóló törvény új módosításának hatályba lépése (2004. január 1.) előtt betöltöt­te a 60. életévét, és legalább 25 évet ledolgozott. Elsősorban azt kell leszögez­ni, hogy öregségi és rokkantsá­gi nyugdíjat nem kaphat egy­szerre. Ha a rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjat kérelmez, a biztosító kiszámítja, mekkora öregségi nyugdíjra jogosult, majd összehasonlítja annak összegét a rokkantsági nyugdí­jával. Ezután azt a fajta nyugdí­jat fogja folyósítani, amelyik­nek nagyobb az összege. Az öregségi nyugdíj összegé­nek megállapítása meglehető­sen bonyolult folyamat, és min­den kérvényezőre vonatkozóan más és más, mert az is befolyá­solja, hogy az érintett által vég­zett munka az I., a II. vagy a III. kategóriába volt-e besorolva. El­ső lépésként meghatározzák, az utolsó ledolgozott tíz évben me­lyik az az öt esztendő, amikor a legmagasabb volt a kérvényező fizetése, s kiszámítják az erre az öt évre vonatkozó havi átlagke­resetet. Ezt az összeget azután a törvényben meghatározott sza­bályok szerint módosítják; leg­feljebb 4067 korona lehet. Következő lépésként azt kell megvizsgálni, a kérvényező a kötelező 25 éven túl még hány évet dolgozott le. Ha azt vesz­szük alapul, a kérvényező a III. kategóriába sorolt hétköznapi munkát végzett, az alapnyugdíja a módosított ádagkeresete 50 százalékának felel meg. Ehhez hozzájön a kötelező 25 éven kí­vül ledolgozott minden egyes évért további egy százalék. Az így kiszámított nyugdíjat azután valorizálják (vagyis aktuális ér­tékre emelik) úgy, hogy hozzá­számolják a 112,1 százalékát és még 1270 koronát. Majd az így kapott összeghez még hozzászá­mítódik a 2004-re vonatkozó két nyugdíjemelés, vagyis a teljes összeg 7,4 százaléka, és így kap­juk meg az öregségi nyugdíj vég leges összegét. A leírt esetben a mellékelt do­kumentum szerint a öregségi nyugdíj összegét előzetesen 2584 koronában határozták meg, ezt kezdték el folyósítani visszamenőleg, 2003. december 13-tól. Ön tehát nem rokkantsá­gi, hanem öregségi nyugdíjat kap. Kérdés, ez az összeg tény­leg nagyobb-e, mint az előzőleg folyósított rokkantsági nyugdíj. A döntés pedig azért előzetes, mert a hivatal nyilvántartásából néhány időszakra vonatkozóan hiányzik az igazolás az akkori munkáltatóktól, és felszólították önt, hogy nyújtsa be ezeket. A döntésből azonban kitűnik, csak néhány hétről van szó, és ez nem fogja jelentősen befolyásolni a nyugdíj összegét. A hivatal meg­állapította, hogy az utolsó tíz le­dolgozott évből a 1995-1996 és 2000-2002 közti időszakokban volt a legmagasabb a fizetése és a havi átlagjövedelme. A nyugdíj kiszámításánál ebből az összeg­ből indultak ki. Kérdés, ez az összeg megfelel-e a valóságnak, mert valószínűtlenül alacsony­nak tűnik. Ha azonban ebből az összegből indulunk ki, a kiszá­mított 2554 koronás nyugdíj re­ális. (A pontos érték nehezen határozható meg, mert ponto­sabb adatokra lenne szükség.) Az összeg valóban nagyon ala­csony, de a törvény szerint az öregségi nyugdíj minimális ösz- szege 500 korona. Ha megszü­letik az ügyben a végleges dön­tés, és úgy látja, helytelenül számolták ki a járadékát, lehe­tősége lesz fellebbezni. Ha a nyugdíj összege végül mégis ilyen alacsony marad, és sem­milyen más jövedelme nincs, kérvényezhet szociális támoga­tást az illetékes körzeti munka-, szociális és családügyi hivatal­tól. Ha ön egyedülálló, a támo­gatás összege legfeljebb havon­ta 2122 korona lehet. Gulyás Éva ügyvéd VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, -3 ÉS +1 FOK A Nap kel 07.36-kor - nyugszik 15.56-kor A Hold kel 09.34-kor - nyugszik 17.04-kor Ózonhír: Szlovákia felett tegnap 305 Dobson-egységet mértek, ami egy százalékkal haladja meg a sokéves átlagot. Az ultraibolya sugár­zás gyenge, az évszaknak megfelelő. EL0RE3ELZES Országszerte borult lesz az ég­bolt, de csapadék­ra csak helyen­ként számítha­tunk. Az alacsonyabban fekvő he­lyeken ködfátyol alakulhat ki. A nappali hőmérséklet mínusz 3 és 1 fok között alakul. Éjszakára mínusz 1 és mínusz 5 fok közé hűl le a leve­gő. Holnap a maihoz hasonló, bo- rongós lesz az időjárás, néhol köd- szitálással. Napközben mínusz 2 és 2, éjjel mínusz 1 és mínusz 5 fok kö­zötti értékeket mutathat a hőmérő higanyszála. Szerdán is hasonló nappali hőmérséklet valószínű. 0RV0SMETE0R0L0GIA * A mai időjárás alapvetően kedve­zően hat a szerve­zetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, jobban tudunk összpontosítani. Reggel megnövekedhet az egész­ségre káros anyagok koncentráció­ja, ezért egyes légúti betegségek tü­netei is jelentkezhetnek. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszkö­dök lehetőleg kerüljék a túlzott fizi­kai és szellemi megterhelést! Az alacsony vémyomásúak esetében gyakoribb lehet a migrén. Holnap hasonló hatásokra számíhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom