Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-11 / 286. szám, szombat

8 ÚJ SZŐ 2004. DECEMBER 11. Szlovákiai Magyar Könyvfesztivál - másodszor Több könyv és helyszín Kultúra_____________________ MISLAY EDIT Irodalmi négykezessel kezdő­dött csütörtökön Érsekújvárban a II. Szlovákiai Magyar Könyvfeszti­vál. Hajtman Béla Szivarfüstben című regényét M. Csepécz Szilvia mutatta be, az ő könyvét pedig, amely Egyszerű viselet címmel je­lent meg, Hajtman Béla méltatta. A szerzőkkel az Irodalmi Alap Ní­vódíjának egyik idei kitüntetettje, Bárczi Zsófia beszélgetett - telt ház előtt. Minden jó, ha a vége jó, így folytathatnánk, hiszen majdnem úgy történt, hogy a tavalyi sikeres kezdet után ebben az évben támo­gatás híján elmarad a Könyvszak­mái Szövetség rendezvénysoroza­ta, amelyet azzal a szándékkal in­dítottak a szervezők, hogy eljuttas­sák a magyarok lakta városokba a hazai magyar kiadók könyveit, és lehetőséget teremtsenek arra, hogy az olvasók találkozhassanak íróinkkal, költőinkkel. Amint azon­ban Balázs F. Attilától, a szövetség elnökétől megtudtuk, az utolsó előtti pillanatban mégiscsak meg­kapták a támogatást, így nem kell „kényszerszünetet” tartaniuk. Sőt, a támogatásbeli fennakadások el­lenére idén előrelépés történt, hi­szen ezúttal több helyszíne van a könyvfesztiválnak. Az érsekújvári nyitó rendezvényt követően de­cember 14-én 14 órától Udvardon találkozhat a közönség Barak Lász­lóval, Hodossy Gyulával, Hajtman Bélával és Balázs F. Attilával, 16-án 11 órától Csicsay Alajost, M. Cse­pécz Szilviát, Németh Zoltánt és Balázs F. Attilát lehet faggatni a kö­bölkúti könyvtárban. Ugyanaznap 15 órától Párkányban, 18 órától pedig Nánán lehet velük beszélget­ni. Barak László, György Norbert, Mizser Attila, Ardamica Zorán és Szászi Zoltán december 17-én dél­előtt rimaszombati iskolásokkal ta­lálkozik, délután Tornaijára, este pedig a rimaszombati irodalmi ká­véházba látogat el. Másnap, de­cember 18-án Füleken áll meg a népes írócsapat. Rozsnyó 20-án, Kassa pedig 21-én látja vendégül Ardamica Zoránt, Sántha Attilát, Németh Zoltánt és Balázs F. Attilát. Komáromban és Galántán is lesz könyvfesztivál (az időpontot ké­sőbb pontosítják), és többek között Z. Németh Istvánnal, Beke Zsolttal és Hodossy Gyulával találkozhat­nak az olvasók. Az irodalmi estek mellett ezúttal is fontos része a rendezvénysorozatnak az árusítás­sal egybekötött könyvkiállítás. A könyvbarátoknak bizonyára jó hír, hogy a fesztivál helyszínein egé­szen a hónap végéig válogathatnak kiadóink idei könyvterméséből. „Tavaly nagy lelkesedéssel fogadta a közönség a fesztivált - mondta Balázs F. Attila -, idén pedig a társ- szervezőink mindenhol azzal fo­gadtak bennünket, hogy már vár­ták a rendezvényt. Biztatnak ben­nünket, ne hagyjuk abba, mert szá­mukra is fontos, amit csinálunk. Nagy segítség volt számunkra, hogy a szervezésben és a népsze­rűsítésben gyakorlatilag az egész hazai magyar kulturális intéz­ményrendszerre számíthattunk.” SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A Szent Dorottya-játék szombat 19 Ház az óceán felett vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Csend, Párbeszéd az ellen­séggel sz. 19 Párna bácsi v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Nyílt tengeren (amerikai) sz., v. 16.30,18, 20 MLADOST: Mix (magyar) sz., v. 18 A rém (amerikai) sz., v. 20 AUPARK - PALACE: Polar Expressz (amerikai) sz., v. 15,17,19 A tűzben edzett férfi (amerikai-mexikói) sz., v. 21.10 Bridget Jones: Mindjárt megőrü­lök! (angol) sz., v. 15.40, 18.20, 20.50 Cápamese (amerikai) sz., v. 14.10 Hanyatt-homlok (cseh) sz., v. 17.30 Tapló Télapó (amerikai) sz., v. 19.50 A hihetetlen család (amerikai) sz., v. 16.20, 18.50 Felejtés (amerikai) sz., v. 21.30 Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (amerikai-kanadai-cseh-német) sz., v. 14.20, 16.30 Nyílt tengeren (amerikai) sz., v. 19.40, 21.40 PÓLUS - METROPOLIS: Polar Exp­ressz (amerikai) sz., v. 13,14,15.05,16.05,17.10,18.10,19.15,21.20 Peter Sellers élete és halála (amerikai) sz., v. 13.15, 15.20, 17.25, 19.30, 21.35 Nyílt tengeren (amerikai) sz., v. 14.45,16.30,18.15, 20, 21.40 A hihetetlen család (amerikai) vl4.10,15.40,16.35,18.05,19, 20.30,21.25 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (angol) sz., v. 14.40, 16.55.19.10.21.30 Tapló Télapó (amerikai) sz., v. 13,15,19.45,21.45 A tűzben edzett férfi (amerikai-mexikói) sz., v. 17.05,20.15 KASSA DRUZBA: Polar Expressz (amerikai) sz., v. 18, 20 CAPITOL: Tapló Télapó (amerikai) vl6,18, 20 TATRA: Hanyatt-homlok (cseh) sz., v. 17, Í9 ÚSMEV: A tűzben edzett férfi (amerikai-mexikói) sz., v. 16,19 IMPULZ: Lebegés (amerikai) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKLA SZENC - MIER: Már megint bérgyilkos a szomszédom (amerikai) sz., v. 18 GALÁNTA - VMK: Cápamese (amerikai) sz., v. 16 DUNASZERDAHELY - LUX: Magyar filmnapok: Argó sz. 19.30 v. 17 Mix sz. 17 v. 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A hihetetlen család (ameri­kai) sz., v. 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Cápamese (amerikai) sz., v. 17.30 Csajok a csúcson 2. (német) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Már megint bérgyilkos a szomszédom (amerikai) sz., v. 19 LÉVA - JU­NIOR: Collateral - A halál záloga (amerikai) sz., v. 16.30,19 ROZS­NYÓ -PANORÁMA: Én és a hercegem (amerikai) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (amerikai) sz., v. 20 Anyám a lányokat szereti (spanyol) sz., v. 16,18 Az ördögűző - A kezdet (amerikai) sz., v. 15.15 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (an­gol) sz., v. 13.30,15.45,18, 20.15 Cápamese (amerikai) sz., v. 14 Cso­dálatos Júlia (amerikai-magyar) sz., v. 13.45,18.15 Felejtés (amerikai) sz., v. 13,17.30,19.45 Godsend - A Teremtés Klinikája (amerikai-kana­Badin Ádám új köntösben vitte színre Gyüre Lajos Rózsa és Ibolya című mesejátékát a kassai Thália Színházban „Bebábozódás” a Tháliában Egy mozgalmas jelenet az előadásból (A szerző felvétele) Örömteli tény, hogy Kassán végre megjelentek a ma­nók, azaz a kerti törpék, még pontosabban a bábok. Nekem ugyanis nagyon hiá­nyoztak márj olyannyira, hogy többször világgá akar­tam kürtölni kívánságo­mat: bábokat a felvidéki gyerekeknek! Ha már kü­lön magyar bábszínházuk nem lehet, legalább a meg­lévő két színház vállalja fel néha ezt a feladatot. JUHÁSZ KATALIN Erre most Badin Ádám, a Mese­színház megalapítója és fő mozga­tója új köntösben vitte színre Gyüre Lajos egyszer már bemutatott me­sejátékát, a Rózsa és Ibolyát. Az eredményen maga a szerző is el­csodálkozott, főleg miután olvasta a rendező nyilatkozatát, miszerint Badin „átdolgozta” a szöveget. Nos, az átdolgozás valójában hú­zást jelent, amit a színpadon hal­lunk, az végig Gyüre Lajos szövege, kivéve a legelején elhangzó Arany János-verssorokat az azonos című mesebeszélyből, illetve az Ág Tibor által válogatbtt és betanított nép­dalokat. A húzás azonban szintén művészet, ezt az eredeti darab elol­vasása után merem állítani. A ren­dező ugyanis azokat a részeket ik­tatta ki, amelyek szerinte a mese li­neáris vonalvezetését zavarták, il­letve amelyek nem valók gyerekkö­zönség elé. Lássuk be, rázós kezdet lett volna a pórul járt kérők levá­gott fejeinek látványa rózsafákra tűzve, vagy az a jelenet, amikor a gonosz királyné megkörnyékezi mostohalánya szerelmét. Egykoron a mese nem gyerekműfaj volt, ha­nem a szegény emberek esti szóra­kozása. Az évszázadok alatt tökéle­tesre csiszolódott történetek gyer­mek-verziója csak később alakult ki, úgy, hogy az eredetiből kiiktat­ták a véres vagy pikáns részeket. Valahogy így járt el Badin Ádám is. Rózsa királyfi (Manases István) a darab alapjául szolgáló népmesé­ben sokkal teszetoszább, mint a Thália színpadán, itt ugyanis nem tér nyugovóra, hanem segít a ma­nóknak az irreálisan nehéz felada­tok elvégzésében. A harmadik pró­ba során pedig tényleg ő maga irá­nyítja a történéseket, bár igénybe veszi Ibolya segítségét. Ibolya sze­repében felváltva láthatunk két kassai konzervatoristát, Pék Vero­nikát és Senkovic Petrát. Talán ez utóbbi meggyőzőbb, tündéribb ki­rálylány, szerelmesebben tud néz­ni, szebben tud beszélni. A papucs­férj Plútó király szerepében látható Jakubecz László a felnőtteket is ké­pes szórakoztatni, ahogy időnként „helyi érzéstelenítésképp” húz egyet a nyakában lógó fiaskóból. A hárpia feleséget és gonosz boszor­kányt alakító Nagy Kornélia, a tár­sulat új tagja, jó vétel” volt, mert ki­válóan ért a gyerekek nyelvén, és arcjátéka néha tényleg félelmetes. A mellékszereplők közül a kertészt alakító Flórián Róbert Szabolcs emelkedik ki, ő is igazi mesejáték­figurát formál meg, és nem mellé­kesen remekül bábozik. És most jönnek a manók, Milo Jaros „te­remtményei”, akiket az elején kerti törpékként emlegetnek, és akikről kiderül, hogy Ibolyának engedel­meskedve segítik Rózsa királyfit a próbák abszolválásában, így állva bosszút a gonosz királynén, A gye­rekek számára egyáltalán nem za­varó, hogy jobb híján ugyanazok a színészek mozgatják a bábokat, akik a királynét, a kertészt vagy a királyt játsszák. Mert a gyerekek képzelőereje határtalan. Számukra a király palást nélkül is király, a vá­szondarab kölestábla, a kék selyem pedig tó, nem beszélve az egyetlen bot segítségével megformált vad­kacsáról, amely igazi képzőművé­szeti remeklés. Ezzel a mesével a Thália bárhol sikert arathat, beleértve Magyaror­szágot is. Külön öröm, hogy az elő­adásban nyoma sincs annak a de­monstratív népiességnek, amely a legjobb mesét is agyon tudja nyom­ni. A közönség komplex történetet kap, amelyben békésen megférnek egymás mellett a kerti törpék, a manók, a varázslói képességekkel megáldott szereplők és a hús-vér emberek. Mivel az eredeti két fel­vonást egybeolvasztotta a rendező, a legkisebbek számára sem meg­terhelő az előadás, az Ág Tibor által válogatott népdalok pedig még so­káig ott csengenek az ember fülé­ben. Remélem, nem ez volt a Thália Színház első és utolsó báb­színházi elemeket tartalmazó pro­dukciója. Az életre keltett bábok ugyanis jól megmozgatják a kicsik fantáziáját. Főleg, ha odahaza ki is festhetik őket a műsorfüzetként funkcionáló kifestőben. OLVASÓSAROK Jézus halászai, lelkek fogói VAJDA BARNABÁS Vüági lap voltának dacára az Új Szó időről időre fölvállalja istenfélő írások közlését. Hasábjain hosz- szabb ideje lehet olvasni két jó tollú és nagyon érzékletesen fogalmazó „szerző” írásait: Hal’ko József ró­mai katolikus papét és Édes Árpád református lelkipásztorét. A megje­lent írásokból most a Lilium Aurum és a Petit Press jelentetett meg könyv formában egy válogatást. Hal’ko atya szövegeinek utalás­rendszere egészen kivételesen gazdag. A meghökkentő statiszti­kai adatoktól Vlagyimir Putyin nyakban hordott keresztjéig, a po­zsonyi rabbi feleségétől a „Sheng tan kuai lob” jelentésű kínai jelig - és még jóval tovább ível. Ennél ke­vésbé meglepő, viszont lényege­sebb, hogy mondanivalója, egyet­len kivétellel, az Újszövetséggel, szűkebb értelemben az evangélis­tákkal, azon belül is túlnyomóan Máté evangéliumával kapcsola­tos. Tizenegy elmélkedésében - ami összes írásának majdnem fele - a Máté-passzus a lelki alap, rendkívül fölerősítve ezzel a köny­vecske örömhír jellegét, jó hír üze­netét. Márpedig éppen ez az, ami­re az ilyen jellegű könyvek olvasói a leginkább vágynak. Hal’ko atyá­nak nem anyanyelve a magyar. S bár magyarul is nagyon szépen fo­galmaz, írásait fordítani kellett. Jól látható, Cs. Liszka Györgyi nagy odafigyeléssel igyekezett megtartani az eredeti szerkezete­ket, nehogy az üzenet csonkuljon, viszont úgy gondolom, helyen­ként bátrabban is magyaríthatott volna. Ennek ellenére Hafko Jó­zsef egyik-másik írása - pl. A vá­ratlan feltámadás vagy a Kutya­kultusz című - annyira sodró erejű, hogy egy szuszra kell az em­bernek végigolvasnia. Édes Árpád nyelvezete kevésbé anekdotikus. Történetei csak rit­kán világiak, mert számára a Biblia a legbiztosabb alap. Igaz, előszere­tettel foglalkozik kevésbé ismert eseményekkel (pl. Káin hatodik le­származottjával, Lámekkel A bosszúban), rendszerint azok köz­érthető változatát közli, vagy ha mégis jól ismert történeméi horgo­nyoz le, akkor szokadan oldalról néz rá, mint pl. Jákob és Ézsau vi­szályára anyjuk, Rebeka szemével és szívével. Édes tiszteletes úr hangsúlyosan az ősi magyar nép- dalokra'és a zsoltárokra támaszko­dik. Mindezzel együtt tudja megte­remteni a protestáns fülnek oly is­merős zsoltáros hangnemet. A HaTko-Édes szerezte ikerkönyv két fele több tekintetben nagyon el­tér egymástól. A nyilvánvaló szó- használati különbségeken túl lé­nyeges, hogy Édes Árpád kiinduló igéje mind az Ószövetségből van, Hafko atya viszont pár kivételtől el­tekintve az Újszövetség alapján magyarázza Isten igéjét (azt hi­szem, ez tudatos szerkesztés ered­ménye). Műfajilag meglehetősen problémás megközelíteni a köny­vet, mert példabeszédeknek túl szerteágazóak, prédikációnak vi­szont nem elég hosszúak, bár cél­juk kétségtelenül tanító jellegű, az­az azonos a klasszikus prédikáció­kéval, úgyhogy talán a napról nap­ra való bölcsesség vagy a tiszta, jó szó lehetne a műfajuk. Több pon­ton viszont igen tanulságos hason­ÉDES ÁRPÁD Mindennapi KENYERÜNK \ \\ Liui/m Alkum Pm r Press lóságokat lehet megfigyelni a két szerző között. Lelkipásztori szolgá­latukat mindketten modem szem­lélettel és modem kifejezésekkel végzik - pl. az „Én vagyok az út, az igazság és az élet (Jn 14,6)” igesza­kasz mint „Jézus névjegye” (Hafko, 8. o.), a fiatalabbak ismereteire rá­játszó utalások (Allen Ginsberg: Üvöltés, IHB buli stb.) vagy Góliát „terminátorként” való ábrázolása (Édes, 49. o.). Szemléletük helyen­ként oly nagy mértékben hasonló, hogy pl. a szexualitással kapcsola­tos véleményük (a Szex, avagy az Úrnak lángja, ill. az Érettségi tab­lók c. írásokban) gyakorlatilag tel­jesen azonos erkölcsi alapon állva ugyanazt a megértőén krisztusi, mégis féltő üzenetet hordozza, amit gyermekeinkkel kapcsolatban mindnyájan hallani akarunk. És közös a türelmük is. Mindkettejü­ket volt alkalmam élőben hallani, Hal’ko atyát például a pozsonyi Hai.ko József Mindennapi KENYERÜNK I.IUIM AURUM Pétit Press gimnázium tanévkezdő és -záró - általában ökumenikus - istentisz­teletein. És ahogy végigolvassuk Is­ten igéjét különböző felekezetű, ró­mai katolikus és református szolgái tollából - ami hatvan-hetven évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna egy helyen! -, úgy forr most egybe ebben a tenyérbe simuló kis köny­vecskében protestáns és egyete­mes, s úgy hirdeti a borítón a krisz­tusi kereszt és a bárány, hogy: Nem egyek vagyunk-e, testvéreim, a Jé­zus Krisztusban? Hafko József és Édes Árpád összesen negyvennyolc írása be­osztva majdnem minden hétre egy bölcsesség lehet. Felekezeti kü­lönbség nélkül olvashatók, akár hajnali igeolvasmány mellé, akár karácsonyi ajándéknak; nyilván nem véletlenül a könyv mindkét fe­le ádventi történettel kezdődik. Mert Isten így is szólhat emberek által a lelkűnkhöz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom