Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-10 / 285. szám, péntek
r/i vu D TT? c 7 in? n n JVEiIVl -Lj ^ Zj iV-tíi kJ 2004. december 10., péntek _____________________________________________________________________________________________1. évfolyam 42. szám Egyes évelő dísznövények szaporítása Igénylik a hideghatást A központi fűtéses, száraz levegőjű lakások szűk kamráiban csak egy-két hétre való krumplit tartsunk A burgonya tárolása és betegségei ÚJ SZÓ-TIPP Évelő dísznövényeinket legegyszerűbben tőosztással szaporíthatjuk. Előfordul azonban, hogy csak magokat tudunk beszerezni, vagy saját növényeinket szeretnénk magról szaporítani. Ebben az esetben tudnunk kell, hogy az évelők egy csoportjának magvai csak hideghatást követően csíráznak ki. Ez főként az alpesi, vagy más hegyvidéki területekről származó fajtáknál fordul elő, mint például a kankalinok (Primula), a sisakvirág (Aconitum), a kökörcsin (Pulsatilla), a szellőrózsa (Amenome), vagy a kerti szívvirág (Dicentra spectabilis). Miután az ősszel elvetett magokat idáig meleg helyen tartottuk, a tél beálltával kitehetjük őket a szabad ég alá, ahol a hideg és a hó elvégzi jótékony feladatát. A fukszia télen mérsékelt öntözést kíván. Tartsuk jól szellőző helyen, óvjuk a páralecsapódástól. A kártevők ellen füstöléssel védekezzünk, a permetezés ugyanis növeli a levegő páratartalmát. A mérsékelten fagytűrő kerti fuksziatövet, a cserjés ágyások, kerti ágyások díszeit, tőzeggel, komposzttal vagy murvával védhetjük a fagyoktól. A földön tartott cserepes, dézsás növények túlságosan lehűlhetnek, ami tartós károsodást okozhat. Ünnepek előtt hajiunk cserepes virágok vásárlására. Hogy kedvencünkben sokáig gyönyörködhessünk, tartsunk be néhány szabályt. Szabadban tartott növényeket ne vásároljunk. A növények talaja ne legyen se túl nedves, se túl száraz. Csak gondos csomagolás után szállítsuk. Őrizzük meg a növénnyel kapott leírást, mert ezen néhány fontos gondozási tanácsot is találhatunk. Vásárlás előtt mindig tájékozódjunk, hogy a kiszemelt növény igényeinek megfelelő körülményeket meg tudjuk-e teremtem. A megvásárolt növényt ne ültessük át, óvakodjunk a túlöntözéstől, de ne hagyjuk a talajt kiszáradni. Világos helyen tartsuk. (K-t, Kph) A kertünkben termett, vagy a télre vásárolt burgonyát 4-7 C fokon tudjuk a legkisebb tárolási veszteséggel a leghosszabb ideig eltartani. A tárolók páratartalma ne csökkenjen 85% alá, mert a túl száraz környezet a burgonyánál fokozza a párolgási veszteséget. CSEKES ZOLTÁN A városi központi fűtéses, száraz levegőjű lakások szűk kamrái csak egy-két hétre alkalmasak burgonya tárolására. A nagyobb fagyokig az erkélyen is tárolhatunk burgonyát zsákban vagy ládában. A hidegtől azonban nagyon gondos takarással védjük a gumókat. A tárolás feltételei a pincében a legkedvezőbbek. Fagyvédelemről itt nem kell gondoskodnunk, a pára- tartalom kielégítő, s a tavaszi fel- melegedés sem veszélyezteti a terményt. Erre legjobb a megközelítőleg állandó hőmérsékletű, kellően szigetelt, a talajvíztől és a beázástól védett, jól szellőztethető pince. Ha a pince fala túlságosan nedves - izzad - gyakran szellőztessünk, vagy porrá tört égetett meszet tegyünk ki lapos tálakba. Az égetett mész erősen nedvszívó, így mérsékeljük a magas páratartalmat. A családi házak nagy éléskamrája - ha elég hűvös, de fagymentes - szintén alkalmas kisebb mennyiségű burgonya eltartására. Az ablakára szerelt ventilátorral a hőmérsékletét és a páratartalmát is jól tudjuk szabályozni. A túl nedves környezetben tárolt burgonyát könnyebben megtámadja a burgonya leggyakoribb és legveszélyesebb erwiniás betegsége, mely az ilyen környezetben a gumók lágyrothadását okozza. Ez a betegség már a szabadföldön is előfordul, így a burgonyát már a betakarításkor megfertőzheti. A betegség a gumókat a nedves tárolási környezetben könnyen megtámadja, ilyenkor a gumón gyorsan terjedő lágy, vizenyős foltok alakulnak ki, majd a lágy szövetek nyúlósan szétfolynak, büdöset árasztanak. A gumó belső szövetei vizenyősek, üregesek a termés pedig rövid idő alatt megrothad. A másik gyakori burgonyabetegség a fuzáriumos gumórothadás. Jelentősége azóta növekedett, amióta a burgonyát géppel takarítják be. A fertőzött gumókon egyre nagyobb vizenyős barna rothadó foltok figyelhetők meg. Később ezek besüppednek, hullámos felületűek lesznek és beszáradnak. Felületükön apró fehér, rózsaszínű vagy kékesfehér párnaszerű gombaalakulatok fejlődnek ki. A gumó szövetében világos, esetenként kékeszöld rothadás és üregek láthatók. A kórokozó a felszedés után és a tárolás alatt a sebeken keresztül kezdi a fertőzést. A sebzésnek tehát döntő jelentősége van a fertőzés létrejöttében. A burgonyagumó gyors sebzáródása azonban megakadályozhatja a kórokozók behatolását, ilyenkor a seben pa- raszövet alakul ki. A fuzáriumos gumórothadást kiváltó kórokozók, a magas hőmérsékleti igényű gombák egészen 5-37 C között képesek növekedni. Védekezésként ajánlatos a burgonyagumót szellőztethető tárolóban 5 C alatti hőmérsékleten tárolni. A vetőgumót a tárolás alatt csávázással védjük. A burgonya legelterjedtebb betegsége a burgonyagumó varaso- dása. Terjedését elősegíti, hogy az utóbbi időben elszaporodott az ismeretien eredetű, sok esetben már a fertőzést is magában foglaló ültetőanyag felhasználása. Ha a varas foltok a burgonya felületének több mint 20%-án megtalálhatók, a gumó értékesítésre alkalmatlan. A varasodás első fertőzése még a termesztési helyen történik. Az ilyen gumó héján 8-10 mm átmérőjű kerek vagy ovális, enyhén berepedező párás barna foltok találhatók. Később az elparásodott héjrészek leválnak. A gumó belső szöveteiben nincsenek elváltozások. Az egyik fertőzési forrás a talaj, ahol a kórokozó sokáig életben marad. Fejlődésére a 20 C fok a legkedvezőbb. A másik fertőzési forrás a vetőgumó, ahonnan a kórokozó a talajba illetve a fiatal gumóra kerül. A kórokozó a még fiatal gumó paraszemölcsein keresztüljut a gumóba, ahol azonban nem hatolt mélyre, a behatolás helyén a szövetek osztódnak és elparásodnak. Védekezésként kerüljük a lúgos talajokban való burgonyatermesztését, tartsuk be a vetésforgót, az ültetés előtt csávázzuk a burgonyát vagy olyan fajtát ültessünk, amely ellenálló a betegséggel szemben. A varasodás ellen az ültetés előtti csává- zásra használjunk Moncereen 250 FS csávázószert (0,6 liter/ha), a- mely véd a többi csírázási betegségtől is. Ahol a gumók védelmét már az ültetéstől ki akarjuk terjeszteni az állati kártevőkre is, a csávázásra használjunk Prestige 290 FS (1 liter/ha) készítményt. A tárolóban az egér elleni védelemről is gondoskodjunk, mérgezett csalétkekkel vagy rugós csapdákkal. A meztelen csigák megjelenésekor helyezzünk ki a csalétket. A csigák ugyanis rágásukkal utat nyitnak a veszélyes nedves rothadás kórokozójának. A szerző a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP- OOR) komáromi részlegének a munkatársa MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 39,087 Lenqvel zloty 9,335 Anqolfont 56,321 Maqvarforint(100) 15,813 Cseh korona 1,270 Svéd korona 4,349 Dán korona 5,260 Szlovén tollár (100) 16,295 Japán ien (100) 28,174 Sváici frank 25,477 Kanadai dollár 24,033 USA-dollár 29,362 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 38,11-40,11 28,57-30,23 1,24-1,30 15,16-16,46 OTP Bank 38,08-40,06 28,58-30,16 1,24-1,30 15,25-16,42 Postabank 37,94-40,24 28,00-30,72 1,24-1,30 14,01-17,61 Szí. Takarékpénztár 38,05-40,01 28,58-30,08 1,23-1,30 15,10-16,52 Tatra banka 38,06-40,10 28,63-30,15 1,24-1,30 15,18-16,42 UniBanka 38,07-40,07 28,64-30,14 1,24-1,30 15,16-16,43 Általános Hitelbank 38,05-40,09 28,66-30,19 1,23-1,31 14,93-16,67 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony december 9-én 10-12 Sk/kg Komárom december 9-én 6-10 Sk/kg Rimaszombat december 9-én 20 Sk/kg Zseliz december 9-én 8-10 Sk/kg Losonc december 10-én 6-15 Sk/kg Szepsi december 9-én 10 Sk/kg Kassa december 9-én 6-8 Sk/kg petrezselyem ■i 25 Sk/kg 15-20 Sk/kg fj§H 28 Sk/kg 18 Sk/kg 1HH 25-29 Sk/kg 26 Sk/kg 16 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 6-10 Sk/kg 7-9 Sk/kg 4-5 Sk/kg 7-7,50 Sk/kg 4,50-6,50 Sk/kg 5-6 Sk/kg tojás 3,20-3,50 Sk/db HB 2,90 Sk/db HH; 2-3 sk/db 1 3 Sk/db 2,50-3 Sk/db X 2,60-3,50 Sk/db zeller 19 Sk/kg 5-10 Sk/db 15 Sk/kg 8-10 Sk/db 25 Sk/kg 26 Sk/kg 16 Sk/kg póré 35-42 Sk/kg X X X 35 Sk/kg hhhh X zöldpaprika 90 Sk/kg 35 Sk/kg 100 Sk/kg X 69-85 Sk/kg 49 Sk/kg 45-60 Sk/kg paradicsom X HMpO Sk/kg 45 Sk/kg 35 Sk/kg 35-59 Sk/kg 29-32 Sk/kg 30 Sk/kg vöröshagyma 10 Sk/kg 6-10 Sk/kg 15 Sk/kg 4-5 Sk/kg 5-7 Sk/kg 5-12 Sk/kg 6-8Sk/kg fokhagyma 60-80 Sk/kg 55 Sk/kg 70 Sk/kg 40 Sk/kg 55-65 Sk/kg 59 Sk/kg 55 Sk/kg káposzta 5-9,90 Sk/kg 5-6 Sk/kg 7 Sk/kg 3-6 Sk/kg 4-5 Sk/kg 4,50 Sk/kg 4-6 Sk/kg mák 80 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/liter 80 Sk/kg X 75-87 Sk/liter 100 Sk/kg tök 20-30 Sk/kg 10-20 Sk/kg X 8-10 Sk/szelet 5 Sk/szelet X X kel 16-23 Sk/kg X 15 Sk/kg 15-18 Sk/db 13-15 Sk/kg 16 Sk/kg 9-12 Sk/kg alma 9-20 Sk/kg 12-22 Sk/kg 15-25 Sk/kg 18-20 Sk/kg 12-20 Sk/kg 7,50-14 Sk/kg 10-20 Sk/kg A nedves környezetben tárolt krumplit a burgo nya erwiniás betegsége támadja A burgonya legelterjedtebb betegsége a burgonyagumó varasodása (A szerző archívumából)
