Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-10 / 285. szám, péntek

10 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 10. II. József egységesíteni akarta birodalmát és német családnevek felvételét írta elő a zsidóknak is, akik szabadon választhattak az elnevezések közül Miért van német családi nevük a zsidóknak? Leonard Cohen lemezének borítója. Neve a zsidók papi rendjére utal. (Képarchívum) Hogyan alakult ki a zsidó­ságnál a német családne­vek használata. Miért ilyen hangzású a legtöbb zsidó név? NGO A családnevek Európában Kr. u. 1000 körül jelentek meg. Először Észak-Itáliában bukkant fel ez a szokás, majd fokozatosan német területekre és Európa más részeire is eljutott. Használatuk 1500 körül immár általánossá vált, de egyálta­lán nem volt kötelező. A zsidók sokáig tradícióikat kö­vették, és a személyneveket össze­kapcsolták az apai névvel, mégpe­dig úgy, hogy az összekapcsolásra a „ben” (fiú) szócskát használták, például az Ábrahám ben Mózes azt jelentette, hogy „Ábrahám, Mózes fia”. Egyébként ez a szokás az Ár­pád korban igen elterjedt volt a ma­gyarok között is: Ampod fia Dénes például fontos kormányzati tisztsé­get töltött be, s az olyan nemesi ne­vek, mint a Pálffy vagy az olyan családnevek, mint a Pálfia is alig­hanem erre a szokásra vezethetők vissza. Hasonló módon keletkez­hettek az Antalfy, Péterffy, Des- sewffy vezetéknevek is. Papi nevek, állatnevek Az általánosságokhoz tartozik az is, hogy nem minden zsidó vallású embernek van német neve manap­ság. Az afrikai, spanyolországi, bal­káni zsidók jelentős részének nem ilyen eredetű a neve, hiszen ők nem a Közép-Kelet-Európában jól ismert askenázi csoporthoz, ha­nem a szefárdokhoz tartoznak többnyire. Természetesen még a tá­voli Marokkóban is előfordulnak német eredetű zsidó nevek, de ez inkább a vándorlásnak köszön­hető. Másrészt érdemes hangsú­lyozni, hogy a német helyesírással megszokott zsidó nevek egy része sem germán eredetű, bár a később ismertetendő Habsburg császári rendelemek köszönhető elterjedé­sük családnévként. A Kohn és a Levy (franciásan: Lévy) családne­vek ugyanis a zsidók papi „rendjé­re”, a „kohénokra” (kohanim, ko- haniták), illetve a „léviták törzsére” utalnak. A zsidó vallásban nem maradt meg a papi funkció, helyü­ket a tanítók, a rabbik vették át. Ettől függetlenül a németes Kohn vagy Kahn, az angolos Cohen, az orosz-szláv Kagan, Kaganov, Kaga- novics, továbbá az angolos Levy és Lewin, a franciás Lévy mind-mind a zsidó papság egykori emlékeit őrzik, s e név viselői szimbolikusan Áron főpap leszármazottainak szá­mítanak. Áron Lévi törzséből szár­mazott, ezért a papi törzset léviták­nak is nevezik. Viszont német eredetű egyes ál­lamevek használata. Bizonyos álla­tokat szinte csak a zsidók használ­tak családnévként, ilyen az orosz­lán (Löwe), amelyből a Lőw, Löw, Lőwy nevek is erednek, amelyek könnyen összecserélhetők a Lévy származékaival. A Hirsch (szarvas) szintén a zsidók által felvett nevek közé sorolható, de nem kizárólag izraelitákat hívtak így. A Hirsch, Hirschler, Herzl a héber Cvi (szar­vas) szó fordításaiból alakult ki. Sok kohanita II. József rendeleté­nek végrehajtásakor a Katz (macs­ka) nevet választotta, de ez valójá­ban a „kohen cedek”, vagyis az „igazságos pap” héber kifejezés rö­vidítéseként is szolgált. Emancipáció és II. József szerepe A zsidók körében olyannyira el- teijedt német nevek eredete tehát igen egyszerű. A zsidók egyenjogú­sítása, emancipációja a német nyelvterületen sokszor egybefonó­dott azzal a követeléssel, hogy a polgáijogot elnyert személyeknek legyen családi nevük. Ausztriában 1787-ben, II. József császár idején vezették be ezeket a rendelkezése­ket. A zsidók emancipációja azon­ban igen hosszadalmas folyamat volt: a nevek megváltoztatása csak az egyik lépcső volt, Magyarorszá­gon például csak a XIX. század utolsó éveiben, a Wekerle-kormány idején fejeződött be az egyenjogú­sításuk. Visszatérve II. Józsefre, a kala­pos királyra, ő a német nyelvet tette meg egész birodalma hivatalos nyelvévé, ezzel elindítva többek kö­zött a magyar nemzeti mozgalma­kat, elsőként a nyelvújítást. (Ma­gyarországon a latin volt a hivata­los nyelv, ezt a magyar rendek nem akarták németre cserélni, csak a re­formkorban vetődött fel a magyar, mmt hivatalos nyelv ötlete.) II. József egységesíteni akarta bi­rodalmát és német családnevek fel­vételét írta elő a zsidóknak is, akik az örökös tartományokban szaba­don választhattak az elnevezések közül. A gazdagabbak Gold, vagy más, az aranyhoz kapcsolódó nevet választottak (Goldstein, Goldmark, Goldberg például), de népszerű volt a zsidók körében a Diamant, vagyis a gyémánt és a Wein (bor) jelentésű családnév is. A legtöbb­ször fizetni is kellett a nevekért (főleg azokban a kisebb német her­cegségekben, amelyek II. József példáját követték), s az arannyal, gyémánttal kapcsolatos nevek, vagy a Rosenthal (rózsavölgy) drá­gábbak voltak. A szegényebbek „színesek” lettek A szegényebbek valamilyen más tulajdonság vagy „kevésbé előkelő” szín alapján vettek fel, illetve vásá­roltak olcsóbban nevet, innen ered­nek a Roth (piros, vörös), Schwarz (fekete), Weiss (fehér), Grün (zöld) famíliák. A Mordechai, Mordeháj névből ered sokak szerint a Márkus, Mar­cuse, Marx név is, vagyis zsidó ke­resztnévből is válhatott családi el­nevezés. A becenevekről felvett el­nevezések közé tartozott például a Hitzig (forró). A szintén Ausztriá­hoz kerülő Galíciában (egykori len­gyel területeken) viszont 1805-ben már inkább hivatalnokok adtak ne­vet az ott élő zsidóknak, így sokszor gúnyneveket is anyakönyveztek esetükben. (Ezt egyébként a tudó­sok egy része vitatja, és azt állítja, hogy a birodalom többi részéhez hasonló módon, szabadon vehet-- tek fel neveket az itteni zsidók.) Ausztria és Galícia példáját kö­vetve a Napóleon által meghódí­tott, illetve áttételesen irányított német területeken is egyre inkább terjedt a kötelező családnévhasz­nálat. így Frankfurtban 1807-ben, a Rajna-vidéken és Vesztfáliában 1808-ban, Badenben 1809-ben, Poroszországban 1812-ben, Bajo­rországban pedig 1813-ban történ­tek ilyen intézkedések. A poroszok által megszállt lengyel területeken 1833-ban, Szászországban 1834- ben, tehát jóval Napóleon bukása után vezették be a családneveket. A széttagolt német államocskák sorá­ban Oldenburg az utolsók között tett hasonló lépéseket. A német ál­lamokban, különösen a napóleoni időkben tiltották a bibliai nevek fel­vételét, ezért választottak inkább foglalkozásról vagy helynévről el­nevezést a zsidók. Nem véletlen te­hát- a sok Kaufmann (kereskedő) vagy éppen Frankfurter, Berliner, Mannheimer, Leipziger, Präger család felbukkanása. (A Lepiziger Lipcsére, a Präger Prágára utal.) Sokan a cégérekről, cégtáblákról nevezték el magukat. így a legen­dás Rothschildok a vörös tábláról híresültek el, de amíg zöld volt a táblájuk, egy ideig a Grünschild ne­vet is használták. Játsszon a 8 Fiat Puntóért PRVÁ STAVEBNÁ SPORITELNA Kössön lakás-előtakarékossági szerződést 2004 december 31-ig és nyerjen új autót Ha Ön nov. 15-től 2004 dec. 31-ig legalább 200 000 Sk szerződéses összegű új lakás-előtakarékossági szerződést köt, vagy a már létező szerződésének szerződéses összegét megnöveli ezzel az összeggel és befizeti a megfelelő illetéket, bekerül a vadonatúj Fiat Puntóért folyó sorsolásba. Minden régióban 1 autót sorsolunk ki. A sorsolás 2005 január 18-án lesz közjegyző jelenlétében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom