Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-10 / 285. szám, péntek
10 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 10. II. József egységesíteni akarta birodalmát és német családnevek felvételét írta elő a zsidóknak is, akik szabadon választhattak az elnevezések közül Miért van német családi nevük a zsidóknak? Leonard Cohen lemezének borítója. Neve a zsidók papi rendjére utal. (Képarchívum) Hogyan alakult ki a zsidóságnál a német családnevek használata. Miért ilyen hangzású a legtöbb zsidó név? NGO A családnevek Európában Kr. u. 1000 körül jelentek meg. Először Észak-Itáliában bukkant fel ez a szokás, majd fokozatosan német területekre és Európa más részeire is eljutott. Használatuk 1500 körül immár általánossá vált, de egyáltalán nem volt kötelező. A zsidók sokáig tradícióikat követték, és a személyneveket összekapcsolták az apai névvel, mégpedig úgy, hogy az összekapcsolásra a „ben” (fiú) szócskát használták, például az Ábrahám ben Mózes azt jelentette, hogy „Ábrahám, Mózes fia”. Egyébként ez a szokás az Árpád korban igen elterjedt volt a magyarok között is: Ampod fia Dénes például fontos kormányzati tisztséget töltött be, s az olyan nemesi nevek, mint a Pálffy vagy az olyan családnevek, mint a Pálfia is alighanem erre a szokásra vezethetők vissza. Hasonló módon keletkezhettek az Antalfy, Péterffy, Des- sewffy vezetéknevek is. Papi nevek, állatnevek Az általánosságokhoz tartozik az is, hogy nem minden zsidó vallású embernek van német neve manapság. Az afrikai, spanyolországi, balkáni zsidók jelentős részének nem ilyen eredetű a neve, hiszen ők nem a Közép-Kelet-Európában jól ismert askenázi csoporthoz, hanem a szefárdokhoz tartoznak többnyire. Természetesen még a távoli Marokkóban is előfordulnak német eredetű zsidó nevek, de ez inkább a vándorlásnak köszönhető. Másrészt érdemes hangsúlyozni, hogy a német helyesírással megszokott zsidó nevek egy része sem germán eredetű, bár a később ismertetendő Habsburg császári rendelemek köszönhető elterjedésük családnévként. A Kohn és a Levy (franciásan: Lévy) családnevek ugyanis a zsidók papi „rendjére”, a „kohénokra” (kohanim, ko- haniták), illetve a „léviták törzsére” utalnak. A zsidó vallásban nem maradt meg a papi funkció, helyüket a tanítók, a rabbik vették át. Ettől függetlenül a németes Kohn vagy Kahn, az angolos Cohen, az orosz-szláv Kagan, Kaganov, Kaga- novics, továbbá az angolos Levy és Lewin, a franciás Lévy mind-mind a zsidó papság egykori emlékeit őrzik, s e név viselői szimbolikusan Áron főpap leszármazottainak számítanak. Áron Lévi törzséből származott, ezért a papi törzset lévitáknak is nevezik. Viszont német eredetű egyes államevek használata. Bizonyos állatokat szinte csak a zsidók használtak családnévként, ilyen az oroszlán (Löwe), amelyből a Lőw, Löw, Lőwy nevek is erednek, amelyek könnyen összecserélhetők a Lévy származékaival. A Hirsch (szarvas) szintén a zsidók által felvett nevek közé sorolható, de nem kizárólag izraelitákat hívtak így. A Hirsch, Hirschler, Herzl a héber Cvi (szarvas) szó fordításaiból alakult ki. Sok kohanita II. József rendeletének végrehajtásakor a Katz (macska) nevet választotta, de ez valójában a „kohen cedek”, vagyis az „igazságos pap” héber kifejezés rövidítéseként is szolgált. Emancipáció és II. József szerepe A zsidók körében olyannyira el- teijedt német nevek eredete tehát igen egyszerű. A zsidók egyenjogúsítása, emancipációja a német nyelvterületen sokszor egybefonódott azzal a követeléssel, hogy a polgáijogot elnyert személyeknek legyen családi nevük. Ausztriában 1787-ben, II. József császár idején vezették be ezeket a rendelkezéseket. A zsidók emancipációja azonban igen hosszadalmas folyamat volt: a nevek megváltoztatása csak az egyik lépcső volt, Magyarországon például csak a XIX. század utolsó éveiben, a Wekerle-kormány idején fejeződött be az egyenjogúsításuk. Visszatérve II. Józsefre, a kalapos királyra, ő a német nyelvet tette meg egész birodalma hivatalos nyelvévé, ezzel elindítva többek között a magyar nemzeti mozgalmakat, elsőként a nyelvújítást. (Magyarországon a latin volt a hivatalos nyelv, ezt a magyar rendek nem akarták németre cserélni, csak a reformkorban vetődött fel a magyar, mmt hivatalos nyelv ötlete.) II. József egységesíteni akarta birodalmát és német családnevek felvételét írta elő a zsidóknak is, akik az örökös tartományokban szabadon választhattak az elnevezések közül. A gazdagabbak Gold, vagy más, az aranyhoz kapcsolódó nevet választottak (Goldstein, Goldmark, Goldberg például), de népszerű volt a zsidók körében a Diamant, vagyis a gyémánt és a Wein (bor) jelentésű családnév is. A legtöbbször fizetni is kellett a nevekért (főleg azokban a kisebb német hercegségekben, amelyek II. József példáját követték), s az arannyal, gyémánttal kapcsolatos nevek, vagy a Rosenthal (rózsavölgy) drágábbak voltak. A szegényebbek „színesek” lettek A szegényebbek valamilyen más tulajdonság vagy „kevésbé előkelő” szín alapján vettek fel, illetve vásároltak olcsóbban nevet, innen erednek a Roth (piros, vörös), Schwarz (fekete), Weiss (fehér), Grün (zöld) famíliák. A Mordechai, Mordeháj névből ered sokak szerint a Márkus, Marcuse, Marx név is, vagyis zsidó keresztnévből is válhatott családi elnevezés. A becenevekről felvett elnevezések közé tartozott például a Hitzig (forró). A szintén Ausztriához kerülő Galíciában (egykori lengyel területeken) viszont 1805-ben már inkább hivatalnokok adtak nevet az ott élő zsidóknak, így sokszor gúnyneveket is anyakönyveztek esetükben. (Ezt egyébként a tudósok egy része vitatja, és azt állítja, hogy a birodalom többi részéhez hasonló módon, szabadon vehet-- tek fel neveket az itteni zsidók.) Ausztria és Galícia példáját követve a Napóleon által meghódított, illetve áttételesen irányított német területeken is egyre inkább terjedt a kötelező családnévhasználat. így Frankfurtban 1807-ben, a Rajna-vidéken és Vesztfáliában 1808-ban, Badenben 1809-ben, Poroszországban 1812-ben, Bajorországban pedig 1813-ban történtek ilyen intézkedések. A poroszok által megszállt lengyel területeken 1833-ban, Szászországban 1834- ben, tehát jóval Napóleon bukása után vezették be a családneveket. A széttagolt német államocskák sorában Oldenburg az utolsók között tett hasonló lépéseket. A német államokban, különösen a napóleoni időkben tiltották a bibliai nevek felvételét, ezért választottak inkább foglalkozásról vagy helynévről elnevezést a zsidók. Nem véletlen tehát- a sok Kaufmann (kereskedő) vagy éppen Frankfurter, Berliner, Mannheimer, Leipziger, Präger család felbukkanása. (A Lepiziger Lipcsére, a Präger Prágára utal.) Sokan a cégérekről, cégtáblákról nevezték el magukat. így a legendás Rothschildok a vörös tábláról híresültek el, de amíg zöld volt a táblájuk, egy ideig a Grünschild nevet is használták. Játsszon a 8 Fiat Puntóért PRVÁ STAVEBNÁ SPORITELNA Kössön lakás-előtakarékossági szerződést 2004 december 31-ig és nyerjen új autót Ha Ön nov. 15-től 2004 dec. 31-ig legalább 200 000 Sk szerződéses összegű új lakás-előtakarékossági szerződést köt, vagy a már létező szerződésének szerződéses összegét megnöveli ezzel az összeggel és befizeti a megfelelő illetéket, bekerül a vadonatúj Fiat Puntóért folyó sorsolásba. Minden régióban 1 autót sorsolunk ki. A sorsolás 2005 január 18-án lesz közjegyző jelenlétében.
