Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-10 / 285. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. DECEMBER 10. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 49. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Ko­márom. E héten az 500-500 koronát Pálinkás Margit komáromi, Bohony Lászlóné egyházgellei és Szatmáry Anita kaposkelecsényi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Vámos Miklós estje Győrben Győr. A VI. Győri Téli Fesztivál programjaként ma 19 órákor kezdődik Vámos Miklós estje, melynek címe: Hogyan legyünk ri­portalanyok. A rendezvény helyszíne a Richter-terem (a régi Rába mozi épülete, Aradi vértanúk útja). Vámos Miklósnak számtalan novellája és számos regénye jelent meg az elmúlt huszonöt évben. Lehetetlen és Rögtön című tévéműsoraival az egyik legnép­szerűbb televíziós személyiség lett. (ú) SZÍNHÁZ Pozsony NEMZETI SZÍNHÁZ: Macbeth 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A Szent Dorottya-játék 19 KIS SZÍNPAD: Végre szabadon! 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Rózsa és Ibolya 9,11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Nyílt tengeren (am.) 16.30, 18, 20 MLADOSÍ: Ar­gó (magy.) 18 A rém (am.) 20 AUPARK - PALACE: Polar Exp­ressz (am.) 15,17,19 A tűzben edzett férfi (am.) 21.10 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 15.40, 18.20, 20.50 Cápa­mese (am.) 14.10 Hanyatt-homlok (cseh) 17.30 Tapló Télapó (am.) 19.50 A hihetetlen család (am.) 16.20, 18.50 Felejtés (am.) 21.30 Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) 14.20,16.30 Nyílt tengeren (am.) 19.40, 21.40 PÓLUS - MET­ROPOLIS: Polar Expressz (am.) 13, 14, 15.05, 16.05, 17.10, 18.10, 19.15, 21.20 Peter Sellers élete és halála (am.) 13.15, 15.20, 17.25, 19.30, 21.35 Nyílt tengeren (am.) 14.45, 16.30, 18.15, 20, 21.40 A hihetetlen család (am.) 14.10,15.40,16.35, 18.05, 19, 20.30, 21.25 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 14.40, 16.55, 19.10, 21.30 Tapló Télapó (am.) 13, 15, 19.45, 21.45 A tűzben edzett férfi (am.) 17.05, 20.15 KASSA DRUZBA: Polar Expressz (am.) 18, 20 CAPITOL: Tapló Télapó (am.) 16, 18, 20 TATRA: Hanyatt-homlok (cseh) 17, 19 ÚS- MEV: A tűzben edzett férfi (am.) 16, 19 IMPULZ: Lebegés (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Cápamese (am.) 18 GALÁNTA - VMK: Kido­bós: Sok flúg disznót győz (am.) 19 DUNASZERDAHELY - LUX: Magyar filmnapok: Argó 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A hi­hetetlen család (am.) 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Cápame­se (am.) 17.30 Csajok a csúcson 2. (ném.) 20 PÁRKÁNY - DA­NUBIUS: Mobil (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Collateral - A halál záloga (am.) 16.30,19 ROZSNYÓ -PANORÁMA: Én és a her­cegem (am.) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) 20 Anyám a lányokat szereti (sp.) 16,18 Az ördögűző - A kezdet (am.) 15.15 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Cápamese (am.) 14 Csodálatos Júlia (am.- magy.) 13.45, 18.15 Felejtés (am.) 13, 17.30, 19.45 Godsend - A Teremtés Klinikája (am.-kan.) 16, 20.15 16, 20.15 A hihetet­len család (am.) 13, 15.15, 17.45, 20 Kelekótya karácsony (am.) 13.45 Kidobós: Sok flúg disznót győz (am.) 14.15 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.-ném.-holl.) 13.45,17, 20.15 Nyóc- ker (magy.) 14.30,16.30,18.30,20.30 Polar Expressz (am.) 14, 16, 18, 20 Tapló Télapó (am.) 16.15, 18.15, 20.15 Totál szívás (fr.-ném.-ang.) 16,18.15, 20.15 FELHÍVÁS A Csemadok Rimaszombati Te­rületi Választmánya negyedik al­kalommal hirdeti meg a Ferenczy István Képzőművészeti és Irodal­mi Versenyt (FIKÍV). Kategóriák: I. kategória: Alapiskolák 4-6. évfolyam II. kategória: Alapiskolák 7-9. évfolyam III. kategória: Középiskolások A képzőművészeti verseny té­mái: 1. Szülőföldem szép határa (tájkép) 2. Legkedvesebb barátom (portré) 3. A XXI. század ifjúi szemmel Az irodalmi verseny témái: 1. A gömöri táj Bácskái Béla fes­tészetében (tanulmány) 2. Kedvenc műalkotásom (műkritika) 3. A Felvidék képzőművészete (esszé) Beküldési határidő: 2005. feb­ruár 15. Cím: OV Csemadoku, To- masíkova 11, 979 01 Rimavská Sobota. Az eredményhirdetésre és a díjak átadására 2005. február 25-én kerül sor Rimaszombatban a Ferenczy István Alapiskolában, ahol a pályamunkákból kiállítás nyílik. A kiállítás anyaga megte­kinthető lesz a Tompa Mihály Or­szágos Vers- és Prózamondó Ver­seny idején is. Szlovák és magyar oldalon egyaránt szemléletváltásra és több szempontú látásmódra van szükség Konferencia az előítéletekről Aki részt vett december 7- én a Somorja melletti Csö- lösztőn megrendezett Mí­toszok és előítéletek a tör­ténelemben című tudomá­nyos tanácskozáson, az nemcsak a hasonló konfe­renciák szükségességéről győződhetett meg, hanem arról is, hogy a történettu­domány és a nyelvészet olykor bizony szoros kap­csolatban áll egymással. SIMON ATTILA Az említett tanácskozás köz­ponti témája ugyanis a történelmi családneveknek a szlovák helyesí­rás szerinti átírása volt. A konfe­renciát a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Kisebb­ségi Kultúrák Főosztályának tá­mogatásával a Fórum Kisebbség­kutató Intézet és a Gramma Nyel­vi Iroda szervezte meg, mint a résztvevők szavaiból kiderült, mindenki legnagyobb megelége­désére. A tanácskozást Bíró Ág­nes, a kulturális minisztérium ál­lamtitkára nyitotta meg, aki a tör­ténészek és történelemtanárok fe­lelősségéről is beszélt. Szarka László, az MTA Kisebb­ségkutató Intézetének elnöke a dualizmus korának legsúlyosabb örökségét, az asszimiláció jelen­ségét járta körbe kitűnő előadásá­ban. Nagy paradoxon ugyanis, hogy noha elődeink közös hazá­ban éltek, a mai magyarnak és szlováknak egészen más jut eszé­be erről a korszakról: a szlovák köztudat az erőszakos magyarosí­tás időszakaként, a magyar pedig a modernizáció és a fellendülés korszakaként látja. Szarka az adott időszakkal kapcsolatos szlo­vák és magyar sztereotípiákat szedte lajstromba, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a történé­szek számára korai lenne bármi­féle következtetés levonása min­daddig, amíg a kétségkívül erős asszimiláció okainak alapos társa­dalom- és gazdaságtörténeti jel­legű vizsgálata le nem zajlott. Pe­ter Zelenák, a szlovák-magyar tör- ténész-vegyesbizottság szlovákiai társelnöke (a magyarországi Szarka László) a huszadik század vitára okot adó momentumait vette számba. Kifejtette, hogy no­ha számos kérdésben vannak elté­rések a két nemzet történészei kö­zött, a gond az, hogy még azok a témák is át vannak politizálva, amelyekben már születhettek vol­na pragmatikus megoldások. Egészen más megközelítést al­kalmazott Viliam Kratochvü, a Co- menius Egyetem történelemtan­székének metodikusa, s talán ezért is aratott nagy sikert a hallgatóság körében. Kratochvíl a történelem- tankönyv-írók felelősségét boncol­gatta. A legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy a tankönyveket író szakemberek mintha nem tekinte­nék tudományos műnek a tan­könyvet, így a monográfiákban és tudományos tanulmányokban al­kalmazott tárgyszerűséget és ob­jektivitást nem is alkalmazzák benne. Az előadó a multiperspekti­vikus szemléletű tankönyvek fon­tosságát kiemelve hangsúlyozta, hogy az ilyen tankönyveknek nem arra kell törekedniük, hogy elmos­sák és láthatatlanná tegyék a törté­nelmi eseményeket érintő véle­ménykülönbségeket, hanem arra, hogy megértessék a diákokkal a különböző vélemények okait, s megtanítsák őket a más vélemé­nyek tolerálására. Milan Zemko, az SZTA elnöksé­gének tagja a szlovák történetírás adósságait igyekezett számba venni. Véleménye szerint ugyanis mindkét oldalon szemléletváltás­ra s az előző előadó által hangsú­lyozott több szempontú látásmód­ra van szükség. Szerinte ugyanis nem az a gond, hogy a szlovák történetírás pozitívan értékeli Tri­anont, hanem az, hogy nem igyekszik megérteni, hogy a ki­sebbségbe került magyarok szá­mára ugyanez az esemény - ért­hető okokból - negatív kicsen­gésű. Milan Zemko előadásának talán legfontosabb üzenete az volt, amikor arra hívta fel a figyel­met, hogy szlovák részről szüksé­ges lenne a magyar kisebbség megkövetése a második világhá­borút követő sérelmeik miatt. Mint a tanácskozást követő tar­talmas vita igazolta, a legnagyobb visszhangot a magyar történelmi családnevek szlovák helyesírás szerinti átírásáról szóló előadások váltották ki a hallgatóságból. A té­ma felvezetője, Szabómihály Gi­zella, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa tárgyszerű és higgadt előadásában a jelenlegi nyelvi sza­bályozás tarthatatlanságára hívta fel a figyelmet. Az európai gyakor­latra is kitérve konkrét példákon keresztül igazolta, hogy a magyar történelmi családnevek átírása - amely során Bocskaiból Bockaj, Batthyányból Bafáni, Czuczorból pedig Cucor lett - nemcsak a jó íz­lést sérti, hanem egy teljesen kö­vetkezetlen és betarthatatlan sza­bályozáson alapul. Emellett a szlo­vák helyesírási gyakorlat még diszkriminatív is, hiszen míg a ma­gyar személyiségek neveit átírják, a szlovák nemzeti mozgalom alak­jainak (pl. Viliam Pauliny Tóth) nevét, a hagyományos írásmód szerint használják. Edita Chrenková a már említett helyesírási gyakorlatból követ­kező anomáliákra hívta fel a hall­gatóság figyelmét. Ez a fajta írás­mód ugyanis különböző családo­kat mos össze, hiszen a Széchényi és a Szécsényi családok neveit egyformán Secéni-ként írják át. Az előadó szerint ez a gyakorlat nemcsak a nemzetközi bibliográ­fiai normáknak mond ellent, ha­nem a szlovák olvasót is infantili- zálja, s fontos kultúrtörténeti in­formációktól fosztja meg. A konferencia utolsó előadója, Mészáros Klára, aki a pozsonyi Egyetemi Könyvtár munkatársa, emotív előadásban vázolta fel a történelmi családnevek írásának gyakorlatát a 18. századtól napja­inkig. Előadásából kiderült, hogy a történelmi családnevek átírását előíró szabálynak nincs előzmé­nye a Kárpát-medence történeté­ben. Az előadó az érintett csalá­dok és személyek jogaira is felhív­ta a figyelmet, hiszen a családnév megváltoztatása sérti az egyéni jogokat. Az előadásokat élénk vita kísérte, amely a valóságostól talán szebb képet is festett elénk, hiszen úgy tűnt, mindenki rosszallja ezt a gya­korlatot, s egyetért azzal, hogy vál­toztatni kell rajta. Nem voltak azon­ban jelen azon intézmények képvi­selői, amelyek feltehetően másként gondolkodnak erről. Az minden­esetre megnyugtató, hogy az SZTA Ludovít Stúr Nyelvtudományi Inté­zetének jelen lévő igazgatója, Sla- vomír Ondrejovic szintén a változ­tatás mellet tette le a voksot. Ezt az egyetértést a konferenciát lezáró értékelésében a kulturális minisztérium képviseletében jelen lévő Dohányos Róbert is fontosnak tartotta kiemelni, aki kifejezte azt a szándékot is, mely szerint a közel­jövőben hivatalosan is fel kívánnak lépni a történelmi családnevek transzkripciójának efféle gyakorla­tával szemben, amely - mint mondta - az uniós normákkal sem egyeztethető össze. Hétről hétre, Délidő, A kultúra világa, Világosság, Gyerekzsúr, Térerő, Kaleidoszkóp, Hazai tájakon A Pátria rádió hétvégi programjai MŰSORAJÁNLÓ Hétvégi műsoraink sorát a Hét­ről hétre című publicisztikai maga­zin nyitja, amely reggel héttől fél ti­zenkettőig hallható. Hetek óta vá­sárlási lázban égünk, az üzletlán­cok nem mindennapi kedvezmé­nyekkel csalogatják a vásárlókat. Vajon a reklámdömping mennyire befolyásol bennünket az áruválasz­tásban, mennyiben változtatta meg vásárlási szokásainkat és vásárlási kultúránkat a szupermarketek megjelenése? Tisztában vagyunk-e vásárlói jogainkkal, odafigyelünk-e kellőképpen az áruk minőségére? Ezekre a kérdésekre keressük a vá­laszt Marta Cérnával, a fogyasztó- védelmi szövetség elnökével. Összefoglaljuk a hét politikai ese­ményeit is, és részletesen szólunk a jövő évi költségvetés parlamenti vi­tájáról, valamint ismertetjük azt a felmérést is, amely a diákok tu­dásszintjét vizsgálta 40 országban. Fél tizenkettőkor kezdődik Miklósi Péter Délidő című élő társal­góműsora, amelynek vendége Kö­les Sándor, a Kárpátok Alapítvány ügyvezető igazgatója. A téma az eurorégiók gyakorlati küldetése. Fél kettőkor kezdődik a Keresd a nőt. Női magazinunkban ezúttal a szépségé a főszerep, a héten kezdődtek a Miss Ekonomickej Univerzity 2005 elnevezésű szép­ségverseny válogatói, erről is kér­dezzük a főszervezőt, Kosa Pétert. A műsor vendége lesz Mórocz Szil­via divattervező, a szépségpercek­ben pedig az alkalmi smink forté­lyairól lesz szó. 15 órától A kultúra világában foglalkozunk a közel­múltban elhunyt Juraj Benes The Players című operájával, amelyet nemrég mutattak be a szlovák fővárosban, Kerekes Gábor ma­gyarországi kortárs fotóművésszel pozsonyi kiállítása kapcsán beszél­getünk, Varsányi Marit, a komáro­mi Jókai Színház művésznőjét pe­dig jelenlegi szerepeiről és terveiről faggatjuk. Vasárnap hírekkel és sportössze­foglalóval indul a műsor hét óra­kor. A műsorajánlat után visszaté­rünk a hét politikai eseményeihez. A nyolcórai ötperces híradást kö­vetően A hét Londonban - a brit politikai és kulturális élet esemé­nyeinek színes összefoglalója. A ki­lenc órai hírek után katolikus műsorral váija a hallgatókat a Vilá­gosság című egyházi magazin. Ad­vent harmadik vasárnapján Kiss Róbert dunaszerdahelyi lelkipász­tor elmélkedésének témája az öröm. A műsorban összeállítás hangzik el az ebedi templomban rendezett Szállást keres a Szentcsa­lád ünnepségről, majd Bartal Ká­roly Tamás jászóvári apátot kérdez­zük a karácsonyi előkészületről. 10 órakor híreket mondunk, majd a kicsiket várjuk a készülékekhez. A Gyerekzsúrban bemutatjuk azt a települést, ahol egész évben kará­csony van. 11 órától ifjúsági műso­runkban megismerkedhetnek egy ifjú romániai rádióssal, aki szerel­méről, a rádióról, a rádiózásról be­szél, majd beszámolunk a Juhász Gyula Ifjúsági Klub megalakulásá­■■ RÁDIÓ Patria nak 40. évfordulójáról, és vendége­ink is lesznek: Varsányi Mari és Olasz István a Nyuszi ül a hóban című mesejáték szereplői. 13 óra­kor a Térerő jelentkezik: témája a magyarországi népszavazás a kettős állampolgárságról. 14 óra­kor híreket mondunk, majd a Kale­idoszkópot közvetítjük. A műsor­ban megszólal két magyarországi történész, akik a várostörténet-írás szerepéről mondják el gondolatai­kat, Medgyessy Mária színmű­vésszel pozsonyi látogatása alkal­mából beszélgetünk, s megismer­kedhetnek Németh Ödön nyugal­mazott diósförgepatonyi pedagó­gussal, aki számos élvonalbeli sportolót indított el a pályán. A fél négykor kezdődő Hazai tájakon című néprajzi összeállításban ad­venti énekeket és szokásokat muta­tunk be. (B. E.) Milan Zemko a szlovák történetírás adósságait igyekezett szám­ba venni (Fotó: FK1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom