Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-10 / 285. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 10. RÖVIDEN George Bush Európábajön Brüsszel. Az amerikai elnök február 22-én Brüsszelbe látogat, hogy találkozzon az EU és a NATO vezetőivel - jelentette be tegnap Brüsszelben a NATO külügyminiszteri értekezletén részt vevő Joschka Fischer német külügyminiszter szóvivője. Egy másik diplomata szerint a tervezett csúcsértekezletről Colin Powell amerikai külügyminiszter is tájékoztatta kollégáit. Washingtonban egyelőre nem erősítették meg a dátumot. Bush elnök már újraválasztása után, november elején közölte, hogy beiktatása után amilyen hamar csak lehet, szeretne Európába jönni. Célja az Atlanti-óceán két partja között eléggé megromlott viszony javítása. (MTI) Snow marad a kormányban Washington. A Fehér Házban tegnap megerősítették, hogy George Bush második elnöksége idején is John Snow marad a pénzügyminiszter. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a 65 éves Snow lemond a kabinetben betöltött posztjáról, annak érdekében, hogy Bush gazdaságpolitikai' lobbistája legyen a kongresszusban. A kormány nyolc tagja már bejelentette: leköszön tisztségéről, köztük Colin Powell kül- ügy- és John Ashcroft igazságügy-miniszter. Snow aktívan részt vett Bush kampányában is, és próbálta meggyőzni a választókat, hogy az elnök gazdasági reformcsomagja az amerikai gazdaság javára szolgál, (o-o) Snow 2003 elején csatlakozott Bush kormányához, amikor Paul O’Neill távozott a posztjáról (Reuters) Öt cseh katona halt meg Prága. Öt cseh katona meghalt, amikor tegnap délben az észak-morvaországi Prostéjovban egy vasúti átjáróban vonattal ütközött egy katonákat szállító autó. A katonák egy különleges terroris- tavadász egység tagjai voltak, az egység egyik alakulata korábban Kabul körzetében volt bevetésen néhány hónapig. További öt katona megsérült, kettő súlyosan. A mozdonyvezető agyrázkódást szenvedett, szintén kórházban ápolják. Hasonló sérülést szenvedett egy a vonaton utazó idősebb asszony is. A katonai autó vezetője nem vette figyelembe a piros lámpát és ráhajtott a sínekre. (MTI) NATO-határozat az Irakba küldött kiképzők létszámának növeléséről Megszűnt a rivalizálás? Brüsszel. Megállapodás született tegnap a NATO és Oroszország között az ukrajnai szabad választások támogatásának kérdésében. Szlovákia nem küld több katonát Afganisztánba, viszont öt tisztet küldhet a NATO-akció keretében Irakba. ÖSSZEFOGLALÓ A NATO-tagállamok külügyminiszterei tegnap tartották rendes évzáró értekezletüket. Először az Észak-atlanti Tanács (NAC, a szövetség legfelsőbb szerve) keretében ültek tárgyalóasztalhoz, majd pedig a NATO-Oroszország Tanács keretében folytattak megbeszélést a moszkvai diplomácia vezetőjével, Szergej Lavrowal. Ez utóbbit követően jelentette be Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár, hogy a felek támogatják a szabad választások megtartását Ukrajnában. Scheffer ezt jelentős áttörésnek tartja, mivel megszűnt a konfliktus vagy a rivalizálás a Nyugat és a Kelet között ebben a térségben. A főtitkár a NATO „gondoskodását” azért tatja helyénvalónak, mert Ukrajna nemcsak Oroszország szomszédja, hanem a NATO-nak is partnerországa. Moszkva és a Nyugat kapcsolatát az elmúlt hetekben nagyon megterhelte az ukrajnai válság, az orosz vezetés ugyanis Ukrajna bel- ügyeibe való beavatkozással vádolja a nyugati országokat, ezek közé értve a NATO-t is. A mostani külügyminiszteri találkozó keretében eredetileg tartottak volna egy NATO-Ukrajna megbeszélést is (mint már évek óta minden hasonló rendezvényen), de ezt a katonai szövetség a bizonytalan ukrajnai helyzet miatt lemondta. Megállapodás született a NATO- külügyminiszterek találkozóján a szövetség iraki kiképző programja következő szakaszának beindításáról is. Ennek során a jelenlegi hatvanról háromszázra növelik a következő hetekben a katonai szövetség Irakban kiképzési feladatokat ellátó egységének létszámát. Erről szintén Scheffer főtitkár tájékoztatta a sajtó képviselőit, s biztosított mindenkit arról, hogy „az iraki kiképző misszió minden tekintetben a kitűzött határidőknek megfelelően halad”. Közölte, hogy a tanácskozáson több ország, köztük Lengyelország, Magyarország és Hollandia is ajánlott föl katonákat a misszióba. A résztvevők leszögezték a szövetség afganisztáni missziója (ISAF) továbbra is prioritást élvez. Ezt a békefenntartó műveletet - konkrét vállalás nélkül - a NATO a lehető leggyorsabban tovább kívánja bővíteni. Ennek kapcsán közölte Eduard Kukán külügyminiszter, hogy Pozsony nem kíván több katonát küldeni Afganisztánba (jelenleg 14 fő végez ott aknamentesítést), viszont fontolóra veszi, hogy öt tiszttel hozzájáruljon a szövetség iraki kiképző programjához. Visszatérve Ukrajnához: a külügyminiszterek komoly külföldi megfigyelői jelenlétet szorgalmaztak az elnökválasztás december 26- ai 2. fordulójában, hogy ezzel is biztosítani lehessen a voksolás tisztességes jellegét. Colin Powell amerikai külügyminiszter például a választási körzetek „külföldi megfigyelőkkel való elárasztásáról” beszélt. Joschka Fischer német külügyminiszter pedig úgy vélekedett, hogy a jogi feltételek most jobbak, mint voltak a korábbi választási fordulók idején, s a nemzetközi megfigyelők segítenek abban, hogy az ukránok valóban kinyilváníthassák akaratukat. (TASR, SITA, MTI) Kapcsolatok hét országgal, köztük Ukrajnával, Izraellel és a palesztinokkal Új uniós szomszédságpolitika MTI-JELENTÉS Brüsszel. Elfogadta az Európai Bizottság azokat az akcióterveket, amelyek alapján fokozza együttműködését Ukrajnával, Moldo- vával, Izraellel, a Palesztin Hatósággal, Jordániával, Marokkóval és Tunéziával. Brüsszel reményei szerint ezzel megelőzhetik új választó- vonalak kialakulását a bővített EU határai mentén. A tervek az EU úgynevezett új szomszédságpolitikájának keretébe illeszkednek, az új politikát az idei bővítés indokolja. A tervek révén az EU nágyobb gazdasági és politikai biztonságot teremthet maga körül, hatékonyabban léphet fel a tömegpusztító fegyverek terjedése, a szervezett bűnözés meg a terrorizmus elleni harcban és enyhítheti a bevándorlással kapcsolatos problémáit. Az érintett partnerek pedig bekapcsolódhatnak az unió oktatási, kutatási, közlekedési, energiaügyi, környezetvédelmi és egyéb programjaiba, miközben nagyobb rész juthat nekik a vüág legnagyobb egységes belső piacán is. Az érintett országok ugyanis jelentős reformokat vállaltak az emberi jogok erősítésének terén és más tekintetben, s a tervek révén remélhetőleg közelednek az uniós értékek teljes átvételéhez is. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos hangsúlyozta: nem a bővítési politika új dimenziójáról van szó még az érintett európai országok esetében sem, a tervek nem előlegeznek meg tagjelöltséget. Ukrajna esetében a terv jóváhagyása független az országban jelenleg zajló fejleményektől, de egyértelműjele az uniós elkötelezettségnek a demokratikus jogállam építése mellett - adta értése a brüsszeli bizottság. Az angol és az ír kormány közös terve az észak-írországi hatalommegosztásra A csodával határos módon túlélőket találtak a Fülöp-szigeteki Real városban a romok között, tizenegy nappal azután, hogy a viharban összedőlt a házuk. Egy katona elmondta, egy idős nőt és három gyereket-köztük a képen látható 3 éves kislányt - találtak az épület alagsorában. Mintegy húszán élték túl a katasztrófát. (CTK/AP-felvétel) Megszűnt a blokád, a tüntetők hazamentek Kijevben nyugalom van MTI-JELENTÉS Kijev. Az ellenzék és a hatalom közötti szerdai kompromisszum után visszatért az élet a normális kerékvágásba. Tegnap Kijevben megszűnt a közintézmények ellenzéki blokádja, a tisztviselők felvették a munkát, a tüntetők hazamentek. A Függetlenség terén, ahol korábban az ellenzék felhívására 17 napon keresztül 200 ezer ember tiltakozott a november 21-i elnökválasztás eredménye ellen, tegnap csak pár százan voltak. A Hrescsa- tyikon létesített sátorvárosban az eddigi 15 ezer helyett alig ötezren laknak, a nők, az idősek és a diákok fokozatosan hazatérnek. A politikai elemzők többsége tegnap azzal foglalkozott, kinek mit hozott a kompromisszum. Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt győztesen került ki a válságból: bebizonyította, hogy az ellenzék képes erőszakmentes megoldást találni a válságra, és esélyesként indulhat december 26-án az elnökválasztás megismételt második fordulójában. De győztesnek mondhatja magát Leonyid Kucsma távozó elnök is, aki Viktor Janukovics kormányfőt támogatta, mert sikerült megnyirbálnia utódjának a hatalmát. Van aki szerint az új politikai rendszer révén megelőzhető lesz, hogy a nemzet tekintélyelvű rendszerbe csússzon át, s ez a reform - bármily furán is hangzik - Kucsma legnagyobb vívmánya. Fotók hátráltatják a megbékélést? Gerry Adams és Ian Paisley tiszteletes (Reuters-felvételek) Gyurcsány elégedett a pénzügyminiszterrel Nem változik a kormány Belfast/London. Az ír Republikánus Hadsereg (IRA) tegnap újabb közleményben jelentette be: hajlandó folytatni a leszerelést, támogatja a „teljesen békés” Észak-írországot, de sosem egyezik bele abba, hogy a leszerelésről fotódokumentáció készüljön. Az IRA azzal érvel, hogy nem hajlandó eltűrni a „megaláztatás folyamatát”. Előző nap, szerdán a fotók keltette- nézeteltérés miatt nem sikerült előrelépni a végleges politikai megállapodás kidolgozásában. Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő szerdán a katolikus-protestáns együttműködésen alapuló észak-írországi hatalommegosztás újjáélesztésére irányuló részletes tervet tett közzé. Az ír és az angol kormány 23 oldalas terve lépésről lépésre vázolja a katolikusok és a protestánsok közötti hatalommegosztásig elvezető utat, amelyet még a felek által 1998-ban aláírt nagypénteki egyezmény jelölt meg elsődleges célként. Blair és Ahern egybehangzóan állította: „szívfájdítóan közel jutottak a megegyezéshez a hosszú ideje szembenálló felek”. Ők is elismerték: az IRA elutasítja, hogy a nyilvánosság elé tárják a csoport lefegyverzéséről készített fotókat, emiatt az egyezség részlegesen meghiúsulhat. Aláhúzták azonban: elkerülhetetlen a végleges megállapodás. Blair kijelentette: az IRA politikai fedőszervének tartott Sinn Fein és vezetője, Gerry Adams beleegyezett abba, hogy az IRA teljes leszerelést hajt végre idén karácsonyig. Ahern ír kormányfő nem ért egyet az IRA-val, álláspontja szerint a fényképek csak bizonyosságot és átláthatóságot kölcsönöznének az IRA tevékenységének. Előzőleg Ian Paisley tiszteletes, a keményvonalas protestáns Demokratikus Unionista Párt vezére a túlfűtöttnek is nevezhető vitában azt mondta, az IRA nem vállalt semmiféle leszerelési kötelezettséget, s a fotók ügye csak elterelő hadművelet a katolikusok részéről. (MTI, TASR) MTI-HÍR Budapest. „Megerősítem, hogy nem áll szándékomban a kormányátalakítás kérdését még csak napirendre sem venni” - mondta Gyurcsány Ferenc tegnapi sajtótájékoztatóján. Azt mondta, elkötelezett egy bátor, hatékony, kiszámítható gazdaságpolitika mellett, amelyben a tények és a tervek fedik egymást. „Úgy gondolom, MTI-HÍR Nicosia. Ciprus követelte Törökországtól, hogy ismerje el az országot, különben Nicosia megvétózza az unió és Ankara csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Ezt Nicosia a tagállamok brüsszeli állandó képviselőiből álló nagyköveti bizottságban vetette fel. Ciprus EU-képviselője figyelmeztetett: Nicosia olyan útra kényszerülhet, amelyen nem szívesen haladna, ha Ankara elutasítja Ciprus Draskovics pénzügyminiszter úr ennek a gazdaságpolitikának értő és hiteles képviselője” - fogalmazott a miniszterelnök, és hozzátette: esze ágában sincs személyi változást kezdeményezni. Előzőleg a Magyar Nemzet kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írta: a jövő év elején távozik posztjáról Draskovics Tibor pénzügyminiszter, mert megromlott a viszonya a kormányfővel. elismerését - írta tegnap a Cyprus Mail. Taszosz Papadopulosz ciprusi elnök tegnap kijelentette, szeretnék ezt a fordulatot elkerülni. „Ciprus elvben azt kívánja, hogy Törökország csatlakozzon az unióhoz, de ha Ankara elutasítja Ciprus elismerését, az akadályt jelenthet a török csatlakozás útjában.” Törökország legutóbb szerdán közölte, hogy az unió vezetőinek december 16-17-én tartandó brüsszeli csúcsértekezlete előtt nem hajlandó Ciprust elismerni. Az EU-török csatlakozási tárgyalások megkezdése Ciprus vétóval fenyeget
