Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-09 / 284. szám, csütörtök
12 Téma: veszélyben a lakásunk ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 9. Mit tegyünk, ha gondunk van az erkéllyel? Épületszerkezeti hibák A lakásfelújításra a jövőben minden egyes lakónak több mint 70 ezer koronával kellene hozzájárulnia 400 milliárdra lesz szükségünk Minél korábban kezdünk hozzá lakóházunk felújításához, annál több pénzt spórolhatunk meg (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai lakóházakra jelenleg több olyan konstrukciós hiba jellemző, amely nem az épület korával kapcsolatos. Olyan hibákról van szó, mint a leváló épületrészek és erkélyek. A lakosság nagy része ugyan mára megvette ezeket a lakásokat, ám többségük nem tudta, mit is vesz valójában. Igaz, hogy olcsón jutottak hozzá a lakásokhoz, ám többnyire nem rendelkeznek olyan összeggel, amellyel ezeket a hibákat önerőből képesek lennének kijavítani. Az állam természetesen nem vállalhatja át teljes mértékben a hibák eltávolítását, némely hibafajtákat azonban el kell, hogy ismerjen szerkezeti hibaként. A program nem új, hiszen még 1999-ben vezette be a kormány. Ebben pontosan meghatározták, melyek is azok a hibák, amelyek kijavítását az állam támogatja. Támogatást a tulajdonformától függetlenül lehet igényelni, vagyis mindegy, hogy a lakás magántulajdonban, a lakásszövetkezet tulajdonában van-e, vagy megvették a lakosok és jelenleg a lakóközösség kezeli. Kérvényüket azonban alá kell támasztaniuk az állami engedéllyel rendelkező szakember elbírálásával. Ezek az építészkamara által elismert szakemberek adnak javaslatot a hibák eltávolítására. A hibák általában olyanok, amelyek nem egy lakáshoz kötődnek. Ezért ezt nem egy személy igényeli, hanem az őt képviselő szervezet, legyen szó lakásközösségről, községről vagy egy kft.-ről. Míg 2000-ben ez a támogatás mindössze 14 millió korona volt, idén októberig már 95 millió koronával támogatták a rendszerhibák elhárítását 6500 lakás esetében, (mi) Ha nem kezdünk el komolyan foglalkozni panelházaink felújításával, az elkövetkező évtizedekben hatalmas gondokkal kell szembenéznünk. Az építésügyi tárca ezért már most kidolgozta azt az elemzést, amely felméri, mekkora összeget kellene áldoznunk házainkra, hogy azok továbbra is lakhatók legyenek. MOLNÁR IVÁN Manapság ugyan egyre több lakástulajdonos kezd rájönni, hogy megfelelő befektetések nélkül hamarosan akár fedél nélkül is maradhat, többségünk azonban azzal nyugtatja magát, hogy ez csak az elkövetkező generációk gondja lesz. Optimizmusunkat igazolni látszik a tény, hogy az ország 1,7 milliónyi lakásának - amelynek a fele családi házakban a másik fele lakóházakban található - nagy részét a második világháború után építették. A lakóházak esetében ez az arány eléri a 96 százalékot, háromnegyedük pedig, mintegy 600 ezer, panelból készült. Nem épültek régen, a felszereltségük sem elhanyagolható, hiszen a lakások 95 százalékában van központi fűtés, meleg víz, fürdőszoba és illemhely. Hajlamosak vagyunk azonban megfeledkezni arról, hogy a lakások jelentős része a szocializmus tömegtermelésének a szüleménye, a minőség így nem egyszer akár katasztrofálisnak is nevezhető. Hogy megelőzzük a problémákat, az építésügyi tárca kidolgozott egy elemzést, amelyet valószínűleg a jövő év elején terjeszt a kormány elé, és amely arról szól, mennyi pénzre is lesz szükségünk ahhoz, hogy lakásaink állagát fenntarthassuk. Az elemzés a legnagyobb optimisták kedvét is lelohaszthatja, hiszen eszerint az elkövetkező években csaknem 400 milliárd koronára lenne szükségünk ahhoz, hogy a lakások lakhatók maradjanak. Teljes felújításra szorul ugyanis az összes olyan lakás - vagyis több mint 600 ezer - amelyet 1983 előtt építettek. Rendszeres javításokra lesz szükség azonban a további lakásoknál is. Minél újabb egy lakás, annál kevesebb pénzt kell fordítanunk a felújításukra, de még a 10 évnél újabb lakások is, amelyekből 13 ezer van, mintegy 29 millió koronás felújításra szorulnának. A legnagyobb pénzösszeget a 20-30 év közötti lakások emészthetik fel, amelyekből a legtöbb van. A szocialista tömeg- termelés hőskorában, a 70-es évek végén és a 80-as évek első éveiben 310 ezer lakás épült, amelyeknek a felújítására 187,5 milliárd koronára lesz szükség. Mindez azt jelenti, hogy a lakásfelújításra minden egyes lakónak, a csecsemőktől a nyugdíjasokig, több mint 70 ezer koronával kellene hozzájárulnia. Egy négytagú család esetében ez csaknem eléri a 300 ezer koronát. Az építésügyi tárca elemzése szerint is irreális elvárás lenne ezt a pénzösszeget akár csak tíz éven belül is előteremteni. Hozzáfűzi azonban, hogy a helyzet napról napra javul, ami nem csak az állami támogatásoknak, hanem az egyre hozzáférhetőbb banki forrásoknak és természetesen a lakók egyre nagyobb felelősségérzetének köszönhető. A minisztérium elemzése a 2007 utáni hatéves időszakot vette górcső alá. Ezekben az években a lakásfelújításra az állami forrásokból 3,8 milliárd korona juthat. Ebből 3 milliárd az Állami Lakásfejlesztési Alap támogatásainak, 800 millió pedig a házak rendszerhibáinak eltávolítására nyújtott támogatás formájában. A legnagyobb összeget természetesen maguk a lakók szedhetik össze a lakóközösségek karbantartási alapjaiban. Ez minimum 10 koronás bevételt jelent négyzet- méterenként. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a 818 286 lakás átlagos alapterülete 65 négyzetméter, akkor hat év alatt 38,295 milliárd koronát szedhetnek be a karbantartásra és a felújításokra. Az építésügyi tárca a lakás-takarékpénztárak és jelzálogbankok részvételét 24 milliárd koronára becsüli. Ha mindezt figyelembe vesz- szük, akkor a 2007 és 2013 közötti időszakban a lakásfelújításokra nagyjából 66 milliárd korona jutna. Mindez természetesen jóval elmarad a szükséges 400 milliárdtól. Hogy ilyen tempóval, mikorra sikerül felújítani az összes lakást? A minisztériumi elemzés erre is megadja a választ: 2043-ig, vagyis mintegy 36 év alatt. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy az elemzés a jelenlegi gazdasági lehetőségekből indult Id, ugyanakkor az elkövetkező években javulhatnak az anyagi lehetőségeink, és így a felújításra fordítható összeg is nőhet. Mennyi időnk marad minderre? A hagyományos eljárásokkal készült lakóházak életkora 100 év körül van, a panelházak esetében ez 80 év. Ehhez azonban rendszeres és módszeres felújításra lenne szükség. Ha ez elmarad, akkor a hagyományos technológiával készülő lakások életkora 80, a panelházaké 65 évre csökken. A házak egyes részeinek életkora azonban ennél lényegesen alacsonyabb. A víz- és gázvezetékeké 30^40 év, a felvonóké pedig 25^40 év. Az ablakok átlagos élettartama szintén 40 év körül mozog. A lakásközösségek egy része természetesen igyekszik a lehető legkésőbbre halasztani a felújításokat, arra hivatkozva, hogy most nincs elég pénze. A minisztériumi elemzés azért azt javasolja, hogy a lakástulajdonosok közösségeinek a jövőben kötelezően ki kellene dolgozniuk egy felújítási tervet a saját házukra. Ebben meghatároznák, hogy pontosan mekkora összegre lenne szükségük a felújításra, így könnyebben kiszámíthatnák, hogy mekkora összeget kell beszedniük az egyes lakóktól a karbantartási alapba. Lakások Szlovákiában Építés ideje Összesen Lakóházban Családi házban 1899-ig 57 728 7001 50 268 1900-1919 57 542 5681 51 546 1920-1945 162 429 23 131 138 597 1946-1960 277 599 88 530 187 749 1961-1970 330 896 167 231 162 642 1971-1980 411 789 282 934 127 568 1981-1983 97 905 75 056 22 375 Együtt 1983-ig 1 395 888 649 564 740 745 1984-1989 197 235 135 788 60 330 Együtt 1989-ig 1 593 123 785 357 801 075 1990-1992 61 891 36 064 25 632 1993 14 047 5691 8205 1994 6709 2803 3557 1995 6157 3161 2996 1996 6257 2734 3509 1997 7172 3130 4012 1998 8234 3365 4869 1999 10 745 3006 7739 2000 12 931 3323 9608 2001 10 525 4000 6525 2002 14 213 5118 9095 2003 13 980 6167 7589 Lakások együtt 1 765 984 863 919 894 411 A családi házakon és lakóházakon kívül egyéb épületekben is épültek lakások. Ezek száma összesen eléri a 7654-et, amit a táblázatban nem tüntettünk fel. (Forrás: építésügyi minisztérium) A lakásközösségek igyekeznek elhalasztani a felújításokat. A lakók felmérhetik, mit kell tenniük ahhoz, hogy a lakásuk értékét megtartsák Az állam is nyújt támogatást INTERJÚ Az építésügyi tárca nemrég kidolgozott egy elemzést, amely a hazai lakásállomány helyzetét és a felújításukhoz szükséges pénzforrásokat méri fel a 2007 és 2013 közötti időszakra. Miért volt szükség egy újabb elemzés kidolgozására? - kérdeztük Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési minisztert. Az elemzésre azért volt szükség, mert megváltozott a lakások tulajdonosi struktúrája. A jelentés arról szól, hogy a lakások milyen karbantartást igényelnek ahhoz, hogy jelenlegi állagukat fenntarthassuk. Eszerint körülbelül 400 milliárd koronás beruházást igényelne a hazai lakásállomány felújítása annak érdekében, hogy a jelenlegi lakások, amelyek 1950-től épültek a továbbiakban is használhatók legyenek. Ez azért fontos - és ezt egy törvényben is rögzíteni szeretnénk - hogy a lakók tudják, mekkora összeget kell befizetniük a karbantartási alapba, vagyis legyen egy karbantartási tervük az elkövetkező 20-30 évre. Az elemzésnek köszönhetően a lakók felmérhetik, mit kell tenniük ahhoz, hogy a lakásuk értékét megtartsák, vagy akár növeljék is. Mennyiben segíti őket ebben az állam? A lakás állagáért, felújításáért természetesen mindig a tulajdonos a felelős, a mi feladatunk any- nyi, hogy megteremtsük ennek a törvényi és anyagi feltételeit, hogy. hitelekhez juthassanak. A rendelkezésre álló pénzforrások keretein belül az állam azonban támogatást is nyújthat a felújításokra. Ilyenek például a rendszerhibák felszámolására nyújtott támogatások. A rendszerhibákról ugyanis nem a lakók tehetnek, hiszen már az építés során rossz technológiát választottak a tervezők. Támogatást nyújtunk a lakástakarékoskodás keretén belül is, ahol erre a lakóknak lehetőségük van. További támogatásra számíthatnak a lakástulajdonosok a Szlovák Garanciális és Fejlesztési Bankon keresztül. Ha más bankból veszünk fel hitelt, akkor ez a bank nyújt állami garanciát. Ezt a fajta támogatást, vagyis a banki hitelgarancia vállalását szeretnénk továbbfejleszteni. Tesszük mindezt annak a tudatában, hogy a bankok manapság egyre szívesebben nyújtanak hitelt a jelenlegi alacsony kamatszintek mellett az olyan jellegű felújításokra, mint például a panelházak hőszigetelése. Tapasztalataik szerint ugyanis a lakók jól fizetik visz- sza a hiteleket. Számíthatunk esetleg európai uniós támogatásokra is? Ez volna a végcél, de 2005 végéig még folynak a tárgyalások a strukturális alapok témájáról. Meglátjuk, mit sikerül megvalósítani abból, amit elképzeltünk. Azt tűztük ki célul, hogy a lakótelepek közterületeinek felújítását fedezhessük a strukturális alapokból. Ehhez azonban meg kell egyezni a többi 24 tagállammal és az Európai Bizottsággal is. (mi) Egyre több lakástulajdonos kezd rájönni, hogy akár fedél nélkül is maradhat, hajléktalanná válhat megfelelő befektetések nélkül. Érdemes időben elvégezni a legszükségesebb javításokat. (Pavol Funtál felvétele)
