Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-09 / 284. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ- Netán most az lenne a leghelyesebb, ha aludnánk rá egyet, utána reagálnánk? - teszi fel a kérdést a vajdasági magyar napilap az eredménytelenül végződő, kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás kapcsán. - De hiszen alszunk már nyolcvannégy éve, ha hagynak bennünket. Arra mindenesetre büszkék lehetünk, hogy ilyen kérdést még egy nemzet sem mert feltenni önmagának. Egyáltalán el tudjuk-e képzelni, hogy mi történt volna, ha itt nálunk népszavazáson kérdezik meg: befogadjuk-e a horvátországi, boszniai és koszovói szerbeket? Nem a kormány bukott volna meg, hanem még azt is elátkoznák, akinek ilyesmi egyáltalán eszébe jutna. Magyarország viszont ennél sokkal demokratikusabb - írja a vajdasági lap. ■B«-*oUqut Oh FantbETEK a.. ILYETW FELVÁbKRLA'Sl ÁiUfc MELLETT Méh EÍM>^MEb \Z6LS F0fcLM-k02.UI. 3 (Lukács Zsolt rajza) Székelyföldön radikális formát öltött a napokban az elégedetlenség, nem szívesen látnak magyarországiakat Visszaadnák a magyarigazolványt Erdély-szerte elterjedt a hír, hogy sokan visszaadják a magyarigazolványt, így akarják kifejezni csalódottságukat a népszavazás eredménytelensége miatt. A Székelyföldön pedig egyre többen jelzik, hogy nem szívesen látják a Magyar- országról érkezetteket. MTI-HÁTTÉR Székely István, a magyarigazolványok kibocsátásáról tájékoztató romániai irodahálózat vezetője elmondta: még korai felbecsülni, hogy hányán adják vissza majd az okmányt. Közölte: december 15- én találkozik az irodavezetőkkel, akkor már pontosabban fel lehet mérni az elégedetlenek számát. Felidézte: korábban már előfordult hasonló eset. Különböző magyarországi politikai történések után az emberek berohantak az irodába, lecsapták az okmányt az asztalra, és közölték, hogy visszaadják. Ez azonban nem elterjedt jelenség, két és fél év alatt mindössze tucatnyi ember cselekedett így. Az irodavezető elképzelhetőnek tartja, hogy az elkövetkező időszakban nőni fog az elégedetlenkedők száma, de szerinte a magyarigazolvány visszaadása nem fog tömeges méretet ölteni. Székelyföldön mindenesetre radikális formát öltött az elmúlt két napon az elégedetlenség. A Hargita megyei önkormányzat nyílt levélben fordult testvérmegyéihez, azaz Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye közgyűléseihez. A levélben a megyei önkormányzat előjárói jelzik: az elkövetkező hetekben-hónapokban felül fogják vizsgálni a testvérmegyei kapcsolatokat azokkal a megyékkel, ahol a nem szavazatok voltak többségben. A romániai magyar sajtó számos esetet említ, amely az ottaniak csalódottságáról tanúskodik. Az egyik leglátogatottabb székelyudvarhelyi kávézó ajtaján az olvasható: „Magyar állampolgárokat nem szolgálunk ki!”. A tulajdonos azonban a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta: a felirat nem vonatkozik a kettős állampolgárság megadása mellett állást foglalókra. Nem tudni azonban, ki hogyan bizonyítja majd, hogy miként voksolt. Ugyanez a lap idéz egy, cége termékeit több nyugati országba exportáló székelyudvarhelyi üzletembert, aki egyenesen gazdasági szankcióval készül válaszolni a határon túliaknak hátat fordító magyar állampolgároknak. Fontolóra vette, hogy magyarországi megrendelőinek ezentúl tíz százalékkal magasabb árat szab, mint a többi EU-tagországban bejegyzett cégnek. Csíkszeredában sokan azt a kérdést teszik fel, hogyan jönnek majd a magyarországiak a csík- somlyói pünkösdi búcsúra. Gyer- gyószentmiklóson a város búcsús szentmiséjén a környékbeli falvakból érkező több mint négyezres körmenetben az eddigi gyakorlattól eltérően nem vitték a pi- ros-fehér-zöld zászlót. A római katolikus plébánián a hívek kérésére bevették a magyar lobogót, és csak a román zászló maradt kinn. A tömeg tizenöt éve először nem énekelte el a Himnuszt. Erdővidéki és csíki információk szerint némelyek elkeseredésükben arra készülnek, hogy betörik a magyar rendszámú autók ablakait. Azt is tervezik, hogy a magyar zászlókat összetekerik, és csak a székely lobogók maradnak kinn. Sógor Csaba, az RMDSZ újraválasztott szenátora a Mediafax román hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a magyarországi népszavazás sikertelensége a romániai magyarok szempontjából nem olyan súlyos esemény, hiszen Románia hamarosan az Európai Unió tagja lesz, s akkor számukra is megnyílnak a határok. A Mediafax szerint hétfőn este a sepsiszentgyörgyi lakosok tucatjai a Szent József-templomban álló Szent István-szobor előtt gyertyagyújtással tüntettek a kettős állampolgárságért, a népszavazás kudarca miatt. A gyertyagyújtók ezzel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) felhívásának tettek eleget. Az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke, Gazda József „sajnálatosnak és felháborítónak” tartja a magyar választó- polgárok magatartását. Véleménye szerint Magyarországon csak annyi magyar maradt, ahányan igennel szavaztak a kettős állam- polgárság kérdésében. Tizenhat személy, miután felfedezték őket, őrizetbe vételük előtt kollektív öngyilkosságot követett el Háromszáz áldozat volt a csehszlovák határon KOKES JÁNOS Majdnem 300 személy - köztük hét magyar állampolgár - vesztette életét Nyugatra menekülés közben a szocialista Csehszlovákia határain - derült ki abból a dokumentumjegyzékből, amelyet a prágai Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és Dokumentáló Hivatal (UDV) állított össze. Csehországban ez az első átfogó történelmi dokumentumokon alapuló jegyzék, amely a szocialista Csehszlovákia nyugati határain történt tragédiákat dolgozza fel. A jegyzéket Martin Pulec, az UDV történésze állította össze a prágai, brünni, pozsonyi, az állami, valamint az egykori járási levéltárak dokumentumai alapján. Munkája, kutatása majdnem hat évig tartott. A most nyilvánosságra hozott dokumentum az 1948 februárja és 1989 novembere közti eseteket vette jegyzékbe, konkrét levéltári iratok alapján. Korábban erről a témáról csak becslések láttak napvilágot, s az adatok eltértek egymástól: néhány száz áldozattól több ezerig terjedtek. Az UDV által írásos dokumentumokkal bizonyított 282 áldozat között 90 külföldi állampolgár - köztük hét magyar - található. A legtöbb külföldi áldozat lengyel (31) és keletnémet állampolgár volt. Érdekes, hogy a csehszlovák határon több nyugati állampolgár is életét vesztette -15 osztrák, hét nyugatnémet és egy francia. Ők nem „szocialista” menekültek voltak, különféle okokból kerültek a szigorúan őrzött kelet-nyugati határ közelébe. Több olyan eset is ismert, amikor a nyugatiak arra fizettek rá, hogy kíváncsiak voltak a hírhedt vasfüggönyre. A most nyilvánosságra hozott adatokból kitűnik, hogy a hidegháború utolsó csehszlovák határ menti áldozata két kelet-német állampolgár, Brigit Wenda és Jens Wenda. 1989 szeptember 24-én a Dunán próbáltak Szlovákiából Magyarországra jutni, amely néhány nappal korábban már megnyitotta nyugati határait. Az áldozatok közül 145 személyt a határőrök lőttek le, 96 ember életét az áram alatt levő szögesdrót oltotta ki. Tizenegy személy vízbe fúlt. Különösen megrázó tragédia is történt. Tizenhat disszidálni szándékozó - miután a csehszlovák határőrök felfedezték őket, s már nem volt esélyük átkerülni a szabad világba - őrizetbe vételük előtt kollektív öngyilkosságot követtek el. Öt csehszlovák állampolgár már a határ túlsó oldalán veszítette életét, amikor utánuk lőttek. A vizsgált időszakban 648 csehszlovák katona is életét veszítette a határon. Közülük azonban csak 12 személy hunyt el „harci” cselekményben, külföldi ügynökökkel vívott tűzharcban. Többségük a villamos határzár javítása közben vesztette életét, vagy a határ menti aknamezőre tévedt, továbbá autóbaleset áldozata lett. A határon történt bűncselekmények miatt több volt határőr is bíróság elé került, de végül senkit sem ítéltek el. A Csehországban uralkodó vélemény szerint nem a kiskatonákat kell felelősségre vonni, hanem esetleg parancsnokaikat, de legfőképpen a rendszer vezető tisztségviselőit. KOMMENTÁR Kaník és Hurny foltja NAGYANDRÁS Eudovít Kaník a héten komoly probléma elé lett állítva. Robert Fico előkotorta a kilencvenes évek végéről származó ügyét, ami- koris a miniszter akkori cége több éven keresztül nem fizette a járulékokat a Szociális Biztosítónak. A szociális és családügyi miniszter valószínűleg a lehető legrosszabbul reagálta le az egész ügyet, amikor a Smer-elnök kotyvalékának nevezte a dolgot. S még neki állt feljebb, hogy ugyebár miért kellene arra emlékeznie, hogy néhány évvel ezelőtt befizetett, vagy nem fizetett be pár százezer koronát. A politikai morál úgy általában a béka segge alatt van Szlovákiában, az ebből a szempontból tökéletesen kifundált koalíciós szerződés miatt vajmi esélye van annak, hogy bármilyen hasonló, a múltból felbukkanó vétség miatt bárkit is menesztenének. Kaník a maga pökhendiségével nem is tartotta fontosnak, hogy esetleg annyit mondjon, igen hibáztunk, de utólag helyrehoztuk (bár a büntetést elengedték). Minden valószínűség szerint neki eszébe sem jutott, hogy esedeg lemondjon, hiszen főnöke, a kormányfő ezt nem is kérte tőle. Martin Danko szóvivő is csak annyival intézte el a dolgot, hogy a miniszter semmilyen törvényt nem sértett meg, így a vita parttalan, a vádaskodás értelmetlen. Az meg nálunk nem jelent komoly problémát, hogy pont a szociális ügyekért felelős miniszter cége nem fizetett. Ugyanígy nem jelent morális problémát egy államtitkárnak az, hogy kiderül róla, együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. Elvüeg az egészet el lehet kenni és azzal védekezni, hogy a dokumentumokon nem az ő aláírása szerepel, hanem odahamisították. Az államtitkár egy időben még azt ígérte, hogy amint kézhez kapja az iratokat, bemutatja azokat a sajtónak, hogy tisztázhassa magát. A dokumentumok azóta megérkeztek, Ján Hurny mégis inkább elzárkózott a sajtó elől, s állítja, hamarosan bírósághoz fordul az ügyben. így az egésszel kapcsolatban az a legszomorúbb, hogy most már nem fogja tudni lemosni magáról a szégyenfoltot, hiszen Szlovákiában - szemben Csehországgal - nincs rá törvény adta lehetőség, hogy az államot bepereljük, amiért esetleg nevük alaptalanul szerepel az ügynöklistán. Itt csak a teljes meglévő iratállomány bemutatása segítene. Ez meg valószínűleg nem lesz. így az SDKÚ a héten kapott két újabb tockost, amivel megint egy kicsit messzebb került a morálisan tiszta politikai párt képétől. JEGYZET Föld hull a káposztára MISLAY EDIT Szép napok köszöntöttek ránk, fogyasztókra. A különböző szuper/hipermarketek egymást licitálják túl (vagy inkább alá) az akciós árakban. Most érdemes vásárolni, hiszen a zöldség, gyümölcs potom pénzért kapható. Visszük is, mint a cukrot. Mégjó hogy... Tulajdonképpen elégedett vagyok, hogy a nagy konkurenciaharcban mi, vásárlók jól járunk. Egy dolog azonban motoszkál a fejemben. Ha mi ilyen olcsón jutunk hozzá a friss zöldséghez, gyümölcshöz, és a piac törvényei szerint a nagy áruházláncok is keresni akarnak az áru közvetítésén (hiszen ebből élnek), akkor vajon mi marad a termelőnek? Mert akárhogy is számolom, mindig az jön ki, hogy a minimálisnál is minimálisabb haszna lehet belőle. Akkor miért éri meg neki dolgozni? Miért keljen fel nap mint nap, áldozzon időt, energiát, hajön a felvásárló, és közli: ennyit adok érte, ha nem tetszik, vigye, ahova akarja munkája gyümölcsét (sőt zöldségét)? Ő meg aztán nem viszi és nem adja, mert állítása szerint többet veszít rajta, ha viszi és adja. A Szlovákiai Zöldség- termelők Uniójának igazgatója szerint a zöldségtermelők fele jövőre lehúzza a rolót. S ebben az olcsó lengyel import is ludas. Merthogy az ottani termelők rejtett dotációt kapnak, tehát nekik olcsón is megéri eladni az árut. Nem kellene akkor esetleg itt is rejtetten dotálni, ha ez a titka a dolognak? A vidék túlnyomó részén a munkanélküliség évek óta aggasztó méreteket ölt. A beruházások, az ipar legtöbbször messzire elkerüli e helyeket. Ágazatként maradna tehát egyik megélhetési forrásként, munkalehetőségként a mezőgazdaság. De nem marad. Mert legtöbb esetben nem lehet megélni belőle. Csak ráfizetni. Én már csak úgy gondolom, hogy ha az ember valamibe energiát fektet, szereti hinni, hogy annak értelme van, és nem volt hiábavaló az erőfeszítése. Még ha a kudarccal is számolni kell. Próbálom elképzelni, mit érezhetnek azok a termelők, akik (hogy ne fizessenek rá még jobban) beszántják a termést. Például a káposztát. Persze lehet, hogy ilyenkor nem gondolnak semmire. Csak nézik, ahogy a föld lassan eltemeti a káposztafejeket. FIGYELŐ KÁRPÁTINF0 Egy internetes oldalon azok jelentkezését várják, akik szeretnének bocsánatot kérni a határon túli magyaroktól a népszavazás miatt. A honlap szerkesztője szégyelli, s olyan fotókat vár, amelyeken a hasonlóan gondolkodók elnézést kémek a határon túliaktól. Az amerikai elnökválasztás után sokan hasonló oldalon kértek elnézést Bush újraválasztása miatt.
