Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-08 / 283. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 8. Magyarországon egyre többen karolják fel az ügyet; több cég jelezte, kész anyagilag is támogatni a tervet Gyorsforgalmi út és teherhíd Párkány/Esztergom. Az Ister-Granum Eurorégió egyik alapvető célkitűzése a helsinki korridor - V/C európai közlekedési folyosó részét képező gyorsforgalmi út - és az ehhez szervesen kapcsolódó Párkány-Esztergom teherforgalmi híd - megépítése. BUCHLOVICS PÉTER A beruházás nemcsak az Európai Uniónak (EU) válna javára, hanem az életminőség, az infrastruktúra és a beruházások szempontjából is sokat segítene a Lévai és az Érsekújvári járás lakosságának. (UKI) illetékesei is megerősítik - tudtuk meg az Ister-Granum Eurorégió december elsejei ülésén. A rövidebb út Farkas Iván MKP-s parlamenti képviselő, Nyitra megye önkormányzata pénzügyi bizottságának elnöke arról tájékoztatta az Új Szót, hogy a megyei fejlesztési tervbe mindkét változat bekerült. Ám a Párkány-Zselíz-Léva útvonal azért is lenne jobb, mert harminc kilométerrel rövidebb lehetne az út, s nem kellene meredek terepen dolgozni (például Donovalynál alagutat fúrni), s az előzetes becslések szerint még egy új teherhíd megépítésével is körülbelül 20 milliárd koronával kevesebbe kerülne ennek a változatnak a megvalósítása. Arról nem is beszélve, hogy - miként azt Nagy Géza, Zselíz polgármestere, az eurorégió közlekedésfejlesztési bizottságának elnöke kiAz V/C nyomvonal lényegében annak a három, észak-déli irányú, Lengyelországot az Adriával és a Balkánnal összekötő fő útvonalnak az egyike, amelyet nemzetközi együttműködés keretében építenek meg, az EU ajánlásai alapján. Idén februárban az Európai Bizottság (EB) a koncepció keretében már ki is jelölte a Budapest -Zsolna közti nyomvonalat. E vonal déli részének Nyitra megyét és a párkányi régiót érintően két útvonal felel meg: egyrészt a régi „borostyánét”, tehát a Buda- pest-Vác-Ipolyság-Zólyom- Besz- tercebánya-Zsolna vonal, másrészt pedig a Buda-Dorog- Eszter- gom-Párkány-Zselíz-Léva-Ga- ramszentkereszt-Zsolna vonal. Gazdasági és logisztikai szemA helsinki korridorok (vastag vonalakkal jelölve) pontból, valamint a kivitelezés költségei miatt az utóbbi szakasz látszik a legésszerűbbnek, s ezt a magyarországi tervezőirodák, szakemberek és az állami Útfor- galmi Koordinációs Igazgatóság (Az Ister-Granum Eurorégió képarchívuma) fejtette - a teherforgalmi híd még a Komáromon és Ipolyságon áthaladó teherforgalmat is mérsékelné, valamint Budapest forgalmát is alaposan csökkentené. Az említett szakasz szlovákiai oldala lényegében az R3-as - jelenleg minisztériumi javaslatként létező - Garamszentkereszt-Kör- möcbánya-Turócszentmár- ton-Zsolna vonalra kapcsolódna déli irányból. Szintén ezzel függ össze az is, hogy Nyitra megye közgyűlése pontosította a hosszú távú fejlesztési tervet. Ennek egyik lényeges eleme az, hogy az R7-es gyorsforgalmi út - tehát a Po- zsony-Dunaszerdahely-Lo- sonc-Kassa vonal Nyitra megye területén Andódot érintené, majd Érsekújvárt délről megkerülve Udvard felé vezetne Léva irányába. Erre tehát kapcsolódhatna a tervezett, Léva-Párkány-Eszter- gom-Budapest vonal. A gazdaság is felkarolja a tervet Az Ister-Granum december elsején elfogadta azt - a Nagy Géza által beterjesztett - határozati javaslatot, amelynek értelmében az eurorégióban működő jelentősebb ipari vállalatoknál kezdeményezi az Esztergom-Párkány teherhíd megépítését, és szorgalmazza, hogy Szlovákia és Magyarország nemzeti fejlesztési terveiben tervezett 2015-nél jóval korábban, akár öt éven belül sor kerüljön a megépítésre. A teherhíd ugyanis végleg eldönthet- né az V/C korridor szlovákiai és magyarországi nyomvonalát, s benne a Léva-Párkány-Esztergom szakasz helyét is. Értesüléseink szerint a magyarországi oldalon egyre többen karolják fel az ügyet, és néhány komoly cég már jelezte a régióbeli polgármestereknek, akár anyagilag is kész támogatni a tervezést és a kivitelezést. Szlovák, magyar és német egyetemek pedig előtanulmányt dolgoznak ki ez ügyben. Szlovák-magyar viszonylatban már megkezdődtek a szakértői egyeztetések, de a megvalósításhoz politikai akarat is szükségeltetik, (buch) Már megtapasztalták az érsekújvári magángyermekgondozóban nemrégiben berendezett sóbarlang jó hatását A sóbarlangban játékkal, meseolvasással telik az idő (Csuport István felvétele) Kevesebb beteg gyerek SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A város központjában két évvel ezelőtt megnyílt magán gyermekgondozóban idén májusban rendezték be a sóbarlangot. A gyermekek és szüleik már most, az őszi hónapokban megtapasztalták e gyógymód kedvező hatását. „Tavaly ilyentájt a megfázásos betegségek miatt a gyermekek több mint fele hiányzott, négy-öt kicsi látogatta intézményünket. Idén a csapadékos időjárás ellenére naponta 10-12 gyermek jár óvodába. Ez a sóbarlangnak, az aroma- és sólámpák használatának köszönhető. Nincsenek náthás, köhécselő gyermekek a csoportunkban” - osztotta meg velünk örömét Halász Ágota, a Csodaország Polgári Társulás alapítója, a magánbölcsőde vezetője. A sóbarlang megnyitását magyarországi tapasztalatgyűjtés és a szülők alapos, körültekintő tájékoztatása előzte meg. Azóta a szülők is megtapasztalták, hogy az intézményben kialakított helyiségben - ahol a gyerekeknek napi tartózkodásuk során mesét, verseket olvasnak vagy közösen énekelnek - olyan levegő van, mintha tengerparton üdülnének. Az intézmény napirendjét minden téren a szülők és a csöppségek igényeihez igazítják. Ide többnyire később hozzák a gyermekeket, és van, hogy ötig, fél hatig foglalkoznak velük. A különleges étrendet és az érzékenyebb csemeték hangulatváltozásait egyaránt orvosolni tudják. A legkisebb bölcsődelátogató gyermek egy-, a legidősebb hároméves. A régióban elsőként hozták létre a sóbarlangot a ebben a magánintézményben, azóta már számos városi és vidéki óvodában van sótéglával kirakott helyiségek. Hamarosan lehet gázfűtés a Vámbéry Alapiskolában Uniós és városi támogatás ______________Szülőföldünk 27 P. VONYIK ERZSÉBET Dunaszerdahely. Európai uniós pénzekből vezetik be jövő tavasszal a gázfűtést a Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskolába. A város más magyar tannyelvű alapiskolái is adtak be pályázatokat, de egyelőre csak az említett iskola kapott igenlő visszajelzést az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumtól. A sikeres projektet a Csallóközi Városok és Falvak Társulása mellett működő dunaszerdahelyi régiófejlesztési iroda dolgozta ki az alapiskola számára. Eredetileg hét és fél millió koronát kértek a gázfűtés bevezetésére. A szaktárca értesítése alapján mintegy hatmillió-hétszázezer koronára számíthat a dunaszerdahelyi magyar alapiskola. Fibi Sándor igazgató nagyon elégedett, de nemcsak a minisztérium kedvező döntése miatt, hanem azt is nagyon méltányolja, hogy a városi önkormányzat a szorult pénzügyi helyzetben is vállalta: biztosítja az uniós projektek esetében szükséges 5 százalékos önrészt. A városi hivatal erről már tájékoztatta is a minisztériumot. Az igazgató felettébb hálás az iskola szülői szövetségének, hiszen az 178 ezer koronával támogatta a pályázathoz csatolandó gázművesítési tervdokumentáció elkészítését. A fejlesztéssel Fibi szerint összehasonlíthatatlanul olcsóbb lesz a fűtés, számítások szerint a fűtésre fordított jelenlegi kiadások a felére csökkenhetnek. A tervek szerint a mostani fűtési idény befejeztével tavasszal hozzálátnak az átépítéshez, hogy a munkálatokat időben befejezhessék, s a következő tanévben már gázüzemű fűtése lehessen a Vámbéri Ármin Alapiskolának. Várhatóan a jövő év derekán indulhat a beruházás Albáron sportcsarnokot szeretnének építtetni JÓZAN MÓNIKA Albár. A Dunaszerdahelyhez közeli, ötszáz lakosú településen kulturális, sport- és szabadidő- központot terveznek. A többfunkciós csarnok tervének elkészítésére az építésügyi- és régiófejlesztési minisztérium strukturális alapjától jutott kilencvenezer eurós támogatáshoz az önkormányzat. „Falunk központosítását tervezzük. A modern sportokra is alkalmas, könyvtárral, klubtermekkel és étteremmel ellátott csarnokkal régiónk lakosait szeretnénk szolgálni, de turisták látogatásával is számolunk” - mondta Bereck Oszkár polgármester. Albáron már van szabadtéri teniszpálya, futball- és futópálya, és nemrégiben sporthalastavat is létesítettek. Jelenleg az elvi építési engedély megszerzéséhez szükséges tervdokumentáció készítése van folyamatban. Ez az előkészületi munkálatok első szakasza, amelyet az építkezési engedélyek megszerzése, a potenciális befektetők megszólítása és a beruházási tervek elkészítése követ. Várhatóan jövő év májusában lesznek meg a megvalósításhoz szükséges engedélyek és tervrajzok. Ezt követően csaknem egyhektárnyi területen, a falu központjában, a községi hivatal mögött épülne fel a komplexum. A megvalósítást magánvállalkozók beruházása révén és támogatásokkal képzelik el. Új ügyfeleket szeretne? Éljen az előnyös hirdetés lehetőségével Szülőföldünkben, az Új Szó regionális mellékletében! Területi üzletkötőink ellátogatnak Önhöz, és megoldást javasolnak. Kapcsolatfelvétel: Érsekújvár: Kis Péter, tel: 0905/413 623 e-mail: peter.kis@ujszo.com Dunaszíerdahely, Galánta: Roskó Péter, tel: 0905/551 957 e-mail: peter.rosko@ujszo.com Nagymegyer: Kováts István, tel: 0905/646 843, e-mail: amethyst@centrum.sk Rimaszombat: Silling Géza, tel: 0907/255 600 Somorja: Méry Erzsébet, tel: 0905/145 920 e-mail: heureka@nextra.sk jó befektetés!
