Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-07 / 282. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 7. Sürgősségi agrársegély Gazdánként 3 ezer euró A mezőgazdasági termelésben és a halászatban jelentkező válsághelyzetek rugalmasabb kezelésére az Európai Bizottság elfogadott egy szabályozási tervezetet, amely lehetővé tenné, hogy a kormányok gazdánként 3000 eurós sürgősségi segélyt utaljanak ki. Az adott támogatási forma alkalmazása során Brüsszel ügyelni kíván arra, hogy ne jelentkezzen versenyt torzító hatás, ezért az évente folyósítható összeg felső határát a mezőgazdasági, illetve a halászati ágazat kibocsátásának 0,3 százalékában maximálná. A szóban forgó támogatási formát az Európai Bizottság előzetes értesítése nélkül alkalmazhatnák a kormányok, (w -r) 18 Agrárkörkép Intervenciós felvásárlás Kevés a raktárkapacitás Annak ellenére, hogy az unió piacszabályozási rendszerében az intervenciós felvásárlást elsősorban arra az esetre találták ki és veszik igénybe, ha a normális piaci viszonyok között a termelők nem tudnák értékesíteni a terményüket, nálunk a termelők zöme idén még ettől a módszertől várta és várja a túlkínálat miatt pangó piacon az értékesítési gondjaira a megoldást. Az ágazatban uralkodó pénzhiányos állapotok miatt ugyanis gyakorlatilag ez az egyik legmegbízhatóbbnak tartott terményértékesítési mód, mivel az idevonatkozó előírások alapján az intervencióba felvett terményért a beszállítást követő 35 nap múlva az ügynökség megkezdi az áru értékének kifizetését. Mint ismeretes, az intervenciós terményfelvásárlás minden évben november 1-től kezdődik, s az intervencióba felvásárolt terményeket az intervenciós ügynökség által meghatározott idő- és ütemterv szerint kell beszállítani az intervenciós központok raktáraiba. Az idei intervenciós felvásárlásban az ügynökség több mint 20 millió korona értékű árut finanszírozhat, a rendszer működése azonban egyelőre akadozik. Elsősorban azért, mert az intervenciós raktárak a november végéig beküldött jelentések szerint többnyire tele vannak, mivel a raktározók saját terményüket, vagy a raktári zálogjegyekkel finanszírozott ideiglenesen felvásárolt terményt tartják bennük, amelynek egyelőre nem akar mozdulni a piaca. Szabad piaci kapacitások egyelőre inkább a keleti országrészben vannak, oda viszont a szállítási költségek miatt délnyugatról nem lenne célszerű elszállítani a terményt. Mivel a gabonapiacok az egész unióban telítettek, a tárca vezetése ezért a jelenlegi készleteknek harmadik országokban történő értékesítésétől várja a piaci mozgások beindulását, a raktárkapacitások felszabadulását. Ennek érdekében a közép-európai országok (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Ausztria), amelyeknek nincs közvetlen tengeri kikötőjük, azzal a kéréssel fordultak az unió brüsszeli közponjához, hogy a gabona tengeri kikötőkbe való elszállításához (a mi esetünkben a rotterdami kikötőbe) uniós forrásokból biztosítsanak hozzájárulást a szálítások költségeinek fedezéséhez. (sz) Az uniós támogatás jelentős részét várhatóan az évközben felhalmozott tartozások törlesztésére fordítják a termelők Megkezdődtek az idei agrárkifizetések (Illusztrációs felvétel) Bár sokan nem bíztak benne, hogy az eredeti ígéret szerint a gazdák az év végéig megkapják az uniós pénzeket, most azonban végre úgy tűnik, hogy a kifizetések mégis megvalósulnak a tervezett időpontban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ November utolsó napján a szaktárca vezetése bejelentette, hogy az Agrárkifizetési Ügynökség a hónap elejétől megkezdte az agrártermelőknek járó uniós támogatások kifizetését. Idén ösz- szesen 12 399 igénylést nyújtottak be az ügynökséghez, a kérvények többszörös ellenőrzése után a támogatások odaítéléséről szóló határozatokat már folyamatosan küldik szét a jogosult személyeknek. Ha a határozat átvételekor az igénylők írásban lemondanak fellebbezési jogukról, az azonnal érvényessé válik, s amint visszakerül az ügynökséghez, megkezdődhet a pénzek átutalása a gazdálkodók számlájára. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter szerint az így rendezett határozatok alapján az átutalások egy-két napot vesznek majd igénybe. Mitagadás, a 8 milliárd korona összértékű közvetlen támogatási csomagra, amelybe az egységes területalapú kifizetések (1768 korona) mellett az egyes szántóföldi növényekre járó támogatások és a kedveződen termesztési körzetekbe irányuló kiegészítő támogatások is beletartoznak, a termelők, illetve az egész ágazat úgy várt, mint a megváltóra. Az ismert körülmények miatt elsősorban az őstermelők vannak siralmas pénzügyi helyzetben, de mellettük a kiszolgáló ágazatok, szolgáltatások, vetőmag- vegyszer-, műtrágyaforgalmazók is régóta várnak már a pénzükre. Az ágazatban uralkodó állapotok ismeretében nem meglepő a fel- tételezés, hogy az uniós támogatásnak valószínűleg nem lesz ideje megmelegedni sem náluk, hiszen várhatóan azonnal elfolyik majd tartozásaik rendezésére. Helyzetképünkben erről kérdeztük az érintetteket. Az idei támogatások kifizetése után is fennáll majd a veszélye annak, hogy a termelők jelentős része továbbra is pénz nélkül marad, illetve hiába kapják meg a pénzt, ha azt azonnal a hónapok óta húzódó tartozásaik törlesztésekre kell fordítaniuk, vélekedett Szikura Ferenc a királyrévi Agrostaar KB Kft.igazgatója. Ők szerencsére nincsenek teljesen kiszolgáltatott helyzetben, azt azonban egyértelműen érzékelik, hogy a feszültség a körbetartozások miatt egyre nő, s a problémát mindenképpen rendezni kell. Sajnos, az idei értékesítési árak és behatárolt lehetőségek a termelők zömét kényszerhelyzetbe szorítják. Annak ellenére, hogy idén a tavalyinál jóval kedvezőbb terméshozamokat értek el, a fenti okok miatt ők sem tudnak nagyobb jövedelemre szert tenni, mint az előző kritikusnak nevezett esztendőben. Jó példa erre a kukorica 280-320 koronás felvásárlási ára, miközben a szárítási költségek rohamosan növekedtek, nem beszélve arról, hogy a kezdeti kedvező árfejlődés után újra visszaesett a sertéshús felvásárlási ára, egyre magasabbak az energia- és üzemanyagköltségek, így a tavaszi munkákra esedékes források képzésére bizony nagyon oda kell majd figyelniük. Sőt, a híresztelések szerint egyes községi önkormányzatok a földadók növelését is tervezik, s ez újabb érvágást jelenthet a termelők számára. Az igazgató véleménye szerint az új támogatási és finanszírozási rendszer jelentősen megváltoztatja majd a vállalatok gazdálkodási rendszerét, hiszen amint ismeretes, az uniós támogatásokra a következő évben már csak újra az év végén számíthatnak, ezért a tavaszi és az évközi munkákra és alapanyagokra szükséges forrásokat már most meg kell keresniük, legyenek azok saját források vagy valamilyen hitelek. A kisebb termelők és gazdálkodó egységek várhatóan újabb szorítóba kerülnek, főleg azok, akik a mostani támogatást tartozásaik rendezésére kénytelenek elkölteni. Állítása szerint számukra a közös értékesítő szervezetek létrehozása vagy valamilyen társulások kialakítása hozhat némi reményt, hiszen a vetőmagok, vegyszerek műtrágyák forgalmazóival szemben a nagyobb egységek kedvezőbb piaci vagy alku pozícióba kerülnek, s az így elérhető 5-10 százalékos árkedvezmény már jelentősen segíthet rajtuk. Ehhez azonban az kell, hogy ezek a szervezetek létrejöjjenek és működjenek. Lelkes Péter, a lakszakállasi szövetkezet elnöke szerint csak hiú ábránd, hogy a termelők, akik tele vannak tartozással, a tavaszi munkákra esetleg félre tudnak tenni az idei támogatásokból. A 2004-es esztendő ugyanis még a nagyobb és versenyképesnek minősíthető gazdálkodó egységek számára is feladta a leckét. A pénzhiány a termelőknél egyértelmű, a termékek értékesítése lassan, vagy egyáltalán nem működik, az üzemanyag- és egyéb bemeneti árak pedig fokozatosan a csillagokig kúsznak. Véleménye szerint, noha a támogatások ebben a térségben is nagyon fontosak, de nem ezek a meghatározók, inkább a kiegyensúlyozott bemeneti és kimeneti árviszonyok kialakítására kellene törekedni. Hogy a bemeneti költségek rohamos növekedését, mint amilyen például az üzemanyagáraknál idén végbement, ki lehessen egyensúlyozni a reális értékesítési árakból származó bevételekkel, amelyek napjainkban sajnos, még nem mindig tükrözik a tényleges költségeket és ráfordításokat. A támogatások, amelyek ebben a térségben a bevételeknek mintegy 10-15 százalékát teszik ki szintén fontosak, de a reális árviszonyok mellett egész más lehetne a szerepük. Az ágazati termelők eladósodásából származó feszültséget a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalmazásával foglalkozó nyitrai székhelyű Hriadel’ Kft. vezetése is érzékeli. Szikszai Zoltán igazgató szerint az ágazatban jelentős tömegű tartozás halmozódott fel, s úgy véli, hogy a termelőknek folyósított idei uniós támogatások jelentős részét azok a követelések rendezésére fogják fordítani. Amint elmondta, ők az ügyfeleiket eddig is folyamatosan előfinanszírozták, illetve hitelezték, s a 14 napos fizetési határidők némely esetben akár 30-50 naposra is kitolódtak. Természetesen ez ügyféltől függően változott, hiszen a megbízható régi partnerekkel szemben nagyobb bizalmuk van a követelések teljesítését illetően. A személyes kapcsolatoknak ebben az ágazatban fontos szerepük van, azt azonban igazgató is határozottan állította, hogy a jövőre nézve meg kell keresni azokat a finanszírozási és kezességi formákat, amelyek biztosítják az eladott termékek utáni rendszeres törlesztést. Horváth Péter, a hidaskürti magánvállalkozók társulásának tagja kapásból adja a választ az idei uniós támogatások sorsát illetően. „Ennek a pénznek, bár még meg sem kaptuk, s teljesen pontosan még azt sem tudjuk, hogy mennyi lesz, már most száz helye van” állította. A termelők belekényszerültek abba a helyzetbe, hogy főleg a növénytermesztési termékek piacán uralkodó pangás miatt tovább tolják maguk előtt tartozásaik szekerét, illetve az esedékes uniós támogatásokból törlesszék azokat. A tavaszi munkákra pedig várhatóan újra kölcsönöket vagy hitelt kell majd igénybe venniük. A gondokat fokozza, hogy záros határidőn belül az intervencióból származó pénzforrásokra sem számíthatnak mindenütt, mivel a pénzhiány miatt sok helyen kényszerülnek arra, hogy az intervenciós árnál alacsonyabb áron előlegért eladják a terméket a felvásárlóknak. Az intervenciós felvásárlásban érvényesített uniós rendszer alapján ugyanis az intervenciós ügynökség már az áru új tulajdonosával lép kapcsolatba, s így valójában a termelők kiszorulnak abból is, hogy az intervenciós védőháló nyújtotta lehetőségeket igénybe vehessék. Belucz János, a nagymegyeri Agromarkt képviselője szintén azt várja, hogy a termelők a megkapott támogatásokból végre teljes mértékben rendezni tudják majd egész évi tartozásaikat. A főleg vetőmagforgalmazással foglalkozó cégük kintlevőségeinek jelentős részét már megfizették a partnereik, náluk ugyanis a termelőkkel megkötött szerződések alapján, ismerve az ágazatban uralkodó pénzügyi helyzetet, általában eleve későbbre, a termésbetakarítások idejére ütemezik a vetőmagokért, vegyszerekért járó fizetéseket, s ezt várhatóan a jövőben is alkalmazni fogják. Amint elmondta, ők is érzékelik, hogy a termelők nehéz anyagi helyzetben vannak, hiszen például csak az üzemanyagköltségek radikális emelkedése idén jelentős összegeket vett ki a zsebükből. Nem beszélve arról, hogy a kukorica szárításáért 80-100 koronát is lefognak tőlük a terményfelvásárló raktárak, így a kukorica 300 koronás felvásárlási ára gyakorlatilag kétharmadára apad, miközben az intervenciós felvásárlás is egyelőre még nagyon akadozik, gyakorlatilag nem működik, (sz) Szép hozamok az olajnövények termesztésében, ajavuló feltételek a repce és a napraforgó hozamában is megmutatkoztak Az előző évinél meglepően kedvezőbb terméseredmények ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az előző évi kedvezőtlen terméseredmények után magukat a termelőket is meglepte a tény, hogy az olajnövények idei termés- eredményei jóval meghaladták az előzetes várakozásokat és gyakorlatilag a hivatalos becslések alapján is a 3 tonnához közeli terméshozamok voltak a jellemzők. Ebben minden bizonnyal nagy szerepet játszott a kedvező áttelelés, aminek következtében a kiszántások is minimálisra csökkentek, hiszen az előző évitől jóval kisebb területen, alig 15 ezer hektáron kellett kiszántani a rosszul áttelelt állományt. A jól legyökerezett állományokban a növények kellően tudták hasznosítani a megfelelő tápanyagokat, s ennek alapján az állományok egészségi állapota is kedvezően alakult. A növénytermesztési kutatóintézet szakemberei szerint idén a károkozók nem tették ki túlságosan nagy nyomásnak a növényzetet, természetesen csak ott, ahol a megfelelő agrotechnikai és növényvédelmi munkálatokat időben és kellő hatékonysággal elvégezték. A gombás fertőzések nem terjedtek el túlságosan, és megfelelő készítményekkel kézben tarthatók voltak. A déli országrészekben talán a becőket nagyobb mértékben támadták az állati kártevők, de az ellenük való védelmet is sikerült megoldani. S noha az előrejelzések és felmérések alapján már látni lehetett, hogy a terméshozamok kedvező irányba fejlődnek, a tényleges eredmények sokhelyütt a szakembereket is meglepték, hiszen az előzetes várakozásokat átlagosan 0,7t/ha értékkel haladták meg. Az utóbbi másfél évtizedben a napraforgó vetésterülete és jelentősége is fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott a növény- termesztésben, a vetésterületek növekedése mellett az utóbbi öthat évben már a terméshozamok is felfelé ívelő pályán haladnak. S noha ugyan még csak a 80-as évek szintjére értek vissza, az elkövetkező időszakban azonban minden bizonnyal várható, hogy ez a tendencia továbbra is fennmarad. A repcével ellentétben a tavalyi esztendőben a napraforgót jóval nagyobb veszély fenyegette az állati kártevők és a gombás betegségek részéről. Főleg a fehérpenészes rothadás jelentkezett fokozottabb mértékben, főleg az előző esztendőhöz viszonyítva, amikor a száraz időjárás nem kedvezett túlságosan a betegség terjedésének. A nedves időben azonban az állományok jobb egészségi állapota és kondíciója ellenére nagyon sok parcellán megjelent a betegség. Ezt megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazásával csökkenteni lehet, ebben elsősorban a vetésforgó játszik fontos szerepet. A gombás fertőzések terjedésének kivédése érdekében fokozottabban kell ügyelni arra, hogy a napraforgó ne kerüljön közvedenül ugyanarra a helyre a rákövetkező évben s a szakirodalom 7 éves időszakoi javasol az ismételt termesztésre ugyanazon a területen. A gombá: betegségek terjedésének megaka dályozására fontos a rezisztens vagy toleráns fajták kiválasztást és termesztése, egyúttal a növény szármaradványok tökéletes bedől gozása a talajba is jelentős mér tékben csökkentheti a fertőzései terjedésének veszélyét, (r)
