Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)
2004-12-06 / 281. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 6. RÖVIDEN Hazatértek a nyugati magyarok A tegnapi népszavazásra szavazati joggal rendelkező nyugati magyarok is nagy számban utaztak haza az anyaországba. A Kucsera János, a müncheni Széchenyi kör elnöke szerint létezik egyfajta „másodrendű állampolgárság“, hiszen nyugaton ezrével élnek olyan magyarok, akik megtartották, vagy 1990 után megkapták magyar állampolgárságukat is, viszont nem élvezik az anyaországi szociális juttatásokat, nincs TAJ-kártyájuk, és személyi igazolványuk - hasonló „külhoni állampolgárságnak“ szerinte minden kárpát-medencei magyar örülne, (mno.hu) Új román-magyar szociális egyezmény A román munkaügyi minisztérium megerősítette: előrehaladott állapotban vannak annak a román-magyar társadalombiztosítási egyezménynek a tárgyalásai, amely szabályozni fogja a két ország között a egészségbiztosítási, anyasági, öregségi, rokkantsági és munkanélküliségi járadékról szóló egyezmény ügye. December 6-10. között Budapesten szakértői szintű román-magyar tárgyalásokra kerül sor azzal a céllal, hogy megállapodjanak a kétoldalú társadalombiztosítási egyezményről, valamint az egyezmény alkalmazására vonatkozó adminisztratív vonatkozásokról, (s) Emlékmenet az elhurcoltakért A sztálini haláltáborokba 60 éve elhurcolt kárpátaljai magyarok tiszteletére emlékmenetet szervezett a KMKSZ Szolyvára, az egykori gyűjtőtábor helyén létrehozott emlékparkba. A Kárpátaljáról, az anyaországból és Szlovákiából érkezett résztvevők a munkácsi Rákóczi-kastély udvaráról tették meg a Szolyváig vezető huszonhét kilométeres utat. Aknaszlatináról egy tizenkét fős csapat hat nap alatt, 220 km-t gyalogolt a Kárpátok között esőben és fagyban. Az ökumenikus istentisztelet után koszorúzással emlékeztek a mártírokra. (Kárpátalja) Tárgyal a magyar-szerb vegyesbizottság Napokon belül összeül Budapesten a magyar-szerb kisebbségvédelmi vegyes-bizottság. A testület feladata lesz a két kormány közti megállapodás végrehajtása, illetve a Szerbiában élő magyarok és a magyarországi szerbek helyzetének vizsgálata. A vajdasági magyarok szempontjából nagyon jelentős abizottság létrehozása, mert ez gyakorlatilag nemzetközi ellenőrzés alá vonja a kisebbségi jogok megvalósulását. A vegyes-bizottságban Vajdaságot képviselő Korhecz Tamás, a tartományi kormány alelnöke kiemelte: a testületnek komoly javaslattevő joga lesz a kormányok felé, ami jó lehetőség az egyes követelések napirendre tűzéséhez. Szakemberek úgy vélik: mintegy 200 vajdasági magyar fiatallal kellene bővíteni a helyi rendőrség állományát, amelyben jelenleg csupán elvétve találni magyarokat. (V.M.Sz.) Liszt Ferenc emlékére Restaurálják azt a közel kétszáz éves zongorát, amelyet Liszt Ferenc szólaltatott meg két aradi hangversenyén. A zongora egyik legnagyobb virtuóza 1846 novemberében két alkalommal lépett fel Aradon. Az Aradi Zenekonzervatóriumtól kölcsönzött hangszert évtizedekig a nyilvánosságtól elzárva a városi múzeum raktárában őrizték. Felújítása után a Kultúrpalota hangversenytermének emeletén helyezik el. (Háromszék) Aknamező a határon A második világháborúból visszamaradt lövedékeket találtak az ukrán-szlovák államhatár közelében, Tamóc térségében. A katasztrófaelhárítási főosztály sajtószolgálatának tájékoztatója szerint a veszélyes leletre egy traktorista bukkant rá. Ebben a térségben a kárpátaljai tűzszerészek az idén 36 alkalommal vettek részt világ- háborús aknák, lövedékek hatástalanításában, és mintegy 600 különféle robbanószerkezetet semmisítettek meg. (K. I. Sz.) A legfelsőbb ügyészségre továbbították a Székelyföldet jelző tábla felszerelésével kapcsolatos aktákat - közölte Constantin Scurtu megyei rendőrfőkapitány. Azért oda, mert parlamenti képviselők és szenátorok érintettek az ügyben, akik esetében csak ez a fórum végezhet kivizsgálást. A parancsnok elmondta, csatolták Horia Grama prefektusnak, valamint Adrian C??u- nean-Vlad megyei szociáldemokrata pártvezetőnek külön-külön benyújtott feljelentését is. Megkérdeztük, Teodor Nichita, a megyei rendőrség parancsnokhelyettese törvényesen járt-e el, amikor a választási kampányrendezvényt megszakítva közbelépett, majd eltávolította a képviselő- és szenátorjelöltek által a kökösi megyehatárnál felszerelt háromnyelvű Székelyföld-táblát. Scurtu igennel válaszolt, mivel szerinte a táblaállítók törvényt sértettek, ugyanis a közúti forgalmat szabályozó kormányrendelet előírja, bárminemű tábla elhelyezéséhez szükséges a rendőrség jóváhagyása is, s ilyennel nem rendelkeztek. Hozzátette, a rendőrség semmiképpen nem fog bocsánatot kérni, mint ahogy azt az RMDSZ elvárja. Puskás Bálint Zoltán szenátor panasszal fordult az államfőhöz, a szenátus és képviselőház elnökéhez, a közigazgatási és belügyminiszterhez, kifogásolva, hogy a rendőrség akadályozta politikai tevékenységében. Beadványáról tájékoztatta az Európai Unió romániai főbiztosát, valamint a tagországok nagyköveteit is. Kocsis Tibor dokumentumfilmje a mozikban - a verespatakiak drámája: nem akarják elhagyni otthonukat Nagy ára van az aranynak A verespatakiak itt akarnak élni, itt akarják eltemetni halottaikat, ide akarnak ugyanúgy templomba járni, mint egykor őseik (Képarchívum) A múlt héten mutatták be az Uránia moziban Kocsis Tibor „Új Eldorádó“ című dokumentumfilmjét, amelyet múlt péntektől vetítenek a mozikban. Az alkotás különdíjat kapott Romániában, meghívták a lipcsei dokumentumfilm-fesztivál- ra és a torontói környezet- védelmi filmfesztiválra is. A mozijegy árából a bányanyitás ellen tiltakozókat segítik a szervezők. INTERJÚ Több évig készült a filmje. Miért találta fontosnak Verespatak ügyét? Verespatak nem messze van tőlünk, 150 kilométerre - mondta Kocsis Tibor. - A film részben a verespataki aranybánya, illetve annak a projektnek a története, amit egy kanadai-román vegyes vállalat tervez, másrészt azoknak az embereknek a drámája, harca, akik nem akarnak elmenni onnan, hanem ott akarnak élni, ott akarják eltemetni halottaikat, oda akarnak ugyanúgy templomba járni, mint őseik. A verespataki bányaprojekt nagyon komoly környezettani kockázatot rejt magában, hiszen az a cianiddal szeny- nyezett tározó 800 hektár, vagyis százszor nagyobb lesz, mint az, amely 2000-ben a Tisza katasztrófáját okozta. Egy völgyzáró gát mögött lesz ez a vízmennyiség. Száznyolcvan méter magas lesz! Mondanom sem kell, hogy az elmúlt jó pár évben hányszor hallottunk környező országokból, főleg sajnos Romániából érkező szennyezésekről, amelyek valamilyen gát leomlásából, ipari létesítmények hibájából keletkezett szennyezések voltak. El nem lehet képzelni, hogy az ekkora méretű projektet hogyan lehet olyan biztonsággal működtetni, hogy minden kockázati tényezőt kizárhatnánk. A bányavállalat, mivel ezt a területet megkapta koncesszióban, kapott bizonyos kutatási engedélyeket, ezért távlati terveinek megfelelően elkezdte fölvásárolni a házakat, amelyeket egy idő után le is bontott már. Elkezdte a házak szanálását, megpróbálja előkészíteni a terepet, hogy ha az engedély meglesz, akkor egyrészt kevesebbet bajlódnivalója legyen, másrészt egyfajta nyomást gyakorol az ott lakókra, hogy jobb belátásra bírja őket, mondván, adják el a házukat, hiszen a szomszédét már bontják. Ez nagyon komoly konfliktusforrás a településeken, hiszen családok mentek tönkre, emberek haltak meg ebben a stresszben, házasságok bomlottak fel, hiszen az egyik fél el akart menni, a másik fél nem volt hajlandó elmenni. A gyerekek el akartak menni, a szülők maradni akartak. A kanadai vállalkozók pedig azt mondják, hogy jelentős kilátásaik vannak a nyereségre, és megérné ez annak a négy településnek, amelyet fel kell számolni, álláshelyeket teremtene az embereknek, felvirágoztatná a környéket. Valóban több milliárd dollárra becsülik a 300 tonna aranynak és az 1600 tonna ezüstnek az értékét, és egy részét itt hagynák az országban, hiszen 20 százalékkal vesz részt a román kormány ebben a projektben. De azt hiszem, elgondolkodtató az a néhány mondat, amit a film egyik szereplője mond, hogy „a pusztulásért érdemes-e dolgozni, érdemes-e 17 évig ezt a néhány hegyet, néhány települést teljesen fölszámolni, átalakítani egy holdbéli tájjá magát a vidéket, itt hagyni egy nagyon komoly szennyező forrást, környezeti kockázatot azért a 300 tonna aranyért és 1600 tonna ezüstért?” Templomokat bontanának le, és temetőket telepítenének át. Verespatak közel kétezer éves település, hiába állítja a vállalat, hogy skanzenként megőrzik a belvárost, múzeumot nyitnak, meg éttermeket, képzeljük el, hogy van egy gyönyörű főtér, ezekkel a gyönyörű renovált házakkal, majd négy oldalról körben négy darab két kilométer átmérőjű bányagödör, ami 300 méter mély, és olyan teherautók mennek jobbra, balra és viszik a köveket, amelyeknél csak a kerekének az átmérője több mint három méteres. Ezek a bányagépek, amelyek ott fognál markolni, ezek húsz köbméter! markolnak egyszerre, ezek két-há- rom emelet magas bányagépek, és naponta több tucat tonna dinami tot fognak robbantani. Sebestyén Márta verespatak dalt énekel Kocsis Tibor filmjében. Lehetne románul, lehetne ma gyárul, a probléma nem nyelvhe: kötött - mondta Sebestyén Márta Ami ott zajlik, az egy világra szólt disznóság. Ez egy nagyon szomo rú, fájdalmas dal. Rengeteg ilyer van a magyar népzenében, ezek < bujdosódalok. Az emberek arr; kényszerülnek, hogy elhagyják az a helyet, ahol születtek, ahol éltek ahol annyira szeretnek élni. Cső dálatos tájak vannak ott, gyönyö rű hegyek, az a környék egy Sváj' lehetne. Igenis, ott a turizmus kellene fejleszteni. (L. Á. - MR) Az egyik falu helyére ciánderítő aknát terveznek FEJLEMÉNYEK Határozott fellépésre int az ombudsman A mintegy háromszáz tonna aranyat és ezerhatszáz tonna ezüstöt tartalmazó verespataki kincs kitermelésének terve közel öt éve húzódik. 1997-ben hárommillió dollárért szerezte meg a bányászati koncessziót a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű kanadai-román vegyesvállalat. A bánya megnyitásához Verespatak mellett hat települést kellene eltörölni a föld színéről. Az ombudsman - elismerve a magyar kormányszervek eddigi intézkedéseit - felszólította a kormányt, illetve a környezetvédelemért felelős minisztert, hogy a nemzetközi közjogi normák alapján a továbbiakban is határozottan lépjen fel Románia, Kanada és az Egyesült Államok kormánya és szakminisztériuma irányában, valamint az Európai Unió és az ENSZ fórumain Magyarország és térsége környezetvédelmi érdekeinek védelmében. Az Európai Unió környezetvédelmi miniszteri tanácsa a közelmúltban elfogadta a bányászati hulladékokról szóló új irányelvet, ami erősebb garanciákat nyújthat a környező országokban folytatott bányászat határokon átnyúló kedvezőtlen hatásaival szemben. Különbizottság vizsgálja Verespatak A magyar-román környezetvédelmi vegyesbizottság megállapodott arról, hogy Magyarország és Románia ad hoc szakbizottságot hoz létre egy hónapon belül annak érdekében, hogy a Maros és a Tisza vízgyűjtő térségében a potenciális környezeti veszélyforrásokat felmérje. A testület kiemelt feladata lesz a verespataki aranybánya projekt lehetséges hatásainak vizsgálata. „Fenntartottam korábbi álláspontunkat, miszerint nem támogatjuk a beruházás megvalósulását és részt kívánunk venni a környezeti hatásvizsgálati - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. (MR) Tovább gyűrűzik a Székelyföld-névtáblák ügye Képviselők is érintettek
