Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-22 / 269. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 22. VÉLEMÉNYEK A kettős állampolgárságról Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke: „El kell érnünk, hogy a népszavazás pozitív üzenetet közvetítsen a határon túl élők felé. Ugyanakkor természetesen őszintéknek kell lennünk a mieinkkel szemben, meg kell mondanunk, hogy egy esetleges pozitív kimenetelű szavazás sem jelenti azt automatikusan, hogy megszületik a sokak által várva várt törvény a kettős állampolgárságról, s hogy azzal valamiféle anyagi, jólétemelő kedvezmények is járnának. Itt egy kétharmados törvény esetleges elfogadásáról lehet szó a magyar ország- gyűlés részéről. Másfelől, éppen az a körülmény, hogy a törvény csakis a magyar politikai erők konszenzusának következtében alkotható meg, mutat rá azoknak az érveknek az álságosságára, amelyekkel ma egyesek arra buzdítanak, hogy a magyar állampolgár szavazzon „nem“-mel a népszavazáson, hiszen a törvény- alkotás folyamatában lehetőségük lesz rá, hogy valameny- nyi szempontjukat érvényesítsék. Összefoglalva: az igen szavazatnak nincsenek közvetlen veszélyei, míg erkölcsi hatása felbecsülhetetlen, egy esetleges nem következményei azonban katasztrofálisak lehetnek.” (Kárpátalja- online) Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke: „Nem megadni, visszaadni kell a magyar állampolgárságot. Olyan emberekről beszélünk, akiknek valaha volt magyar állampolgársága vagy olyan emberekről, akiknek a felmenői rendelkeztek magyar állampolgársággal, és ilyen értelemben most mi visszaadjuk nekik azt, amitől korábban őket megfosztották. Egyúttal mondjuk ki: ha valaki Magyarországon részese akar lenni a gazdasági életnek, nyugdíjat, egészségügyi ellátást akar kapni, vagy valamilyen más támogatásban szeretne részesülni, megteheti, ha Magyarországon vállal munkát és fizet járulékot, mindegy, hogy Amerikában, Németországban vagy a Székelyföldön él. Magyarországon ma nagyon sok ilyen kettős állampolgár él és nem veszi el a falatot egyetlen ember elöl sem.” (mti) Makovecz Imre építész: „Természetesen igennel fogok szavazni. Mert egy tartózkodás a szavazástól, vagy ha ebből a népszavazásból egy „nem” jön ki, akkor ez azt jelenti történelmileg, hogy a csonka Magyarország lakossága lemondott azokról a magyar testvéreiről, akik önhibájukon kívül a határokon kívülre kerültek. Ennek súlyos következményei lehetnek. A szerbiai atrocitások, a romániai és szlovákiai másodrendű állampolgársági lét azt eredményezheti egy ilyen „nem” esetén, hogy ezek az emberek, mert lemondtak róluk, elindulnak a világ minden tája felé. Akkor egy olyan exodus következhet be, amit én 69 éves koromban nem szeretnék megélni.” (V. M. SZ.) A Sapeintia rektora szerint a fogyatkozó romániai magyarságnak az egységes fellépés az egyetlen esélye a megmaradásra Magyar felsőoktatási hálózat Erdélyben 2001 -ben nyitotta meg kapuját a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem A romániai magyarságnak feltétlenül meg kell őriznie képviseletét a román parlamentben, mert más politikai erők nem lesznek képesek felvállalni a magyar érdekek védelmét - fejtette ki a Szabadság pénteki számában Szilágyi Pál, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudomány- egyetem rektora. MTI A kolozsvári napilap hasábjain megjelent írásában a rektor felidézi: az 1989-es rendszerváltás előtt a magyarok iskoláit nagyrészt beolvasztották vegyes iskolákba vagy megszüntették azokat, 1959-ben a Bolyai Egyetemet egyesítették a Victor Babes Egyetemmel. Ezután a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatásban nagyon gyors leépülési folyamat ment végbe. A rendszerváltás pillanatában már csak néhány szakon volt magyar nyelvű oktatás, alacsony diáklétszámmal, és kevés magyarul oktató tanárral. NÉPSZAVA A tíz éve fel nem épült beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház megsegítésének érdekében segélyakcióba kezdtek az anyaországi színházak - természetesen szűkös lehetőségeikhez képest. Számos magyarországi intézmény tett felajánlást a társulat javára, melynek tagjai megalázóan kevés fizetést kapnak, legtöbbjük E sorsfordulókor a magyarság rögtön felismerte, hogy ki kell építeni azokat az intézményeket, amelyek részben megmaradtak 1945 után. A Bolyai Egyetem visz- szaállításának gondolata azonnal felmerült. Elképzelhető, hogy a kilencvenes évek első hónapjaihavi fizetése a tízezer forintot sem éri el. A Vidnyánszky Attila művészeti vezetésével működő, kiváló magyar társulat rendkívül rossz anyagi körülmények között dolgozi. Ennek ellenére a színészek és a szakemberek kitartanak, évi 120-130 előadást játszanak otthon, Magyarországon (főleg Budapesten és Gyulán) és a nagyvilágban. Színházépületük tíz éve befejezetlen - 1993 óta ígérik átadását, miközben a színház az ban ez lehetséges lett volna, viszont később, főleg a marosvásárhelyi márciusi események után már szó sem lehetett róla - írja Szilágyi. A szerző ugyanakkor örömmel állapítja meg, hogy az erdélyi magyarság - habár létszáma alig néutolsó önálló professzionális magyar kulturális közösségi hely Beregszászban és Kárpátalján. A jótékonysági rendezvénysorozat gálakoncerttel kezdődött szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Budapest Klez- mer Band és a Republic Együttes közös koncertet tart a színház megsegítésére Budapesten és Nyíregyházán is. A színházak közül néhány máris szolidaritást vállalt, de a szervezés még tart, így remélhetőleg további direktorok csatlakoznak a kezdeményezéshez. Az Új Színház, a Madách Színház, az Örkény István Színház és a Pesti Magyar Színház egy saját előadásának teljes bevételét ajánlotta fel, valamint befogadják a beregszászi társulat bármely előadását és annak teljes bevételét is a beregszásziak számlájára utalják. A nemzetközi színházi szakma által is elismert kárpátaljai magyar társulat egy-egy produkcióját bemutatja az akció során a József Attila Színház hány év alatt kétmillióról másfélre csökkent - létezik és fejlődik. Az oktatásban, egyéb területekhez hasonlóan, nagy előrehaladás történt. Erdélyben ma már magyar felsőoktatási hálózatról beszélhetünk, a magyar nyelvű egyetemi oktatás kifejlődött, (Képarchívumj és az egri Gárdonyi Géza Színház, a Nemzeti Színház két estén is átengedi a színpadot a beregszászi művészeknek, illetve jótékonysági gálaestet szervez az akció záró akkordjaként 2005 májusában. E programok bevétele szintén a beregszásziakat illeti meg. A gálaest élő közvetítését a Magyar Televízió vállalta, a Duna TV pedig bemutatja Petrovics Eszter dokumentumfilmjét a társulatról. Terveznek egy SMS kampánt is, erről a szervezők még tárgyalnak. mind számszerűleg, mind a képzési szakokat illetően, és napjainkban tíz erdélyi városban folyik felsőfokú magyar nyelvű oktatás - sorolta a rektor, hozzáfűzve azonban, hogy az elkezdett építkezést folytatni kell. Szilágyi Pál szerint ha megvalósulnának a különféle programokban szereplő autonómiatörekvések, talán megoldódna az erdélyi magyar közösség problémáinak szervezett kezelése, de ma még más a realitás. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy egy felelős szervezet (amely lehet nagyon sokszínű is) összefogja és képviselje ezeket országon belül és kívül egyaránt. „Romániában a népességfogyás, ezen belül még nagyobb mértékben a magyarság fogyása, olyan állapotot hozott létre, hogy a román parlamentben az ötszázalékos küszöb megvalósítása is éppen a lehetőségek határán van” - írja Szilágiy Pál, aki szerint rendkívül fontos, hogy a romániai magyarság részt vehessen a törvény- alkotásban. „Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor kívül maradunk, s ez óhatatlanul egy lemorzsolódási folyamat kezdetét jelentené“” - állapítja meg Szilágyi Pál a Szabadságban. Adatbázis készült Erdélyi egyházi ingadanok A Magyar Emberi Jogok Alapítvány nyilvánossá tette a Romániában egykor elkobzott magyar egyházi ingatlanok adatbázisát - jelentette be Hámos László, a HHRF elnöke. A romániai magyar napilapokban hétfőn megjelent hír szerint a New York-i székhelyű, Hámos László által vezetett alapítvány adatbázisa teljes képet ad a vagyon helyzetéről, nyomon követi a négy történelmi felekezettől - római katolikus, református, unitárius és evangélikus - a kommunizmus idején jogtalanul elvett 2140 ingatlan visszaszolgáltatásának folyamatát. Egy, a bukaresti kormány által megrendelt kimutatás szerint a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanok értéke eléri az ország egyéves bruttó nemzeti össztermékének értékét. A restitúciós folyamat lépésenként! megismerése mellett az adatbázis célja felmérni az épületek jelenlegi állagát, a felújításhoz szükséges költségeket, (htmh) A védnökök felhívása A jótékonysági kezdeményezés védnökei - köztük Bodor Pál, Böjté József, Jancsó Miklós és Törőcsik Mari - nyílt levélben kérik a Magyarországon dolgozó művészeket fellépésre a gálaműsorokban, a színházakat a vendégjátékok befogadására. Emellett kérik a magyar cégeket, vállalatokat, az építési vállalkozókat és a gyáriparosokat, hogy segítsék a beregszászi színház otthonának felépítését. A Független Magyar Művészeti Alapítvány elkülönített számlát nyitott a gyűjtéshez, ahová várják az adományokat: „Beregszászi Nemzeti Színház“ KH Bank: 10201006- 50259247. Az utolsó önálló professzionális magyar kulturális közösségi hely Beregszászban és Kárpátalján Felépül végre a beregszászi színház A román prefektus törvénytelennek tartja a székelyföldi táblák esetleges felállítását Névtáblák jelezik majd a Székelyföldet Késik az EP-bizottság látogatása a Vajdaságban Kell a jószándékú segítség MTI-TUDÓSÍTÁS Törvénytervezetet kíván benyújtani a román parlamenthez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Székelyföld elnevezés hivatalos elfogadtatása érdekében, Kovászna megye román prefektusa viszont egyelőre törvénytelennek tartja, hogy a megye határában kitegyék e földrajzi térség magyar nevét tartalmazó táblát. A romániai sajtóban nagy visszhangot keltett a konfliktus, amelyben az egyik oldalon Albert Álmos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke (egyben Sepsiszentgyörgy polgármestere), a másik oldalon pedig Horia Grama megyei prefektus, valamint Adrian Vlad Casunean, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei elnöke áll. A Krónika című erdélyi napilap pénteken Albert Álmost idézte, aki szerint ma felszerelik Kovászna megye határában a Székelyföld bejáratát hirdető feliratokat. Mivel közterületre teszik ki a táblát, kénytelenek voltak engedélyért folyamodni az országutakat kezelő hivatalhoz, ám egyelőre nem kaptak választ - mondta Albert, jelezve azt is, hogy az RMDSZ a közeljövőben törvénytervezetet nyújt be a parlamenthez a Székelyföld elnevezés hivatalos elfogadtatására vonatkozóan. Casunean azonban lejelentette: ha tényleg felszerelik a táblát, az nem marad ott fél óránál hosz- szabb ideig, traktorokkal döntik le, és helyére kiteszik a jelzést, hogy „Tinut Romanesc“ (Román tartomány). A Szabadság is megszólaltatta pénteken Albert Álmost, aki elmondta: ez a földrajzi térség sehol nem szerepel, de elnevezését naponta használják. Szerinte az RMDSZ megtalálja a törvényes módot arra, hogy a Székelyföld feliratú névtáblákat mindenhol elhelyezzék, és máris engedélyt kértek az útügyi hivataltól, hogy Kovászna és Brassó megye határán, Kökös község közelében felállítsák az első ilyen táblát. Horia Grama Kovászna megyei prefektus válaszában kijelentette, hogy a Székelyföld feliratú névtáblák elhelyezése törvénytelen. Meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a táblák felállítását tervező RMDSZ elvonatkoztat a törvényes előírásoktól. ÖSSZEFOGLALÓ A vajdasági magyar közélet több képviselője kifogásolta a vajdasági magyarok eleni erőszakos cselekményekről szóló túlhajtott híradások hangvételét, amelyek szenzációként kezelték az eseményeket, és többnyire nélkülözték a tényszerűséget és a segítőszándékot. Ezért Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter szerint mindenképpen hasznos lesz az Európai Parlament (EP) tényfeltáró bizottságának vajdasági látogatása, még akkor is, ha csak január végén kerül rá sor. Korhecz a Dnevnik című újvidéki napilapnak elmondta: a nemzetek közötti incidensek nem egy bizonyos időszakhoz vagy konkrét eseményhez kötődnek, a jogsértések a társadalom állapotát fejezik ki. „Ezért jól jön minden jószándékú segítség, hogy felvegyük a harcot a problémával” - hangsúlyozta a miniszter. „Egyáltalán nem mindegy, hogy a testület jelentésében lesznek-e olyan megállapítások, amelyek szerint az állam komoly intézkedéseket tett az incidensek megakadályozása, illetve a vétkesek megbüntetése végett, vagy azt írja majd, hogy semmi se változott. Nem mindegy az sem, hogy miként látja majd a bizottság magát a tendenciát az incidensek számát és jellegét illetően” - mondta Korhecz, aki szerint rendkívül fontos, hogy az EP elkészítse a tényeken, s nem a vádakon, illetve a politikusok különféle felületes megállapításain alapuló jelentését. (MTI, es)
