Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-04 / 255. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 4. RÖVIDEN Simon: elfogadható az 54 százalék is Pozsony. Belenyugszik a földművelésügyi tárca abba, hogy a kormány a jövő évi költségvetésből a brüsszeli közvetlen agrárkifi­zetéseket csak az uniós szint 54 százalékára egészíti ki, jelentette ki Simon Zsolt szakminiszter a tegnapi kormányülés után. A parla­ment kedden olyan ellenzéki határozatot fogadott el, melyben fel­szólította a kabinetet: a támogatást hat százalékkal emelni kell. Si­mon elismerte: számára is prioritás volt a hatvan százalék, ám tiszteletben tartja a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban nehezen kiizzadt kormánypárti kompromisszumot, mely csak 54 százalék­kal számol. „A jövő évi-büdzsé lehetőségeihez mérten ez is elfo­gadható” - tette hozzá. (SITA) Moszkvába szállították Belouszovot Pozsony. A Tomášik utcai görögkeleti templomban vett tegnap végső búcsút Anna Malíková, az SNS elnöke elhunyt férjétől, Alekszandr Belouszovtól. A párt sajtóosztályának tájékoztatása sze­rint a temetésen a nemzetiek vezére, Ján Slota is részt vett. Malíková a szertartást követően Moszkvába repült, hogy az elkövetkező na­pokban ott helyezzék örök nyugalomra néhai férjét. Belouszov vasár­napra virradó éjszaka halt meg agyvérzésben. (SITA) Egy koronával olcsóbb a benzin Pozsony. Két hónapja tartó állandó drágulás után ma árcsök­kentéssel jelentkezik a Slovnaft: a motorbenzin literenként egy koronával, a gázolaj pedig negyven fillérrel lesz olcsóbb. Mától a 91 oktánszámú UNI-ért és a 95-ös ólommentes benzinért legfel­jebb 36,20 koronát fizetünk. A gázolaj literenkénti ára 36,90 koro­nába kerül a cég üzemanyagtöltő állomásain. (TASR) Alig 1400 alapiskolás részesül szociális ösztöndíjban Jelenleg kevesen kapják ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony/Fülek. Október tizedi­kéig 1346 alapiskolásnak hagytak jóvá szociális ösztöndíjat. A támo­gatottak alacsony száma sokakat meglepett, mivel a rászoruló tanu­lók jóval többen vannak. A csupán étkezési támogatásra jogosultak száma is meghaladja a 64 ezret. Martin Danko, a munka-, szociális és családügyi minisztérium szóvi­vője ennek ellenére elégedett. Sze­rinte januárban, amikor az iskolák újra összeállítják a szociális ellá­tásban részesülő családokban élő gyermekek jegyzékét, vélhetőleg emelkedik a támogatásra jogosul­tak száma. „Iskolánk 275 tanulója közül 140-en élnek rossz anyagi körülmények közt. Viszont csak 32 diákunk jogosult tanulmányi elő­menetelétől függően az 500, 300 vagy 200 koronás ösztöndíjra” - tájékoztatott Bolia Károly, a füleki papréti alapiskola igazgatója. Az alapiskolák vezetőinek többsége nehezményezi, azok a rászoruló, még oly gyenge teljesítményt nyúj­tó diákok is kaphatnak havi 200 korona szociális ösztöndíjat, akik az előző félévhez képest legalább 0,5-tel javítanak tanulmányi elő­menetelükön. Többen közülük ab­szurdnak minősítik, hogy például olyan tanuló is jogosult a támoga­tásra, akinek az utóbbi félévben el­ért féljegyes teljesítménynöveke­dése ellenére is csak 4,0 körüli a ta­nulmányi átlaga. Bolia Károly sze­rint mindez megkérdőjelezi a rendszer hatékonyságát, motiváci­ós erejét: „További gondot okoz, hogy csak a szociális ellátásban ré­szesülő családokban élő diákok kaphatnak támogatást, miközben a szociális segély összegét alig meghaladó havi jövedelmű szülők gyermekei is igényt tartanának a juttatásra.” (érvé, n) Már a parlamentben az uniós alkotmányos szerződés Nálunk is népszavazással? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Felkérte a kormány a parlamentet, hogy ratifikálja a Rómában aláírt európai uniós al­kotmányos szerződést. Szlovákia az elsők között szeretné jóvá­hagyni a dokumentumot, mely akkor lép hatályba, ha az EU vala­mennyi tagállama ratifikálta - ennek legkésőbb két éven belül meg kell történnie. Van, ahol népszavazást írtak ki, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom ná­lunk is legszívesebben ezt a meg­oldást választaná. Mikuláš Dzu- rinda kormányfő tegnap átadta Pavol Hrušovskýnak a dokumen­tumot, melyet legkevesebb 90 képviselőnek kell majd megsza­vaznia, s utána az államfőnek is alá kell írnia, (sza) Átadta az aláírt alkotmányt (TASR-fotó) A kabinet tudni szeretné, vajon a házszabály összhangban van-e az alkotmánnyal Kassai véleményt kérnek Pozsony. Kikéri az alkot­mánybíróság véleményét a kabinet arról, a házszabály összhangban van-e az or­szág alaptörvényével - döntött tegnap a kormány Dániel Lipšic igazságügyi miniszter javaslatára. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Katarína Tóthová HZDS-kép- viselő a két normára hivatkozva a csütörtöki interpellációk után kér­te, az oktatási miniszter válaszát nem kielégítőnek tartó határozati javaslatról és a tárcavezetővel szembeni bizalmi indítványról egy­ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Moratóriumot kér a Szlovákiai Városok és Falvak Társu­lása a további hatáskörök átruhá­zására, jelentette be tegnap Michal Sýkora, a szervezet elnöke. „Pénz­ügyi lehetőségeink nem teszik le­hetővé további feladatok ellátását, ezért szeretnénk elérni, hogy a je­lenlegi ciklusban több feladatot már ne kapjanak az önkormányza­tok” - mondta az elnök. Sýkora sze­rint ugyanis a kormány további ha­táskörök átadására készül a szociá­lis ügyek és az árvízvédelem terüle­tén. A társulás ellenzi további adó- kedvezmények bevezetését a ter­mészetes személyek esetében. „A pénzügyi decentralizáció alapja, hogy az önkormányzatok a szemé­lyijövedelemadót kapják meg saját bevételként, a javasolt adókedvez­mények ezt jelentősen csökkentik, így kevesebb pénzre számíthatnak a települések” - állítja Sýkora. SITA-HÍR Nyitra. Ismeretlen támadta meg a hét végén az egyik országos napi­lap helyi tudósítóját, Henrieta Ď.-t, könnyebb sérüléseket okozva neki. A támadást követően az illető az új­szerre voksoljanak. Szerinte ezt törvényeink megengedik. Mivel az alkotmányjogi bizottság sem volt képes egyértelmű véleményt meg­fogalmazni, a házelnök felolvasta a vonatkozó cikkelyeket, melyek alapján a két dolgot össze lehet kapcsolni, ám ekkor felmerült a ké­tely: a két törvény nincs összhang­ban. Eddig senkinek nem jutott eszébe összekötni a két voksolást, ezért senki nem gondolt az esetle­ges törvénymódosításra. Gál Gá­bor, az alkotmányjogi bizottság tagja szerint az egyik negatív, a má­sik pozitív szavazás, ezért nem le­het egyszerre lebonyolítani. Lipšic abban is kételkedik, a képviselők kezdeményezhetnek-e bizalmi sza­vazást. Ilyet alakuló kormány, vala­A koalíciós megállapodás szerint 2005 szeptemberétől 50 koronával nő az adókedvezmény az eltartott gyermekek után, az ANO képvise­lői azt is javasolják, hogy leírható legyen az adóalapból a megvásá­rolt számítógépek ára. „Ezek a ja­vaslatok akár egymilliárd koroná­val is csökkenthetik a személyi jö­vedelemadóból származó bevétele­ket, ami azt eredményezi, hogy 2006-ban sem fognak nőni az ön- kormányzatok bevételei” - véli a társulás elnöke. A települési önkormányzatok 2005-ben mintegy 70 milliárd ko­ronából gazdálkodhatnak majd, ennek harmadrészét az átruházott jogkörök ellátására és egyes beru­házások megvalósítására kapják, 23,5 milliárd korona jut nekik a pénzügyi decentralizáció kapcsán saját feladataik ellátására, további közel 23 milliárdot pedig helyi adók formájában szednek be. A te­lepülések december 1-jéig kötele­ságíró fülébe súgta: azért kapta a figyelmeztetést, mert „sokat kelle­metlenkedik”. A rendőrségi szóvi­vő tájékoztatása szerint a hatósá­gok egyelőre nem kívánnak nyilat­kozni az ügyben. Henrieta Ď. biztos benne, előre kitervelt akciót hajtot­mint kormánytag kérhet, a parla­menti képviselők azonban bizal­matlansági indítványt szoktak be­nyújtani. Az sem tisztázott, a Tóthová által szorgalmazott bizal­mi szavazás milyen következmé­nyekkel járt volna. Egyes jogászok szerint ha valakinek nem szavaz­nak bizalmat, az nem ugyanaz, mintha jóváhagynák a bizalmat­lansági indítványt. Ladislav Orosz alkotmányjogász viszont úgy véli, a kettő között nincs különbség, s a parlament bizalmát nem élvező kormánytagnak távoznia kellene tisztségéből. Mivel rengeteg a ké­tely, Lipšic szerint a legjobb a kassai taláros testülethez fordulni, s bead­ványában kéri a vitatott cikkelyek hatályon kívül helyezését is. (-sza-) sek elkészíteni jövő évi költségve­tésük tervezetét, ha még idén el akaiják fogadni. „A határidők szo­rítanak, a tervezetet ugyanis 15 nappal az elfogadás előtt nyilvá­nosságra kell hozni, hogy a lakosok véleményezni tudják” - tájékozta­tott Sýkora. A képviselőknek meg kell tárgyalniuk a lakosság által be­nyújtottjavaslatokat is, és azok sor­sáról tájékoztatni kell az indítvá­nyozókat. Az elfogadott költségve­tést az életbelépése előtt két héttel újra nyilvánosságra kell hozni, az­az legkésőbb december 15-én, ha azt szeretnék, hogy már január 1- jén hatályba lépjen. „Ahhoz, hogy ki tudjuk dolgozni a költségvetése­inket, ismernünk kell a pénzügyi decentralizáció végrehajtását sza­bályozó kormányrendeletet, mely azonban még nem készült el” - mondta a társulás elnöke. A tárgya­lások még folynak, a dokumentum várhatóan november végére lesz kész. (I.p.j.) tak végre ellene, mert nemrégiben olyan pénzügyi fondorlatokról írt cikkeket, melyek minden bizonnyal gazdasági bűncselekménynek te­kinthetők. Az újságírónő a táma­dást megelőzően kapott néhány rejtélyes telefonhívást is. Köteles László: Robert Fico nem fér meg Hrušovskýval Pozsony. Összeférhetetlenség­gel vádolja Pavol Hrušovský házel­nököt Robert Fico, a Smer elnöke. Szerinte csütörtökön, amikor Katarína Tóthová bizalmi szavazást kért Martin Frone oktatási minisz­ter ellen, a KDH elnökének át kel­lett volna adnia a plenáris ülés ve­zetését egyik helyettesének, s a pártbeli kollégájáról szóló vokso­lást semmiképpen sem szabadott volna elnapolnia. Fico a parlament összeférhetetlenségi bizottsága elé akarja terjeszteni a dolgot. A házel­nök a vádat visszautasította, s azt üzente az egyébként jogász vég­zettségű ellenzéki politikusnak: nem ismeri az összeférhetetlenségi normát. „Pavol Hrušovský nem sértette meg az alkotmánytörvényt. A par­lamentről szóló egyetlen jogsza­bályban sem szerepel, hogy a ház­elnök mikor és hogyan vezetheti az üléseket, sőt fordítva: a parlament vezetőjének áll jogában megszabni, hogy helyettesei milyen rendben és időtartamban válthatják fel őt” - nyilatkozta lapunknak Köteles László, a parlament összeférhetet­lenségi bizottságának tagja. Szerin­te a testület nem foglalkozhat Fico beadványával. „A mi feladatunk ellenőrizni, hogy egyéni vagy csoportos előny- szerzés miatt valaki nem folytat-e valamilyen jogtalan tevékenysé­get. Az esetleges gazdasági össze­férhetetlenségre, valamint az egyes tisztségek összeegyeztethe- tetlenségére kell felhívnunk a fi­gyelmet, az alkotmánytörvény tiszteletben tartását ellenőrizzük, a szabálysértők ellen pedig eljá­rást kezdeményezhetünk” - tette hozzá a magyar politikus. Köteles szerint Hrušovský esetében legfel­jebb erkölcsi összeférhetetlenség állhat fenn, amiről lehet vitatkoz­ni, jogilag azonban a házelnök nem hibázott. „Pillanatnyilag Fico minden alkalmat megragad a par­lament vezetésének és a kormány- koalíciónak a befeketítésére” - vé­li az MKP tagja. Tomáš Galbavý SDKÚ-képviselő úgy fogalmazott: az ellenzék fel­ébredt, s támadásba lendült. „Ne­kem is így tűnik, ám az ébredés­nek nem a legszerencsésebb mód­ját választották. Olyan témákba kötnek bele, melyekkel nem iga­zán szerezhetnek pluszpontokat, inkább csak erőfitogtatásról van szó” - tette hozzá Köteles, (sz-a) A javasolt adókedvezmények miatt kisebbek lesznek a települések bevételei Moratórium a jogkörátruházásra? Henrieta Ď. biztos benne, hogy előre kitervelt akciót hajtottak végre ellene Újságírót támadtak meg Nyitrán A jelenségre nem lehet úgy nézni, ahogy sok helyen teszik: személyes csődnek tartják, és az egyént hibáztatják Egész Európát érinti az elnőiesedő szegénység ÚJ SZÓ-JELENTÉS Strasbourg. Elnőiesedik a sze­génység, mutatott rá a szegénység világnapja alkalmából az Európai Parlamentben Anna Záborská EP- képviselő, s ezzel egyetért Bauer Edit, a szociális ügyi minisztérium volt államtitkára is, aki az MKP szí­neiben jutott az EP-be. „A szegény­ségre nem lehet úgy tekinteni, aho­gyan néhány ország teszi: szemé­lyes csődnek tartják, és az egyént hibáztatják, amiért ilyen helyzetbe került” - magyarázta érdeklődé­sünkre Bauer Edit. Záborská sze­rint elsősorban a nőket érinti, és az erről folyó vitában felszólalók kö­zül többen elismerték: a szegény­ség valóban a gyengébb nem képvi­selőit -'s rajtuk keresztül a gyerme­keket - nagyobb mértékben sújtja, mint a férfiakat. Erre szerte a vilá­gon számtalan példa van - még azok között is, akik dolgoznak. „Az alacsony bérkategóriákba tartozó szakmákban a dolgozó hölgyek is elszegényedhetnek, mivel ugyanazért a munkáért 25 százalékkal kevesebb fizetést kap­nak, mint a férfiak. A szegénység még inkább előfordulhat két szig­nifikáns csoportnál: az idős nyug­díjas nőkről és a gyermekeiket egyedül nevelő anyákról van szó” - tette hozzá az MKP-politikus, aki szerint a jelenség egyre inkább tapasztalható elnőiesedése egész Európát érinti. Az uniós statiszti­kák szerint az Európai Unióban 18 millió szegény van; nálunk körül­belül egymillió él. Az EU kidolgo­zott egy stratégiát a szegénység elleni harcra. „Fontos, hogy a tár­sadalmi folyamatokból ne zárják ki a rászorulókat. A szegénység pillanatnyi állapot, de ha generá­ciókra tevődik át, akkor kialakul­hat egy olyan csapda, hogy a kö­vetkező nemzedék már kevésbé lesz iskolázott, mert a szegényebb családokból származó gyerme­keknek kisebb az esélyük a to­vábbtanulásra, s ennek következ­tében ők is szegények lesznek. Ezt kellene orvosolni” - magyarázta a képviselő asszony. Az uniós prog­ramba Szlovákia is bekapcsoló­dik, ennek a Szociális Alap haté­kony működésében és abban kel­lene megnyilvánulnia, hogy a re­gionális politikákat egyre inkább a szegénység visszaszorítására kellene összpontosítani, (sz. a.) Négyszázezren a létminimum alatt Pozsony. Szlovákiában 2004 első felében több mint 400 ezren él­tek a létminimum alatt, derül ki a szociális ügyi minisztérium adatai­ból. „Ebbe a számba beletartoznak a gyermekek és azok családtagjai is, akik segélyt kapnak” - mondta Katarína Kohútiková, a tárca szoci­álpolitikai intézetének igazgatója. Ľudovít Kaník miniszter szerint a reform a valóban rászorulókon segít; kiemelte, 70 ezer gyermek ré­szesül étkezési és tanszertámogatásban, a szeptemberben indult ösz­töndíjprogram keretében pedig mintegy 17 ezer iskolás kap szociális támogatást. „A szakértők várakozásával ellentétben mintegy 1,9 szá­zalékkal nőtt a bérek reálértéke” - állítja a tárcavezető, (lpj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom