Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-27 / 274. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 27. Az RMDSZ negyedik legnagyobb pártként kerülhet be a román parlamentbe Tizedek dönthetnek majd Bukarest. Csaknem hatszázalékos eredménnyel negyedik pártként kerül be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a holnap megválasztandó új román parlamentbe - derült ki a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokból. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A romániai általános választások közeledtével megszaporodott felmérések csaknem mindegyike az új román parlamentbe bejutó negyedik pártként mutatta ki az erdélyi magyar nemzeti közösség szervezetét. A legfrissebb közvélemény-kutatási mérleg - az eddig megjelent 5-6 felmérés eredményeitől eltérően - fej-fej melletti „befutót” jósol a román ellenzéki választási tömörülés, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és a szociáldemokrata irányzatú Demokrata Pártból (PD) álló D.A. Szövetség, valamint a kormányon levő Szociáldemokrata Pártot (PSD) és a vele társult Román Humanista Pártot (PUR) felölelő PSD+PUR Szövetség versenyében. Eszerint a D.A. Szövetség 39,5, a PSD+PUR Szövetség 39,1 százalékos eredményre számíthat. A felmérés 11,5 százalékkal harmadik befutónak jósolja a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártot (PRM), s 5,7 százalékos várható választási eredménnyel a negyedik lesz az RMDSZ. Az államfőjelöltek versenyében is negyedik helyre várja a felmérés Markó Béla RMDSZ-elnököt. Ebben a versenyben is szoros „befutó” várható. Az ellenzéki tömörülés elnökjelöltje, a PD-vezér, bukaresti főpolgármester Traian Basescu várható 40,2 százalékától csak hajszállal szorul a második helyre a várhatóan 39,9 százalékos Adrian Nastase PSD-elnök és kormányfő. A PRM-elnök Corne- liu Vadim Tudor 12 százalékra számíthat. A felmérés mintegy 70 százalékos részvételt jósol. Ismét a mérleg szerepét tölti majd be az RMDSZ a román parlamentben a november 28-i választások után - vélte Cristian Parvulescu román politológus a Szabadságnak adott interjújában. A kolozsvári napilapban a politológus elmondta: nagyon szoros végeredményre lehet számítani a választásokon. Parvulescu szerint az RMDSZ ismét a bíró szerepét töltheti be, mivel parlamenti többséget csak a magyarok e politikai szervezetének támogatásával érheti el a két nagy választási szövetség. A PRM-mel majdnem lehetetlen az együttműködés, hiszen nemzetközi téren egyik nagy román pártra sem vetne jó fényt, ha Corneliu Vadim Tudor pártjával működne együtt - állapítja meg a román politológus. Külföldi megfigyelők szerint a román politika nem változik jelentősen a választások után a jelenlegihez képest. Az országnak mindenképpen szociáldemokrata irányultságú kormánya lesz. (mti, ú) ■■■■A Nastase és Basescu -fej-fej mellett (Reuters-felvételek) Markó Béla: nem a főutakon jártunk, hanem az elhanyagolt mellékutakon Minden magyar szavazat kell ________________Fókuszban: a romániai választások 3 Ma rkó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje (Somogyi Tibor felvétele) TUDÓSÍTÁS Csak erős parlamenti képviselettel lesz képes megőrizni az erdélyi magyarság identitását és javítani e közösség szociális helyzetét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek a holnapi parlamenti választásokon minden magyar szavazatra szüksége lesz - mondta Markó Béla, a szövetség elnöke. Az MTI-nek adott nyilatkozatában az elnök elmondta: az utóbbi egy hónapban nagyon erős kampányt vitt végig az RMDSZ képviselő- és szenátoijelöltjeivel együtt. Csaknem húszezer kilométert tett meg, bejárta Erdély számos vidékét, több mint százötven települést keresett fel. Bár a kampánynak volt néhány látványos ünnepi rendezvénye Kézdivásárhelytől Nagyváradig, Kolozsvártól Marosvásárhelyig, a szervezet inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a vezetés minél több helyi magyar közösséggel találkozzon, a félreeső helyekre is eljusson. „Nem a főutakon jártunk elsősorban, hanem az elhanyagolt mellékutakon” - mondta a politikus, aki szerint így lehetett eljuttatni az RMDSZ üzenetét. Ennek a lényege az összefogás hangsúlyozása volt, annak a tudatosítása, hogy a magyarság nem hagyhatja kivenni a kezéből a döntés jogát, amit másfél évtizeddel ezelőtt magához ragadott, és amellyel azóta is él. Ez a kampány ugyanakkor alkalmas volt arra is - folytatta Markó -, hogy pontos leltárt készíthessen az RMDSZ az erdélyi magyarság közérzetéről, gondjairól. Meggyőződhetett arról, hogy e közösség hangulata általában reménykedő. Bíznak abban, hogy a következő években további kedvező változások történnek az életükben. Ugyanakkor féltik az egységet, aggódnak a megosztó kísérletek miatt - fűzte hozzá az elnök. (Az elnök valószínűleg arra célzott, hogy a Magyar Polgári Szövetség - a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és Tőkés László püspök által griin- dolt, a Fidesz által is támogatott radikális magyar szervezet - néhány képviselője a Népi Akció nevezetű román párt listáján indult el a választásokon, mert a szervezetet nem vette nyilvántartásba a választási bizottság. A Népi Akciónak azonban esélye sincs a parlamentbe kerülésre, csupán az RMDSZ-től vehet el szavazatokat -a szerk. megj.) A fölmerült problémákat illetően Markó két nagy „csomagod’ említett. Az egyiket a nemzeti identitáshoz kapcsolódó kérdések alkotják, például a helyi iskolagondok. Sok helyen elégtételt jelent, hogy sikerült óvodát, új iskolai osztályt vagy új iskolát létrehozni a magyarok számára. Ahol pedig ez nem valósult meg, ott az erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ- től várják a megoldást. Szinte mindenütt felmerült a kettős állampolgárság támogatásának a kérdése, akárcsak az autonómia igénye - tette hozzá Markó. A másik „csomagban” a rendkívül komoly szociális problémák találhatók. Romániában nagyon sokan élnek még szegénységben, létbizonytalanságban, s ez nemcsak a minimális nyugdíjból tengődő öregeket, hanem a bizonytalan jövőjű fiatalokat is sújtja - mondta az elnök, emlékeztetve: Erdélyt az elmúlt évtizedekben elhanyagolták Románia más térségeihez képest, ezen belül is hátrányos helyzetben voltak a magyarok által lakott települések. Ezért kell az RMDSZ-nek nagyszabású gazdasági stratégiában is gondolkodnia - mondta Markó. Az elnök utalt arra, hogy Romániában a választási kampány rövid, de erős volt, az egymásnak feszülő két nagy tábor (a kormányzó Szociáldemokrata Párt, valamint a liberális-nemzeti ellenzéki szövetség) fej-fej mellett halad. Ez valószínűleg növeli majd a román választók részvételi szándékát - vélekedett Markó Béla, aki szerint ezért fontos, hogy a magyar közösség holnap nagyon aktívan vegye ki részét a szavazásból a parlamenti küszöb elérése érdekében. „Kérek minden magyart, hogy menjen el szavazni, mert valóban minden egyes szavazat számítani fog, meghatározhatja a jövőnket” - mondta Markó Béla, arra kérve a Magyarországon tartózkodó erdélyi magyarokat is, hogy vagy a budapesti nagykövetségen, vagy a szegedi főkonzulátuson adják le voksukat, vagy a választás napjára utazzanak haza. „Tudniuk kell, hogy holnap erdélyi szeretteikről, családjukról, barátaikról szavaznak. A vasárnapi szavazás mindenre alapvető befolyással lesz, még a kettős állampolgárság kérdéséré is” - szögezte le Markó Béla. (mti, ú) ORSZÁGISMERTETŐ Románia A Fekete-tenger partján fekvő délkelet-európai ország Magyarországgal, Moldovával, Ukrajnával, Bulgáriával valamint Szerbia és Montenegró államközösséggel határos. Területe 238 391 négyzetkilométer, népessége 21,6 millió fő, 89,5 százaléka román, a magyar nemzetiségűek aránya 6,6 százalékos. A lakosság 86,8 százaléka ortodox hitű. Az ország fővárosa Bukarest, 2 millió lakossal. Gazdaság: Az 1989 óta tartó gazdasági reformfolyamatot gyakori megtorpanások lassítják. A kormány IMF-hitelfelvé- telekkel igyekszik úrrá lenni a gondokon. Legutóbb 2004 júliusában hagyta jóvá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ország kétéves gazdaságfejlesztési programját, amelyet egy újabb készenléti hitellel is támogat. Az egy főre eső GDP 2003-ban 7000 dollár volt vásárlóerő-paritáson. Történelem: Az első román államalakulatok, a Havasalföldi és a Moldvai fejedelemségek a XIII- XIV. században jöttek létre. Rövid ideig tartó önállóságukat hosszan tartó török uralom követte. Az 1859-ben létrejött Havasalföld és Moldva Egyesült Fejedelemsége 1861 decemberében felvette a Románia nevet. 1878-ban elnyerte teljes függetlenségét, 1881-1947 között királyság volt, területe 1920-ban a Magyarországtól elcsatolt Erdéllyel bővült. 1947 decemberében az uralkodó, Mihály király lemondatása után kikiáltották a Népköztársaságot, amely 1965- ben a Szocialista Köztársaság nevet vette fel. Az ország élén 1967-től 1989 decemberi kivégzéséig Nicolae Ceausescu kommunista pártvezér állt, aki sztálinista diktatúrát honosított meg. Az ország neve 1989. december 29-től Román Köztársaság, majd Románia lett. Államszervezet: Az ország élén az államfő áll, akit közvetlen szavazással választanak meg négy évre, legfeljebb két ciklusra. A rendszerváltás utáni Románia első államfője - a jelenleg is hivatalban lévő - Ion Iliescu volt, aki 1990 és 1996 között töltötte be ezt a tisztséget, majd a 2000-ben megtartott elnökválasztást is megnyerte, a szavazatok 66,8 százalékával. A kétkamarás parlament képviselőháza 346, szenátusa 140 tagú, a képviselők és szenátorok mandátuma szintén négy évre szól. A legutóbbi, 2000. november 26-án megtartott választásokon nyertes Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PSDR) 155, a Nagy-Románia Párt (PRM) 84, a Demokrata Párt (PD) 31, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 30, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig 27 képviselői mandátumot szerzett. A fennmaradó helyeken a nemzetiségi szervezetek osztoztak, szervezetenként egy-egy képviselővel. A győztes PSDR kormányfőjelöltje, a jelenleg szintén hivatalban lévő Adrian Nastase alakított kormányt. (Sa-nk) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA FELHŐS ÉG; 2-6 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 07.18-kor - nyugszik 16.01-kor A Hold kel 16.04-kor - nyugszik 08.05-kor A Duna vízállása - Pozsony: 315, változatlan; Medve: 270, változatlan; Komárom: 255, apad; Párkány: 170, apad. Túlnyomóan erősen felhős lesz az ég, helyenként, főleg északon fordulhat elő havazás vagy hózápor. A déli országrészekben esőzésekre számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2-6 fok körül alakul. Északnyugati szél lesz jellemző. Éjszaka 4 és -4 fokig süllyed a hőmérő higanyszála. Holnap változóan felhős égre van kilátás. A hő- mérsékleti értékek 2 és 6 fok között alakulnak. Helyenként csapadékra is számítani lehet. A mai időjárás hatásai következtében főként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők fájdalmai erősödhetnek fel. Az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is fájdalmat érezhetünk. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk, nehezebben viseljük a fizikai és szellemi megterhelést. Egyes légúti bántalmak, valamint a szív- és érrendszeri betegségek tünetei is jelentkezhetnek. Holnap kedvezőtlenebb hatásokkal számolhatunk.
