Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-25 / 272. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 25. Téma: adózás 2005-ben 27 Nem kell majd adóbevallást tenniük azoknak, akiknek az éves bevétele nem haladja meg a 40 416 koronát Adózás az új szabályok szerint Érdemes minél hamarabb benyújtanunk az adóbevallást, március végére ugyanis hosszú sorokra számíthatunk a hivatalokban (Ľuboš Pile felvétele) Januártól nem kell fizetnünk az ingatlanátruházásért Várjunk a lakáseladással! ÚJ SZÓ-TIPP A szlovák adóreform ugyan már az idei év elejétől hatályba lépett, az adóbevallásokat az új módszerrel azonban csak a jövő évben nyújthatjuk be először. Ehhez azonban meg kell ismerkednünk az új nyomtatványokkal és a kitöltésükhöz szükséges jogi normákkal. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az idei bevételeik után azoknak nem kell majd adóbevallást tenniük, és persze adót fizetniük, akiknek az éves bevétele nem haladta meg a 40 416 koronát. Mindez annak köszönhető, hogy az új jövedelemadó-törvény szerint azoknak fog kelleni csak adóbevallást tenniük, akiknek az adózott bevételük meghaladja az adózatlan összeg 50 százalékát. Ez az idei évben 80 832 korona. Az új törvény szerint nem számítanak adózott bevételnek a szociális juttatások, a nyugdíjak és a kötelező szolgálaton lévő katonák bevételei. Újdonságnak számít azonban, hogy azoknak is adóbevallást kell tenniük, akik az idei évet veszteséggel zárták. Az új szabályok elsősorban azok számára jelentenek előnyt, akik az év folyamán munkahelyet változtattak. Korábban nekik önállóan kellett adóbevallást tenniük. Ehhez képest az új jogszabályok szerűit, ha csak a munkáltatóiktól voltak bevételeik, akkor elég, ha a munkáltatók közül az egyik elvégzi az éves elszámolást a dolgozó helyett. Ehhez azonban a munkáltatónak szlovákiai székhelye kell hogy legyen, vagy legalábbis az üzemnek Szlovákia területén kell lennie. Újdonságnak számít az is, hogy az új jogszabályok szerint a személyi jövedelemadó-bevallásban nem kell feltüntetni azokat a tételeket, amelyek után nem adózunk. Kedvezőbb körülményekre számíthatnak azok is, akiknek csak alkalmi bevételeik vannak. Mindeddig azoknak, akiknek például a piaci árusításból kevesebb, mint 10 ezer koronás éves bevételeik voltak, nem kellett adót fizetniük. Januártól ezt a határt a létminimum ötszörösében szabták meg, ami jelenleg 21050 koronának felel meg. Ebbe az összegbe azonban beszámítják az ingatlanok bérleti díjából és a részvényalapok nyereségéből származó bevételeket is. Ha az ezekből származó összbevételünk nem haladja meg az említett szintet, és a többi bevételünk csak a munkáltatótól származik, akkor nem kell adóbevallást tennünk. Az új rendszer jelentős könnyítéseket hoz az adó-visszatérítés terén is. Ha a bevételeink nem haladták meg a 80 832 koronás adózatlan alapot, ám befizettük például a banki betéteink után járó kamatadót, akkor ezt, vagy legalábbis egy részét visszakérhetjük az államtól. Személyi jövedelemadót januártól azok nem fognak fizetni, akiknek a havi bruttó bevétele nem haladja meg a 8460 koronát. Az idei évhez képest ez csaknem 700 koronával magasabb, ami a létminimum növekedésével magyarázható. Jövőre így minden adózó az adóalapjából 87 936 koronát számolhat le. Az adózatlan alap idén még csak 80 832 korona volt. A jelenleg érvényes törvények szerint az adózatlan alap a létminimum 19,2 százaléka. Ez az érték ugyan már idén nőtt, az adózatlan alaphoz azonban csak januártól veszik alapul. A létminimum idén 4210 koronáról 4580 koronára emelkedett. Januártól azonban ezen kívül magasabb lesz az a tétel is, amelyet az adólapból leszámíthat az adózó a munkanélküli feleség vagy férj után. Jelentősebb adókedvezményekre számíthatnak az új évtől azok, akik átállnak az új nyugdíjrendszerre. Az állam idén csak az önkéntes járulékos nyugdíjbiztosítást részesítette kedvezményekben. Jövőre mindez már az életbiztosításokra, a hosszabb futamidejű banki betétekre, valamint a részvénylapokba és az értékpapírokba fektetett pénzösszegekre is érvényes lesz. Januártól ugyan a leírható tételek száma nőni fog, maga a leírható összeg azonban alacsonyabb lesz, összesen 12 ezer korona. Az idei évre az adóalapból még leszámíthatunk a járulékos nyugdíjbiztosítók után 24 ezer koronát. Jövőre magasabb lehet az adó- bónusz is. Erre minden dolgozó szülőnek joga van a gyerekek után. Ha a szülő adója alacsonyabb, mint az adóbónusz, az állam, a különbö- zetet kifizeti. Idén az adóból havonta 400 koronát számíthatunk le minden egyes gyermek után. A pénzügy szerint ennek 450 koronára kellene emelkednie. Ha adóbevallást kell tennünk, az adóív kitöltésénél többnyire segítségünkre lehetnek az űrlapokhoz mellékelt utasítások, fezek azonban gyakran nem adnak egyértelmű magyarázatot, és semmiképp sem pótolják a törvény ismeretét. Ebben lehetnek segítségünkre az adótanácsadók. A törvény pontosan megszabja, hogy ki is lehet adótanácsadó. Az alap a jogi vagy köz- gazdasági egyetem elvégzése, ahhoz azonban, hogy megkezdhessük a tanácsadást, a pénzügyminisztérium és a szlovákiai adószakértők kamarájának az engedélyére is szükségünk van. Ez utóbbinak köszönhetően az adózók könnyen megkülönböztethetik a valódi adó- tanácsadókat az áltanácsadóktól, hiszen engedélye csak annak van, aki letette az ehhez szükséges vizsgát. Szolgáltatásaikat a tanácsadók a feladat bonyolultságától függően számlázzák, jelentős eltérések lehetnek azonban az egyes adószakértők között is. A törvény szerint az alapórabér 300 korona, valójában azonban minden attól függ, hogy hogyan egyezzünk meg. Különösen bonyolult ügyeknél, az órabér ennek a sokszorosa is lehet. Bármilyen órabérrel dolgozik is a tanácsadó, mindig előre kérdezzünk rá az árra, és arra is, hogy mennyi időt vesz majd igénybe a feladat megoldása, (mi, t, p) Hosszú sorok várhatók Hogyan adózzunk? Hogy megtegyük adóbevallásunkat, először is ki kell választanunk a nekünk megfelelő adóívet. Ezt megvehetjük, de ingyen is hozzájuthatunk az adóhivataloknál. Az A típusú íven azok tehetik meg bevallásukat, akiknek csak a munkáltatótól vannak bevételeik. A legtöbben a B-s adóívet használják. Ezen teszik meg adóbevallásukat a vállalkozók és mindazok, akiknek a munkáltatójuktól kapottakon kívül egyéb bevételeik is voltak. A kitöltött ívet a lakhelyünk szerinti illetékes adóhivatalnál adhatjuk be. Akinek az állandó lakhelye nem Szlovákiában van, az a pozsonyi I. számú adóhivatalban teheti meg ezt. Adónkat szlovák koronában fizetjük meg átutalással, kisebb összegeket azonban az adóhivatalban készpénzben is kifizethetünk. Az adózók többsége a bevallást március végére hagyja, így nem csoda, ha a hónap végére hatalmas sorok alakulnak ki a hivataloknál. Ezt is azonban probléma nélkül ki lehet kerülni. Elég, ha az adóívet ajánlott levélben küldjük el, az adót pedig postai utalványon fizetjük meg. (ú) Az ingatlan átruházásáról szóló törvény jelenlegi formájában már csak egy hónapig lesz érvényes. Januártól az állam lemond erről az adófajtáról, és új szabályokat vezetnek be az ingatlanadózásra is. Ezzel pont kerül az állam által végrehajtott adóreformra. Jelenleg még három adófajta kapcsolatos az ingatlanok birtoklásával. Megadóztatják magát az ingatlan birtoklását, az eladását és az eladásából származó jövedelmet. Ezek közül az ingatlanadó és az eladásból származó jövedelem megadóztatása januártól is fennmarad. Az ingatlanadót a városok és falvak szedik be a földek, építkezések vagy lakások tulajdonosaitól. Kiszámításához az ingatlan alapterületét veszik figyelembe, az adó nagyságát azonban maguk a községek szabják meg. Ha erre nem hoznak külön rendeletet, akkor egy négyzetméterért egy koronát fizetünk. Ezt az adófajtát elég egyszer bevallanunk, a község ezt követően aztán már évente automatikusan beszedi az adót. Fennmarad januártól azonban az ingatlaneladásból származó jövedelem megadóztatása is, amelynél az adókulcs jelenleg 19 százalékos. Az adóalapot ez esetÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legkisebb hazai községek, melyekben a lakosok száma nem haladja meg a 250-et, jövőre nagyobb összegre számíthatnak a jövedelemadókból, mint azt korábban feltételezték. Ezzel szemben alacsonyabb bevételekre számíthatnak a 20 ezer lakosnál többet számláló városok, így Kassa és Pozsony is. Ez utóbbi azonban járulékos forrásokhoz juthat a pénzügyminisztérium tartalékalapjaiból. Ebben a városok és falvak képviselői egyeztek meg a pénzügyminisztériummal. Mindkét fél számára előnyös kompromisszumot kötöttünk - állítják a minisztérium képviselői. Ók is elismerik, hogy néhány városnak jövőre alacsonyabbak lesznek a bevételei, de szerintük a leginkább érintett kerületi városoknak is az volt az elsőrendű érdeke, hogy az egész rendszer működőképes legyen. A városok és falvak jövőre a laben csökkenthetjük a lakás megszerzésére és a lakás felújítására fordított összeggel, valamint az eladással összefüggő kiadásokkal, vagyis tulajdonképpen csak a lakás eladásából származó nyereség után adózunk. Nem adóznak az olyan lakások után, ahol az eladónak legalább 2 éven keresztül állandó lakhelye volt vagy legalább öt éve a birtokában volt. Ha 2004- ben adtuk el a lakásunkat, akkor az erről szóló adóbevallást 2005 március 31-ig kell benyújtanunk. Januártól csak a már említett ingatlan-átruházási adó szűnik meg, ami idén még 3 százalékos volt. Épp ezért, akinek nem sürgős az eladás, annak érdemes várnia. Az adókötelezettség ez esetben ugyanis arra a napra érvényes, amikor a kataszteri hivatal bejegyzi a tulajdonváltást. Ha ez még idén megtörténik, akkor adóznunk fog kelleni, ami azt jelenti, hogy például egy egymillió koronás lakás eladásáért 30 ezer koronát fizethetünk az államnak. Ezt az adófajtát eredetileg már tavaly meg kívánták szüntetni, ám akkor a költségvetési kiadások ezt nem tették lehetővé. 2003-ban például ezen az adófajtán az állam 2,4 müliárd koronát nyert, idén pedig csak az első kilenc hónapban 2 milliárd koronát szedtek be az adóhivatalok. (t, s) kosok száma által megszabott koefficiensek szerint számított adóbevételeken kívül pluszbevételekhez juthatnak a 14 évesnél fiatalabb tanulók és a 60 évesnél idősebb nyugdíjasok száma után is. Figyelembe veszik azonban a községek tengerszint feletti magasságát is, hiszen ettől függ, hogy egy-egy iskolában vagy hivatalban milyen magasra szöknek a fűtési költségek. Mivel a 250 lakosnál kevesebbet számláló falvakban a bevételek nem érik el az idei szint 100 százalékát, az állam ezért igyekszik úgy kiegyenlíteni a bevételeiket, hogy azok ne csökkenjenek az előző év 87 százaléka alá. Pluszpénzre számíthat azonban Pozsony is, amely a leginkább megsínylette a tömeg- közlekedésre nyújtott állami dotáció lefaragását. Az új rendszert leginkább ä kerületi városok síny- lik meg, amelyek elvesztik a városi tömegközlekedésre nyújtott támogatások egy részét, (s, p) A kerületi városok polgármesterei arra számítanak, hogy az állami támogatások jövő évi csökkenését az ingatlanadó növelésével kell majd pótolniuk (Pavol Funtál felvétele) Az állam igyekszik kiegyenlíteni a bevételeket Több pénz a falvaknak Az ingatlanátruházási adó ugyan jövőre megszűnik, az ingatlanadót azonban továbbra is be kell fizetnünk (Pavol Funtál felvétele)
