Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-24 / 271. szám, szerda

UJ SZÓ 2004. NOVEMBER 24. Fókuszban: a selye János egyetem vezetői 3 Alakul a komáromi Selye János Egyetem vezetése Rektorjelölt, dékánjelöltek Miután megalakultak a ko­máromi Selye János Egye­tem önkormányzati szervei, a kari tanácsok és az egye­temi szenátus, kijelölték az egyetemi vezetőket. A dé­kánjelöltek kinevezésüket a rektortól vehetik át, előbb azonban a rektorjelöltnek kell megkapnia kinevezését a köztársasági elnöktől. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egyetemet megbízott rektor­ként Albert Sándor vezeti, a tanár­képző kar élére Laczkóné Erdélyi Margitot, a gazdaságtudományi fa­kultás élére Síkos T. Tamást, a re­formátus teológiai kar élére pedig Molnár Jánost választották meg. Albert Sándor elmondta, jövő tanévtől újabb tanulmányi szako­kat indítanak be, a kurzuskínálatba szeptembertől bekerül a régiófej­lesztés, a történelem és a földrajz szak is. Az egyetem legtöbb hallga­tója a magyar nyelv és irodalom­angol szakpárosítást választotta. Aránylag a legkevesebben a refor­mátus teológia és a matematika szakon folytatják tanulmányaikat. A tervek szerint bővítik az előadótermek és a szemináriumi helyiségek, illetve a kollégiumi férőhelyek számát is. „Megállapodásunk értelmében Boros Lajos, Magyarország volt pénzügyminisztere 10-15 előa­dást felölelő kurzusokat vezet majd egyetemünkön. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk Nem­csók Jánossal, a Horn-kormány egykori dunai kormánybiztosá­val, illetve Matolcsy Györggyel, aki az Orbán-kabinet tagjaként a gazdasági tárcát vezette. Mind­ketten hajlandóságot mutatnak, hogy a későbbiekben valamilyen formában részt vegyenek a hall­gatók képzésében” - fűzte hozzá a megbízott rektor, (ráv) MOLNÁR JÁNOS ÉLETRAJZA Molnár János 1938. január 16- án született Garammikolán. A teo­lógiát a prágai Comenius Evangéli­kus Teológiai Fakultáson (ma a Ká­roly Egyetem Evangélikus Teológi­ai Kara) végezte 1958 és 1963 kö­zött. 1961-től a teológiával párhu­zamosan a Károly Egyetem Böl­csészkarán szemitológiát és arab- isztikát is hallgatott, tanulmányait 1968-ban fejezte be a pozsonyi Co­menius Egyetem Bölcsészkarán. 1973-ban doktorált a prágai Károly Egyetemen. Pozsonyban 1965-1968-ig se­gédlelkész, majd 1968-ban a po­zsonyi Egyetemi Könyvtár munka­társa lesz, ahol eleinte a nyelvészet és irodalom, valamint a teológia szakelőadója, később tudományos munkatársa. Feldolgozta a judais- ta irodalmat, egy arab-török és perzsa nyomtatványgyűjteményt, amelyet 1980-ban publikált. 1985 elejétől 1990 végéig a Közel-Kele­ten, Egyiptomban, Jordániában és Irakban dolgozik tolmácsként, sza­kértőként és tanácsadóként, köz­ben tanulmányozza az ottani né­pek kultúráját és történelmét. A mohamedán vallás és szokásjog mellett leginkább a keleti keresz­tyén közösségek történelmét, egy­házi életét és mindennapjait. 1992 januárjától 1995 szeptem­beréig a Károly Egyetem Evangéli­kus Teológiai Karán tanít adjunk­tusként vallástörténetet, a reformá­tus diákoknak homiletikát és ma­gyar egyháztörténetet. 1995-től 1998-ig a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkarán tanít val­lástörténetet. A Calvin J. Teológiai Akadémia indulásától, 1994 szep­temberétől az intézet Vallástörté­neti és Filozófiai Tanszékének ve­zetője, 1997-től az intézet dékánja. Számos tanulmány és könyv szerzője. Szakterülete a vallástör­ténet, azon belül az iszlám és a ke­resztyén közösségek kérdése, va­lamint az arab és a héber nyelv. Habilitációs munkáját, amelynek címe A keresztyénség, keresztyén vallások és felekezetek vallástör­téneti szempontból, 2004. no­vember 4-én védte meg a pozso­nyi Comenius Egyetem Evangéli­kus Teológiai Karán. Nős, három gyermeke van. 11 éve a réte-boldogfai református anyaegyház és a szenei leánygyüle­kezet lelkipásztora, több társadal­mi szervezet kuratóriumának tag­ja, zsinati képviselő, (sje) ALBERT SÁNDOR ÉLETRAJZA Albert Sándor 1943. május 24- én született Nagykaposon. Nős, egy lánygyermek édesapja. Álta­lános iskoláit Nagykaposon vé­gezte, majd a kassai Ipariskolában érettségizett 1961-ben. A kassai műegyetemen gépész- mérnöki oklevelet szerzett, 1966. október 1-jétől a kassai Ipariskola tanára, 1990 és 1997 között igaz­gatója volt. 1991-ben a kassai Ipariskola keretében, holland se­gítséggel, beindította a három és fél éves főiskolai, baccalaureusi szintű képzést, majd 1997-ben a kassai Műszaki Egyetemen meg­alapította a mérnökpedagógiai tanszéket és annak vezetője lett. 1990-ben szerezte meg a pedagó­giai tudományok kandidátusi fo­kozatát, 1997-ben habilitált a po­zsonyi Szlovák Műszaki Egyete­men ugyancsak pedagógiából. Nevéhez 17 monográfia, 10 egyetemi tankönyv, ill. jegyzet, 12 középiskolai tankönyv és példatár fűződik. A pedagógiai felolvasá­sok résztvevőjeként négyszer lett országos első helyezett és a Co- menius-díj tulajdonosa. Rendszeres részvevője a hazái és külföldi pedagógiai konferenci­áknak. Előadásai több mint 60 konferenciakiadványban olvasha­tóak. Több európai uniós prog­ramban aktívan részt vesz, 2002- ben elnyerte Magyarország égjük legmagasabb pedagógiai kitünte­(Vas Gyula felvételei) tését - az Apáczai Csere János-dí- jat. Ugyanebben az évben a szlo­vák kormány ezüstérmével tün­tette ki pedagógiai tevékenységé­ért. Ma is rendszeresen publikál a Katedra folyóiratban és több szlo­vák nyelvű pedagógiai kiadvány­ban. 2002 októberétől a szlovák par­lament képviselője és a parlament oktatásügyi bizottságának tagja. A közép-európai kezdeményezés állandó parlamenti delegációjá­nak vezetőjeként is tevékenykedik és tagja az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének. 2004-től az Európa Tanács oktatásügyi és tör­vényelőkészítő bizottságában dol­gozik. 2004. január 1-jétől a Selye Já­nos Egyetem megbízott vezetője - miniszteri biztosa, (sje) LACZKÓNÉ ERDÉLYI MARGIT ÉLETRAJZA Laczkóné Erdélyi Margit két ta­nári diplomát szerzett magyar­szlovák szakon, egyiket a nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1967-ben, a másikat a pozsonyi Comenius Egyetemen 1980-ban. Minden to­vábbi pedagógiai és tudományos fokozatát a Comenius Egyetem Bölcsészkarán nyerte el, így a böl­csészdoktori címet, a művészettu­dományok kandidátusa címet, s ugyanott habüitált a docensi cí­mért modern filológiából. Kezdetben alap- majd középis­kolai tanárként dolgozott a Lévai járásban, az ipolysági, a zselízi gimnáziumban és a lévai Gépipari és Pedagógiai Szakközépiskolában. 1980-ban a Magyar Nyelv és Iroda­lom Kabinetjének volt vezetője a pozsonyi Kerületi Pedagógiai Inté­zetben. Csaknem húsz éve a felsőoktatásban dolgozik, 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola, ké­sőbb Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsésztudományi Kara Hunga- risztika Tanszékének adjunktusa, majd docense volt. Vezetői gyakor­lata is itt kezdődött tanszékvezető­ként, majd az egyetemi és kari sze­nátus tagjaként. 1998-tól a beszter­cebányai Bél Mátyás Tudománye­gyetem Filológiai Kara Hungarisz- tika Tanszékén működött docens­ként, tanszékvezető-helyettesként, a Tudományos Tanács, az egyetemi szenátus és különböző szakbizott­ságok tagjaként, kutatói csapatok munkatársaként, vezetőjeként. 2001-ben a Filológiai Kar Szenátu­sának elnökévé választották. 20Ô4. szeptember 1-jétől a Selye János Egyetem oktatója, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének megbí­zott vezetője. A Kari Szenátus 2Ö04. október 18-án választotta meg a Pedagógiai Kar dékánjává. Tanári pályafutása alatt kivette részét a közéleti, kulturális és tudo­mányos többletmunkából. Dolgo­zott a Csemadok tagjaként, s egy évtizedig énekelt a Magyar Tam'tók Központi Énekkarában. Kezdetben járási, kerületi módszertani köz­pontok, az Országos Pedagógiai Kutatóintézet levelező munkatár­saként, majd egyetemi tudomá­nyos kutatócsoportokban dolgo­zott magyar és szlovák teamekben egyaránt. 1992-93-ban a Magyar Asszonyok Ligája országos szerve­zetének elnökévé választották. 1987-től munkássága folyamato­san a felsőoktatáshoz kötődik. Főleg irodalomelméletet, világiro­daimat, irodalomesztétikát és sti­lisztikát oktat. Ezen túl publikációi­ban, szakkritikáiban állandó jelleg­gel foglalkozik az irodalomtanítás, az irodalmi interpretációk, a kom­munikáció módszertani kérdései­vel is. Nem egy tudományos kiad­vány, (szak) folyóirat szerkesztője, állandó jelleggel vesz részt hazai és nemzetközi szimpóziumokon, rendszeresen szervez nemzetközi tudományos konferenciákat. Több irodalmi és tudományos társaság tagja itthon és külföldön, pl. a Szlo­vákiai Magyar írók Társaságának, a Katedra Társaságnak, a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubjának, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának stb. Monográfiáiban irodalom- és drámaelméleti, komparatisztikai, kommunikációelméleti kérdések­kel foglalkozik, leginkább magyar nyelven, esetenként szlovákul publikál. Eddig kilenc önálló köny­ve jelent meg, közülük kettő szlo­vák nyelven. Több tankönyv társ- szer-zője. 1975-től folyamatosan publikál hazai és külföldi lapok­ban. 2003-ban publikációs tevé­kenységéért Katedra Díjjal tüntet­ték ki. (sje) SÍKOS T0MAY TAMÁS ÉLETRAJZA Síkos Tomay Tamás Budapesten született 1953. június 3-án. Egyete­mi diplomáját a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1976-ban. Egyetemi tanul­mányai befejezése után a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztu­dományi Kutató Intézetében kez­dett dolgozni. 1977-ben doktori fo­kozatot szerezett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyete­men. Doktori disszertációjáért 1978-ban MTA Alkotó Ifjúsági Díj­jal lett jutalmazva. Feladatának tekintette a mate­matikai módszerek területi kutatá­sokban történő meghonosítását. 1982-ben publikálták Beluszky Pál­lal közösen a Magyarország falutí­pusai könyvet. Az MTA Regionális Kutatások Központja alapító tagja volt, ahol 1984-től 1996-ig dolgo­zott, előbb tudományos munka­társként, 1986-tól tudományos főmunkatársként. 1982-1986 kö­zött posztgraduális képzésen vett részt a Moszkvai Állami Egyete­men. Kandidátusi fokozatot is itt szerzett 1986-ban. Kutatásai elis­meréseként 1985-ben megválasz­tották a Nemzetközi Földrajzi Unió Kereskedelmi Bizottsága Végrehaj­tó Bizottságának teljes tagjává (1988-1992). Hasonló elismerés­ben volt része, amikor a Nemzetkö­zi Földrajzi Unió Matematikai Mo­dellezési Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának levelező tagjává, majd (1988-1992) teljes tagjává válasz­tották (1992-1996). A bizottságok munkájában 1985 óta vesz részt. 1988-1996 között közös kutatási projektben szerzőként vett részt a Klagenfurti Egyetem Gazdaság­földrajz tanszékével. 1992-94 kö­zött kutatási projektet vezetett a University of Massachusetts at Bos­ton gazdaságföldrajzi tanszékével. Fulbright ösztöndíjasként egy évet töltött az USA-ban (State Uni­versity of New York, Albany) 1991- 1992 között kutatási témája Boston és Budapest kereskedelmi szerke­zetének összehasonlító vizsgálata volt. Az USA-ban korábban elkez­dett kutatómunkáját folytatta 1998-ban a kaliforniai állami egye­temen (California State University, Northridge). Az itt végzett munká­ja segítette elő a 2000-ben megje­lent Marketingföldrajz című köny­ve megírását. 1999-től a Modem Üzleti Tudományok Főiskolájának főiskolai tanáraként marketing­földrajzot és térinformatikát tanít. Az International Studies Centre­ben 1994 óta tarnt Marketing Ge- ography-t. Síkos T. Tamás negyedszázados kutató munkája során, több terüle­ten ért el kiemelkedő, nemzetközi­leg is jelentős eredményeket. Mun­kájának eredményeként 2003-ban MTA Doktora címet szerzett, 2004- ben az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen habilitált a földtudo­mányok szakterületén, (sje) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELSZAKADOZÓ FELHŐZET; -1-4 FOK A Nap kel 07.14-kor - nyugszik 16.03-kor A Hold kel 14.49-kor - nyugszik 04.31-kor A Duna vízállása - Pozsony: 320, árad; Medve: 220, árad; Komárom: 170, árad; Párkány: 110, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA áH3 Általában erő­sen felhős lesz az ég, csak az ország nyugati felében szakadozik fel né­mileg a felhőzet. Helyenként hava­zásra kell számítani. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet -1^1 fok között alakul, északon -3 fok vár­ható. Változékony irányú lesz a szél. Éjszaka -2 és -6 fokig csökken a hőmérő higanyszála. Holnap jobbára sűrű felhősödésre számít­hatunk, -2 és 2 fok körüli hőmér­sékletet mérhetünk. Nyugaton hó­záporokra van kilátás. A mai időjárás kedvezően hat az alacsony vérnyo­mású személyek­re: életerősnek, aktívabbnak érezhetik magukat. Ezzel szemben a magas vérnyomá- súaknál szívtájéki fájdalmak je­lentkezhetnek. A reumatikus és mozgásszervi betegek panaszai so­kasodhatnak, és gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miatti fejfá­jás, az ízületek és a sebtájéki fájda­lom. Megnő az esélye az ekcémás jellegű bőrbetegségek és depresszi­ós tünetek előfordulásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom