Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-23 / 270. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 23. Fókuszban: a tátrai kárelhárítás 3 A politikusok pénzt csoportosítanak át, a magáncégek kisebb-nagyobb összegeket ajánlanak fel Tátra-mentés felső fokon Vihar utáni csend. A lomnici és a késmárki csúcs a reggeli nap­fényben. (TASR-felvétel) Pozsony. Összefogott az ország, hogy segítsen a ka­tasztrófa sújtotta Magas- Tátrának. A politikusok pénzért könyörögnek és pénzt csoportosítanak át, a magáncégek kisebb-na­gyobb összegeket ajánla­nak fel, civil szervezetek gyűjtéseket szerveznek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Segítséget kért Brüsszeltől is Si­mon Zsolt mezőgazdasági minisz­ter a magas-tátrai károk elhárításá­hoz. A tárcavezető tízmillió koro­nás gyorssegélyt utalt ki a kataszt­rófa következményeinek felszámo­lására. Simon tegnap a kora reggeli órákban a Tátrai Nemzeti Park (TANAP), az Erdészeti Kutatóinté­zet, az Állami Erdőgazdaság és a magánerdő-tulajdonosok képvise­lőivel, valamint Miklós László kör­nyezetvédelmi miniszterrel egyez­tetett. A miniszter szerint az a leg­fontosabb, hogy járhatóvá tegyék a még eltorlaszolt utakat és vasúti sí­neket, megjavítsák az elszakadt elektromos vezetékeket, és gondos­kodjanak a kidőlt fák elszállításá­ról. A TANAP és az erdőgazdaság szakértőinek két héten belül ki kell dolgozniuk a szállítás ütemtervét. A faanyag elszállítása óvatos becs­lések szerint is másfél-két évet ve­het igénybe, mivel a szélvihar kö­rülbelül 2,5 millió köbméter fát döntött ki. Ebből 1 millió hatszáz­ezret a nemzeti park területén. A szakminiszter szeremé elérni, hogy a nem állami kézben levő erdők tu­lajdonosainak a fák értékesítéséből származó jövedelmüket ne kelljen megadózniuk, hanem megtarthas­sák a teljes összeget. Ehhez azon­ban Simonnak törvénymódosítást kell kezdeményeznie. Miklós László elmondta, a kör­nyezetvédelmi tárca mindent el fog követni, hogy a mentési mun­kálatok törvényi akadályait elhá­rítsa. Erre azért van szükség, mert a katasztrófasújtott területen rend­kívül szigorú természetvédelmi óvintézkedések vannak érvény­ben, a TANAP egy részébe tilos gépjárművel behajtani. A minisz­ter szerint komoly fenyegetést je­lentenek a farontó kártevők, me­lyek ha elszaporodnak, megtá­madhatják a megmaradt fákat is. A vegyszeres védelem pedig vízfor­rásokat és egyéb élőlényeket is veszélyeztethet. MKP: Fákat a Tátrába Fákat a Tátrába elnevezésű gyűj­tési akciót szervez a Magyar Koalí­ció Pártja. „Kihasználjuk kapcsola­tainkat, s megszólítunk különböző intézményeket, vállalatokat, nonp­rofit szervezeteket, magánszemé­lyeket, vállalkozókat, hogy csatla­kozzanak kezdeményezésünkhöz, és adományaikkal járuljanak hozzá a Magas-Tátra megújításához” - tá­jékoztatott Bugár Béla, az MKP el­nöke, aki szerint a katasztrófa után többszörösen érvényes a mondás: kétszer ad, aki gyorsan ad. Az OTP Bankban nyitottak számlát, a pénz­intézet százezer koronát utal át alapbetétként. A kezdeményezésbe bárki bekapcsolódhat, a számlaszá­mot néhány napon belül közzéteszi az MKP. „Levélben kértem Hans Gert Pötteringet, az Európai Nép­párt frakcióvezetőjét, hogy a párt EP-képviselői is segítsenek orvosol­ni a tátrai helyzetet. Mérlegeljük, hogy ugyancsak megszólítunk né­hány magyarországi pártot, már csak azért is, mert Magyarország­ról sok turista szokott a Tátrába jár­ni” - tette hozzá Bugár. Az össze­gyűlt pénz felhasználásáról egy bi­zottság dönt, mely két héten belül létrejön, s elsősorban szakembe­rek, például a TANAP képviselői lesznek a tagjai. A magyar politikus arról nem akart spekulálni, a jövő pénz e célra, ezt a Koalíciós Tanács­nak kell megvitatnia. A Smer felve­tésével kapcsolatban, hogy a január elsejétől létrejövő környezetvédel­mi alapból lehetne finanszírozni az új erdők telepítését, Bugár megje­gyezte: „Az alapban leghamarabb 2005 felében lesz pénz, a Tátra ad­dig nem várhat. Tavaszszal azonnal el kell kezdem a munkát.” Egy fa 15 koronába kerül, egymillió koroná­ból körülbelül hetvenezret lehetne elültetni, ami egy szanatórium köré talán elég lenne. Bugár szerint az újratelepítést az egészségügyi in­tézmények, rekreációs központok közelében kellene kezdeni. Legke­vesebb 3,5 millió facsemetére lesz szükség, ami önmagában nem ke­rül sokba, ám a területet ki kell tisz­títani, speciális gépekre van szük­ség, az embereket meg kell fizetni, s az ezzel összefüggő költségeket szerinte lehetetlenség megsaccol- ni. „Ha kell, akár én is elmegyek fát ültetni, de ez a helyzetet nem oldja meg” - tette hozzá Bugár. Független áldozatok Lemondtak a független képvi­selők a jövő évi költségvetéssel kap­csolatos követeléseikről: már nem akarnak sportcsarnokokat, utakat, nem szorgalmazzák régiójuk támo­gatását. Mindez csaknem százmil­lióba került volna. A független ho­natyák a pénteki katasztrófa után új követeléssel álltak elő: a prioritá­saikra kért pénzt fordítsák a ma­gas-tátrai károk elhárítására, új erdők telepítésére! A kormányfő pozitívan értékelte ezt a váratlan fordulatot, Robert Kaliňák Smer- képviselő pedig megjegyezte: bebi­zonyosodott, hogy üzletelés folyt, és a természeti katasztrófa meghiú­sította az üzletet. Készek a szociális hivatalok A munka-, szociális és család­ügyi minisztérium szerint a szociál­is hivatalok készek segíteni a ter­mészeti katasztrófa okozta károk felszámolásában. „A poprádi szoci­ális hivatalnak rendelkezésére áll a megfelelő pénzösszeg ahhoz, hogy mintegy 1000 munkanélküli szá­mára fizesse az ösztönző pótlékod’ - tájékoztatta lapunkat Martin Danko, a tárca szóvivője. A hivatal anyagi segítséget nyújt a szükséges munkaeszközök megvásárlásához is. „A válságstáb és az érintett ön- kormányzatok igényei szerint segí­teni tudunk a munkaszervezésben is” - mondta Danko. Ugyancsak biztosítani tudják a munkások el­szállítását és a szükséges védőru­házatot. „Ha kell, biztosítani tudjuk a hosszabb távú projektek finanszí­rozását a szociális hivatalok költ­ségvetési forrásainak átcsoportosí­tásával” - állítja a szóvivő. A környezeti katasztrófa követ­kezményeinek elhárításában részt vesznek a katonák is - ebben egye­zett meg Juraj Liška védelmi mi­niszter Ivan Gašparovič köztársasá­gi elnökkel. Felajánlások Az Eurotel és az Orange is gyűjtést szervez a Tátrai Nemzeti Park erdőinek újratelepítésére. Minden EuroTel ügyfél, aki ma 12 órától felhívja a 18 333-as számot, 25 koronával járul hozzá a gyűjtés­hez - tájékozatta lapunkat Juraj Droba. Az operátor kommunikáci­ós igazgatója elmondta: az EuroTel 1 millió koronát írt a gyűjtés szám­lájára. Az Orange ügyfelei a pedig a 878-as számra küldhetnek SMS-t, bármilyen szöveggel, ezzel 50 ko­ronával támogatják az újraépítést - mondta Peter Tóth. A szóvivő el­mondta: az Orange 1 millió koro­nával járult hozzá a gyűjtéshez. „... Dél-Szlovákia magyarok lak­ta területének egy részén 1965-ben árvíz pusztított. Összedőlt házak, megsemmisült otthonok, utak je­lezték a katasztrófa nagyságát. Ak­kor, az itt elő emberek, családok se­gítségére sietett az akkori Csehszlo­vákia lakossága, és az ő segítségük­nek is köszönhető, hogy újjáépül­tek a csallóközi falvak. Ma rajtunk a sor, hogy segítsünk!” A fenti gon­dolatok abban a felhívásban olvas­hatóak, amelyet a Selye János Gim­názium igazgatósága tegnap reg­gel intézett az intézmény tanári ka­rához és diákjaihoz. Arra kérve mindenkit, hogy legalább 20 koro­nával segítse a bajbajutottakat. Az összegyűlt pénzt vagy egy közös számlaszámra, vagy közvedenül valamelyik károsult, Tátra alji köz­ség önkormányzata, illetve iskolája részére utalják át. „Úgy gondoljuk, most nekünk is szolidaritást kell vállalnunk a katasztrófa-sújtotta területek lakóival” - mondta And- ruskó Imre, a gimnázium igazgató­ja. (szí, vkm, sza, koc, lpj, ú) évi költségvetésből elkülöníthető-e Megdöbbentő cinizmus „A vihar tizedakkora kárt okozott, mint amekkorát a Dzurinda- kormány a stratégiai vállalatok eladásával” - mondta Jozef Prokeš volt képviselő, akit a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egy része elnök­évé választott. Szerinte nem lehet nemzeti katasztrófáról beszélni, ezzel csupán a kormányfő próbálja elterelni a figyelmet az igazi problémákról, fogalmazott, (sita) Emberek és Víz: európai összefogásra van szükség Környezetvédők bírálata JUHÁSZ KATALIN Kassa. Az Emberek és Víz nevű környezetvédő szervezet szerint a tátrai katasztrófa okait Szlovákia és Európa fokozatos kiszáradásában és a talaj felmelegedésében kell ke­resni. „Az utóbbi években ijesztő mértékben nőtt a természeti csapá­sok, szélviharok, áradások, hurri­kánok, erdőtüzek száma. Az árvi­zeket szárazság váltja fel, a kelle­mes időjárást hirtelen lehűlés, ez a klimatikus ingadozás pedig a társa­dalmi-gazdasági környezetre is rossz hatással van” - áll a kassai székhelyű szervezet állásfoglalásá­ban. Az Emberek és Víz szakértői szerint Európa gyors mértékű ipa­rosodása, az urbanizáció és a ter­mészet meggondoladan pusztítása okolható mindezért. Az iparosítás miatt hazánkban évente 250 millió m3 víz tűnik el a természetes kör­forgásból, európai viszonylatban pedig még sokkolóbb az eredmény: körülbelül 40 milliárd m3 víz. En­nek következtében az ökorendszer­ben és a levegőben kevesebb, az óceánokban viszont több lesz a víz, azaz sérül a hidrológiai ciklus. Eu­rópa már most túlfűtött kontinens­nek számít, és a forró szárazföld a hideg óceánnal ütközve extrém időjárást, gyorsan váltakozó, kiszá- míthatadan következményekkel já­ró frontokat eredményez. „Ez ellen csak úgy védekezhe­tünk, hogy csökkentjük a száraz­föld kiszáradását és visszaállítjuk a normális termoregulációt. Az első lépéseket a régiók szintjén kell megtenni, csak így várható változás az egész kontinensen. Eu­rópai összefogásra van szükség” - állítja Michal Kravčík hidrológus, a kassai szervezet elnöke. Szerinte hiba volt a Magas-Tátra közveden közelében ipari, illetve mezőgaz­dasági létesítményeket építeni. Kravčík meg van győződve arról, hogy ha a természetvédelmi terü­letet körülvevő talaj hőmérséklete hidegebb lett volna, a szélvihar jó­val kisebb károkat okoz. A helyre- állítási munkálatok és a további tervek során ezért nem csakmagá- val a hegységgel, hanem az egész poprádi katlan jövőjével is foglal­kozni kell. Az Emberek és Víz átfogó prog­ramot dolgozott ki Modré Slovens­ko címmel, amelynek lényege a ter­mészetes vízkészlet háborítatlansá­gának biztosítása, beleértve a csa­tornázás és vízelvezetés hatásta­nulmányainak kidolgozását. A kas­sai környezetvédők ugyan benyúj­tották Kelet-Szlovákia átfogó árvíz- védelmi programját a szaktárcá­hoz, a kormány illetékesei azonban Kravčík szerint ide-oda tologatják az anyagot, érdemben senki sem akar vele foglalkozni. OLVASÓI HOZZÁSZÓLÁSOK Döbbenet A látottak után nem tudok mit mondani. A Tátrában gyermek­koromban voltam utoljára és le­het, hogy nem lész ez a táj olyan, mint valaha. Remélem, hogy az ott élő emberek nem adják fel a reményt, és megteremtik az „új” Tátrát. Remélhetőleg nemzetkö­zi segítséget is kap Szlovákia, az újratelepítéshez és a még meg­lévő fauna megmentéséhez. Sok sikert és kitartást, kívánok. Paál Péter, Budapest Tisztelt Felvidéki Magyarság! Tisztelt Felvidéki Lakosok! Ez úton szeretném kifejezni együt­térzésem Önökkel, Veletek, a Magas-Tátra pusztulása miatt. A kedvenc hegyeim voltak... Ha a Tisza a cián után újjá tudott éledni, a Tátra is meggyógyul. Csikós Csaba, Eger Ez borzalmas! Ez elképesztő! Ilyet még soha nem láttam, beláthatadan követ­kezményei lesznek. Mi szoktunk síelni a Magas-Tátrában, gyö­nyörű... volt... ez katasztrófa... szóhoz sem jut az ember, ilyen­kor eszembe jut ismét... balsors akit régen tép... egy újabb csapás a népnek, szörnyű... remélem si­keres lesz az újratelepítés, de ak­kor sem lesz olyan mint régen, az árvízről meg nem is beszélve, a java még csak ezután jön! Balu, Budapest Szóhoz sem jutok Szóhoz sem jutok, mivel ezt a területet szinte a legjobban ked­velem a világon!!! Nemzetközi segítségnyújtásra lesz szükség. Nagy kiterjedése lévén minden környező ország érintett a prob­léma megoldásában. Azt gondo­lom, ez nagy erőfeszítéseket fog igényelni minden a térségben la­kó embertől és kötelességünk­nek kell lennie a segítségnyújtás. Kérem a szerkesztőket, hogy on­line vonalon létesítsenek egy bankszámlát ahová minden együtt érző ember némi támoga­tást utalhat a károsultaknak. Ez hihetetlen! Ilyet még nem láttam. Mint­ha atomot robbantottak volna! neelix VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KÖDÖS, BORULT IDŐ; 1-7 FOK A Nap kel 07.13-kor - nyugszik 16.04-kor A Hold kel 14.32-kor - nyugszik 03.19-kor A Duna vízállása-Pozsony: 280, apad; Medve: 150, apad; Komárom: 160, változatlan; Párkány: 95, árad. ELŐREJELZÉS Többnyire erő­sen felhős lesz ma az ég, sok helyütt várható eső, hava­zás. Az esti órák­ban északnyugatról fokozatosan felszakadozik a felhőzet. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 1-6 fok között alakul, délen és délnyu­gaton 9 fokot mérhetünk. Kissé megélénkül a nyugati, délnyugati szél. Éjszaka 0 és -4 fok lesz. Hol­nap felhős időre van kilátás; -2 és 2 fok körüli hőmérsékletre és futó hó­záporokra számíthatunk. Napköz­ben rövid időre kisüthet a nap. ORVOSMETEOROLOGIA Felerősödnek az időjárás ked­vezőtlenebb hatá­sai. Főként a moz­gásszervi és reu­matikus beteségekkel járó fájdal­mak éreztethetik hatásukat. Gyako­ribbak lehetnek a fantomfájdal­mak, hátgerincbántalmak miatti fejfájás is előfordulhat. Ingerléke­nyebbek, fáradékonyabbak lehe­tünk, kevésbé tudunk összpontosí­tani. Légúti panaszok fordulhatnak elő, a szív- és érrendszeri betegek tünetei is jelentkezhetnek. Holnap hasonló hatásokkal számoljunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom