Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-20 / 268. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. november 2o. ____________________________________________________________FÓKUSZBAN: A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG 3 Va n olyan európai ország, ahol megtűrt kivételként kezelik, más országokban számos előjoggal párosuló lehetőséget jelent az óhazától távol élők számára A kettős állampolgárság néhány európai államban Európa számos országá­ban létezik a kettős állam- polgárság intézménye: van, ahol megtűrt kivétel­ként kezelik, máshol szá­mos előjoggal párosuló le­hetőséget jelent az óhazá­tól távol élők számára. Alább összeállítást köz­lünk a néhány európai or­szág gyakorlatáról. MTI-HÁTTÉR Csehország A hatályos cseh jogrend nem ismeri el a kettős állampolgársá­got. Alapvető kivételt képeznek azok a szlovákiai csehek, akik 1993-ban, Csehszlovákia ketté­szakadásakor fölvették a szlovák állampolgárságot. Őket akkori­ban azonnal megfosztották cseh állampolgárságuktól, de egy 1997-es alkotmánybírósági hatá­rozat megadta nekik a jogot a kettős állampolgársághoz; ezt 1999-ben az állampolgársági tör­vény módosítása megerősítette. A szlovákiai csehek száma mint­egy 50 ezer. Becslések szerint kö­zülük 25 ezren éltek ezzel a le­hetőséggel. Kettős állampolgá­rok lehetnek azok a gyerekek is, akik egy cseh és egy külföldi ál­lampolgár házasságából szület­tek. Visszakaphatja cseh állam- polgárságát - az eddigi állampol­gárság elveszítése nélkül - az a Csehországból származó emig­ráns is, akit csehszlovák állam- polgárságától a kommunista rendszer idején, 1948. február 25. és 1990. március 28. között fosztottak meg a prágai hatósá­gok. E törvény alapján az Egye­sült Államokban eddig mintegy 4000 ember kért cseh állampol­gárságot. Ezekre a személyekre vonatkoztak a cseh restitúciós törvények is. Valamennyi kettős állampolgár rendelkezik válasz­tójoggal a csehországi parlamen­ti választásokon. Horvátország Horvátország a függetlenség kikiáltása után, 1991-ban rögzí­tette alkotmányában, hogy a ha­táron túli horvátokat megilleti a horvát állampolgárság. Az egyol­dalú döntés mintegy része volt a 90-es évek elején kibontakozott függetlenségi mozgalomnak. A kettős állampolgárság intézmé­nyének bevezetése nem okozott elvándorlást, mert aki el akarta hagyni az országot, az már meg­tette ezt a délszláv háborúk ide­jén. 1991 óta az igénylők közül gyakorlatilag mindenki megkap­ta és meg is kapja a horvát állam­polgárságot. Ehhez a kérel­mezőnek valamilyen dokumen­tummal kell bizonyítania a hor­vát nemzethez való tartozást, il­letve írásban kell nyilatkoznia ar­ról, hogy horvátnak vallja magát (a nyelvtudás nem feltétel). A horvát állampolgárság megszer­zéséhez nem kell előzőleg igé­nyelni letelepedési engedélyt, ugyanakkor a kettős állampolgár­ság szavazati joghoz is juttatja a kérelmezőt, s ezt a jogot a horvát állampolgársággal egyetemben megöröklik leszármazottai is. Más jogot nem biztosít a horvát állampolgárság: az egészségügyi biztosítás vagy a munkavállalási engedély megszerzéséhez már ál­landó horvátországi lakcímmel kell rendelkezni, s a horvát ható­ságok szigorúan ügyelnek arra, hogy egy személynek csak egy ál­landó lakcíme legyen. Szerbia Hamarosan a belgrádi parla­ment elé kerül a szerb kormány ál­tal nemrég elfogadott állampolgár- sági törvénytervezet. Ennek egyik jellegzetessége a kettős állampol­gárság intézménye. A törvénye­lőkészítő szerint az új jogszabály nem akadályozza a kettős állam- polgárság megszerzését, de más ország állampolgárságának meg­szerzése minden ország nemzeti törvényeitől is függ, illetve a Szer­biával kötött kétoldalú megállapo­dásoktól. A hadkötelezettséget il­letően a jogszabály abból indul ki, hogy műiden szerbiai állampolgár kizárólag szerbiai állampolgárnak tekintendő, aki köteles betartani az ország törvényeit. Oroszország A 2002-es orosz állampolgár- sági törvény értelmében külföldi állampolgárság megszerzése nem vonja maga után az orosz el­vesztését. Moszkva azonban eze­ket a kettős állampolgárokat ki­zárólag oroszoknak tekinti, s ek­ként védelmezi őket külföldön. Az orosz állampolgárság meg­szerzéséhez viszont feltételül szabja a külföldiről való lemom dást az Oroszországot lakhelyü­kül választók számára. Ez alól ki­vételt csak azok képeznek, akikre kettős állampolgársági megáll­apodás terjed ki. A Szovjetunió 1991-es széthullása után Orosz­ország saját állampolgárának te­kintette valamennyi lakosát, va­lamint egyszerű regisztrációval orosz állampolgárságot adott bárkinek, aki valamelyik volt szovjet köztársaságban állampol­gárság nélkül maradt. A Szovjet­unió szétesése után Oroszorszá­gon kívül rekedt 20-22 millió orosz jelentős része új állam pol­gára lett, vagy nem kívánta felven­ni az orosz állampolgárságot, míg nagyobbik részük áttelepült Oroszországba. Moszkva csak Tá­dzsikisztánnal és Türkmenisztán­nal tudott egyezményt kötni a kettős állampolgárságról. Ezek az állandó lakóhelytől teszik függővé, hogy alanyaik melyik társadalom- biztosítási, közoktatási rendszert használhatják, hol kell átesniük a katonai szolgálaton, stb. Németország A német jogfelfogás szerint egy állampolgár csak egy állam­hoz tartozhat. A német állam- polgárságot alapvetően a szár­mazási elv határozza meg: bár­hol született valaki, ha csak egyik szülője is német, akkor már maga is német polgár. 2000. január 1. óta a területi elv is ér­vényesül, korlátozottan. Ha egy külföldi gyereke Németország­ban születik, megkaphatja a né­met állampolgárságot is, ha bár­melyik szülő nyolc év óta jog­szerűen tartózkodik Németor­szágban, vagy a szülést me­gelőzően három évvel korlátlan időtartamra szóló tartózkodási engedélyre tett szert. A kettős ál­lampolgárság azonban csak át­meneti: az érintettnek 23 éves koráig kell eldöntenie, melyik ország állampolgára akar lenni. Ausztria Az 1999-ben életbe lépett ál­lampolgársági törvény csak kivé­teles esetekben engedélyezi a kettős állampolgárságot. Az alpe­si ország törvényei szerint auto­matikusan az osztrák állampol­gárság elveszítését eredményezi, ha valaki külföldi állampolgársá­got kap. Már akkor is megfosztják osztrák állampolgárságától, ha például külföldi hadseregben vál­lal szolgálatot. A külföldi állam- polgárságot kapott osztrák csak külön kérvény alapján tarthatja meg az osztrák állampolgárságot, mindenekelőtt akkor, ha ahhoz az osztrák államnak érdeke fűződik, és azt új hazája is engedélyezi. A törvény lehetővé teszi, hogy az osztrák állam is állampolgárság­gal jutalmazzon valakit, ebben az esetben sem kötelező a külföldi állampolgárságról való lemondás. Az osztrák állampolgárság elnye­réséhez benyújtott kérvényekhez csatolni kell a korábbi állampol­gárságról való lemondó nyilatko­zatot, bár néhány esetben ez nem kötelező. A kettős állampolgárság a gyakorlatban mégis létezik Ausztriában, mindenekelőtt az osztrák szülők külföldön született gyermekei, illetve az osztrák-kül­földi házasságokban született gyermekek esetében. Ha például egy osztrák házaspár az USA-ban él, ott gyermeke születik, az új­szülött automatikusan megkapja az amerikai állampolgárságot, de az osztrákot is. Nagy-Britannia Egy 1981-ben kelt törvény alap­ján két alapvető állampolgársági forma létezik. A legáltalánosabb a brit állampolgárság, amelynek feltétele, hogy az illető Nagy-Bri- tanniában, illetve Észak-írország- ban szülessen brit állampolgársá­gú édesanyától, vagy törvényesen elismert édesapja brit állampol- -gár legyen. Ha ezek a feltételek megvannak, külföldi születés és lakhely esetén is általában meg­adják a brit állampolgárságot. Lé­tezik emellett a „Brit Függő Terü­letek állampolgársága” megjelö­lésű forma, amely a tengerentúli területeken - ezek összlakossága nem haladja meg a 180 ezret - élő személyekre vonatkozik. Az ál­lampolgársági jogok szempontjá­ból jelentős másik sajátos intéz­mény a Nemzetközösség, ame­lyeknek polgárai - csakúgy, mint a tengerentúli területekéi - a brit választójogi törvény alapján a brit parlamenti választásokon is részt vehetnek, ha életvitelszerűen az Egyesült Királyságban élnek, au­tomatikus letelepedési joguk azonban nincs. Ebben az összesen 54 tagállamot számláló jórészt az egykori brit gyarmatokból álló or­szágcsoportban megtalálható Ka­nada, Ausztrália, Dél-Afrika és Pakisztán mellett Tuvalu, Nauru, Kiribati és Tonga is. Kivételes helyzetben van az Európai Unió egyik tagországa, Írország, amely ugyan nem tagja a Nemzetközös­ségnek, de Nagy-Britanniában vagy Észak-írországban élő polgá­rai indulhatnak és szavazhatnak a brit parlamenti választásokon. Franciaország A francia jog nem követeli meg a francia állampolgárságot felvett külfölditől, hogy lemondjon az eredeti állampolgárságáról, illet­ve hogy a külföldi állampolgársá­got felvett francia feladja a francia állampolgárságát, kivéve a nem­zetközi megállapodásokban leírt eseteket A szuverenitás elve értel­mében Franciaország úgy tekinti a kettős állampolgárságú sze­mélyt, mint a francia állampol­gársággal kapcsolatos jogok és kötelességek összességével felru­házott állampolgárt, legyen szó franciáról, aki külföldi állampol­gárságot nyert, vagy francia ál­lampolgárságot nyert külföldiről. A kettős állampolgárságú francia azonban nem érvényesítheti fran­cia állampolgárságát annak az ál­lamnak a szervei előtt, amelynek állampolgárságával szintén ren­delkezik, ha éppen annak terüle­tén tartózkodik. Portugália Az ibériai ország törvényei elis­merik a kettős állampolgárság in­tézményét. A portugál állampol­gárságot megszerző személynek, illetve a valamely külföldi államét fölvevő portugálnak csak abban az esetben kell lemondania egyik állampolgárságról, ha azt a másik állam törvénye előírja. A portugál törvény nem tesz különbséget belföldi (anyaországi) és külföldi portugál állampolgár között. Kül­földi személyek 10 évi portugáliai tartózkodás után kérvényezhetik a portugál állampolgárságot; a volt gyarmatokról érkezettek ese­tében ez az időtartam 6 év. A kül­földön élő portugál, illetve kettős állampolgárok szavazati joggal bírnak, ha állandó külhoni tartóz­kodásukat bejelentették az ottani portugál képviseleten. E bejelen­tés alapján vehetők fel a választói névjegyzékbe. A külföldön élő portugál állampolgárok száma mintegy 4 millió; a legtöbben kö­zülük Franciaországban, Brazíliá­ban, Venezuelában, Kanadában és az USA-ban élnek. Az anyaor­szágban csak parlamenti választá­sokon bírnak szavazati joggal. A 180 tagú lisszaboni törvényhozás­ba 4 képviselőt küldenek a kül­honban élő portugálok. Belgium A belga jogrend nem ismeri el a kettős állampolgárságot. A kér­déskört szabályozó törvény ki­mondja: meg kell fosztani belga állampolgárságától azt a sze­mélyt, aki egy más ország állam- polgárságát tudatosan megszerzi. Ez még a gyerekekre is vonatko­zik, ha a szüleik veszik fel más or­szág állampolgárságát, s azt a kis­korúak is megkapják. Az utóbbi években némileg enyhült a szigor, figyelembe véve az idegenekkel kötött házasságok (s az ilyen típu­sú válások) számának szaporodá­sát. A belga állampolgárságról csak úgy lehet lemondani, ha az illető bizonyítja, hogy azzal egy időben megszerzi egy másik or­szágét. Románia A határon túli románok számá­ra a román állampolgárság meg­szerzését először egy 1991-ben hozott törvény kínálta fel. Ennek értelmében egy külföldi állampol­gárnak elegendő volt bármilyen távoli rokont „felmutatni” a visszahonosításhoz. Ők azonban kettős állampolgárként nem ren­delkezhettek a határon belüli ro­mánokat megillető valamennyi joggal: nem indulhattak romániai választásokon, nem viselhettek közjogi hivatalt. A tavaly ősszel elfogadott alkotmánymódosítás azonban már lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárok is betölthes- senek állami posztokat. Kivétele­zett helyzetben vannak a moldo­vai románok: ők bármely románi­ai megyei rendőrparancsnoksá­gon is elnyerhetik a román állam- polgárságot. Nem hivatalos ada­tok szerint a román állampolgár­ságot kapott moldovaiak száma eléri a félmilliót. (Arról a Moldo- váról van szó, amely a Prut és a Dnyeszter folyó között terül el - koráhbi neve Besszarábia -, s amelyet Románia 1940-ben kény­telen volt átengedni a Szovjetuni­ónak.) Valamennyi román állam­polgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is, rendelkez­nek szavazati joggal a választáso­kon. A külföldi állandó lakhellyel rendelkező személyekre ugyana­zok a szabályok érvényesek, mint bármely olyan román állampol­gárra, aki a választások idején külföldön tartózkodik. Számukra Románia külképviseletein bizto­sítják a szavazás lehetőségét. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HIDEG, SZELES IDŐ; 0-4 FOK A mai időjárás következtében a magas vérnyomá- súak szívtájéki fáj­dalmakkal szá­moljanak. Kellemetlenségekre van kilátás a reumatikus és moz­gásszervi betegek esetében, vala­mint az ízületek tájékán is fájdal­makkal számolhatunk. Egyes ese­tekben légzési és emésztési nehéz­ségek fordulhatnak elő. Az ala­csony vérnyomásúak frissebbnek, mások fáradtabbnak érezhetik ma­gukat. Holnap hasonlóan kellemet­len hatásokra számíthatunk. 2(J TUNISZ A Nap kel 07.08-kor - nyugszik 16.06-kor A Hold kel 13.46-kor- nyugszik - ­A Duna vízállása - Pozsony: 295, árad; Medve: 160, változatlan; Komárom: 160, árad; Párkány: 85, változatlan. ELŐREJELZÉS Változóan fel­hős égre és sokhe­lyütt, főleg észa­kon számíthatunk hózáporokra. A hőmérséklet csúcsértéke 0-4 fok körül alakul. Erős lesz az északnyu­gati szél, helyenként viharos széllö­késekkel kísérve. Hajnalban -2 és -6 fok várható. Holnap is többnyire megnövekszik a felhőzet és észa­kon hózáporokra, havazásra van ki­látás. Erős, itt-ott viharos lesz az északnyugati szél. Napközben 3 és - 2 fok közötti hőmérsékleti értékek­re számíthatunk. ORVOSMETEOROLÓGIA (Illusztrációs felvétel) Megkettőzött állampolgárság

Next

/
Oldalképek
Tartalom