Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-03 / 254. szám, szerda
DIGITALIA 2004. november 3., szerda__________________________________________________________________________________________________________8. évfolyam 42. szám E-mail, szélessáv, szociális hatások, online vásárlás - néhány címszó egy friss kutatásból, mely az internet hétköznapi életre gyakorolt hatásainak trendjét rajzolja meg A világháló fogságában - tíz év tíz internetes trendje Tíz évvel azután, hogy a világháló nagy internetes portáljai megnyíltak a számítógép-használók előtt, tíz olyan trend bontakozott ki, amely kitűnően szemlélteti az internet hétköznapi életre gyakorolt hatásait - áll az amerikai USC Annenberg School Center for The Digital Future projektjének kutatási beszámolójában, melynek eredményei szinte pontosan tükrözik az európai képet is. FELMÉRÉS . Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Infinit hírlevelének cikke szerint az online technológia fejlődését és az amerikai társadalomra gyakorolt következményeit évről-évre górcső alá vevő projekt öt fő területre koncentrál: ki használja az internetet és ki nem; médiahasználat és bizalom; fogyasztói bizalom; kommunikációs mintázatok; társadalmi és pszichológiai hatások. A vizsgálat főbb eredményei Az internethasználat minden korábbinál magasabb szintre emelkedett. Jelenleg az amerikaiak mintegy háromnegyede használja a hálózatot; a háztartások kétharmada ráadásul otthoni eléréssel rendelkezik. A hálózaton töltött idő tovább emelkedik: az átlagos felhasználó heti 12,5 órát internetezik. Bár a felhasználók számára ma már az internet számít a legfontosabb információforrásnak, a hálózaton fellelhető információk megbízhatóságának kezdetben magas foka az utóbbi két évben csökkenni látszik. Egyre nő (mára már a 40 százalékot is meghaladta) azoknak a felhasználóknak az aránya, akik szerint az interneten fellelhető információknak csupán a fele hitelt érdemlő. A felmérés tanúsága szerint az internethasználók többsége az általuk rendszeresen látogatott webhe- lyeken, a közismert médiahonlapokon, valamint a kormányzati oldalakon feltüntetett információkat tekinti a legmegbízhatóbbnak. Az internetezők a személyi honlapokon található információkat tartják a legkevésbé hitelt érdemlőnek. A felhasználók mindössze 9,5 százaléka véli úgy, hogy ezek a weboldalak is akkurátus és megbízható információkat tartalmaznák. Digitális szakadék, médiafogyasztás Vajon létezik még a digitális szakadék? A Digitális Jövő Projekt szerint jelenleg az amerikai lakosság 75 százaléka rendelkezik (otthoni, munkahelyi, iskolai, könyvtári, vagy egyéb) internet-hozzáféréssel. A leggyorsabban gyarapodó internet-használói populációt a korábban a legfőbb kirekesztettekként számon tartott spanyolajkúak, afroamerikaiak és más csoportok alkotják. Az egykor tátongó digitális szakadék a puszta hozzáférés terén az USA- ban tehát jelentősen összeszűkült, ugyanakkor megjelentek új típusú megosztottságok is. Az otthoni hozzáférés vagy a szélessávú elérés kapcsán megjelenő új törésvonalaknak egyelőre pontosan nem látható új típusú hatáskövetkezményei lehetnek. Változó médiafogyasztási szokások A lakosság otthoni szabadidős tevékenységeit az elmúlt 50 esztendőben egyértelműen a televízió uralta. Az utóbbi 10 évben azonban az internet egyre több időt kezdett elvonni a korábban a televízió előtt eltöltöttből. Minél nagyobb tapasztalatra tesz szert egy felhasználó az internetezés terén, annál kévesebb időt fordít televízió-nézésre. „Egy ilye'n drámai átalakulásnak elképesztően mély társadalmi kihatásai lehetnek” - véli Jeffrey I. Cole, a Center for The Digital Future igazgatója. „Ez a folytonos átalakulás számtalan különféle hatáskövetkezménynyel járhat, amelyek minden bizonnyal a kultúra, gazdaság, politika és szociális magatartás valamennyi aspektusát érinteni fogják” - emeli ki Cole. Csökken az online információk megbízhatósága Az interneten fellelhető információk megbízhatósága a felhasználók megítélése szerint a projekt első három évében még kiemelkedően magas volt. A harmadik évben azonban visszaesés mutatkozott meg, ami a negyedik évben továbbra is tetten érhető volt. A felhasználók többsége az általuk gyakran látogatott webhelyek, a jól ismert médiahonlapok, valamint a kormányzati portálok információit tartják a leginkább hitelt érdemlőnek. A legkevésbé megbízhatónak a személyi honlapokon feltüntetett adatokat tekintik. Lassanként az online vásárlási szokások is átalakulnak Az elmúlt években számos, az online vásárlást befolyásoló problémakör is átalakult. Három éve például az internetezők kétharmadában még rendkívüli adatvédelmi aggályok merültek fel az online vásárlás kapcsán. A félelmek azóta valamelyest csökkentek, az internetezők pedig egyre gyakrabban vásárolnak a hálón. Érdekes kérdés, hogy vajon a kibontakozó online vásárlás a tranzakciók leegyszerűsödésével, a hitelkártya-adatok biztonságával kapcsolatos aggodalmak eloszlásával, valamint az internetes kiskereskedők megbízhatóságának növekedésével párhuzamosan miként fogja átformálni a hagyományos bolti kereskedelem képét. Szociális kontextus, adatvédelem A Digitális Jövő Projekt kutatásai azt bizonyítják, hogy az internet a korábban fennálló tév- képzetekkel ellentétben nem szorítja háttérbe a felhasználók szociális életét. A vizsgálatok szerint a hálózathasználat nincs számottevő kihatással a családtagokkal és a barátokkal együtt töltött, illetve az alvásra, a testgyakorlásra, valamint egyéb személyes tevékenységekre (a televízió-nézést nem számítva) fordított időre. Sőt, a projekt kutatási eredményei arra utalnak, hogy az internetezők gyakran aktívabb társadalmi életet élnek, és kevésbé elszigeteltek, elidegenedettek a társadalomtól. Az e-mail és az azonnali üzenetküldés révén ráadásul hasznos kapcsolatteremtő eszköz birtokába is jutnak; az internetezők tehát többet érintkeznek, kommunikálnak másokkal, nem pedig kevesebbet. Adatvédelem, adatbiztonság A legfontosabb kérdés ebben a vonatkozásban az, hogy az egyének magánszférához való joga és személyes adatai vajon nem szenvednek-e csorbát a hálózathasználat során? A kutatás alapján készült tanulmány szerint az internethasználók és a hálózattól távolmaradók egyaránt nagyfokú aggodalmuknak adtak hangot az adatvédelem és a személyes szféra védelme kapcsán. A magánszféra védelmével ösz- szefüggő aggodalmak, kérdések az internethasználat szinte valamennyi aspektusában felbukkannak: Vajon nem figyeli valaki az elektronikus levelezésemet? Nem lopták el a személyazonosságomat? Hožzáférhet-e valaki az otthoni gépemen tárolt adatokhoz, amikor az internethez kapcsolódom? Végezhetek-e úgy bizalmas információkeresést, hogy közben nem figyelik tevékenységemet, viselkedésemet? Az internet mint elsőszámú információforrás Az internetezők számára a világháló vált a legfontosabb információforrássá. A szélessávú ösz- szeköttetés állandó online kapcsolatot biztosító funkciója pedig csak tovább erősíti ennek jelentőségét. Nem vitás, hogy az internet egy egészen új világ kapuit nyitja meg a gyerekek előtt. Ez a világ azonban rejtett veszélyeket is hordoz magában. - A gyerekek internet- használatával kapcsolatos egyik legfontosabb konfliktus valószínűleg abból a megközelítésből adódik, hogy a felnőttek hogyan szemlélik és fogják fel az internet szerepét gyerekeik életében - mutat rá Cole. Vajon az internet segíti a gyerekek iskolai előmenetelét? (A gyerekek szerint igen.) De vajon ez meglátszik a jegyeiken is? (A felnőttek szerint nem.) Vajon aktívan figyelemmel kellene-e kísérnünk a gyerekek online hozzáférését? Használjunk szűrőszoftvert? Nincs-e kitéve a gyerek potenciális visszaéléseknek? Hogyan fogjuk megismerni, kik a gyerek barátai, ha a legtöbbjükkel csak e-mailben társalog? És vajon hogyan fogjuk felügyelni, hogy a gyerek milyen tevékenységeket végez a hálón, ha ő sokkal jobban ért a számítógéphez, mint mi magunk? Az internet ilyen és ehhez hasonló dilemmákat okoz a szülőknek. A kérdések száma pedig, kétség sem fér hozzá, csak nőni fog. E-mail: kényelem és bosszúság egyszerre A hálózatra való felkapcsolódás legfőbb célja az elektronikus levelezés. Az e-mail olcsó és hasznos szolgáltatás, amely elképesztően kényelmes lehetőségeket nyújt a felhasználók számára. Nemcsak gyakoriságában szélesíti ki a kommunikáció lehetőségét, hanem lehetőséget ad arra is, hogy olyan emberekkel vegyük fel a kapcsolatot, akikkel máskülönben nemigen nyílhatna módunk kommunikálni.- Az e-mail kétségkívül nagy jótétemény. Ugyanakkor sok bosz- szúság forrása is - mutat rá Cole. - Biztosan nincs olyan felhasználó, aki a jótétemények mellett ne tudna a zavaró tényezőkre is példát említeni - kéretlen levelek, levelekkel elárasztott postafiókok, sürgős válaszadási kényszer, stb. -világítja meg a probléma lényegét az igazgató. A szélessávú elérés átrajzolja a térképet Ahogyan az internet megjelenése is mélyreható társadalmi átalakulást indukált, úgy a szélessávú hozzáférési technológiák elterjedése is meghozza a maga forradalmát. A szélessávú elérés az otthoni internethasználathoz való egész viszonyunkat megváltoztatja, beleértve azt is, hogy milyen gyakran kapcsolódunk a hálózatra, mennyi ideig maradunk „kapcsolt módban”, illetve, hogy milyen tevékenységeket végzünk a hálón. A szélessávú összeköttetés folytonos, megszakítatlan jellege magára az internethasználatra is jelentősen kihat. Az általa előidézett változás a felhasználók szempontjából csaknem olyan jelentős, mint amekkora különbséget a hozzáférés és a hozzá nem férés jelent. (ITTK)
