Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-16 / 265. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 16. Fókuszban: 15 éves a rendszerváltás 3 Václav Havel: az ideálok fokozatosan megvalósulnak Bonyolult fejlődés A megkérdezettek mintegy 40 százaléka gondolja, hogy nem teljesültek az 1989 utáni elvárások Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a rendszerváltás v Elégedetlen a polgárok fe­le azzal, ahogyan a szlová­kiai társadalom 1989 óta fejlődött. A lakosok har­madát ez a kérdés nem foglalkoztatja, és mindösz- sze 11 százalék elégedett - derül ki az MVK ügynökség által végzett közvélemény­kutatás eredményéből. ÖSSZEFOGLALÓ A statisztikai hivatal is készített hasonló felmérést, s ez alapján a megkérdezettek mintegy 40 szá­zaléka gondolja, hogy nem telje­sültek az 1989 utáni elvárások. A lakosok harmada úgy véli, bizo­nyos álmaik megvalósultak, bizo­nyos dolgokban csalódtak. Az em­berek 20 százalékának nem is vol­tak semmilyen elképzelései, így nem is csalódhattak. Akik elégedettek az elmúlt 15 év történéseivel, azok általában 30-39 év közöttiek, vállalkozók, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, java­részt a Pozsonyi kerületből szár­maznak, s főleg az ANO-val, a KDH-val vagy az SDKÚ-val rokon­szenveznek. Az elégedetlenek zö­me túl van a negyvenen, 53 száza­lékuk már ötvennél is idősebb, 48 százalék nem szlovák nemzetiségű, 44 százalék alapfokú végzettséggel rendelkezik, sőt munkanélküli. A jelenlegi helyzet a KSS, a HZDS és a Smer szimpatizánsainak nem tet­szik, de ebben a tárborban sokan vannak az MKP választói közül is. A harminc évnél fiatalabbaknak alig voltak elvárásaik: a forradal­mat iskolásként élték meg, s 10-13 évesen csak kevesen fontolgatták, a rendszerváltás mit jelenthet. Ha­sonlóan gondolkodik a munkanél­küliek többsége és a nagyobb váro­sok lakossága. A politikai, gazdasági, szociális és kulturális változásokat a polgá­rok egyharmada úgy értékelte, hogy főleg az emberi jogok tiszte­letben tartása terén tapasztalható pozitív elmozdulás. Csak a megkér­dezettek 15 százaléka gondolja, hogy manapság lakhelyén már job­ban beleszólhat a lakosokat érintő közügyekbe. Mindössze 14 száza­lék véli, hogy emelkedett az élet­színvonala, 13 százalék tud érvé­nyesülni és képes kamatoztatni tu­dását. Az emberek tíz százaléka lát javulást a fizetések terén, de csak hat százaléknak van biztonságérze­te. Azaz a szakértők szerint lénye­gében nem változott az emberek megítélése: legtöbben ugyanúgy látják az ország gazdasági és szoci­ális helyzetét, mint 15 évvel ez­előtt, olvasható a statisztikai hiva­tal szerkesztőségünkbe eljuttatott anyagában. A polgárok az MVK felmérése alapján sem hiszik, hogy 1989 óta javultak életkörülményeik. 54 szá­zalék úgy véli, rosszabbul él, mbit a kommunizmus alatt, és csupán a megkérdezettek 21 százaléka elé­gedettjelenlegi helyzetével. A lako­sok harmada rendkívül rossz élet- körülményeire panaszkodott, el­lenben csak hat százalék fogalma­zott úgy, hogy sokkal jobban él, mint a rendszerváltáskor. A statisz­tikai hivatal szerint főleg a közép­korúak, az SDKÚ választói és az egyetemet végzett személyek isme­rik el, hogy javult az életszínvona­luk. Az MKP-vel rokonszenvezők általában úgy fogalmaztak: rosz- szabbul élnek, mint valaha, életkö­rülményeik szinte elviselhetetle­nek. (sza, s) MTI Václav Havel szerint a rendszer- váltás utáni fejlődés Csehország­ban - és általában a volt szocialista országokban - sokkal bonyolul­tabb, mint ahogy azt ő személyesen korábban várta. Ugyanakkor úgy véli, hogy alapvető dolgokban Csehország jó irányban halad. „Visszatekintve az elmúlt időszakra az talán elmondható, hogy ami a legfontosabb ideálokat ületi - ame­lyekért az úgynevezett ellenzéki pozícióban, valamint a novemberi rendszerváltás idején harcoltunk - lényegében fokozatosan megvaló­sításra kerülnek, illetve a társada­lom valóban ebbe az irányba fejlő­dik” - nyilatkozta a cseh államfő a ČTK hírügynökségnek az 1989. no­vember 17-én kirobbant csehszlo­vákiai bársonyos forradalom évfor­dulója alkalmával. Az egykori el­lenzéki drámaíró a rendszerváltás után 13 éven át volt előbb Cseh­szlovákia, majd Csehország köztár­sasági elnöke. „A sors nagy ajándé­kának tartom, hogy aktívan részt vehettem a rendszerváltásban, amely egyben az addigi nemzetkö­zi rendszert is megváltoztatta” - ál­lítja Havel. „Kiderült azonban, hogy minden sokkal bonyolultabb és hosszabban tartó folyamat, mint azt egykoron azokban az eufórikus napokban el­képzeltük” - emlékezett vissza Havel a rendszerváltás napjaira. A ma 68 éves Havel 2003 febru­árjában távozott a cseh állam élé­ről. Ő egyébként az első olyan csehszlovák, ületve cseh államfő, aki kitöltötte a hivatali mandátu­mát. Elődei kivétel nélkül vagy le­mondtak, illetve lemondatták őket, vagy meghaltak. A politikus azt állítja: elképzelései, hogy nyug­díjba vonulása után pihenni, s írni fog, nem nagyon váltak valóra. En­nek egyrészt egészségi állapota az oka, másrészt pedig a különféle kötelezettségek. Egészségügyi problémái miatt a volt államfő nem tud hosszabb külföldi utakat vállalni, s a közéletből is visszavo­nult. Csak az emberi jogok védel­me terén maradt aktív. Tóth Lajos ötvenedik születésnapján 1989. november 18-án illegális értelmiségi fórumot rendezett Vágsellyén, ahol megalakult a Független Magyar Kezdeményezés Minden születésnapja a rendszerváltást idézi SZÁZ ILDIKÓ A napokban 65 éves iskolaalapí­tó, Tóth Lajos egykor a mai Páz­mány Péter Magyar Tannyelvű Alapiskolában tanított Vágsellyén. Amikor 1966-ban létrehozta a Vö­rösmarty klubot, jobbnál jobb elő­adókat vonzott Vágsellyére. Tény­kedését az akkori rendszer kiszol­gálói nem nézték jó szemmel. 1989-ben az ő születésnapján ala­kult meg a Független Magyar Kez­deményezés. Milyen előzményei voltak, ho­gyan jött létre az a különös, öt­venedik születésnap, amely után jelentősen felgyorsultak az események az ország életében? Már 1989 tavaszán fontolgat­tam, hogy ősszel baráti körben, egy értelmiségi összejövetel kere­tében ünneplem meg születésem kerek évfordulóját. Ekkora már rendőrségi meghurcoltatással és megfélemlítéssel igyekeztek lelki­leg meggyötörni - de kemény fá­ból faragtak. Elvittek a lakásom­ról, megfenyegettek, majd fizikai­lag is bántalmaztak. Mégis el­mentem Pozsonyba, Budapestre, Somorjára megtárgyalni a prog­ramban szerepelő személyiségek­kel a szervezési teendőket. Varga Sándor történész az 1960-as évek csehszlovákiai magyar klubmoz­galmáról, Molnár Imre a csehszlo­vákiai magyar értelmiség útjáról tartott előadást. Turczel Lajos az 1945 utáni csehszlovákiai magyar tudományos életet, Szarka László a magyar-csehszlovák államközi kapcsolatok kisebbségi kérdéseit boncolgatta. Popély Gyula, Balia Kálmán, Tóth Károly, Szabó Rezső és Sándor Eleonóra voltak a no­vember 18-i Csehszlovákiai Ma­gyar Értelmiségi Lét elnevezésű tudományos tanácskozás további előadói. Emlékezetes marad Né­meth Imre, Szvorák Kati és a Ghymes zenekar műsora, melyen születésnapomon köszöntöttek. Máig tisztelettel gondolok a ren­dezvény résztvevőire, akiknek volt bátorságuk mellém állni. Lozsi Lajos - aki mindig vállalta értem, értünk a kockázatot - volt akkor Vágsellye egyetlen szállo­dájának vezetője. Tőle tudom, hogy rendezvényünk előtt a tit­kosrendőrség a helységbe besze­relte a lehallgató készülékeket. A baráti találkozót eredetileg két napra terveztük a Centrál Kávé­házban. Lozsi azonban figyel­meztetett, hogy 18-án 21 órakor feloszlatnak bennünket. A kerü­leti rendőrparancsnokság tagjai Vágsellyén tartottak készültsé­get, de a prágai eseményeknek köszönhetően nem tartóztattak le bennünket. Hogyan tekint vissza most ar­ra az időszakra, illetve az azóta történtekre? Keserűen gondolok az elmúlt tizenöt év alatt szétforgácsoló- dott baráti közösségekre. Akkor, ott 1989. november 18-án egy asztalnál egy gondolat, egy sors­közösség képviselőiként, azonos jövőszemlélettel rendelkeztünk. Egyfajta közös, követendő érték­rend létrehozását szorgalmaztuk az illegális értelmiségi találko­zón. Sajnos, egy-két év leforgása alatt ezt a közösséget szétszab­dalta a politika. Évtizedes barát­ságok, családok, kapcsolatok mentek tönkre. Olyan érzésem van, hogy a politikai elképzelések jelentős részét a másik elleni gyű­lölet motiválta. Tóth Lajos (Csuport István felvétele) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, NÉHOL ESŐ; 3-7 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0LÓGIA Eleinte még a változékony idő­járás lesz az ural­kodó, később napközben északról jelentősen megnövekszik a felhőzet, és záporok, zivatarok fordulhatnak elő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3-7 fok kö­zött alakul. Megélénkül az észak- nyugati szél. Éjszaka 2 és -2 fok között ingadozik a hőmérséklet. Holnap is borongós, túlnyomóan felhős égboltra számíthatunk, sok helyütt előforduló záporral, ziva­tarral. A hőmérséklet 3 és 7 fok között várható. Alapvetően kedveződen hatá­sú időjárásra szá­míthatunk ma. Teljesítményünk romlik, összpon­tosításunkkal is gondok lehetnek. A reumatikus és mozgásszervi, vala­mint a szív- és érrendszeri megbe­tegedésekben szenvedők fájdalmai felerősödhetnek. Gyakoribbá vál­hat a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, légzési nehézségekkel is számolhatunk. Az alacsonyabb vér- nyomásúaknál erősebb migrén is jelentkezhet. Holnap a maihoz ha­sonló hatások várhatók. A Duna vízállása - Pozsony: 275, apad; Medve: 175, apad; Komárom: 170, változatlan; Párkány: 100, árad. A Nap kel 07.02-kor - nyugszik 16.11-kor A Hold kel 11.49-kor - nyugszik 19.28-kor

Next

/
Oldalképek
Tartalom