Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-13 / 263. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 13. Téma: zarándokutak, zarándokok 15 Csak november 28-ig lesz Pozsonyban a spanyolországi Santiago de Compostelát bemutató lenyűgöző kiállítás A spirituális Európa szíve Utak, amelyekből megszületett Európa: Santiago és zarándoklatai címmel lenyűgöző kiállítás látható a pozsonyi Várban: a spanyolországi Santiago de Compostelát mutatja be, Róma és Jeruzsálem után a keresztény világ harmadik leglátogatottabb zarándokhelyét. ÖSSZEÁLLÍTÁS A több mint száz tárgyat felölelő, rendkívül gazdag és értékes anyag Spanyolországból érkezett, de megtalálhatók más országok relikviái is. „Merem állítani, hogy Szlovákia lakói ilyen formában már soha többé nem fogják látni a bemutatott képzőművészeti alkotásokat és történelmi dokumentumokat” - nyilatkozta dr. Magdaléna Mrázová, a pozsonyi Vár Történelmi Múzeumának kurátora. Valóban ritka esemény, hogy ennyi felbecsülhetetlen értékű műalkotás és írásos emlék útra keljen, ráadásul nem egyetlen múzeumból. Egyedül a „főszereplő”, amelynek a spanyolországi búcsújáróhely hírnevét és látogatottságát köszönheti, a Jakab apostol maradványait rejtő kőkoporsó fedele nem eredeti, és a nagy számú 10.-13. századi, gyönyörű kódex között is található néhány másolat. A többi bemutatott emlék eredeti. így a 10. századból származó toledói gótikus breviárium, a Szent Jakab sírjának megtalálását elbeszélő, 13. században íródott História Com- postelana és megannyi más írásos emlék, amely az apostol kultuszának kialakulását és történetét dokumentálja. Eredetiek a világ egyik leghíresebb képtárának, a madridi Pradónak a képei is, amelyek a szent életének egyes epizódjait ábrázolják. A kiállítás egyik érdekessége egy szárnyas oltár két részének „találkozása”. Az 1480-1505 között keletkezett táblaképegyüttes valaha a zara- gozai Szent Jakab-templom dísze volt, később - darabjaira szétszedve - elkerült onnan. A Pozsonyban megcsodálható két részének egyike a Prado tulajdona, a másik egy magángyűjteményből származik. A zarándoklat, a vallásos turizmus gazdasági vonatkozásaiba engednek bepillantást a különböző engedélyek, szerződések, vám- és adómentességről szóló rendeletek. Mozgalmas hátteret sejtet az a Madridban 1590-ben kiadott rendelet, amely megtiltja a zarándoköltözet viselését a királyság lakóinak, és engedélyhez köti a zarándokutat, épp úgy, mint a külföldiek számára. Néhány remekművű, arannyal és drágakővel díszített kegytárgy alapján fogalmat alkothatunk a Compostelába elzarándokolt előkelőségek - számos uralkodó is akadt köztük - gazdag ajándékairól. Arra, hogy milyen „ajándékot” vittek magukkal azok, akik a városukat sújtó pestis megszűnéséért mentek könyörögni Szent Jakab sírjához, jobb nem gondolni. Mert bizonyára nem számított ritkaságnak az olyan határozat, mint amelyről a franciaországi Perpignan városi tanácsának 1482-ben kelt jegyzőkönyve tanúskodik: a derék városatyák úgy döntöttek, két polgárt indítanak útnak Compostelába, imádkozni a lakosságot tizedelő ragály elhárításáért. A zarándokokat nemcsak étellel, fekvőhellyel váró zarándokházak többrétű funkcióját egy 15. századi francia műalkotás érzékelteti: a lyoni Musée GaA zarándokok kedvelt védőszentje Aragóniái Szent Izabella (aranyozott fa, Coimbra, Portugália) A compostelai zarándokok kedvelt védőszentje az a Portugáliai Szent Erzsébet (apja, Aragóniái Péter után a spanyolok Aragóniái Izabellának hívják), aki Árpádházi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga volt, II. András királyunk dédunokája. A pozsonyi kiállításon látható, 17. századból százmazó gyönyörű szobra ugyan koronával, de apácaruhában, a zarándokok jellegzetes botjával, felfogott köpenyében rózsákkal ábrázolja az 1277-1336 között élt királynét, (v) Martin Bernat: Jakab apostol holttestének elszállítása (1480- 1505 körül, Prado, Madrid, egykor a zaragozai Szt. Jakab templom szárnyasoltárának része) dagne-ból származó szép szobor egy zarándokot ábrázol, amint sebesült lábát egy ápoló kenege- ti. Az első bédekkerek a zarándokok számára készült útikönyvek voltak, ezekből több is látható a kiállításon. A Compostelába vezető utak behálózták az egész kontinenst, mint testet az erek. A középkori zarándokok vendégháztól vendégházig, kolostortól kolostorig beutazták egész Európát. Ez a lelkiekben és szellemiekben gazdagító, önmaguk és mások, távoli tájak és emberek megismerésével járó zarándokút közelebb hozta egymáshoz Európa lakóit. Európa kulturális arculatának formálásához jelentős mértékben hozzájárult az az információcsere, amely a Compostelába vezető utakon zajlott. Ezt hivatott kifejezni a rendezvény címe is: Utak, amelyekből megszületett Európa. Szervezője és rendezője a 2000-ben alakult Socie- dad Estatal para la Acción Cultural Exterior de Espana, amelyet a spanyol kormány a spanyol kultúra külföldi propagálására hozott létre. Mivel a kiállítás csak november 28-ig lesz Pozsonyban, azután Krakkóba viszik, aki látni akarja, most nézze meg. Kár lenne elmulasztani, (vk) ZARÁNDOKLAT Segítségért, hálaadásként, vezeklésként A kereszténységben a zarándoklat a bibliai szent helyeknek, valamely szent sírjának, ereklyéjének vagy más megszentelt helynek felkeresése többféle célból: segítségért, hálaadásként vagy vezeklésként, illetve a vallási közösséghez való tartozás tudatának erősítéséért. Már a 2. században mentek zarándokok Jeruzsálembe. Nélkülözhetetlen kellékek A középkori zarándokok papi áldással, megkülönböztető öltözékben keltek útra. Nélkülözhetetlen kellékük volt a vándorbot, mely nemcsak a farkasok vagy az útonállók ellen szolgált védekezésül, hanem az eltántorítás formájában megjelenő kísértés elleni harc jelképe is volt. A másik kellék, a tarisznya, kicsi volt, hogy ne nehezítse a gyaloglást, és emlékeztessen: az Úr gondoskodik teremtményeiről. Középkori úti célok A legfontosabb középkori úti cél a Szentföld, Santiago de Compostela és Róma volt, de ezeken kívül még több száz helyet kerestek fel a zarándokok, mint pl. Assisi Szent Ferenc sírját, Tours-ban Szent Mártonét, Fuldában Szent Bonifácét, Canterburyben Becket Tamásét, Donepatrickban Szent Patrik nyughelyét. Látványosságszámba ment a főurak zarándoklata, pl. Corvin János az itáliai Loretóba 100 fős kísérettel ment. Magyarországról Szent István óta jártak zarándokok. Szent István Jeruzsálemben zarándokházakat építtetett, Rómában pihenőhelyül szolgáló házakat vásárolt. A zarándoklat zsidó előzményei A középkori keresztény kultúrában általánosan elterjedt zarándoklat elemei a zsidó vallás előírásai között már fellelhetők. Jákob az egész földi életet vándorlásnak, zarándokúinak nevezi (I. Móz. 47, 9.), míg Mózes küldetésekor az Úr a vándorlás, zarándoklás földjét, Kánaánt ígéri örökrészül a választott népnek (2. Móz. 6,4.). A zsidó rituális gyakorlatban kialakult a R' gálim, a három zarándokünnep rendje. Zarándokünnepek a Peszáh, az egyiptomi megszabadulás emléke, a Sávuót, a „hetek ünnepe”, azaz a tóraadás napja, valamint a Szukkót vagy „sátoros ünnep”, a termény-betakarítás utáni hálaadás napja. Ezeken a napokon valamennyi hívőnek a kijelölt helyre kellett zarándokolni, és ott ajándékait leróni (5. Móz. 16,16-17.). A Salamoni Templom megépülése (Kr. e. 964), majd újjáépítései (Kr. e. 515. ill. Kr. e. 37-től) után ez a törvény egyértelműen a jeruzsálemi szentélyre vonatkozott. Ilyen zarándoklaton vett részt Jézus 12 éves korában (Lk. 2,41-42.), majd nyüvános működése során háromszor Jeruzsálemben (Jn. 2,13., Jn. 5,1., Jn. 7,10.). De az apostolok pünkösdi bizonyságtétele is ilyen zarándokünnepen történt a Sávuót-ra a diaspórákból érkező soknyelvű embertömeg előtt (Ap. Csel. 2,5-11.). A Jeruzsálemi Szentély lerombolása (70) után a zsidóság számára teljesíthetetlen lett ez a szabály. Legendákkal övezett rabbik sírjai A jámborok, a szent életű, csodatevő rabbik sírjának látogatása a középkortól kezdve elterjedt szokás volt a zsidóság körében. Magyarországon híres zarándokhely Eizik Taub (1751-1821) sírja Nagykállón. Sokan zarándokolnak el Sátoraljaújhelyre, Móse Teitel- baum (1759-1841), a magyarországi chászidizmus megalapítójának sírjához is. Prágában a régi zsidó temetőben rengetegen látogatják a Gólemet megalkotó, legendákkal övezett Lőw rabbi sírját. Szlovákiában a legtöbb zsidó zarándok a tudós Chátám Sófer rabbi pozsonyi sírját keresi fel. A muszlim zarándoklat Minden muszlimnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába és a hozzá közeli szent helyekre. A mekkai zarándoklat (hadzs) célja a Kába, a fekete kő, amelyet áhítatos énekszó közben a zarándokoknak hétszer kell körbejárniuk és meg kell csókolniuk. A csókkal erőt szívnak a szent kőből, hogy az igaz hit szerint élhessék le az életüket. A zarándoklatot minden felelős korú (pubertás utáni) muszlim férfinak és nőnek csupán egyszer kötelező megtenni életében, de csakis akkor, ha mentálisan, anyagilag és fizikailag képes rá. A moszlim hit szerint a zarándok Allah vendége: ha hozzá fohászkodik, teljesíti kérését és megbocsátja minden bűnét, (-vk) SPANYOLORSZÁG VÉDŐSZENTJEKÉNT TISZTELTÉK BÚCSÚJÁRÓHELYEK A történelmi Magyarország legjelentősebb zarándokhelyei: Székesfehérvár, ahol Szent István, Csanád, ahol Szent Gel- lért és Nagyvárad, ahol Szent László lett eltemetve. Szlovákiai búcsújáróhelyek: Sasvár, Lőcse, Máriatal, Gaboltov, Staré Hory, Ľutina a hazai Mária-kultusz fő kegyhelyei, ahová a Mária-ünnepeken az egész országból elzarándokolnak a hívők. Nyitra a Cirill és Metód-kul- tusz központja, július 5-én, a két szent ünnepén rengetegen zarándokolnak el az ünnepi mise hagyományos színhelyére, a nyitrai Kálváriára, (-ek) Santiago de Compostela Északnyugat-Spanyolország- ban az Atlanti-óceántól 35 km-re található. Lakosainak száma 93 400 (2001). Galícia autonóm körzet és La Coruna tartomány székhelye. Egyetemét 1501-ben alapították. A 9. századtól püspöki, 1120- tól érseki székhely. Műemlékei: a régi katedrális, a Catedral Vieja 9. századi alapokra 11.-13. században épült, többször átépítették, kriptájában őrzik Szent Jakab ereklyéit; az Assisi Szt. Ferenc alapította San Fransisco-templom; az 1499- 1511 között a zarándokok ellátására épült Hostel de los Reyes Católicos, a Katolikus Királyok Kórháza, ma luxusszálloda. Idősebb Szent Jakab apostol Apja, Zebedeus halász volt a Genezáret taván, akárcsak a család többi férfi tagja, anyja, Szent Szalóme több jámbor asszonnyal együtt követte Jézust, mikor Ga- lileában járt. Jakab öccsével, János evangélistával együtt a csodálatos halfogás után lett Jézus tanítványa. Öccsével és Péterrel Jézus legszűkebb köréhez tartoztak. Jézus halála után Jakab - a többi apostolhoz hasonlóan - hirdette az evangéliumot. A keresztényeket üldöző I. Heródes Agrippa Jézus tanítványai közül elsőként Jakabot fogatta el, és 41 végén vagy 42 elején lefejeztette. Sant Iago kultusza A 7. században keletkezett az a hagyomány, hogy Szent Jakab (spanyolul Sant Iago) vértanúsága előtt Hispánia földjén térített, de ez nem valószínű. Jóval későbbi hagyomány, hogy a keresztények Jakab holttestét egy csónakba helyezték, így juttatták el Spanyolországba, ahol a helybeliek Iria határában temették el. Később a szent hely feledésbe merült, de 813-ban a hagyomány szerint egy csillag figyelmeztetett rá, innen a Campus Stelláé (Compostela, Csillagmező) elnevezés. II. Alfonz király a sír fölé templomot építtetett, a mai katedrális elődjét. Ekkor kezdődtek a zarándokutak. Amikor az arab hódítás miatt veszélyessé váltak a zarándoklatok a Szentföldre, Európa nyugati felében megszaporodtak a zarándokhelyek. Compostela ilyen szempontból ideális volt, mivel a „szentföldi kapcsolat” itt különösen erős volt Szent Jakab apostol személye révén. Szent Jakabot Spanyolország védőszentjeként tisztelték, s mivel Hispánia nagy részén azok a mórok hódítottak, akik a Szentföldet is uralták, az apostol egyben az arab uralom alóli felszabadító harc patrónusává vált. (v) Szent Jakab zarándokbottal (festett fa, 15. század, Cuenca, Spanyolország)