Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-03 / 254. szám, szerda
3 ÚJ SZÓ 2004. november 3. _________________________________________________________FÓKUSZBAN: AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS A szakemberek sem merték megjósolni az amerikai elnökválasztás végeredményét - George W. Bush hivatalban levő elnök és kihívója, John Kerry szenátor is bizakodó Sütemény a szavazónak, Fehér Ház a győztesnek Roswell, Georgia. A közügyek iránt általában nem érdeklődő amerikaiakat elkapta a szavazási vágy. (TASR/AP-felvétel) Washington. Ma reggelre megválasztották a világ legbefolyásosabb politikusát, az Egyesült Államok elnökét. Ez az USA történelmének egyik legszorosabb elnökválasztása. A fej-fej melletti verseny miatt fennáll a lehetősége, hogy George Bush elnök és John Kerry szenátor küzdelme eredményhirdetés nélkül a bíróságokon fo- lyatódik. ÖSSZEFOGLALÓ A négy időzónát magában foglaló ország keleti partvidékén a szavazóhelyiségek reggel 6 órakor (közép-európai idő szerint 12-kor) nyíltak meg, és máris hosszú sorok alakultak ki, különösen az elnökválasztás szempontjából kulcsfontosságú államokban. A hagyománynak megfelelően már röviddel éjfél után leszavaztak a New Hampshire állambeli Hart’s Location és Dix- ville Notch parányi települések választói és 16-14, illetve 19-7 arányban Bush elnököt támogatták, más elnökjelölt nem kapott voksot. Utóbbiban a négy évvel ezelőttihez képest Bush elnök két szavazatot vesztett. A szavazóhelyiségek államonként, sőt megyénként eltérően, általában este 6-9 óráig tartottak nyitva. Legutoljára Hawaiiban és Kaliforniában, valamint Alaszkában zártak közép-európai idő szerint reggel 5 illetve 7 órakor. Az elnök maga Crawfordban adta le voksát a reggeli órákban. Bush Texasból az ohioi Columbusba utazott, ahol támogatóival találkozott, majd visszatért a washingtoni Fehér Házba. Az elnök a szavazás után a sajtónak nyilatkozva kijelentette, biztos győzelmében és kifejezte reményét, hogy a választás már az este véget ér. „Bízom a nép ítéletében” - mondta. Kerry szenátor Bostonban szavazott, de útközben megállt Wisconsinban, hogy híveivel találkozzon. Bush és Kerry lélegzetelállító véghajrával fejezte be választási kampányát az elnök- választás kimenetelét meghatározó fontosságú államokban, hogy mozgósítsák szavazótáborukat. Az ország 32 államában a választók már korábban is leadhatták szavazatukat. A korai választás lehetőségével sok millióan éltek, Floridában így már közel két millió ember szavazott le a választás napja előtt. A szakértők a világ legdrágább kampánya után is megjósolhatat- lannak tartják, hogy George Bush elnök kap-e újabb négyéves megbízást, vagy demokrata párti kihívója, John Kerry szenátor lesz a Fehér Ház új lakója. Bizonyos viszont a rendkívüli arányú választási részvétel. A felmérések szerint akár 117-121 millióan voksolhatnak az idén, míg négy évvel ezelőtt 106 millióan adták le szavazatukat. A választási részvétel a 2000. évi elnökválasztáson 50,7 százalékos volt, most elérheti az 58-60 százalékot. (A mélypont 1996-ban volt 49 százalékkal.) Az elemzések szerint a minél nagyobb arányú választási részvétel Kerry szenátornak kedvez. Az embereket az önkéntesek süteménnyel, trikókkal, uszodajegyekkel kapacitálták a szavazásra. Clevelandban eső esetére önkéntesek készültek, hogy sorfalat álljanak esernyőkkel. Kedd munkanap lévén számos munkaadó külön időt biztosított az alkalmazottaknak a szavazásra. Az amerikaiak tulajdonképpen elektorokat választanak, az államok küldötteit, s formálisan ők választják meg az elnököt. Az államok népességszámuktól függően eltérő számú elektori szavazattal rendelkeznek. Az 538 elektori szavazatból 270 szükséges győzelemhez. Az elnökjelölteknek így 51 külön választási csatát kell megvívniuk. Az 50 állam közül 48, valamint a főváros, Washington annak a jelöltnek adja összes elektori voksát, aki az adott államban megszerzi a választók szavazatainak a többségét. (Nebraska és Maine 5 illetve 4 elektoráról vegyes rendszerben döntenek.) A felmérések fényében már csak 6-8 államban bizonytalan, hogy ki kapja meg a lakossági szavazatok többségét. Elemzők szerint az úgynevezett csatatér-államok közül Florida, Pennsylvania és Ohio a legfontosabb 27, 21 illetve 20 elektori szavazattal és az elnökválasztást feltehetően az a jelölt nyeri meg, aki a három állam közül kettőben szavazat- többséget szerez. A választás lebonyolítása az Egyesült Államokban a szövetségi államok hatáskörébe tartozik, így a különféle szavazási módok tarka mozaikja rajzolódik ki az ország térképén: a sokat bírált lyukasztós szavazólapoktól a képernyő érintésével működtetett elektronikus szavazógépekig. A szoros verseny miatt a 2000. évi floridai káosz megismétlődésétől tartanak az elemzők. A két elnökjelölt bizakodóan nyilatkozott arról, hogy ezt el lehet kerülni, kampánycsapataik azonban ügyvédek ezreit fogadták fel minden eshetőségre felkészülve, sőt repülőgépeket is béreltek számukra, hogy gyorsan ott teremhessenek, ahol szükség lenne rájuk. Jogi csatára akkor lehet számítani, ha valamelyik államban túl szoros lesz az eredmény. Bonyodalmakat okozhat az ideiglenes szavazatok országosan bevezetett új intézménye: ilyen lapot kapnak azok, akiknek a neve valamilyen okból nem szerepel a választói névjegyzéken. A voksokat a választó szavazati jogosultságának ellenőrzése után számolják össze, de egyes államokban érvénytelennek tekintik, ha nem a területileg illetékes szavazóhelységben adták le. Az össze- számlálásra váró ideiglenes szavazatok száma adott esetben sokszorosan meghaladhatja a két jelölt közötti szavazatkülönbséget. Az amerikai elektronikus sajtó munkatársai rendkívüli óvatossággal fognak eljárni az eredmények ismertetésében, mivel 4 évvel ezelőtt megégették magukat, amikor A1 Gore demokrata párti jelöltet hirdették ki győztesnek Floridában, amit aztán néhány órával később vissza kellett vonniuk. A sajtó számára a szavazási részadatokat az AP hírügynökség gyűjtötte. Az ABC, CBS, NBC, CNN, Fox News és az AP hírügynökség két céget bízott meg a szavazóhelységekből távozók megkérdezésével. Az Edison Media Research és Mitofsky International a kulcsfontosságú államokban 2000-2000 választót kérdezett meg közvetlenül a szavazás után. A televíziók megállapodtak abban, hogy addig nem készítenek prognózist, amíg az adott államban még nyitva vannak a szavazóhelységek. (mti, ú) VILLÁMINTERJÚ IV0 SAMSON KÜLPOLITIKAI ELEMZŐVEL Mit jelent Európa, Közép-Eu- rópa és ezen belül Szlovákia számára az amerikai elnökválasztás? Mást-mást jelent Európa, főleg annak franciabarát része és Szlovákia számára. A jelenlegi szlovák politikai garnitúra valószínűleg - a folytonosságban bízva - jobban örülne annak, ha George Bush maradna az államfő. Viszont, ha John Kerry győz, akkor sem változik meg az USA külpolitikai irányultsága, vagyis Szlovákia gyorsan alkalmazkodhat az új helyzethez. Akárki is lesz az elnök, a kulcsfontosságú kérdésekben nem áll be fordulat, legalább egy évig az iraki és afganisztáni akcióban, valamint a terrorizmus elleni harcban sem történik lényeges változás. Mindkét jelölt hangsúlyozta: a terrorizmus ellen keményen és intenzíven kell fellépni, a kampány során próbálták túlszárnyalni egymást, ki fog hatékonyabban küzdeni a terroristák ellen. Vagyis Szlovákiát továbbra is örömmel fogadják szövetségesként. Mégis, melyikük lenne jobb? Túl sokat kíván tőlem, elemzőként felülnézetből és elfogulatlanul kellene véleményt mondanom, személyes benyomásaim nem érdekesek. A szlovákiai külpolitika folytonosságának biztosítása szempontjából talán jobb lenné, ha továbbra is a republikánusok maradnának hatalmon. Mivel azonban Szlovákia májustól az Európai Unió tagja, és aktívan bekapcsolódik az európai kül- és biztonságpolitikába, így nekünk is érdekünk Európa és Amerika közeledése, valamint a jelenleg létező bizonyos nézeteltérések tisztázása, vagyis talán előnyösebb lenne, ha mégiscsak John Kerry nyerne. Mert - mint mondtam - az amerikai külpolitika nem fog változni, viszont Európában bekövetkezhet egy optikai és pszichológiai törés, Európa és Amerika közelebb kerülhet egymáshoz, megtörhetne a jég, hiszen az új emberrel elkezdődhetnének valamilyen tárgyalások, mindkét fél kompromisszumra törekedhetne. Az amerikaiaknak mi lenne jobb? Amerika már elindult bizonyos irányban, a háború útjára lépett, legalábbis gyakran hallani olyan megállapítást, hogy Amerika most éli meg a negyedik világháborút - a harmadik a hidegháború időszaka volt. Ha az amerikaiak be akarják fejezni az elkezdett művet, akkor az USA jövője szempontjából, hosszú távon kifizetődőbb lenne, ha a republikánusok betetőzhetnék a terroristák ellen indított harcukat. Különbséget lehet-e tenni az amerikai és az európai várakozások, illetve igények közt? Az európai elvárások egyszerűbbek. Európát nem érdeklik az amerikai belügyek, az ottani adók, vámok, az acélgyártás, hanem elsősorban a külpolitikára összpontosítanak, és főleg arra várnak, hogy az új, demokrata államfő, azaz Kerry gyökeresen megváltoztatja az USA hozzáállását a külügyekhez. Csakhogy ez utópia, mert ez sosem fog bekövetkezni, mármint Kerry sem jelentene gyökeres változást. Amerika szemszögéből bonyolultabb a helyzet, mert valahol a háttérben ott leselkedik a nagy ellenség, akinek mindegy, hogy az USA-nak milyen elnöke van. Kerry azért sem változtatna az ország külpolitikai irányultságán, hogy bizonyítsa: ő nem Bush, sőt jelentősen különbözik riválisától? Nyilvános fellépéseik, tévévitáik és a sajtóban megjelent elemzések alapján úgy vélem, e téren nincs lényeges különbség közöttük. Rengeteg az átfedés, csak más-más dologra helyezik a hangsúlyt. Bush és Kerry egyaránt azt szeretné, ha az afganisztáni küldetés folytatódna, az európaiak pedig jobban bekapcsolódnának a katonai misszióba. Bush az iraki bevetés korlátlan folytatását szorgalmazza, Kerry pedig csak addig maradna Irakban, amíg nem találnának jó megoldást, amíg nem sikerül stabilizálni a helyzetet, ami szerintem csak retorikai fordulat, azaz lényegében mindketten ugyanazt mondják. Ami a Közép-Keletet illeti, egyformán támogatják Izraelt, és még Kerry is elismeri az izareli és palesztin területeket elválasztó biztonsági fal szükségességét, bár ez a kérdés szembeállította egymással Európát és Amerikát. A szeptember 11-ei tragédia után kidolgozott terrorizmusellenes doktrínát, amit Bush vezetett be, Kerry is fontosnak tartja, úgyhogy rengeteg a közös pont programjaikban. A különbség csak annyi, hogy a demokrata politikus körültekintőbben közelít bizonyos problémákhoz, hajlandó engedményekre, a nemzetközi kérdésekben konszenzusra törekszik, (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÉKONY IDŐ; 15-18 FOK A Nap kel 06.42-kor - nyugszik 16.28-kor A Hold kel 20.43-kor - nyugszik 12.56-kor A Duna vízállása - Pozsony: 280, apad; Medve: 180, árad; Komárom: 150, változatlan; Párkány: 75, változatlan. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Néhol derült, máshol felhős időjárás lesz az uralkodó, elszórtan záporokra, zivatarokra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15-18 fok körüli lesz, északon és keleten 13 fok. Gyenge, változékony irányú, délnyugaton délkeleti szél fúj majd. Éjszaka 12 és 8 fokos hőmérsékleti értékekre számíthatunk. Holnap több helyen beborul. Általában 11 és 15 fokot mérhetünk, napsütéses területeken 17-20 fokig is felkúszhat a hőmérő higanyszála. Általában kedvező hatásokra számíthatunk ma, de a ködös területeken légzési nehézségek fordulhatnak elő. Legtöbbünk szellemi és fizikai teherbírása, összpontosító készsége javul. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködök legyenek óvatosak. Az alacsonyabb vérnyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötörheti. A reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket kissé megviselheti az időjárás. Holnap hasonló hatásokra van kilátás.
