Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-12 / 262. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 12. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 45. számában feltett kérdésre a helyes válasz: II. Jó­zsef. E héten az 500-500 koronát özv. Petri Sándorné tornagörgői, Gajdosik Vince csallóközkürti és Kamenár József boldogfai olva­sónk nyerte. Gratulálunk! Disputa az irodalomról Somorja. A Szlovákiai Magyar írók Társasága, a Fórum Kisebb­ségkutató Intézet, a Kempelen Farkas Társaság és a Márai Sándor Alapítvány holnap 10 órai kezdettel újból megrendezi a Somorjai disputa című irodalmi szimpóziumot. Az immár ötödik ízben össze­hívott tanácskozás 17 meghívott résztvevője Kortárs mesék poétiká­ja; Irodalomszemléletek, tankönyvlogikák, oktatási koncepciók; A vizuális kultúra és a képi fordulat hatása; Fordítás- és interpretáció­elméletek, valamint Peremműfajok és kortárs kánonok összefoglaló címek alatt tartja meg előadását. A vitát Csanda Gábor vezeti. A dis­putát követően, 16 órától a magyarországi Prae irodalmi folyóiratot mutatja be Balogh Endre főszerkesztő. A rendezvények helyszíne a Fórum Kisebbségkutató Intézet előadóterme. MOZI MLADOSŤ: Hanyatt-homlok (cseh) 16, 18, 20 PÓLUS - METROPOLIS: Csajok a csúcson 2 (ném.) 14.50, 16.45, 18.35, 20.30 Apja lánya (am.) 15.35, 19.40 Mobil (am.) 17.40, 21.40 Felejtés (am.) 16.15, 20.50 Alien vs. Predator - A halál a ragadozó ellen (am.) 15.20, 17.25, 18.10, 19.35, 20.15 Cápamese (am.) 15.15, 17.10, 19 Collateral - A halál záloga (am.) 16.45, 19.05 Már megint bérgyilkos a szom­szédom (am.) 14.55, 19.30 KASSA TATRA: Walking Tall (am.) 16.30, 18, 20 CAPITOL: Apja lá­nya (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Alien vs. Predator - A halál a ra­gadozó ellen (am.) 16,18, 20 ■■■■■■I DÉL-szLovÁKiA MHHHBNHÍ SZENC - MIER: A Bourne-csapda (am.) 18 DUNASZERDA- HELY - LUX: Arthur király (am.) 19.30 GALÁNTA - VMK: Stepfordi feleségek (am.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Már me­gint bérgyilkos a szomszédom (am.) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Nem semmi! (cseh) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: A sö­tétség krónikája (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Podium (fr.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Bourne-csapda (am.) 19 GYŐR PLAZA: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 15.45, 18, 20.15 Cápamese (am.) 16, 18, 20 Collateral - A halál záloga (am.) 17.30,19.45 Felejtés (am.) 15.45,17.45,19.45 Már megint bérgyilkos a szomszédom (am.) 18.15,20. Mobil (am.) 16,18,20 A Pátria rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Hétvégi programok A finnugor írók kongresszusa idén a kis létszámú obi-ugorok földjén került megrendezésre Távoli és mégis közeli rokonaink (Képarchívum) Hantik, manysik, vagyis osztjákok, vogulok- né­hány ezres lélekszámú nyelvrokonaink. Népessé­güknek mintegy a fele már nem beszéli a nyelvet, csu­pán az oroszt. Az Oroszor­szágban kitermelt évi 11 milliárd tonna kőolajból mintegy 9 milliárd tonnát ezeknek a népeknek az ősi földjén hoznak a felszínre. CSÓKA GÁBOR Itt, a nyugat-szibériai Hanti- Manszijszkban, az osztjákok és vogulok fővárosában került meg­rendezésre a közelmúltban a Vili. Finnugor írók Konferenciája. Szlovákiát egyedüli meghívott­ként Mázsár László képviselte. Mi a története annak, hogy meghívást kaptál erre a kong­resszusra? Nyelvrokonaink élete, kultúrá­ja, története, jelene és múltja már évtizedek óta mélyen és komo­lyan foglalkoztat, nagyon jól is­merem és figyelemmel követem irodalmukat. Több költőjükkel, írójukkal már jó ideje kapcsolat­ban vagyok. Szlovákiai, sőt erdé­lyi magyar lapokban, magyaror­szági folyóiratokban is jelentek meg Jovan Sesztalovtól, Andrej Tarhanovtól versfordításaim. így ért engem is az a megtiszteltetés, hogy életemben először ellátogat­hattam a hantik és manysik föld­jére, ahol találkozhattam azokkal az emberekkel, írókkal, költőkkel, akikkel korábban kapcsolatban álltam. Minden finnugor ország képviseltette magát ezen a kong­resszuson, a legnépesebb küldött­ség - tizenkét fő - Magyarország­ról érkezett Domonkos Péter pro­fesszor vezetésével. Nem csoda, hiszen a legnagyobb finnugor nyelvű országról van szó. Az első ilyen kongresszust egyébként 1989-ben tartották Joska-Rolában. A célja az volt, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsa a finnugor irodalomlrgyes jelenségeire, illet­ve a finnugor népek jelenére, sőt lehetséges jövőképére is. Abból a szempontból is óriási volt a je­Udmurt vigalom lentősége ennek a kongresszus­nak, hogy a rendkívül kis létszá­mú obi-ugorok földjén került megrendezésre, így hát a finn­ugor irodalom általánosabb jelen­ségein kívül a figyelem közép­pontjába kerültek az osztjákok és a vogulok is. A vogulok mindössze hatezren vannak, a hantik hu­szonhárom ezren. A náluk meg­tartott kongresszus nagy nemzet­közi támogatásnak számított. Mi a helyzet most ezekkel a népekkel? Továbbra is csökken a lélekszámúk? A legkevesebben a hantik és a manysik vannak, ám érdekes mó­don az utóbbi három-négy évben emelkedett náluk a születések szá­ma. Persze ez nem jelenti azt, hogy a fennmaradásuk ne lenne ve­szélyben. Az irodalmuk azonban mindenképpen megtartó erőnek számít. Rendkívül gazdag a nép- költészetük, amely egyrészt az iro­dalmukban nyert kifejezést, más­részt az olyan írók, költők művei­ben, mint Jovan Sesztalov, Andrej Tarhanov vagy a fiatal hanti nem­zedéket képviselő Jeremi Ajpin, akinek egyik művét az Orosz író- . szövetség Nobel-díjra is felterjesz­ti. Ez is bizonyítéka annak, hogy ezek a népek olyan nyelvi-irodalmi értékeket képviselnek, amelyek esetleges eltűnése az egész emberi civilizációt szegényebbé tenné. Mikorra tehető ezen népek írásbeliségének kialakulása? Csak a 20. század harmincas éveiben alkották meg az írásbelisé­güket. Ez először egy latin betűkkel írott nyelvtanon alapult, ám később - mivelhogy a széles környezetükben élő nem orosz né­pek is kizárólag azt használták - kénytelenek voltak átállni az „az- bukára”. Irodalmuk tehát mintegy hetvenéves múltra tekinthet vissza, korábban a törvényeiktől kezdve a gyermeknevelésig min­dent a csodálatosan gazdag és kife­jező népköltészetük tartalmazott. Mi volt a fő célja ennek a mos­tani kongresszusnak? A finnugor irodalom egy-egy új jelenségének az irodalomtörténet és -tudomány szempontjából tör­ténő vizsgálása, és egyáltalán, a szak- és közvélemény figyelmének a felkeltése ezen jelenségek iránt. A kongresszus résztvevői három szekcióban külön-külön foglalkoz­tak a finnugor prózával, lírával és a népköltészettel. Ezenkívül per­sze komoly figyelmet szentelt a kongresszus a hantik és a manysik jelenének, azoknak a törvények­nek, amelyek kifejezetten őket érintik, és amelyek bizonyos érte­lemben védik őket, olyan feltétele­ket teremtenek, amelyek talán biztosítják a jövőjüket. Esett-e szó a kongresszuson azokról a nézetekről, amelyek kétségbe vonják a finn-ugor összetartozást? Nem. A valódi tudósok körében nem kétséges, hogy a magyarok a hantikkal és a manysikkal együtt alkotják a finnugor népek ugor ágát. Napvilágot láthatnak olyan állítások, amelyek szerint nekünk más, rangosabb rokonaink, gyö­kereink lennének, de ezek nem tudják megingatni a tudományo­san és egyértelműen megalapo­zott nézeteket arról, hogy nyel­vünknek a finnugor nyelvekkel közös az eredete. Szibériai rokonaink írói kö­zül kit tartasz meghatározó személyiségnek? A legmegrázóbb személyiség, akivel közelebbről is megismer­kedtem, Jeremi Ajpin, a hantik költője, írója. Ő közéleti tisztsége­ket is vállal, rádöbbent arra, hogy minden eszközzel meg kell tenni a maximumot azért, hogy a han­tik és manysik az óriási lendületű kőolajkitermelés feltételei között ne veszítsék el életterüket, ősi földjeiket, ahol a hagyományos életmódjuk szerint tudnak élni. Némi előnyt jelent, hogy óriási te­rületről van szó, hiszen a hanti- manysi autonóm terület majdnem akkora, mint Franciaország. A manysi irodalom legnagyobb sze­mélyisége viszont - s neki tulajdo­nítják a manysi irodalom létreho­zását - Jovan Sesztalov. Magyar- országon is gyakran megfordul, nagyon jó színészi, szinte sámáni tehetséggel rendelkezik. Az ő ne­véhez fűződik az úgynevezett „kozmikus gondolat”, amelynek lényege, hogy ő Észak ismeretlen­ségében, kihasználatlanságában, Észak tisztaságában látja a jövőt, és hisz abban, hogy Északon egye­sül majd valamikor Nyugat, Kelet és Dél. 2004. december 6-án az Inchebában látható a világszerte frenetikus sikert arató produkció Világszínvonal: Carmina Burana Pozsonyban VOJTEK KATALIN Gigantikus szenzációnak, mo­numentális csodának nevezte a sajtó azt a Carmina Burana pro­dukciót, amely eredetileg mind­össze két müncheni előadásra ké­szült 1995-ben, de azóta is járja a világot, mindenütt kirobbanó si­kert aratva. Carl Orff szuggesztív ritmusú muzsikája már maga si­ker, de ha olyan látványos, ötlet­gazdag, lélegzetelállító kivitele­zésben kerül színpadra, amely le­köröz minden eddig látott lát- vány-show-t, a végeredmény egy minden várakozást felülmúló él­mény. Ezt fejezte ki a bejrúti The Daily Star kritikusa, amikor ezt ír­ta: „Monumentálisát ígértek, és meg is kaptuk.” De hasonlóan ír­tak a Los Angeles-i, New York-i, Rio de Janeiro-i, Sao Paolo-i, lisszaboni, párizsi lapok is, mivel 1995 óta a produkció folyton úton van, eddig több mint 600 ezren látták-hallották Amerika, Ázsia és Európa nagyvárosaiban, stadio­nokban és szabadtéri helyszíne­ken. Háromszáz ember a színpa­don, amely fölé egy 22 méter ma­gas, kivilágított torony magaso­dik, benne a trónoló Fortunával. Kóklerek, bohócok, szerzetesek, koldusok, előkelő hölgyek, urak és a mindenütt jelen lévő Halál - ezek a középkor világát idéző pro­dukció szereplői, r>o meg a fényef­fektusok és a pirotechnika. A két utóbbi szinte főszereplőnek szá­mít, nekik köszönhetőek azok a fantasztikus hatások, amelyek párját ritkító audiovizuális él­ménnyé emelik a produkciót. Walter Haupt német zene­szerző - aki az előadás rendezője és dirigense egy személyben - magától Carl Orfftól tanulta meg, milyen is legyen a Carmina Bura­na. Annak idején számos színpadi változatát tekintették meg együtt, de a mester egyikkel sem volt tel­jesen elégedett. Vad mulatozás, eszem-iszom és csöppet sem fi­nomkodó érzékiség - ezt kívánta látni a bajor komponista, és Wal­ter Haupt ezt valósította meg Mi­chael Tchernaev pazar, ezer fény­ben izzó színpadán. A Carmina Burana diadalútjának következő állomása Pozsony lesz: december 6-án 19 órai kezdettel kerül be­mutatásra az Incheba épületében. Érdemes megnézni! (Képarchívum) MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órakor indul adásunk. A Hétről Hétre maga­zinműsor vendége Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, aki a MÁÉRT ülésén felmerült fontos kérdésekről beszél. Csáky Pál ki­tüntette azokat a személyeket, akik a kultúra, a sport terén és a közélet­ben jeleskedtek az elmúlt években, az esemény kapcsán az érintetteket kérdezzük. Beszámolunk a VI. Eg- ressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválról. 13 órakor a Tékában megszólal Halász Péter, a Kassai Gyermekkönyvtár igazgatója, Dip- pold Péter, a Könyvtári Intézet igaz­gatója, Fodor Péter, a Fővárosi Sza­bó Ervin Könyvtár főigazgatója, Ki- bédi Varga Áron Hollandiában élő költő, Görözdi Judit, az SZTA vilá­girodalmi intézetének munkatársa, valamint Batta György költő. Ven­dégünk lesz Gémesi Irén, a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Vass La­jos Kórusának tagja és szervező tit­kára is. A kultúra világának témái 15 órakor: 40. évfolyamába lépett a Pozsonyi Zenei Ünnepségek, a kez­detekre emlékezik vissza Varga Jó­zsef; megszólal Zwickl András művészettörténész; Pozsonyban is­mét megnyílt a Fotóhónap. 16.05­kor Köszöntő, 17.30-kor Napzárta. Vasárnap is 7 órakor kezdődik adá- 1 sunk. 8.05-kor a BBC heti kulturális- összefoglalóját hallhatják. A Vilá- , gosság katolikus műsorában 9.05- i kor Pásztor Zoltán kassai lelkiatya, s püspöki helynök elmélkedik.- Hangképekben számolunk be a VI. c Egressy Béni Országos Színjátszó- Fesztiválon történtekről 11 órakor, , az Ifjúsági műsorban. 13 órától a t Térerő témái: emlékezés az 56-os- temesvári eseményekre; Kiss Péter í magyar kancelláriaminiszter sza- 1 badkai látogatása; a Győri Balett i 25. évadja. 14.05-kor Kaleidosz­- kóp: a 85 éves Wieber Józsefné feli­- dézi Érsekújváron eltöltőn ifjúko­- rát, és elmondja, hogy többedma­- gával egy alapítványt hozott léne, ) - amely minden esztendőben pénz­- jutalomban részesíti a legjobb érse- , kújvári magyar tanulókat. Fehér- Csaba történész, a komáromi Ma­- gyár Kultúra és Duna Mente Múze­- urnának munkatársa beszél a Ma­- gyár Kálvária c. kiállításról, Novák i Tamás bemutatja a város egykori i zsidó társadalmát, és szól a holoka­- usztról. 15 órakor Őszidő. A népraj­- zi összeállításban 15.30-kor a med- s veshidegkúti Nagy Margittól balla­- dákat hallunk. 16.05-kor Köszöntő, majd Napzárta 17.30-kor. (-tek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom