Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-11 / 261. szám, csütörtök

UJ SZÓ 2004. NOVEMBER 11.

Régió

5

Már a vágsellyei Duslo vegyi üzem működtetése is túl nagy teher a környezetnek - vélik a régióban lévő települések lakosai

Égető téma lett a tervezett hulladékégető

Egyes vélemények szerint a vágsellyei Duslo kéményei már éppen eléggé rontják a környezetet, nem kell egy szemétégető is. Mások úgy vélik, ha 2007-ben nem helyezik üzembe az új létesítményt, a több mint háromezer embernek megélhetést biztosító nagyüzem bezárhatja kapuit. (Szőcs Hajnalka felvétele)

Vágsellye/Vágtornóc. Veszélyeshulladék-égetőt terveznek építeni a Duslo Rt. területén, ám az elképzelés ellen a környékbeli falvak lakosai tiltakoznak.

GAÁL LÁSZLÓ

Az új égetőt nem a vegyi üzem építtetné, bár ha nem lesz új égető, egyes vélemények szerint a Duslo 2006 után bezárhatja kapuit, ugyanis a hulladékot megsemmisítő jelenlegi létesítménye nem felel meg az uniós követelményeknek. A szlovákiai szinten is egyedülálló beruházást - amelynek költsége mintegy 1,5 milliárd koronát tenne ki - az Európai Unió (EU) támogatásával akarják megvalósítani. Mivel magánkézben lévő részvénytársaság nem pályázhat uniós pénzekért, Nyitra megye önkormányzata külön e célra egy részvénytársaságot hozott létre Nisak néven.

Hová kerülne a salak?

A megyei képviselők tavasszal hagyták jóvá a hulladékégető létrehozását célzó tanulmány kidől-, gozását, amelyet egy pozsonyi cég el is készített. Ezt a környezetvédelmi minisztérium megküldte Vágtornóc község önkormányzatának, merta létesítmény a község kataszterében épülne fel. Az ön- kormányzat az előírásoknak eleget téve a községi hangosbemondóban többször is értesítette a lakosságot a beruházás tervéről, valamint arról, hogy az említett tanulmányt a községi hivatalban bárki áttanulmányozhatja. Ezzel a lehetőséggel éltünk is: átlapoztuk a mintegy félszáz oldalas dolgozatot. Ebből megtudható, hogy a „veszélyeshulladék-feldolgozó központ” az EU kohéziós alapjából megpályázandó támogatással a Duslo területén, Mocsonok község kataszterének déli és a tornóci kataszter északkeleti részében épülne fel. Az építkezés tervezett kezdete 2005 augusztusa, befejezése 2007 decembere. A tanulmány nem tartalmazza, konkrétan milyen technológiát használnának az égetéshez, hiszen még a tervezőt sem választották ki. Az égetőmű tervezett kapacitása évi húszezer tonna hulladék (veszélyes folyadékok, üledékek, szilárd hulladék, valamint dobozokban, konténerekben és hordókban tárolt hulladék) elégetése, miközben a berendezés évente hétezer órát üzemelne. Az égetőműben keletkező salakot vagy raktározni kell majd, vagy újra felhasználható, például utak alapozásához. Azt azonban, hogy hol raktároznák a nyilván veszélyes anyagokat is tartalmazó salakot, a tanulmány nem tartalmazza. Az égetőmű harminc embernek teremtene új munkahelyet, és a tanulmány pozitívumként említi azt is,'hogy - mivel az építkezés a Duslo területén folyna - a szükséges 52 800 négyzetméteres terület tulajdonviszonyát nem kell külön rendezni.

A községi hivatalok nem „érintettek”?

Július Rábek vágtornóci polgármesternek számos kifogása, van a hozzájuk eljuttatott tanulmánnyal kapcsolatban. Abban például érintett településekként Vágsellyét, Mocsonokot és Vágtornócot sorolják fel, ám az „érintett szervezetek” sorából - a gazdasági és a környezetvédelmi minisztérium, a Nyitrai Kerületi Hivatal, a Vágsellyei Körzeti Környezetvédelmi Hivatal és a Vágsellyei Városi Hivatal - a mocsonoki és vágtornóci községi hivatalt már kifelejtették. Az építkezési engedélyt kiadó hivatalos szervként a tanulmány a Vágsellyei Városi Hivatalt jelöli meg, holott ez annak a községnek a hatásköre lenne, amelynek a kataszterében építkezni akarnak. Július Rábek azonban úgy véli, a beruházás jelentőségét tekintve valószínűleg megyei szinten döntenek majd az engedélyezésről. A tanulmányban továbbá az áll, hogy az érintett lakosság Vágsellyén lakik, amelynek lélek- száma a 2001-es népszámlálás idején 24 564 volt. Vagyis a tornóci, a mocsonoki és a többi környékbeli település lakosait nem veszik számba. A polgármester a tanulmányt kidolgozó cég megbízhatóságát is kétségbe vonja, mert az például a jelenlegi környezetvédelmi helyzetet ecsetelve azt írja, Vágsellye kommunális hulladékát a hetényi hulladék- lerakaton tárolják, holott ez már legalább egy évtizede nem igaz. A polgármester elmondta, a tervet a helyi képviselő-testület is megvitatta, és mind a kilenc képviselő ellenzi az építést. „Vágtornócon már eddig is nagyon szennyezett a környezet. Itt vannak a Duslo hulladéklerakatai, észak felől pedig a cég szennyezi a levegőt. A tervezett égető salakját is el kellene valahol helyezni, és attól tartunk, az is ide, a mi falunkba kerülne.” A polgármestert nem nyugtatja meg a Nisak egyik igazgatótanácsi tagjának az állítása sem, miszerint az új égető hússzor kevesebb szennyező anyagot bocsátana a levegőbe, mint a Duslo jelenlegi hulladékégetője. „Elhiszem, hogy tonnánként számítva az új technológia jóval kevesebb szennyezést bocsátana ki, csakhogy azzal számolnak, az egész Nagyszombati és Nyitrai, sőt a Pozsonyi és a Trencséni kerületből is ide hoznák a veszélyes hulladékot, s ez hatalmas mennyiség lenne. Elismerjük, a veszélyes hulladékkal is kell valamit kezdeni, de sokkal elfogadhatóbbnak tartanánk egy kisebb, modern égetőt, amely az itteni régióban kitermelt válogatott hulladékból származó veszélyes anyagok égetésére szolgálna.”

Importálnák is a szemetet?

Nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, a tervezett égetőműbe idővel még külföldről is importálnának égetnivalót. „Az égetőnek állandóan teljes kapacitással kell majd dolgoznia, mert csak így érik el azt a hőfokot, amely szükséges a veszélyes anyagok megsemmisítésére - tájékoztatta lapunkat egy magát megnevezni nem kívánó, jól értesült környékbeli lakos. - Úgy hallottam, a környékbeli lerakatokban ma annyi veszélyes hulladékot tárolnak, hogy az négy éven keresztül biztosítja majd a teljes kapacitású üzemelést. Azután a frissen termelt hazai szemét kevés lesz ehhez, ezért állítólag Francia- országból fogunk majd veszélyes hulladékot importálni, hogy azt itt elégethessük.”

Éppen elég a mostani szennyezés

A vágtornóciak többsége is az égető felépítése ellen van, hiszen eddig is rossz tapasztalataik voltak a hulladékkal. A Duslo mostani salaktárolói a lakóházaktól alig ötven méterre vannak, és ha nyáron nem győzik vízzel ellepni a salakot, azt a szél felkapja, megkeserítve az ott lakók életét. A Vág kiszáradt holtágában vannak ezek az ülepítők. A helyiek ,Amerikának” nevezik a területet, ahol valaha gyümölcsösök, erdők, sétányok voltak, majd a nyolcvanas években a fákat kivágták és a helyükön hulladéklerakatot létesítettek. 1989-ben már volt egy olyan kezdeményezés, hogy e helyen veszé- lyeshulladék-tározót, egy 18 méter magas építményt létesítsenek, de akkor a lakosok tiltakozása meghiúsította a tervet. Az itt lakók remélik, hogy az újabb tervet is sikerül meghiúsítani. Néhányan már meg is kezdték a szervezkedést, legalábbis a többiek felvilágosítását. Az egyik legaktívabb egy fiatal

édesanya, Žaneta Kulinová, aki elsősorban óvodáskorú gyermeke egészségét félti, és úgy gondolja, a többi kisgyermekes szülő is hasonlóan vélekedne, ha tudná, milyen veszély leselkedik rá. Kulinová fel- világosító kampányba kezdett, és egy másik szülővel, Henrieta Andráškovával a helyi, a mocsonoki és a vágsellyei óvodákba és alapiskolákba is ellátogattak, hogy a pedagógusokat és a szülőket figyelmeztessék a veszélyre. A Vágtornóci Községi Hivatal segítségével röplapokat készítettek, amelyeket a gyerekeknek osztottak szét a tanintézetekben, hogy hazavigyék szüleiknek, de hirdetőoszlopokra, boltok kirakataiba is kiragasztották a felhívást. Egyebek mellett arra hívják fel a figyelmet, hogy az itteni lakosok megbetegedési aránya már most is magasabb az országos átlagnál, és aki szívén viseli gyermeke egészségét, az a községi és városi hivatalban érdeklődjön a tervek felől. „Sokszor már most is olyan bűzös itt a levegő a Duslo miatt, hogy még szellőztetni sem lehet - érvel Žaneta. Az az érv sem hat rá, hogy az új égető állítólag sokkal kevesebb szennyező anyagot bocsát majd ki, mint a mostani. „Még ha így lenne is, az égetőben

salak keletkezik, és azt hova fogják rakni?! Megint csak ide, a mi orrunk alá. Itt már van két lerakat, az Amerika I. és az Amerika

II. Körös-körül szántóföldek vannak, hol fog ez végződni?! A vadon élő állatokra is hatással van a szennyezés, a vadászok az állatok terméketlenségére panaszkodnak, aminek biztosan ez a szeny- nyezés az oka. Nem beszélve a gyerekek megbetegedéseiről. A községházán átnéztem az égetővel kapcsolatos tanulmányt, és abban benne van az is, milyen a betegségek aránya. Néhány betegség elterjedtségi aránya az itteni régióban jóval magasabb az országos átlagnál” - tesz elém egy fénymásolt kimutatást, amelyben néhány kór, például a légúti, emésztőrendszeri vagy rákos megbetegedés százalékos aránya meghaladja az országos átlagot. „Az én gyerekem is gyakran betegeskedik a légzőszerveivel, de ezt nálunk majdnem minden anyuka elmondhatja” - teszi még hozzá.

Egy másik édesanya, Kristína Kulinová megerősíti, az ő gyereke is „légcsöves”, és meg van győződve róla, hogy ennek oka a vegyi üzem okozta légszennyezés. „Azelőtt a Duslo hozzájárult, hogy a környékbeli óvodások, alapiskolások évente kétszer mehessenek erdei iskolába a hegyekbe, egészséges környezetbe. Ezenkívül az iskolában ingyen tejet osztottak a gyerekeknek. Ma már ebből semmi sem működik, pedig a gyerekek egészsége szempontjából nagyon szükséges lenne” - panaszolja az anyuka, aki attól tart, negyvenéves korára ő is rákos lesz, pedig nem is dohányzik.

A tiszta

lelkiismeretért

Žaneta Kulinová elmondta, petí- ciós akciót is kezdeményeznének, de magánemberként nem tehetik, polgári társulást és petíciós bizottságot kellene alakítaniuk. Ha akad olyan szervezet, amely ezt kezdeményezni fogja, az aláírásgyűjtésbe biztosan besegítenek. Kérdésemre, mit remélnek a tiltakozástól, a válasz nem túl optimista: „Tiszta lelkiismeretet. Azt, hogy a gyermekemért megtettem, ami tőlem tellett.” Július Rábektől is megkérdeztem, önkormányzati szinten mit tudnak tenni. ,A környező falvak már korábban tervezték egy kistérség létrehozását, amelyet Vághosszúfalu, Mocsonok, Vágtornóc, Sókszelőce és Felsőkirályi alkotna. Reményeim szerint a társközségekkel közösen majd hatékonyabban tudunk fellépni a környezetünk védelme érdekében” - feleli a polgármester.

RENDŐRSÉGI NAPLÓ

Megműtötték a meglőtt férfit

Pozsony. Kórházba szállították és megműtötték Tibor

F. 35 éves vállalkozót, akire kedden este Ligetfaluban több lövést is leadott egy ismeretlen tettes. A nyílt utcai támadásra akkor került sor, amikor a férfi lakása előtt kiszállt Toyota márkájú terepjárójából. Ugyanebben az utcában ölték meg szeptember 9-én Peter Čongrády hírhedt alvilági vezért. Tibor F. állapota stabil - tájékoztatott Silvia Miháliková pozsonyi kerületi rendőrségi szóvivő. (ú)

AJÁNLÓ

November 11. (csütörtök)

Pozsony - 10.00: Bugár Béla parlamenti alelnök nyitja meg a Rozsnyói Bányászati Múzeum által rendezett In nomine Patris című kiállítást a törvényhozás információs irodájának kiállítótermében. A tárlat nemrég a rozsnyói Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére felszentelt katedrális alapításának 700. évfordulója alkalmából volt látható Rozsnyón, (kov)

November 13. (szombat)

Nádszeg - 17:00: a helyi kultúrházban lép fel a Borostyán együttes. Jegyelővetel és információ a 031/778 22 94- es telefonszámon, (ú)

Somorja - 18.00: népi zenekarok találkozója a Cse- madok és a városi művelődési központ szervezésében. Fellép a budapesti Téka, a komáromi Árgyélus, a má- tyusföldi Bendő, a somorjai Csalló, a nagymegyeri Cseh Tamás és barátai, a zselízi Gereben, a dunaszerdahelyi Pántlika és Gyeplős, valamint a párkányi Varjos zenekar; 19.00: a fiatalon elhunyt Ürge Mária népzenei gyűjtéséből szerkesztett A kolonyi templom előtt című könyvet mutatják be a művelődési központban. A kötetet Tari Lujza, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa méltatja, (ú)

November 14. (vasárnap)

Nagymegyer - 15.00: XI.

Nagymegyeri Bessenyei György Kulturális Napok megnyitója a művelődési központban. (jóm)

Zsigárd - 15.00: a helyi Kulturális Közösségi és Tájékoztatási Központban a zsi- gárdi születésű Szabó Soós Lilla költővel lesz zenés irodalmi beszélgetés. Közreműködők: Arcok énekegyüttes, Culka Ottó, Katona Ilona és Kiss László, (gl)

Szívesen adunk teret a Nisaknak is

Természetesen a másik fél, a Nisak véleményét is szerettük volna itt közölni, és többször megkerestük a részvénytársaság képviselőit. Finta Adriannától, a részvénytársaság igazgatótanácsának elnökétől kaptunk is ígéretet, ők is elmondják véleményüket, de addig nem kívánt nyilatkozni, amíg az igazgatótanácsban nem vitatják meg a dolgot. Mihelyst ez megtörtént, lapunk szívesen biztosít teret a Nisak képviselői számára is álláspontjuk ismertetésére, (gl)

Az nem lehet, hogy Önnek még nincs belépője

t* az Új Szó szombati bálj ára! **

Információ és jegyelővétel: 0905/960 974