Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-11 / 261. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 11. Fókuszban: népszavazás a kettős állampolgárságról 3 Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is közbeszólt Pártpolitikává degradálták Szakemberek szerint évekig tarthat majd az állampolgárság megszerzése egy sikeres népszavazás után is Találgatás, riogatás, ködösítés A Magyarok Világszövetsége hatásos kampányba fogott (Képarchívum) Indulatokkal teli kampány kezdődött Magyarországon a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt. A kormányoldal szerint a határon túliak kettős állam- polgársága százmilliárdok- ba kerülne. Az ellenzék szerint nem kerülne pénzbe, ezért támogatja a kettős állampolgárság megadását. ÖSSZEFOGLALÓNK Az Origó által megkérdezett szakértő viszont úgy vélte, biztosan milliárdokba kerülne az intézmény bevezetése. A szakértő szerint a határon túl élő magyaroknak, ha el is fogadják a törvénymódosításokat, akkor is évekig kell majd várniuk, hogy ügyüket egyesével elbírálják a különböző hatóságok, végül pedig a köztársasági elnök is döntsön. Szakértők és kormánypolitikusok sem tudják megmondani, pontosan milyen következményekkel jár, ha az állampolgárok többsége igennel szavaz a december 5-i népszavazáson a határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos kérdésre. Kolláth György alkotmányjogász szerint, ha érvényes lesz a népszavazás - vagyis a választók legalább negyede elmegy szavazni -, és a választók többsége támogatja a kettős állampolgársággal kapcsolatos változtatásokat, akkor az Országgyűlésnek módosítani kell az állampolgársági törvényt. Ezt a jogszabályt azonban csak a parlament kétharmados többségével lehet megváltoztatni, így már itt megtorpanhat az ügy. Könnyen előfordulhat, hogy hiába dönt úgy az állampolgárok többsége, hogy a parlament változtasson a jelenlegi törvényen, ha a kormányoldal és az ellenzék nem tud megegyezni a részletekben, évekig vitatkozhatnak a politikusok. A szakértő szerint két megoldás között választhat a parlament: az egyik, hogy a kedvezményes honosítás feltételeit (ez a lehetőség már most is létezik a magyar nemzetiségűek számára) könnyíti. A változtatás lényege az lenne, hogy nem kell Magyarországon élni ahhoz, hogy valaki állampolgárságot igényelhessen. Ebben az esetben a határon túliaknak továbbra is igényelniük kellene az állampolgárságot, ami nem jelentené azt, hogy rövid időn belül, automatikusan megkapnák azt. Valószínűleg évekig kellene várniuk arra, hogy ügyüket egyesével elbírálják a különböző hatóságok, végül pedig a köztársasági elnök is döntsön. Ráadásul, ha rövid idő alatt több százezer igénylés futna be, évekre megbéníthatná a hivatalokat, így a döntés még jobban lelassulna. Egy másik, elvi lehetőség Kolláth szerint, hogy a kérelmező egyoldalú nyilatkozatot tenne, melyben kérné a magyar állampolgárságot. így viszont rövid idő alatt, tömegesen kaphatnának állampolgárságot a határon túliak. Arról, hogyan kellene szabályozni a kérdést, mi lenne a törvényben, egyelőre egyik párt sem beszélt még, bár már számtalan nyilatkozatot tettek közzé, és sok politikus beszélt a kettős állampolgárságról. A kormányoldalt képviselő politikusok azt hangoztatják, a határon túli magyarok körében tömeges elvándorlás kezdődne. Emellett a másik érvük, amivel a kettős állampolgárság ellen kampányol- nak, hogy százmilliárdokba kerülne a magyar adófizetőknek a kettős állampolgárság. A Fidesz viszont azzal érvel a kettős állampolgárság mellett, hogy mindez az EU schengeni határőrizeti rendszerén kívül rekedt magyaroknak az anyaországgal való kapcsolattartásáról, vagyis a magyar údevél esedeges megszerzéséről szól. Az ellenzék szerint a kettős állampolgárság intézménye nem terheli meg Magyarország költségvetését. Az, hogy csak európai útlevél- ként szolgáljon a határon túliaknak a kettős állampolgárság bevezetése, csak abban az esetben valósulhat meg, ha az erdélyiek vagy a Vajdaságban élők nem akarnak Magyarországra települni. Ha valaki állampolgárságot szerez, nem kell engedély sem a munkavállaláshoz, sem a letelepedéshez (Szlovákiára és a többi uniós tagországra ez amúgy sem vonatkozik). Ráadásul elég egyetien ismerős is - akinek van magyarországi ingadana - ahhoz, hogy hozzá akárhányan bejelentkezzenek. így már egy sor szociális juttatást igénybe vehetnek és szavazati jogot is kapnak a lakhellyel rendelkező határon túliak. Bár a kormányzat azt hangoztatja, hogy 2,5 millió határon túli magyart érinthet a törvénymódosítás, ami több százmilliárd forintba kerülne a magyarországi magyaroknak, ezek a számítások is vitathatóak. Nem valószínű ugyanis, hogy az uniós tagországokban élő magyarok közül nagy számban igényelnék a magyar állampolgárságot. Ukrajnában pedig nem lehet valaki kettős állampolgár, választani kellene a kárpátaljai magyaroknak is. Kérdéses az is, hogy a kiadások hány év alatt jelentkeznének, mivel gyakorlatilag kizárt, hogy nagy tömegek egyszerre szereznének magyar állampolgárságot. Korózs Lajos, a magyar szociális tárca politikai államtitkára azt mondta, szerinte mintegy 2,5 millió embert érint a kettős állampolgárság ügye, ennyi magyar él a népszámlálási adatok szerint a szomszédos országokban. Abban az esetben, ha teljes áttelepüléssel számolunk, 500 milliárd forint kiadást jelent a kettős állampolgárság Magyarországnak. Ha a 800 ezer magyarigazolványt kiváltóval számolunk, az 160 milliárd forintba kerülne - mondta Korózs. Ehhez képest a kettős állampolgárság nélkül betelepülni szándékozók mintegy 28 milliárd forint kiadást jelentenek. Azért számol ekkora kiadásokkal a kormányzat, mert ha az állampolgárságot kapott magyarok áttelepülnek, vagy ott dolgoznak, egy sor juttatást igénybe vehetnek, így egyetien nap munkaviszony után már jogosultak tb-támogatás- ra, aki ott dolgozik, nyugdíjat, táppénzt, munkanélküli segélyt, gyest, gyedet is kaphat. A költségek mellett problémát jelenthet az is, hogy az RMDSZ által egy éve készített felmérés szerint az erdélyi fiatalok körében nagy lenne a kivándorlás mértéke. Kordás László, a munkaügyi tárca államtitkára szerint emellett munkaerő-piaci feszültségeket is jelenthet, ha megjelenik az országban akár csak 100 ezer új munkavállaló. Emellett a munkaerő-piaci alapot is meg kell emelni ebben az esetben, ami 35-40 milliárd forint kiadást jelentene, amit a munkavállalóknak és a munkáltatóknak közösen kellene fizetniük. Az államtitkár szerint a határon túliak támogatására inkább a közalapítványokat kellene támogatni a jelenleginél nagyobb mértékben. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője az államtitkárok véleményére reagálva azt mondta: szégyenletes, hogy a Gyurcsány-kormány két államtitkára ilyen nevetséges állításokkal ki mert állni a nyilvánosság elé. A 800 ezer áttelepülőnek pontosan annyi az igazságtartalma, mint az MSZP két évvel ezelőtti állításának, miszerint 23 millió román fogja elözönleni Magyarországot. Ehelyett 2002-ben mintegy százan érkeztek. Az államtitkárok nevetséges állításait szintén ennek arányában kell figyelembe venni - mondta a szóvivő. A határon túli magyarok közül aki át akart települni, az eddig is át tudott kettős állampolgárság nélkül is. A kettős állampolgárságnak nincs köze az át- településhez. 2007-ben Románia az EU tagja lesz. Ezután bárki, nem csak a magyarok, szabadon vállalhatnak munkát és telepedhetnek le az unión belül - mondta Révész. Egy felmérés szerint minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy igényli a kettős állampolgárságot, és nagyobb valószínűséggel igényelnék a magasabb iskolai végzettségűek is. A felmérés alapján minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esélye annak is, hogy hosszabb-rövidebb időre átköltözne, viszont minél több gyerek van a háztartásban, annál kisebb az átköltözési szándék. Ennek ellenére az Oktatási Minisztérium is több milliárd forinttal kalkulál. Az OM háromszázezer általános és középiskolás határon túli magyar diákról tud, és feltételezik, hogy az állampolgárság megszerzése után közülük több tízezren átköltöznének Magyarországra. A tanulók után járó normatíva az idén általános iskolásokként 195 ezer forint, középiskolások esetében 260 ezer forint. Csupán tízezer áttelepülő általános iskolás diákkal számolva is kétmilliárd forint többletet okozna a közoktatási rendszernek a kettős állampolgárság. Ezek a vészforgatókönyvek csak bizonyos feltételek mellett valósulnak meg. Először is érvényesnek és eredményesnek kell lennie a népszavazásnak, amelyen az „igen” szavazatoknak kell többségben lenniük. Ezek után tisztázni kell, mikor, milyen körre kiterjesztve, milyen törvényeket kell módosítani a népszavazás eredménye alapján. Ezután a parlamentnek el kell fogadnia a végrehajtást rögzítő jogszabályokat. (oo, ix, ú, mti) Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Orbán Viktor volt kormányfő is kifejtette a véleményét a kettős állampolgárság kérdésében. „Meg tudja ma bárki mondani - itt nemcsak pénzről beszélek, az durva leegyszerűsítés lenne -, hogy mindennek mi lesz a következménye hosszabb távon?” - tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc egy interjúban. A kormányfő rámutatott: „felelős politikus ennél kisebb kérdésben is először számol, utána dönt. Orbán Viktor nem mond igazat” - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Fidesz elnökének korábbi nyilatkozatára reagálva. Az ellenzéki párt elnöke azt állította, a költségvetésnek nem kerül pénzébe a kettős állampolgárság bevezetése. „Úgy gondolja valaki, hogy van kétfajta állampolgárság, egy magasabb rendű meg egy alacsonyabb rendű? Ön úgy gondolja, hogy az állampolgárok nem kapnak alanyi jogon a magyar államtól juttatásokat?” - tette fel a további kérdést a kormányfő. Hozzátette: „Orbán Viktor ezt vagy nem tudja, akkor az a baj, vagy tudja, és ennek az ellenkezőjét mondja, akkor meg az a baj.” Gyurcsány Ferenc felelőtlenségnek tartja, hogy korábban nem nyújtott be a Fidesz törvényt a kettős állampolgárságról, s most a népnek úgy kell döntenie, hogy nem tudja, mi lesz majd a meghozandó törvény tartalma. „Meg tudom mutatni azokat a nyilatkozatokat, amelyek kifejezetten arról szólnak, hogy a magyarigazolvány bevezetésének a fő célja, hogy éppen ezt a kérdést váltsa ki. Mindenesetre árulkodó, hogy amikor lehetett volna, akkor nem tették, hanem kikerülték. Most, amikor ők nem tehetik, most úgy látom, hogy ebből napi politizálást csinálnak” - közölte a kormányfő. Orbán Viktor egy budapesti fórumon a kijelentésre reagálva közölte, nem szabad a kettős állam- polgárság és a privatizáció ügyében kiírt népszavazásokat gazdasági kérdésként kezelni. Kijelentette, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson arról kell dönteni: adunk-e abból a szabadságból a határon túli magyaroknak, ami nekünk már megvan. A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos december 5-ei népszavazás csak az „európai útlevél” megadásáról szól, anyagi terheket Magyarországnak nem jelent a döntés - mondta a Fidesz elnöke egy műsorban. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz-kormány idejében miért nem rendezték a kettős állampolgárság ügyét, a politikus azt mondta: akkor más volt napirenden. A magyar minisztériumok az elmúlt napokban lázas igyekezettel számolták, milyen hatásai lesznek annak, ha a népszavazáson a kettős állampolgárságra szavaznak többen. Ehhez a legkisebb részvétel mellett is legalább kétmillió igenre van szükség. A minisztériumok azzal a lehetőséggel is eljátszottak, mi történik, ha mind a két és félmillió határon túli magyar áttelepül Magyarországra, Tabaj- di Csaba szocialista EP-képviselő jóslata szerint „kiürül a Kárpátmedence”. (o-o) Ma nem lehetne magyar állampolgár... MADACH IMRE Beindult a népszavazási kampány Tájékoztató és mozgósító jellegű kampányba kezd a Fidesz a december 5-ei népszavazások sikeressége érdekében - jelentette be Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. A kampány részeként november 27-én nagygyűlést tart a párt Budapesten. Pokorni Zoltán közölte, a Fidesz a népszavazáson igent kér a választópolgároktól. December 5-én két gondolkodásmód, két világlátás mérettetik meg. Arról kell dönteni hogy minden pénzkérdés-e, vagy van valami más is, ami fontosabb, mint a pénz - tette hozzá. A határon túli magyarok szabadsága és az egészség szabadsága nem pénz kérdése - jelentette ki Pokorni Zoltán. „Örülünk annak, hogy Pokorni Zoltán is látta azokat a kormányzati számításokat, amelyek a kettős állampolgárság hatásait mutatják be, és hogy a mai nyilatkozatával elismerte, vannak anyagi következményei a december 5-ei népszavazásnak” - reagált Vadai Ágnes szocialista képviselő Pokorni szavaira. A Magyarok Világszövetsége www.kettosallampolgarsag.hu címen internetes oldalt indított a referendum előtt. Ezen jelent meg az Értékmegőrzők Civil Szervezet felhívása, amely igent mond a kettős állampolgárságra. Az aláírók közt több neves személyiség is szerepel: Ákos, Balázs Fecó, Bánffy Gyrögy, Bitskey Tibor, Buzánszky Jenő, Cseh Tamás, Demjén Ferenc, Egerszegi Krisztina, Eperjes Károly, Esztergályos Cecília, Fábry Sándor, Kovácsi Aladár, Grosics Gyula, Gyarmati Dezső, Gyulay Zsolt, Hargitay András, Kárpáti György, Kautzky Armand, Keresztes Ildikó, Mészöly Kálmán, Pataky Attila, Pitti Katalin, Raksányi Gellért, Reviczky Gábor, Schnell Ádám, Szarvas József, Szikora Róbert, Varga Miklós, Vikidál Gyula. (MTI, ú) m Ma nem lehetne magyar állampolgár.. MARAI SÁNDOR IGEN! VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS IDŐ; 7-12 F0 A Nap kel 06.55-kor - nyugszik 16.17-kor A Hold kel 05.14-kor - nyugszik 15.37-kor A Duna vízállása - Pozsony: 290, apad; Medve: 175, árad; Komárom: 170, árad; Párkány: 90, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Változóan felhős, borult időre számíthatunk ma is, reggel és a délelőtti órákban a síkságokon alacsonyabb felhőzettel. Záporok és zivatarok csak elvétve várhatóak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7-12 fok körül alakul. Gyenge lesz a keleti, délkeleti szél. Éjszaka -3 és 6 fokos hőmérsékleti értékekre számíthatunk. Holnap is változékony időjárásra van küátás, több-kevesebb napsütéssel számolhatunk. A hőmérséklet 7 és 12 fok körül alakul. A mai időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedőket viselheti meg. Erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Gyakori lehet a hátgerincbántalmak miatti fejfájás. Az alacsony vérnyomású szív- és érrendszeri betegek fájdalmai valamelyest enyhülnek. A kiegyensúlyozatlan lelkiállapotú- aknál depressziós tünetek jelentkezhetnek. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. TUNISZ 21-
