Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-02 / 253. szám, kedd
2004. november 2., kedd 8. évfolyam 42. szám A település csak a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején vált ismertté, leglátványosabb épülete ma a Kubinyi Ferenc múzeumnak ad otthont Találja ki, hol járunk! A kolostor épülete és a kert. A kolostor könyvtárában számos értékes könyvet őriznek, egyebek közt az ún. Ciceró-kódexet a XV. század elejéről, és az 1485-ben Mainzban készült Herbárium ősnyomtatványát (Képarchívum) A ma békés település történelmünk folyamán többször is kulcsfontosságú szerepet játszott. Már egy 1219-ben kelt oklevél is említi, ekkor még mint királyi várbirtokot. JÁTÉK Később - mint a környéket általában - a Kacsicsok is jegyzik. A nemzetség tagja Farkas fia Tamás 1332-ben ferences rendi papokat telepít a városba. Erre az időre tehető a ma is hitét gyakorló rendi közösség megalapítása és a gótikus templom építésének kezdete. Szécsényi Tamás 1334-ben Budához hasonló kiváltságokat szerzett a településnek. 1552-ben a nagy kiterjedésű vár - amely ekkor az egész települést magában foglalta - török kézre került és csak 1683ban szabadult fel. 1690 után kezdték el építeni a ma múzeumként üzemelő Forgács-kastélyt. A munkálatokhoz a vár falait használták fel építőanyagként. A település igazán csak a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején vált általánosan ismertté. Itt tartották az 1705-ös országgyűlést. Az eredetileg Rákos mezejére tervezett országgyűlés helyszíne azért lett ez a település, mert I. József császár annak helyéről értesülve ellenőrzése alá vette a területet. Itt választották meg vezérlő fejedelemmé Rákóczit és kimondták Erdély egyesülését Magyarországgal. Ennek ellenére a térség fejlődése nem indult meg. A település 1986-ban kapott újból városi rangot és ezzel a környék kulturális és turisztikai központjává vált. Érdemes megkeresni a ferencesek templomát. Ha tájékozódtunk a következő csoport indításának időpontja felől, és még maradt időnk, nézzünk szét a városka szívében. A mai Tűztorony az 1718- ban, a pestis elmúltának emlékére emelt fa harangláb helyén áll. A ferences templom és kolostor az egykori várkerület északnyugati végén, egy gondozott parkban áll. A XIV. századi gótikus épületből csak a szentély, az egykori káptalan és a felette található oratórium maradt meg. Építését pápai engedéllyel 1332-ben kezdték el az itt letelepített szerzetesek. A templomot 1334-ben a Szent Szűz tiszteletére szentelték fel. Története elég viszontagságos. A török hódoltság idején a hajó boltozata beszakadt, majd 1715-ben tűzvész pusztította el. A megmaradt részek közül a legértékesebb a sekrestye. Itt a XIV. századi gótikus stílusjegyek láthatóak. Csodálatos csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű, figurális fejezetű pillér tartja. E fölött található az oratórium, melyet Rákóczi szoba néven tart számon a hálás utókor. Itt celebrált az 1705-ös országgyűlés idején Bárkány János páter, a fejedelem gyerekkori nevelője. A templom elpusztult részeire, több lépcsőben épült meg 1694 és 1703 között a ma is látható barokk épület. A mai hajó 1696-’ ban készült el. A zárt kerengőjű, boltozatos kolostor 1716-ra fejeződött be. A kolostorban iskolát nyitottak, amely a környék oktatási központjává vált. A lelkipásztorkodás mellett a szerzetesek kódexmásolással is foglalkoztak. 1797-ben egy hatalmas tűzvész csaknem az egész várost elpusztította. A kolostor ekkor a csodával határos módon szinte sértetlen maradt. A ferences testvérek a kolostor alsó részben ápolták a sebesülteket és lelkesítették az otthonukat vesztett embereket. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a szerzetesek tábori lelkészként tevékenykedtek. 1922-ben tértek csak vissza. 1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása és az egyházi javak általános államosítása véget vetett a rendház életének. A kolostor 1989- es visszaadásáig mezőgazdasági technikum és kollégium működött a falak között. A település leglátványosabb épülete a Forgách-kastély. A magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. 1973 óta múzeum, névadója Kubinyi Ferenc (1796-1874) jogtudós, reformkori politikus és paleontológus. A kastély parkja természetvédelmi terület. Állandó kiállításai: Vadászat, vadgazdálkodás (Széchenyi Zsigmond, Nadler Herbert és Kittenberger Kálmán emlékezete); Évezredek üzenete (régészeti kiállítás). A kastély helyén egykor álló várat először 1461-ben említi oklevél, ekkor még mint erődített templomot és rezidenciát. A hajdani várból, ezen a területen ma már csak két bástya található meg. (nu.hu) Az ünnepek miatt elhalasztottuk a sorsolást, a Rejtvénysziget következő, november 9-ei számában közöljük a múlt heti megfejtéseket és a nyertesek nevét is. MEGFEJTESERT AJANDEK A Rejtvénysziget e heti számában közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sike- ./a«Arnar. rés megfejtői között, VoSQmQP akik a kiadó címére (Petit Press a.s., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1) november 8-ig beküldik a helyes válaszokat, ajándékokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyertesnek ajándékot küldünk. (ú)
