Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-10 / 260. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 10. Fókuszban: sok az egyetem? Szlovákiában 27 egyetem működik, közülük négy magán, három pedig állami felsőoktatási intézményként A kevesebb talán több lenne Előadóterem Szlovákia egyik legfiatalabb felsőoktatási intézményében, a komáromi Selye János Egyetemen (TASR-felvétel) Szlovákiában jelenleg 27 egyetem működik, közülük négy magán, három pedig állami felsőoktatási intézményként. Számuk tovább bővül, ha a kormány tanácsadó testületéként működő Akkre- ditációs Bizottság további egyetemek számára is biztosítja a működési engedélyt. A testület jelenleg hat létrehozandó magánegyetem anyagával foglalkozik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Bár a vélemények megoszlanak, sokan úgy vélik, Szlovákiában újabb felsőoktatási intézményekre már nincs szükség. „Hazánkban túl sok az egyetem” - állítja Libor Vozár, az Egyetemek Tanácsának elnöke is. Bár üdvözli a magánszféra bevonását a felsőoktatásba, úgy látja, Szlovákia jobban tenné, ha elkerülné a felsőfokú képzés túlzott magánosítását. Vozár példaként Lengyelországot említi, ahol több tíz magánegyetem működik, a képzés színvonala pedig rendkívül egyenetlen. Juraj Sinay, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke szerint az egyetemek önerőből képtelenek magas színvonalú képzést nyújtani hallgatóik számára. Véleményével Michal Mertinyák, a Diáktanács elnöke is egyetért, szerinte a hazai felsőoktatási piac mára telítetté vált Kulcsszó: a képzés minősége Pavol Návrat, az Akkreditációs Bizottság elnöke sem látja a kereslet szempontjából megalapozottnak újabb közegyetemek létrehozását, a szakfőiskolákat azonban hiányolja a hazai felső- oktatási palettáról. Andrej Salner, a civil szféra képviseletében üdvözli az egyetemek számának bővítését. Ha a felsőfokú képzés továbbra is ingyenes marad, az egyetemi tanulmányok iránt érdeklődők aránya folyamatosan emelkedni fog. Az oktatásügyi tárca vezetése sem kívánja megakadályozni újabb egyetemek létrehozását. „Megfelelő mértékű kereslet esetén semmi sem gátolhatja a felsőfokú képzés bővítését - tájékoztatott Monika Murová, aminisztérium szóvivője. - Emellett fontos azonban az oktatás és képzés színvonalának megőrzése, illetve emelkedése. Megengedhetetlen, hogy pusztán „papírgyárként“ működjön egy egyetem, vagyis: a tudással ellentétben az oklevél megszerzése legyen a legfőbb cél.” Véleménye szerii t a jelenleg alkalmazott akkrec itációs gyakorlat az utóbbi kiküszö »lésére elegendő biztosítékot nyű t. A színvonal biztosít :ka az ellenőrzés Salner szerint egyelőre korai, ebből adódóan pedig leh teilen összehasonlítani a köz- t s magánegyetemek színvonalát Egyedül az akkreditációs testi let támasztotta feltételek bizto: ítják a minőség-ellenőrzés alapj it. Ez azonban önmagában ne i elegendő, fűzte hozzá. Sinay: zintén sürgeti a színvonalat ell rnőrző mechanizmusok beiktatás it. Véleménye szerint az európa uniós gyakorlat átvétele volna a árható út. Európa nyugati ; elében ugyanis független szervez tek figyelik és értékelik rends; eresen az egyes felsőoktatási in ézményekben folytatott képzés minőségét. Szlovákiában mára ez utóbbi rendszer alkalmazása érdekében még csak a kezdeti lépéseket tették meg, most állítják össze ugyanis a sokat emlegetett, egyelőre csak áhított minőségellenőrzés módszertanát. Az Akkreditációs Bizottság a hatályos szabályozás értelmében jelenleg 15 kritérium alapján véleményezi a hozzá beterjesztett, egyetemalapításhoz szükséges dokumentumokat. A hazai felső- oktatási intézményeknek 2006-ig valamennyi tanulmányi programjukat akkreditáltatniuk kell. A szükséges működési engedély híján ugyanis az egyetemek nem vehetnek fel hallgatókat az érintett tanulmányi szakokra. A testület eddig 1501 tanulmányi program közül 1441 beindítását hagyta jóvá. (érvé, h) Az oktatási tárca a közelmúltban jelezte, nem ért egyet a Pál Mester Szláv Nen zetközi Egyetem létrehozásával Kassán valószínűleg elszálltak a remények ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A Hernád-parti városban, Kassán a tervek szerint újabb egyetem jönne létre, a megalakítandó felsőoktatási intézménynek azonban ez ideig nem sikerült megszereznie az Akkreditációs Bizottságtól a szükséges működési engedélyt. Az oktatási tárca a közelmúltban jelezte, nem ért egyet a Pál Mester Szláv Nemzetközi Egyetem létrehozásával. Megalakulása esetén a felsőoktatási intézmény sorrendben az ötödik hazai magánegyetemként működne. Monika Murová, az oktatási minisztérium szóvivője szerint aligha elképzelhető, hogy a kormány az oktatási tárca beleegyezése, illetve ajánlása nélkül jóváhagyja az újabb kassai egyetem létrehozására vonatkozó terveket. A felsőoktatási intézmény működtetője a helyi International education elnevezésű társaság volna, melynek ügyvivői Vasil Dornič és Pavel Galajda profesz- szorok. Az általuk képviselt társaságnak - melynek tagjai közt szerepel az amerikai egyesült államokbeli baltimore-i illetőségű Miroslav Dornic és Ivan D trnie - társszerve is van, a ni iszkvai székhelyű Modern Mű' elődés Központja. Az Internation ü education még a múlt évbej kérte nagyszabású terve megv ilósítá- sához az Akkreditációs Bi :ottság jóváhagyását. Az illetéke: testület idén októberben elüt sította az egyetemalapítási ké elmet, döntését azzal indokolta, bogy a beterjesztő fél elképzeli seiben szereplő tanulmányiprogr im-ter- vezetek egyike sem felel meg a vonatkozó előírásoknak e; feltételeknek. A bizottság véli ménye szerint az egyetem a szükséges műszaki ellátottságnak is híján volna, illetve az oktatói tevékenységre kijelölt személyek felkészültsége és szakképzettsége is megkérdőjelezhető. Az egyetemen egyebek mellett alkalmazott számítástechnikát, építőművészetet, városrendezést oktatnának, továbbá betegápolókat, repülőgép-pilótákat és légi irányítókat képeznének. Vasil Dornič szerint az Akkreditációs Bizottság döntése elfogult, tevékenységével szabotálja a hazai magán felsőfokú képzést, (érvé, s) Az érettségizettek 20%-a vesz részt a felsőoktatásban Főiskolából kellene több RÁCZ VINCE „Szlovákiában jelenleg a frissen érettségizettek csupán körülbelül 20 százaléka vesz részt a felsőoktatásban. Az elvárások szintjén megfogalmazódó, európai uniós ádag ezzel szemben mintegy 30 százalék, vagyis az európai államokban élő, középiskolából kikerült fiatalok durván egyharmada folytat főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat’ - tájékoztatta lapunkat Albert Sándor, a komáromi Selye János Egyetem közelmúltban kinevezett rektora. A tervezett 30% eléréséhez további felsőoktatási intézményekre volna szükség, a kérdés csupán az, vajon az egyetemek számát kell növelni, vagy hároméves képzést nyújtó, úgynevezett szakfőiskolákat kell-e létrehozni, fűzte hozzá. Korábban Szlovákiában is működtek főiskolák, azonban a kilencvenes években lényegi változtatások nélkül valamennyit egyetemmé keresztelték át. „Véleményem szerint a jelenleginél kevesebb egyetemi és több főiskolai szintű felsőoktatási intézményre van szükség. Ha az egyetemek számát vesszük alapul, nemcsak a környező országokhoz, hanem valameny- nyi európai államhoz képest is Szlovákiában a legmagasabb az egy főre jutó, ötéves képzést nyújtó felsőoktatási intézmény száma. Ha a felsőoktatási intézmények teljes palettáját veszzük figyelembe, az arányok tekintetében a sor végén kullogunk” - állítja a magyar egyetem rektora. Albert szerint az intézményi rendszer bővítése további nehézséget vet fel. A jelenleginél több egyetem és főiskola esetén az elitképzés fokozatosan elmozdulna a tömegképzés felé. Berényi Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa szerint „a fejlett országokban a felsőoktatás ma a megfelelő korosztályok egyre nagyobb százalékát vonja be az oktatásba. Van olyan ország, ahol ez az arány 50% fölött van (Finnország), jelenleg Magyarországon 20% körül mozog. Célunk a felzárkózás a nyugat-európai átlaghoz, mert ennek a folyamatnak pozitív hatása egyre több polgár számára a nagyobb műveltség, a szélesebb látókör garanciája. Másik jellemző vonása a mai felsőoktatásnak a sokszínűség, a különböző formák: felsőfokú tanfolyamok, főiskolák, továbbképzések stb. jelenléte. Azonban a felsőoktatás csúcsát ma is az egyetemek jelentik, melyek sok karral, illetve különböző egységekkel, nagy hallgatói létszámmal rendelkeznek. A fenti vonásokat egészíti ki az úgynevezett nyüt egyetem modellje, amely a korábbi meglehetősen kötött oktatási formák, meghatározott számú évfolyamok stb. helyett nyitott a társadalom igényeire, azaz nem 4-5 vagy akár 6 éves kurzusokat szervez, hanem ha szükség van rá, akár néhány hónapos vagy 1-2 éves képzéseket ajánl a legfrekventáltabb területeken (például informatika, környezetvédelem).” Szlovákia legnagyobb egyeteme, a pozsonyi Comenius Egyetem (TASR-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS FELHŐÁTVONULÁSOK; 6-10 FOK A Nap kel 06.53-kor - nyugszik 16.18-kor A Hold kel 03.54-kor - nyugszik 15.19-kor A Duna vízállása - Pozsony: 295, árad; Medve: 165. árad; Komárom: 150, árad; Párkány: 75, árad. ELŐREJELZÉS Változékony időjárásra, délután túlnyomóan felhős égboltra számítsunk. Csapadék, zivatar csak szórvár dúlhat elő. Az alacsonyabb ban reggel és délelőtt sűrű zők várhatóak. A nappali séklet 6-10 fok körül alakú és délkeleti szél fúj majd. É és -2 fok közötti hőmérsékl kekre számíthatunk. Hóin; rús, felhős időre van kilátá egyre több esővel. A hőméi és 10 fok között alakul. 0RV0SMETE0R0L0GIA /os for- régiók- cödme- hőmér- . Keleti szaka 2 :ti érté- 3 is bo- ;, délen séklet 5 Az időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőket viselheti meg. Gyakoribbá válhat a hátge- rincbántalmak miatti fejfájás, gyötrő fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Az ekcémás eredetű bőrbetegségek tünetei felerősödhetnek, a szellemileg kiegyensúlyozatlan egyének depresszióval számolhatnak. Holnap a maihoz hasonló kedvezőtlen hatásokra van kilátás.
