Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-02 / 228. szám, szombat
14 Családi kör ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 2. HÉTVÉGI OLVASMÁNY A házasság „válsága” NYUGÄT Fóuerkautó: IGNOTUS Szerkesztők BABITS MIHÁLY, GELLERT OSZKÁR. OSVAT ERNŐ Főmunkatársak; BÍRÓ LAJOS, ELEK ARTÚR. PELEKY GÉZA, FENYŐ MIKSA, FUST MILAN. KARINTHY FRIGYES. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ. KRÚDY GYULA, LACZKÓ GÉZA. LENGYEL MENYHÉRT. MÓRICZ ZSIGMOND. NAGY LAJOS. NAGY ZOLTÁN, RÉVÉSZ BÉLA. SCHOPF UN ALADÁR, SZÉP ERNŐ. SZINT GYULA, TERSANSZKY J. JENŐ. TÓTH ÁRPÁD TARTALOM: A NYUGAT ANKÉT JA: A HÁZASSÁG »VALSAG A". IGNOTUS. KOHOR TAMÁS, FUST MILAN, HARSÁNYI ZSOLT. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ. LACZKÓ GÉZA, NAGY ENDRE. SCHÖPF UN MADÁR, SZILAGYI GÉZA, SZÍNI GYULA cikkéi SZOMORY DEZSŐ: Levelek egy haráindmh&t GELLÉRT OSZKÁR: Három ven KOSZTOLÁNYI DEZSŐ — WILDE OSZKÁR: A reading! fogyhat tmlladújit BART A LAJOS: A Maes*repütö (Regíny. HL) SZÉP ERNŐ: Ven KRÜDY GYULA: Emelteim lak « Duna menüben ( Novella) SOMLYÓ ZOLTÁN: Vert. KARDOS LÁSZLÓ: Falust kaland (Novella) SÁRKÖZI GYÖRGY: Kel vert MAXIM GORKIJ: At Artamónovok (Regény. X. ..... Az or ont kéitlrálból fo rd.: Geltírt Hugó) FRANCOIS GACHOT. HEVEST IVÁN, KOMLÓS ALADÁR, LÁNYI VIKTOR, M. POGÁNY BÉLA. SÁNDOR IMRE. SCHOPF UN AU\DÁK. SZÍNI GYULA irodalmi, színházi Ft fdrrufigyelői SZERKESZTŐSÉG T\ KIADÓHIVATAL find ap est VU, Hkanrtca 31 Telefon J. 71—46 1926. XIX. évfolyam 10. szám 1926 május 16 Előfizetőéi ár: Negyedévre 55 Ka Egész évre 220 Ka PÜNKÜMIM SZÁM FŐHIAOM ÁNYOS N OVIN A S. S. R. O. Bratislava Kapitnhká 2 Telefon 2 PH Megjelenik minden hó íven és Jfaán Ara ÍO Ke* Kiindulva abból, hogy az újabb irodalom feltűnően sokat foglalkozik a házasság válságával, a Nyugat elhatározta, hogy ankétban tárgyalja a problémát. Mostanig a következő hozzászólásokat kaptuk: KÓBORTAMÁS A házasság válságában nem hiszek, noha minden tünet rá vall. Olyan ez, mint a gyomorbajnál a kedély megromlása. Nem a kedély van válságban, hanem a gyomor. Ezt kell meggyógyítani és a kedélyről kitűnik, hogy nincs baja. Viszont, ha a tünetek alapján mégis válságot tételezünk fel, akkor a válság már réges-régen megvolt. Nem áll, hogy ami most benne való hitünket megingatja, ezelőtt nem volt meg. Megvolt mindig, s ha tetszik, ebben az értelemben a házasságot valóban saját tökéletlensége fenyegeti. Fenyegeti több ezer év óta s valószínűleg még több ezer évig. Tökéletlensége kettős rendeltetésének belső ellentmondásában rejlik. Egyrészt a gyermek ellátása, másrészt a szexuális élet elrendezése. Az előbbinek meg tud felelni, az utóbbinak nem. Apa, anya teljes harmóniában és kielégülésben egyesülnek a gyermekben. A szerelemben már nem. Ez tragédia, melytől az emberek csak megkerüléssel tudnak szabadulni, megoldás útján ahg. A gyermek és szerelem konfliktusa adva van attól a pillanattól fogva, hogy a szerelem megszűnt a természet parancsa lenni, és lett belőle boldogság vagy öröm forrása, élvezet, megszokott szükséglet, melyet, ha ösztönös vágya megszűnt, az élvezet kedvéért mesterségesen is kiváltanak magukból az emberek. E mesterséges kiváltás leghatékonyabb módja a párnak változtatása. Ha a természet gyermekei maradtunk volna, a házasság csak a faj számára léteznék. Az emberek szerelmesek, hogy gyermek legyen, ettől fogva nyugodtan élnének szerelem nélkül. Erre azonban sem a kulturált, sem a kultúrátlan életben egyetemes adatot nem tudok. A történelmi időkben a szerelem mindenütt önkultusz. Az élet legfőbb gyönyörűsége, melyet szürcsölni akarnak. A házasság pedig azt mondja: Boldogítsátok egymást. Nem megy. Legalább állandóan nem megy, legalább mindig nem megy. A párok vulgáris szólás szerint megszokják, megunják egymást. Aminek a valódi értelme, hogy az ösztönös inger felkeltésére a sűrű együttlét következtében mind alkalmatlanabbá válnak. Ám a tunya férjből virgonc ifjú lesz, ha új, még nem ismert csábítás éri. Az elhanyagolt asszony leromlott önérzete ismét kivirágzik, ha idegen szemben kívánatosnak találja magát, noha nem a természet, de már természetté tenyésztett fiziológiai szükségérzete hajtja a hűtlenségre. Ma van ez így, és ezelőtt nem volt? Nincs az a régi kor, melyben a házasságtörést ne büntették volna. Minden büntető rendelkezést megelőz a bűn. Tehát volt házasságtörés. Nincs irodalmi korszak, melyben a házasság nélkül való szerelem ne szerepelne. Háborúban mindig zsákmányul ejtették a nőt, még pedig nem családalapítás céljából. Minden időkben őrizték a nőt, még pedig a saját hajlamai ellen. A többnejűség valahogyan rendet teremtett a férfi szempontjából. Nem kellett házasságot törnie, mert annak megszentelt keretén belül megkapta a folytonos szerelmi élethez szükséges változatosságot. A nőt megtették lelketlennek, hogy az ő emberi problémáját megoldatlanul hagyhassák. Mihelyt a nő is emberszámba megy, a többnejűség tarthatatlan, vagy elismerendő volna a többféijűség is. Nonsens, mert mind a kettő együtt voltaképpen a szabad szerelmet jelenti, ez viszont szétrombolja a házasságot mint gyermekellátó intézményt is. Ahogy a többnejű morál túl tesz a nőről való gondon azzal, hogy a nőnek nincs lelke, azonképpen az egy- nejűség világa elintézi a nő dolgát egy tudományosan hangoztatott megállapítással, hogy a férfi poli- gám, a nő pedig monogám természetű. Ezzel tudományosan adva van a kétféle morál, melyet a férfi alapított meg, és nem kevesebb tudományossággal az ellenkezőt mondaná, ha a nők csinálták volna az erkölcsi törvényeket. Vesztükre nem ők csinálták, és innen van, hogy ősidőktől fogva a férfi a vadász és a nő a préda. Mivel azonban a szerelemhez mindig kettő kellett, ennélfogva a poligámnak elismert férfi sohasem élhetett volna poli- gám természete szerint, legalább ugyanennyi poligám természetű nő nélkül. A házasság szerelem szempontjából elejétől fogva csak képlet volt, mely az erkölcsi parancsoknak formailag eleget tesz, lényegileg ellenkezik a lehetőséggel. Lehetőséget mondok, nem természetességet. Az emberi szerelem nem természetes, mert rendeltetésétől független életet él. A természeti házasság nem ismeri ezt a konfliktust. A hím farkas gyönyörű monogámiában él a nőstény farkassal, míg a kölykök nagykorúvá nem válnak. A gyermek ellátásával kimerült a házasság feladata és felbomlik. Közben a szerelmüket is kielégíti a gyermektartás, új párosodási inger nincs. Ennek utána pedig megint kezdődik az új szelekció, melynek eredménye elvégre lehet, hogy a régiek ismét egymást választják, de mindközönségesen a régi család konzumálva van, és mind a ketten új család alapítására képesek és szabadok. Az embernél az lehetetlen. Az embergyermek önállóvá nevelése oly soká tart, hogy közben elmúlik a szülők ifjúsága. A gyermek szempontból tehát a pároknak együtt kell maradniok, és az újabb gyermek már ennek a kénytelenségnek a következménye, nem pedig szabad választásnak. És tessék most elgondolni: egy 25 éves félj boldog a 20 éves feleségével. Teljesen egymásnak valók, még Körösi József izogén táblázata szerint is, mely statisztikai adatok alapján összeállít) hogy milyen korú férfi és nő közötti házasság a legtermékenyebb. De húsz év múlva, mikor az első gyermek régebben önálló lett, a férfi 45 éves, virágzása teljességében, a nő pedig negyven, elvirágzása küszöbén tül. Sem a természetnek járó termékenység, sem az emberben kifejlesztett öncélú szerelmi hajlamnak ez állapot már nem szolgál, és ilyenkor beszélnek veszedelmes korról, mintha ezt a fejlődés hozná létre: a férfiben a csapodár- ságot keltené, a nőben a vénülés tudatával járó tragikus meghasonlást. Holott nem egyéb, mint állandó folyamatnak elvégre elháríthatatlan kipattanása. Nem szeretnék félreértetni. Nem ellenvetés, hogy vannak ebben a korban is zavartalan, tiszta házasságok. Ne tessék elfelejteni kiindulásomat: nem ismerem el, hogy van válság a házasság intézményében, de amikor a válságról szólok, természetesen azokat az adatokat kell néznem, amelyek alapján a kérdést felvetették, és azokat világítani meg. Nem szól ellenem, hogy van nem tiszta, nem nyugodt házasság is oly sok, hogy az intézmény megrendülésére kell gondolni. Mégis sokkal több az olyan, ahol nem kell rá gondolni. Az a nagyfokú érzékiség és szerelemnek túlzott kultusza inkább a műveltebb rétegekre áll, ezek pedig a kisebbség. Félrelépések, kikapósság az alsóbb rétegekben is sűrűn van, de elintézik többnyire lelki rázkódás nélkül, simán és több-kevesebb trivialitással, anélkül hogy akár az egész házasságok is válságba kerülnének. De így is, úgy is világos, hogy ami a házasság válságának kérdését ma felvetteti, az nem a gyermekhez való szülei helyzet, hanem az egymáshoz való erotikus viszony. Erről iparkodtam kimutatni, hogy a házasság a múltban sem bizonyult tökéletesebbnek, mint a jelenben. Ami a jelenben élesebben emeli ki a mindig megvolt fogyatékosságot, a mai kor válságára tartozik, nem a házasságra. A háború után is megmaradt a kalandorság, a nőnek a gyakorlati életben magára utaltsága, amit éppoly tragikus önámítással a feminizmus diadalának mondanak, mint a trianoni Magyarország széttépettségét kivívott nemzeti függetlenségnek. Az iszonyú gazdasági helyzet, mely annyira nehézzé teszi a családalapítást, hogy a házasságra paradox könnyelműséggel határozzák magukat a fiatalok, mert nincs elég alapjuk ahhoz, hogy ezt valaha meggondoltan is tehetnék. S viszont könnyelmű válások, ahol háttérbe szorul a gyermek és dominál az erotikum, melynél az új házasság megint csak nem fog beválni. Ha azok a gazdasági és politikai válságok elintéződnek, magától megszűnik az is, amit ma a házasság válságának nézünk. S marad az eredendő válság, melyben a házasság ezentúl is győzelmesen zsarnokoskodik az erotikum megoldatlan problémája fölött, mindaddig, míg a gyermekellátás hivatásának jobban tud megfelelni, mint valamely új alakulat, mely az erotikumnak is jobban szolgál. Nyugat, 1926/10 A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Impregnált vászonféle Gallért, kézelőt, ha impregnálni akarunk, bevonjuk celluloid- vagy kollodiumgyapottal, melyet éterben vagy szeszben oldottunk fel. Kétszer-háromszor kenjük át vele a fehémeműdarabokat, de minden átkenés után tökéletesen meg kell száradniuk. Hajlékonyak maradnak, de a piszkot szappannal és szivaccsal lemoshatjuk róluk. Nagyon óvatosan kell bánni az impregnáló anyaggal, mert könnyen robban. Láng vagy tűz közelében ne dolgozzunk vele. Iskolatáska ...melyet szíjakkal erősítünk a gyermekek hátára, nagyon erősen koptatják a ruhát és a kabátot. Legjobban úgy segítünk a bajon, ha a nyergesnél bársony- vagy plüssla- pot varratunk a táska hátsó lapjára. Ezáltal csökkentjük a súrlódást. Ha' az iskolatáska régi, de még jó karban van, felhasználható piaci táskának. Vétessük le a nyergessel a táska fedelét, és a felső szélét foglaltassuk be lakkbőrrel. Szegeztessünk ezüstfejes szegekkel két szíjat a táska közepétől egyenlő távolságra körül a táskán, és ezek alkossák a fogantyút is. Iszapíz a halaknál Iszapos vizekben élő halak, valamint azok, amelyek bár tiszta vízben élnek, de algákkal táplálkoznak, igen kellemetlen iszapízűek lesznek, amit még főzéssel sem lehet eltávolítani. Mikor a halat megtisztítjuk, távolítsuk el óvatosan a belet és kopoltyút, mert ezekben székel a rossz szag és az íz. Mossuk ki a hal belsejét áramló vízben. Angolna, cigányhal külső, nagyon nyálkás bőre valóságos gyűjtőhely. Bőrüket rendszerint le szoktuk húzni, de lehet kaparni is, és áramló vízben lemosni. Akinek saját halszekrénye van, nagyon vigyázzon arra, hogy algák (a falak zöld lerakódásairól ismerhetők fel) ne rakódjanak le. Ha algák gyűltek a szekrénybe, alaposan ki kell tisztítani. Iszapolt kréta Kitűnő szemek bizonyult elefántcsonttárgyak tisztítására (iszapolt kréta és citromlé keveréke). Azonkívül üveget, fehérre festett bútort, ajtót, ablakot iszapolt kréta és víz keverékével dörzsölünk be, néhány óráig állni hagyjuk és alig nedves ronggyal letöröljük. Minden fajtájú fémet kitűnően lehet iszapolt krétával tisztítani. Előbb bedörzsöljük vele a tárgyakat, azután ledörzsöljük róluk a krétát. Tejüveg, tejüveglámpa elveszti a petróleumfoltokat, ha iszapolt kréta és zöld kenőszappan keverékével tisztítjuk. A régi viaszkenőcsöt a padlóról pompásan eltávolítja vízben oldott iszapok kréta és kevés tejes szalmiákszesz keveréke. A padlót apránként tisztítjuk, és rögtön száraz ruhával letöröljük a feloldott piszkot. A padló olyan gyorsan szárad, hogy a tisztítás után azonnal be is lehet ereszteni. Ezüsttárgyakat is 1-1 kávéskanál iszapolt kréta és spiritusz, továbbá fél kávéskanál szalmiákszesz keverékével bedörzsölünk, egy ideig állni hagyjuk, és száraz kefével eltávoh'tjuk a port, végül puha flanekonggyal vagy szarvasbőrrel fényesre dörzsöljük. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Petőfi Emlékmű Bizottság ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: október 6. 1. Mit jelent a mediáció szó? a) elmélkedés b) pártfogó felügyelet c) békéltetés 2. Mit jelent a probáció szó? a) gyakorlás b) pártfogó felügyelet c) békéltetés 3. Melyik tudós tért meg egy tudományos mérés következtében? a) Jerome Stowell b) Louis Pasteur c) Albert Einstein 4. Milyen világnap október 10-e? a) az idősek világnapja b) a lelki egészség világnapja c) erőszakellenes világnap 5. Hány 15 évnél fiatalabb gyerek esett tavaly családi erőszak áldozatául Szlovákiában? a) ezer b) kétezer c) ötezer Szeptember 25-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2b, 3a, 4c. A Nap Kiadó ajándékát Gombos László, jányoki kedves olvasónk nyerte. CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
