Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-02 / 228. szám, szombat

14 Családi kör ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 2. HÉTVÉGI OLVASMÁNY A házasság „válsága” NYUGÄT Fóuerkautó: IGNOTUS Szerkesztők BABITS MIHÁLY, GELLERT OSZKÁR. OSVAT ERNŐ Főmunkatársak; BÍRÓ LAJOS, ELEK ARTÚR. PELEKY GÉZA, FENYŐ MIKSA, FUST MILAN. KARINTHY FRIGYES. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ. KRÚDY GYULA, LACZKÓ GÉZA. LENGYEL MENYHÉRT. MÓRICZ ZSIGMOND. NAGY LAJOS. NAGY ZOLTÁN, RÉVÉSZ BÉLA. SCHOPF UN ALADÁR, SZÉP ERNŐ. SZINT GYULA, TERSANSZKY J. JENŐ. TÓTH ÁRPÁD TARTALOM: A NYUGAT ANKÉT JA: A HÁZASSÁG »VALSAG A". IGNOTUS. KOHOR TAMÁS, FUST MILAN, HARSÁNYI ZSOLT. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ. LACZKÓ GÉZA, NAGY ENDRE. SCHÖPF UN MADÁR, SZILAGYI GÉZA, SZÍNI GYULA cikkéi SZOMORY DEZSŐ: Levelek egy haráindmh&t GELLÉRT OSZKÁR: Három ven KOSZTOLÁNYI DEZSŐ — WILDE OSZKÁR: A reading! fogyhat tmlladújit BART A LAJOS: A Maes*repütö (Regíny. HL) SZÉP ERNŐ: Ven KRÜDY GYULA: Emelteim lak « Duna menüben ( Novella) SOMLYÓ ZOLTÁN: Vert. KARDOS LÁSZLÓ: Falust kaland (Novella) SÁRKÖZI GYÖRGY: Kel vert MAXIM GORKIJ: At Artamónovok (Regény. X. ..... Az or ont kéitlrálból fo rd.: Geltírt Hugó) FRANCOIS GACHOT. HEVEST IVÁN, KOMLÓS ALADÁR, LÁNYI VIKTOR, M. POGÁNY BÉLA. SÁNDOR IMRE. SCHOPF UN AU\DÁK. SZÍNI GYULA irodalmi, színházi Ft fdrrufigyelői SZERKESZTŐSÉG T\ KIADÓHIVATAL find ap est VU, Hkanrtca 31 Telefon J. 71—46 1926. XIX. évfolyam 10. szám 1926 május 16 Előfizetőéi ár: Negyedévre 55 Ka Egész évre 220 Ka PÜNKÜMIM SZÁM FŐHIAOM ÁNYOS N OVIN A S. S. R. O. Bratislava Kapitnhká 2 Telefon 2 PH Megjelenik minden hó íven és Jfaán Ara ÍO Ke* Kiindulva abból, hogy az újabb irodalom feltűnően so­kat foglalkozik a házasság válságával, a Nyugat elhatá­rozta, hogy ankétban tár­gyalja a problémát. Mostanig a következő hozzászólásokat kaptuk: KÓBORTAMÁS A házasság válságában nem hi­szek, noha minden tünet rá vall. Olyan ez, mint a gyomorbajnál a kedély megromlása. Nem a kedély van válságban, hanem a gyomor. Ezt kell meggyógyítani és a kedély­ről kitűnik, hogy nincs baja. Viszont, ha a tünetek alapján mégis válságot tételezünk fel, akkor a válság már réges-régen megvolt. Nem áll, hogy ami most benne való hitünket megingatja, ezelőtt nem volt meg. Megvolt mindig, s ha tet­szik, ebben az értelemben a házas­ságot valóban saját tökéletlensége fenyegeti. Fenyegeti több ezer év óta s valószínűleg még több ezer évig. Tökéletlensége kettős rendelteté­sének belső ellentmondásában rej­lik. Egyrészt a gyermek ellátása, másrészt a szexuális élet elrendezé­se. Az előbbinek meg tud felelni, az utóbbinak nem. Apa, anya teljes harmóniában és kielégülésben egyesülnek a gyer­mekben. A szerelemben már nem. Ez tragédia, melytől az emberek csak megkerüléssel tudnak szaba­dulni, megoldás útján ahg. A gyermek és szerelem konfliktu­sa adva van attól a pillanattól fogva, hogy a szerelem megszűnt a termé­szet parancsa lenni, és lett belőle boldogság vagy öröm forrása, élve­zet, megszokott szükséglet, melyet, ha ösztönös vágya megszűnt, az él­vezet kedvéért mesterségesen is ki­váltanak magukból az emberek. E mesterséges kiváltás leghatéko­nyabb módja a párnak változtatása. Ha a természet gyermekei ma­radtunk volna, a házasság csak a faj számára léteznék. Az emberek sze­relmesek, hogy gyermek legyen, et­től fogva nyugodtan élnének szere­lem nélkül. Erre azonban sem a kulturált, sem a kultúrátlan életben egyete­mes adatot nem tudok. A történel­mi időkben a szerelem mindenütt önkultusz. Az élet legfőbb gyönyö­rűsége, melyet szürcsölni akarnak. A házasság pedig azt mondja: Boldogítsátok egymást. Nem megy. Legalább állandóan nem megy, leg­alább mindig nem megy. A párok vulgáris szólás szerint megszokják, megunják egymást. Aminek a valódi értelme, hogy az ösztönös inger felkeltésére a sűrű együttlét következtében mind al­kalmatlanabbá válnak. Ám a tunya férjből virgonc ifjú lesz, ha új, még nem ismert csábítás éri. Az elhanyagolt asszony lerom­lott önérzete ismét kivirágzik, ha idegen szemben kívánatosnak talál­ja magát, noha nem a természet, de már természetté tenyésztett fizioló­giai szükségérzete hajtja a hűtlen­ségre. Ma van ez így, és ezelőtt nem volt? Nincs az a régi kor, melyben a házasságtörést ne büntették volna. Minden büntető rendelkezést meg­előz a bűn. Tehát volt házasságtö­rés. Nincs irodalmi korszak, mely­ben a házasság nélkül való szere­lem ne szerepelne. Háborúban mindig zsákmányul ejtették a nőt, még pedig nem családalapítás cél­jából. Minden időkben őrizték a nőt, még pedig a saját hajlamai el­len. A többnejűség valahogyan ren­det teremtett a férfi szempontjából. Nem kellett házasságot törnie, mert annak megszentelt keretén belül megkapta a folytonos szerelmi élet­hez szükséges változatosságot. A nőt megtették lelketlennek, hogy az ő emberi problémáját megoldatla­nul hagyhassák. Mihelyt a nő is em­berszámba megy, a többnejűség tarthatatlan, vagy elismerendő vol­na a többféijűség is. Nonsens, mert mind a kettő együtt voltaképpen a szabad szerelmet jelenti, ez viszont szétrombolja a házasságot mint gyermekellátó intézményt is. Ahogy a többnejű morál túl tesz a nőről való gondon azzal, hogy a nő­nek nincs lelke, azonképpen az egy- nejűség világa elintézi a nő dolgát egy tudományosan hangoztatott megállapítással, hogy a férfi poli- gám, a nő pedig monogám termé­szetű. Ezzel tudományosan adva van a kétféle morál, melyet a férfi alapított meg, és nem kevesebb tu­dományossággal az ellenkezőt mondaná, ha a nők csinálták volna az erkölcsi törvényeket. Vesztükre nem ők csinálták, és innen van, hogy ősidőktől fogva a férfi a va­dász és a nő a préda. Mivel azonban a szerelemhez mindig kettő kellett, ennélfogva a poligámnak elismert férfi sohasem élhetett volna poli- gám természete szerint, legalább ugyanennyi poligám természetű nő nélkül. A házasság szerelem szempont­jából elejétől fogva csak képlet volt, mely az erkölcsi parancsoknak for­mailag eleget tesz, lényegileg ellen­kezik a lehetőséggel. Lehetőséget mondok, nem természetességet. Az emberi szerelem nem természetes, mert rendeltetésétől független éle­tet él. A természeti házasság nem isme­ri ezt a konfliktust. A hím farkas gyönyörű monogá­miában él a nőstény farkassal, míg a kölykök nagykorúvá nem válnak. A gyermek ellátásával kimerült a há­zasság feladata és felbomlik. Köz­ben a szerelmüket is kielégíti a gyermektartás, új párosodási inger nincs. Ennek utána pedig megint kezdődik az új szelekció, melynek eredménye elvégre lehet, hogy a ré­giek ismét egymást választják, de mindközönségesen a régi család konzumálva van, és mind a ketten új család alapítására képesek és sza­badok. Az embernél az lehetetlen. Az embergyermek önállóvá nevelése oly soká tart, hogy közben elmúlik a szülők ifjúsága. A gyermek szem­pontból tehát a pároknak együtt kell maradniok, és az újabb gyer­mek már ennek a kénytelenségnek a következménye, nem pedig sza­bad választásnak. És tessék most el­gondolni: egy 25 éves félj boldog a 20 éves feleségével. Teljesen egy­másnak valók, még Körösi József izogén táblázata szerint is, mely statisztikai adatok alapján összeál­lít) hogy milyen korú férfi és nő közötti házasság a legterméke­nyebb. De húsz év múlva, mikor az első gyermek régebben önálló lett, a férfi 45 éves, virágzása teljességé­ben, a nő pedig negyven, elvirágzá­sa küszöbén tül. Sem a természet­nek járó termékenység, sem az em­berben kifejlesztett öncélú szerelmi hajlamnak ez állapot már nem szol­gál, és ilyenkor beszélnek veszedel­mes korról, mintha ezt a fejlődés hozná létre: a férfiben a csapodár- ságot keltené, a nőben a vénülés tu­datával járó tragikus meghasonlást. Holott nem egyéb, mint állandó fo­lyamatnak elvégre elháríthatatlan kipattanása. Nem szeretnék félreértetni. Nem ellenvetés, hogy vannak ebben a korban is zavartalan, tiszta házassá­gok. Ne tessék elfelejteni kiindulá­somat: nem ismerem el, hogy van válság a házasság intézményében, de amikor a válságról szólok, ter­mészetesen azokat az adatokat kell néznem, amelyek alapján a kérdést felvetették, és azokat világítani meg. Nem szól ellenem, hogy van nem tiszta, nem nyugodt házasság is oly sok, hogy az intézmény meg­rendülésére kell gondolni. Mégis sokkal több az olyan, ahol nem kell rá gondolni. Az a nagyfokú érzéki­ség és szerelemnek túlzott kultusza inkább a műveltebb rétegekre áll, ezek pedig a kisebbség. Félrelépé­sek, kikapósság az alsóbb rétegek­ben is sűrűn van, de elintézik több­nyire lelki rázkódás nélkül, simán és több-kevesebb trivialitással, anélkül hogy akár az egész házassá­gok is válságba kerülnének. De így is, úgy is világos, hogy ami a házasság válságának kérdését ma felvetteti, az nem a gyermekhez va­ló szülei helyzet, hanem az egymás­hoz való erotikus viszony. Erről iparkodtam kimutatni, hogy a há­zasság a múltban sem bizonyult tö­kéletesebbnek, mint a jelenben. Ami a jelenben élesebben emeli ki a mindig megvolt fogyatékosságot, a mai kor válságára tartozik, nem a házasságra. A háború után is meg­maradt a kalandorság, a nőnek a gyakorlati életben magára utaltsá­ga, amit éppoly tragikus önámítás­sal a feminizmus diadalának mon­danak, mint a trianoni Magyaror­szág széttépettségét kivívott nem­zeti függetlenségnek. Az iszonyú gazdasági helyzet, mely annyira ne­hézzé teszi a családalapítást, hogy a házasságra paradox könnyelmű­séggel határozzák magukat a fiata­lok, mert nincs elég alapjuk ahhoz, hogy ezt valaha meggondoltan is tehetnék. S viszont könnyelmű vá­lások, ahol háttérbe szorul a gyer­mek és dominál az erotikum, mely­nél az új házasság megint csak nem fog beválni. Ha azok a gazdasági és politikai válságok elintéződnek, magától megszűnik az is, amit ma a házas­ság válságának nézünk. S marad az eredendő válság, melyben a házas­ság ezentúl is győzelmesen zsarno­koskodik az erotikum megoldatlan problémája fölött, mindaddig, míg a gyermekellátás hivatásának job­ban tud megfelelni, mint valamely új alakulat, mely az erotikumnak is jobban szolgál. Nyugat, 1926/10 A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Impregnált vászonféle Gallért, kézelőt, ha impregnálni akarunk, bevonjuk celluloid- vagy kollodiumgyapottal, melyet éter­ben vagy szeszben oldottunk fel. Kétszer-háromszor kenjük át vele a fehémeműdarabokat, de minden átkenés után tökéletesen meg kell száradniuk. Hajlékonyak marad­nak, de a piszkot szappannal és szi­vaccsal lemoshatjuk róluk. Nagyon óvatosan kell bánni az impregnáló anyaggal, mert könnyen robban. Láng vagy tűz közelében ne dolgoz­zunk vele. Iskolatáska ...melyet szíjakkal erősítünk a gyermekek hátára, nagyon erősen koptatják a ruhát és a kabátot. Leg­jobban úgy segítünk a bajon, ha a nyergesnél bársony- vagy plüssla- pot varratunk a táska hátsó lapjá­ra. Ezáltal csökkentjük a súrlódást. Ha' az iskolatáska régi, de még jó karban van, felhasználható piaci táskának. Vétessük le a nyergessel a táska fedelét, és a felső szélét fog­laltassuk be lakkbőrrel. Szegeztes­sünk ezüstfejes szegekkel két szíjat a táska közepétől egyenlő távol­ságra körül a táskán, és ezek alkos­sák a fogantyút is. Iszapíz a halaknál Iszapos vizekben élő halak, vala­mint azok, amelyek bár tiszta víz­ben élnek, de algákkal táplálkoz­nak, igen kellemetlen iszapízűek lesznek, amit még főzéssel sem le­het eltávolítani. Mikor a halat megtisztítjuk, távolítsuk el óvato­san a belet és kopoltyút, mert ezekben székel a rossz szag és az íz. Mossuk ki a hal belsejét áramló vízben. Angolna, cigányhal külső, nagyon nyálkás bőre valóságos gyűjtőhely. Bőrüket rendszerint le szoktuk húzni, de lehet kaparni is, és áramló vízben lemosni. Akinek saját halszekrénye van, nagyon vi­gyázzon arra, hogy algák (a falak zöld lerakódásairól ismerhetők fel) ne rakódjanak le. Ha algák gyűltek a szekrénybe, alaposan ki kell tisztítani. Iszapolt kréta Kitűnő szemek bizonyult elefánt­csonttárgyak tisztítására (iszapolt kréta és citromlé keveréke). Azon­kívül üveget, fehérre festett bútort, ajtót, ablakot iszapolt kréta és víz keverékével dörzsölünk be, néhány óráig állni hagyjuk és alig nedves ronggyal letöröljük. Minden fajtájú fémet kitűnően lehet iszapolt krétával tisztítani. Előbb bedörzsöljük vele a tárgya­kat, azután ledörzsöljük róluk a kré­tát. Tejüveg, tejüveglámpa elveszti a petróleumfoltokat, ha iszapolt kréta és zöld kenőszappan keveré­kével tisztítjuk. A régi viaszkenő­csöt a padlóról pompásan eltávolít­ja vízben oldott iszapok kréta és ke­vés tejes szalmiákszesz keveréke. A padlót apránként tisztítjuk, és rög­tön száraz ruhával letöröljük a felol­dott piszkot. A padló olyan gyorsan szárad, hogy a tisztítás után azon­nal be is lehet ereszteni. Ezüsttár­gyakat is 1-1 kávéskanál iszapolt kréta és spiritusz, továbbá fél kávés­kanál szalmiákszesz keverékével bedörzsölünk, egy ideig állni hagy­juk, és száraz kefével eltávoh'tjuk a port, végül puha flanekonggyal vagy szarvasbőrrel fényesre dör­zsöljük. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi ma­gazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sa­játját sem. Mert ha velünk ját­szik, nemcsak hogy jól szórako­zik, kis szerencsével a Petőfi Emlékmű Bizottság ajándékát is megnyerheti. Beküldési határ­idő: október 6. 1. Mit jelent a mediáció szó? a) elmélkedés b) pártfogó felügyelet c) békéltetés 2. Mit jelent a probáció szó? a) gyakorlás b) pártfogó felügyelet c) békéltetés 3. Melyik tudós tért meg egy tudományos mérés követ­keztében? a) Jerome Stowell b) Louis Pasteur c) Albert Einstein 4. Milyen világ­nap október 10-e? a) az idősek világ­napja b) a lelki egészség világnapja c) erőszakellenes világnap 5. Hány 15 évnél fiatalabb gye­rek esett ta­valy családi erőszak áldo­zatául Szlová­kiában? a) ezer b) kétezer c) ötezer Szeptember 25-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2b, 3a, 4c. A Nap Kiadó ajándékát Gombos László, jányoki kedves olvasónk nyerte. CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom